Petőfi Népe, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-04 / 3. szám

4. oldal Világtükör 1996. január 4., csütörtök Elégedetten nyilatkozott szarajevói tárgyalásairól Wil­liam Perry amerikai védelmi miniszter. A politikus, aki szerdán érkezett Szarajevóba, úgy vélekedett, hogy a szem­ben álló felek együttműköd­nek az IFOR-erőkkel. A kiadások csökkentésével akarja mérsékelni az ország költségvetési hiányát az új oszt­rák pénzügyminiszter. Viktor Kiima első hivatali munkanap­ján újságíróknak elmondta: a hiányt, amely jelenleg a hazai össztermék 5,3 százaléka, a maastrichti megállapodás krité­riumaihoz igazodva 1997 vé­géig legalább a felére kell csökkenteni. Józef Oleksy lengyel kor­mányfő szerdán az illetékes parlamenti különbizottság előtt elismerte, hogy jó viszonyban volt a „fiatal szovjet diploma­tával”, Vlagyimir Alganovval. A miniszterelnök ugyanakkor nem adott választ arra a kér­désre, hogy Alganov volt-e az a személy, akinek KGB-s kap­csolataira a lengyel állambiz­tonsági szolgálat 1992-ben fel­hívta a figyelmét. Válsághangulatot idézett elő a külügyminisztériumban a ti­zenkilencedik napjába lépett amerikai részleges kormányle­állás. A kényszerszabadságolá­sok miatt az utóbbi hetekben irdatlan aktahegyek halmozód­tak fel az intézményben. Egy­előre nincs megállapodás a de­mokrata kormányzat és a re­publikánus törvényhozás között a költségvetési egyensúly meg­teremtésének kérdésében, ezért késnek az egyes intézmények működéséhez szükséges kiuta­lások. Kémhálózatot leplezett le szerdán az egyiptomi titkos- szolgálat. Az Izrael javára mű­ködő szervezet stratégiai in­formációkat szolgáltatott ki a Moszadnak, az izraeli titkos- szolgálatnak. A maffia típusú bűnszövet­kezetek tavaly 400 billió lírát mostak tisztára és fektettek be a gazdaságba Európában. Ez az összeg 30 százalékkal haladja meg az 1992-ben tisztára mo­sott pénzek nagyságát - állítja az olasz kereskedelmi kamarák szövetségének jelentése. Bomba robbant egy zsúfolt újdelhi piacon. A merénylet következtében öt ember meghalt, huszonegyen súlyosan megsérültek. Az akció helyszínén rendőrök és nyomszakér­tők vizsgálják a maradványokat. fotó: feb/reuter Szlovákiában került elő a lelet Megtalálták Almos sírját? A pozsonyi Új Szó szerdai száma szerint valószínűleg na­gyon magas rangú honfogla­láskori személyiség sírjára bukkantak nemrég a - szlová­kiai - Felső-Bodrogközben, pontosabban Zemplén község­ben, a falu melletti Szélma­lomdombon. A lap úgy véli, hogy a feje­delmi sír esetleg Árpád apjáé, Álmosé is lehet. Az óriási, egyetlen tölgyfa törzséből kifa­ragott koporsóban felnőtt férfi csontvázára leltek. Mellette egyebek között vasból készült kést, acél gyúj­tószerszámot, kardot, egy kö- teg nyilat, két kengyelt, egy kovácsoltvas vödröt, és egy aranydíszítésű ezüst ivócsészét találtak. A lap további leleteket is felsorol. Említést tesz egy haj szorító korongról is, ame­lyet „az Árpád-háziak totemál­lata, a turulmadár díszít”. A lap aláhúzza, hogy a sírt feltáró régészekben és történé­szekben felmerült: a tölgyfa koporsóban talált csontvázról kiderülhet, hogy esetleg Álmos maradványai lehetnek. A kuta­tók szerint feltételezhető, hogy a feltárt leletek mindegyike a magyarok korábbi településte­rületén készült. Dr. Vojtech Bredinsky-Kricka professzor és dr. Fettich Nándor magyar történész arra a következtetésre jutott, hogy „a sír abban az időben keletkezhetett, amikor a honalapító magyarok a verec- kei szorost elhagyva a Latorca és Bodrog vidékére érkeztek” - írja a szerdán megjelent po­zsonyi magyar nyelvű napilap. Simpson állítólag vallott A kettős gyilkossággal vádolt amerikai futballsztár állítólag mégiscsak bevallotta tettét. O. J. Simpsont az esküdtszék nemrég felmentette, ám a nem­sokára kezdődő polgári perben sorsdöntő lehet egy tanú vallo­mása: Jeff Stuart fogdaőr ugyanis - akit az esküdtszék elé nem idéztek meg - még 1994 novemberében akaratlanul ki­hallgatott egy telefonbeszélge­tést, amelyben Simpson beis­merte Rosey Grier papnak, hogy „végtelenül sajnálja”, de „meg­tette, amit nem akart’ ’, máj d sírva fakadt. A pap pedig felszólította, hogy könnyítsen a lelkén. A leggyorsabb fegyver Percenként 135 ezer golyót képes kilőni Ausztráliában feltalálták azt a fegyvert, amellyel hússzor gyorsabban lehet tüzelni, mint az eddig ismert gépfegy­verekből. A feltaláló soha sem dolgozott a hadiiparban, állítólag nem ért a ballisztikához sem. A sike­res kereskedő, Mike O’Dwyer csupán kedvtelésből kezdett azzal foglalkozni, hogy ha­gyományos lőfegyver helyett elektronikus géppuskát szer­kesszen. Ennek lövedékei egymást negyven centiméterre követve hagyják el a csövet, ellentétben a ma használatos lőfegyverek­kel, amelyeknél ez a távolság 30 méter. A különbség annyit jelent, hogy az új fegyver per­cenként 45-135 ezer lövedéket képes kilőni. „Fémviharként” emlegetik: a szerkezet ugyanis szinte falat tud emelni az ellen­fél fegyverei, köztük a lézerve­zérlésű eszközök által kilőtt lö­vedékek előtt. Miután a feltaláló több fegy­vercsövet is egymás mellé szerkeszt, ez a páratlan tűz­erő még tovább fokozható. O’Dwyer egymillió dollár kö­rüli összeget fektetett találmá­nyába. A legtöbben kinevették a brisbane-i műhelyben, ahol egyébként sportfegyvereket ké­szítenek az olimpiai játékokra. A nevetés azonban elapadt, amikor a gépfegyver már az első kísérletre kifogástalanul működött. Az óév végi nyeremény- özönnel nem ürült ki sze­rencseasszony puttonya. Az új esztendő is tarto­gat számos meglepetést és nyerési lehetőséget azok számára, akik szeretik megkísérteni Fortunát, a szerencse istenasszonyát. Az idén az ötös lottó - a Szerencsejáték Rt. jóvol­tából - 100 milliós, a ha­tos lottó 42 milliós nye­reményalappal indul. Szerencsepercek Január 7-től vasárnapon­ként 12 óra 5 perctől a Tv 1-es csatornáján Szerencse­percek címmel új, 25 perces önálló műsor indul. Ebben a műsorban ke­rülnek kisorsolásra a heti ötös lottó nyertes számai, Szerencseposta valamint a Joker-számok. A megszokottól eltérően ezután nem közvetlenül, egymás után sorsolják majd ki a nyerőszámokat, hanem rövid szünetek köz- beiktatásával. A televízió a szünetek­ben a számok világával kapcsolatos ' minifilmeket vetít, illetve ekkor jelent­kezik majd a vidám zöld és mérges piros lóheréről már jól ismert 6/45-ös telefonos játék is. A Kossuth rádió 12 óra 23 perckor kapcsolódik be a műsorba. Az egyperces élő közvetítésből a hallga­tók megtudhatják az ötös és az előző nap kisorsolt hatos lottó nyerőszámait, vala­mint a Joker-számokat. A Szerencsepercek mű­sorának utolsó két percé­ben mutatkozik be a nézők előtt szilveszter óta nem teljesen ismeretlen lottó Flipper. A telefonálók saját nyo­mógombos telefonkészülé­kükkel vehetnek részt a já­tékban. Az nyer, aki a Flip­per pontértékkijelzőjén mi­nél több számot eltalál a frissen kisorsolt heti nyer­tes ötös lottó számaiból. Telitalálat esetén 500 ezer forint üti az ügyes já­tékos markát, de az egy ta­lálatot elérők sem játszot­tak hiába: az ő jutalmuk tízezer forint. A játékban az vehet részt, akinek - az adott hétre - érvényes ötöslottó­szelvénye van. Álomotthon a hatoson A karácsonyi szünet után január első hetében folyta­tódik az Álomotthon-akció. A 25 millió forintos lakást az a hatoslottó-tulajdonos nyeri, aki a szombati hiva­talos hatoslottó-sorsolást követően ráadásként kisor­solt újabb hat számot egye­dül találja el. (X) Az argentin kormány kedden újfent leszögezte, hogy igényt tart az 1833-ban Nagy-Britan- nia fennhatósága alá került Falkland-(argentin nevén Mal- vin-)szigetekre. A Buenos Aires-i külügymi­nisztérium „az argentin lakos­ság Malvin-szigetekről való el- üldözésének” 163. évfordulója kapcsán adta ki a vonatkozó nyilatkozatát. A nyilatkozat le­szögezi, hogy Argentína „foly­tatni kívánja az Egyesült Ki­rálysággal megkezdett tárgya­lásait, annak érdekében, hogy új megállapodás szülessék az Atlanti-óceán délnyugati térsé­géről”. 1982-ben közel ezer, na­gyobbrészt argentin katona halt meg a Falkland-szigetek visz- szaszerzéséért Argentína által indított háborúban. Az argen­tin-brit kapcsolatok csak nyolc év múlva, 1990-ben álltak helyre, anélkül azonban, hogy sikerült volna rendezni a Falk- landi-szigetek hovatartozásá­nak kérdését. Tavaly szeptem­berben mindazonáltal Carlos Menem elnök és John Major brit kormányfő emlékeztetőt írt alá a szigeteket körülvevő, ten­ger alatti olajmezők közös ki­aknázásáról. Tizenkét tonna hasis rendőrkézen Tizennégy személyt, köztük négy orosz állampolgárt tartóz­tattak le, és legalább 12 tonna hasist foglaltak le a spanyol ha­tóságok kedde este a galíciai Marin kikötőjében. A letartóz­tatottak közül nyolcán a hasist szállító, panamai felségjelű „Volga I.” hajó legénységének tagjai, két-két bűnözőt pedig Pontevedra tartományban, il­letve a Kanári-szigeteken fog­tak le az ügy kapcsán. A rend­őrség első, még kirakodás köz­ben nyilvánosságra hozott köz­leménye szerint a lefoglalt ká­bítószer mennyisége akár a 20 tonnát is elérheti. Az Európá­ban párját ritkító hasisszállít­mányt egy spanyol drogkeres­kedő hálózatnak szánták. A földrengést túlélte, most a camorra fosztogatja Pompeji második pusztulása Pompeji városát és a közelében fekvő Herculaneumot egyetlen napon, Kr. u. 79 augusztusában pusztította el a Vezúv kitörése. A láva alatt épen maradt, és fokozatosan feltárt városok azóta is a régészek és a turisták zarándokhelyei. A jelek szerint most gyors ütemben halad Pompeji és a Herculaneum második pusztu­lása, amit az 1980-as földren­gés indított el. Az átmenetinek szánt támasztékok, a rögtönzött védőfalak omladoznak, a ro­mokat eső áztatja, a megmaradt értékeket a camorra (a bűnszö­vetkezet olasz neve) is szor­galmasan dézsmálja. Minthogy az őröket a korrupt hatóságok nevezik ki, szoros kapcsolat alakul ki köztük és az alvilág között. 1990 februárjá­ban fegyveres banditák hatoltak be Herculaneum régészeti rak­tárába, és magukkal vitték a 223 legértékesebb darabot. Ki­derült, hogy a rablást a ca­morra szervezte - éppen a mú­zeum alkalmazottjának segítsé­gével. A botrány tavaly tavasszal folytatódott. Pompeji városá­nak három volt polgármesterét tartóztatták le, mert kenőpénz fejében ásatási engedélyt adott a szervezett alvilágnak. A mi­nap lefogták Pasquale Galaz­zót, a camorra legfőbb főnökét, aki befeketítette Baldassare Conticellót, Pompeji és Hercu­laneum főfelügyelőjét, mond­ván, hogy ő is benne volt a fosztogatási buliban. Giovanni Guzzo, az új főfel­ügyelő tisztességes ember, de üres a zsebe. Ócska, fűtetlen barakkban fagyoskodik, egyet­len rozoga autó áll a rendelke­zésére. Guzzo a nemzetközi összefogásban reménykedik. A világ minden részéből idecsa­logatná a kutatókat, hiszen Pompejinek egyharmadát még nem tárták fel. Sietni kell, amíg a maradékot a camorra el nem tünteti. Makai György Nem bíiják az amerikai tempót Prágai lap riportja a kaposvári támaszpontról „A dél-magyarországi Kaposváron és környékén valami olyasmi uralkodott el, ami közel jár a hisztériához. Az embe­rek egyik fele a NATO-katonák ezreinek jelenlététől gazda­sági növekedést remél, míg mások attól félnek, hogy az ame­rikaiakkal megjön az AIDS, a kábítószer és a prostitúció.” így indítja terjedelmes, Wel­come to Kaposvár című hely­színi riportját a legnevesebb prágai politikai és társadalmi hetilap, a Tyden idei első száma. Az újság szerint abban, hogy ez a támaszpont végül is Magyarországon létesült, nagy szerepe volt Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek, akit magyar származású felesége, Kati Marton befolyásolhatott. Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere a lap szerint rend­kívül elégedett, s úgy gon­dolja, hogy az amerikaiak je­lenléte a város és környéke ke­reskedőinek évi forgalmát mintegy 40 milliárd forinttal emeli meg. A cseh hetilap szerint a he­lyi gazdálkodók számára már néhány száz amerikai jelenléte is pozitív eredményeket ho­zott: a szállodák és a panziók megteltek, az üzletekből el­fogytak a GSM mobiltelefo­nok, amelyek az amerikai tisz­tek szavai szerint Magyaror­szágon jobban működnek, mint Németországban. Varga Béla egy német-ma­gyar építőipari vállalat képvi­selője. Cége egy houstoni cég megbízásából vesz részt a ka­tonai tábor építésében, negatív tapasztalatait is közölte: az amerikaiak az első nap után menesztették az általuk alkal­mazott száz magyar munkást, mert „nem bírták az amerikai tempót”. A Tyden szerint azt egye­lőre senki sem képes meg­mondani, milyen hosszú ideig maradnak az amerikai katonák Magyarországon. A találgatá­sok egy évtől több esztendőig terjednek. Újabb vita a Falkland-szigetekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom