Petőfi Népe, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-03 / 2. szám

1996. január 3., szerda Hazai Tükör 5. oldal Interjú dr. Kocsis Attilával, a megyei rendőr-fokapitányság vezetőjével Durvultak a bűnözök módszerei Munkánk eredményességében az élvonalban vagyunk. Sikeres vagy kudarcokkal teli évet zárt a rendőrség? Milyen a rendőrök hangulata és ho­gyan ítélik meg őket a polgá­rok? Miért szorulnak ado­mányokra? Egyebek között ezekről kérdeztük meg dr. Kocsis Attila ezredest, Bács- Kiskun megye rendőrfőkapi­tányát, amikor arra kértük, nyilatkozzon a Petőfi Népé­nek az 1995-ös évről.- Beszélgetésünk elején ön je­lezte, hogy nincsenek készen a statisztikák az elmúlt évről. Mégis, milyen tendenciákat emelne ki a bűnügyek számának változásából? Jobb vagy rosz- szabb volt ezek szerint a tavalyi év, mint az 1994-es?- A tavalyi évet összegző sta­tisztikai adatok valóban csak ké­sőbb készülnek el. De azt már most látni lehet, hogy az előző évihez képest lényeges változásra nem kell számítanunk. A megyé­ben ismertté vált bűncselekmé­nyek száma várhatóan mindössze egy-két százalékkal lesz több, mint 1994-ben. Az elkövetés módja viszont mind gyakrabban jól előkészített, szervezett, erő­szakos, durva. A bűnözés szerkezetét tekintve változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények vezetnek. Ezen belül a betörések, valamint a személygépkocsi-lopások aránya magas. Ezeknek a bűncselekmé­nyeknek az elkövetésére ma már bűnözőcsoportok „szakosodtak”. A korábbi évekhez képest több rablás történt a pénzintézetek sé­relmére. Ezeket minden esetben fegyveresen követték el. Több alkalommal és jelentős mennyiségű kábítószert sikerült felderíteni és lefoglalni. Ez is azt bizonyítja, hogy Magyarorszá­gon - és sajnos Bács-Kiskun me­gyén is - áthalad a kábítószer-ke­reskedelem nemzetközi útvonala. Emiatt erre továbbra is megkü­lönböztetett figyelmet kell fordí­tanunk. Az ismeretlen tettesek felderí­tésének eredményességét te­kintve évek óta országosan az él­csoportba tartozunk. Az 1995-ös mutató azonban előreláthatólag valamivel alacsonyabb lesz, mint a korábbi. A teljesítményt így is jónak tartom, mert a bűnügyek egyre szerteágazóbbak, bonyolul­tabbak. A magas fluktuáció kö­vetkezében sok a szakmai tapasz­talattal nem, vagy alig rendelkező rendőr. A több mint száz fő lét­számhiány mellett kell ellátni azokat a feladatokat, amelyek tel­jes létszám esetén is lekötnék tel­jesítőképességünket.- Ha rangsorba kellene állí­tania a megyében működő rend­őrkapitányságokat, akkor ho­gyan alakulna a sorrend?- A tavalyi teljesítmények objektív mutatói - mint már em­lítettem - még nincsenek kész. Ezért egyelőre nem szeretnék sorrendet felállítani. Annyit azonban elmondhatok, hogy megítélésem szerint a kalocsai rendőrkapitányság nyújtja a leg­jobb bűnügyi teljesítményt a megyében. Fejlődik a kiskunha­lasi és a kunszentmiklósi rend­őrkapitányság munkája. A bajai rendőrkapitányságtól viszont többet vártam. Remélem, hogy a vezetőváltás hatása lemérhető lesz az ottani szolgálat eredmé­nyességén. Az optimizmusra egyébként a helyi önkormány­zat tájékoztatása is feljogosít.- Hány gyilkosság történt a megyében 1995-ben és mi lehet az oka, hogy sok tettest nem ta­láltak meg? Azok közül pedig, akiket önök meggyanúsítottak, nem mindenki ellen emelt vádat az ügyészség. Miért?- Bács-Kiskunban 1995-ben kilenc emberölés vált ismertté. Ezek közül ötben volt az elkö­vető ismeretlen, és mindössze egy ügyben - a kecskeméti Má­ria körúton a két idős nő sérel­mére elkövetett bűncselek­ményben - nem sikerült eddig az elkövető(ke)t felderíteni. Abban a kérdésben, hogy az ügyészség - kollégáimmal szemben - miért másként ítélte meg egy-egy ügyben a gyanúsí­tott bűnösségének a bizonyított­ságát, nem tartom magam illeté­kesnek nyilatkozni. A rendőr­ségnek az a feladata, hogy min­den lehetséges törvényes esz­közt és módszert alkalmazzon a szakma szabályai szerint a bű­nösség bizonyítására. Mi - úgy gondolom - ennek a kötelezett­ségünknek eleget tettünk. Azokban az ügyekben, ame­lyekre a kérdés vonatkozik, a helyszínek - egyéb nehézségek mellett - „nyomszegények” vol­tak.- A kívülálló úgy látja, hogy rosszul fizetettek, nem megbe­csültek a rendőrök. Mindemel­lett a hangulat sem tűnik rózsás­nak a rendőrségeken. Sokszor a belső konfliktusok miatt. Gondo­lok itt arra, amikor a vezetők a vasfegyelem látszatához ra­gaszkodnak. Nem lehet, hogy ez is kedvét szegte 1995-ben a rendőri pályán lévőknek, illetve a pályára igyekvőknek? Nem volt pénz, megbecsülés, viszont rossz a munkahelyi légkör?- A rendőri fizetések közis­mertek. Ezzel a kérdéssel az or­szággyűlésben, a tévében, az írott sajtóban az utóbbi időben sokan és sokat foglalkoztak. A kilátásba helyezett illetmény­emelés arra ad reményt, hogy a személyi állomány életszínvo­nala nem csökken. A kérdés - úgy érzem - azt fe­jezi ki, hogy a rendőrségen álta­lában rossz a munkahelyi lég­kör. Úgy vélem, hogy a helyzet differenciált. A munkahelyi légkör kisebb-nagyobb szerve­zeti egységenként változó. En­nek lehet általános oka például az alulfizetettség. De természe­tesen oka lehet a helyi belső konfliktus is. Nem sorolom ezek közé azt, hogy „a vezetők a vas­fegyelem látszatához ragasz­kodnak”. Mert ezt nem tapasz­taltam. Minden vezetőnek köte­lessége a rábízott szervezeti egységnél a rendet, a fegyelmet érvényesíteni, még akkor is, ha van, aki ezt nehezen viseli el. Egyébként ez minden munkahe­lyen így van, így kell, hogy le­gyen. Különösen veszélyes a fe­gyelmezetlenség egy katonai szervezettségű testületnél. Amely olyan törvény adta jogo­sítványokkal is rendelkezik, amelyek az állampolgárok alap­vető jogait is korlátozhatják. A rendőrség pedig ilyen testület.- Már-már megszokottá vált - tavaly is volt ilyen -, hogy vál­lalkozók támogatták motorral, kocsival, benzinnel, adomá­nyokkal a rendőrséget. Nem lát- e veszélyt ebben? Hiszen előfor­dulhat olyan helyzet, amikor ké­sőbb az adományozó ellen kell nyomozniuk.- A kérdés felvetésével egyetértek. A rendőrség ilyen módon történő anyagi támoga­tását nem tartom problémamen­tesnek. Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban a közéleti tisztaság tekintetében bizonyos engedményt teszünk. Remélem, hogy ez a megoldás csak átme­neti marad. És amint az ország gazdasági helyzete javul, a fele­dés homályába merül. Úgy tu­dom, hogy előkészületben van egy országos rendőr-főkapitá- nyi rendelkezés. Ez a támogatá­sok elfogadásának rendjét sza­bályozza, és azt az érték nagysá­gától függően különböző szintű vezetők engedélyéhez köti.- Tavaly mintha több rendőr ellen indult volna bűncselek­mény miatt nyomozás, mint ko­rábban. Persze az is lehet, hogy nem így van, csak több eset ke­rült nyilvánosságra. Voltakép­pen melyik állítás az igaz?- A látszat, mint sokszor, eb­ben az esetben is csal. Csaknem pontosan megegyezik a rend­őrök ellen 1994-ben és 1995- ben indított büntetőeljárások száma. Az eljárások alapját hi­vatali, vagyon elleni, közleke­dési és katonai bűncselekmé­nyek képezték.- Milyennek látják a közvé­lemény ítéletét az önök tavalyi munkájáról? Milyenek a vissza­jelzéseik?- Erre a kérdésre nehéz vála­szolni. A helyzetemet az köny- nyíti meg, hogy 1995 nyarán egy 1000 fős országos reprezentatív felmérés készült, éppen ezekben a kérdésekben. Ezekből ismerte­tek néhányat. (A legrosszabb minősítés 1, a legjobb pedig 5.) Tehát a válaszadók elégedett­sége az intézkedő rendőrök vi­selkedésével a Duna-Tisza kö­zén 3,09. Az intézkedő rendőrrel történt ügyintézés során 3,79, míg autózás közben 3,51. Egy másik kérdés az volt a felmérés­ben, hogy a rendőrség mennyire látja el a feladatát a Duna-Tisza közén. A válasz értékelése 3,2. Az általános közbiztonság­érzet a következő: országosan 28,7 százalék rossznak, 55,5 kö­zepesnek, 7,1 jónak mondta. A lakótelepülésen 18,5 százalék rossznak, 53,3 közepesnek, 22,9 jónak értékelte. Ugyanez a la­kókörnyéken: 4,1 százalék rossznak, 44,1 közepesnek, 35 jónak találta a válaszadók közül. A minősítések eszerint a kö­zepesnél jobbak. A szubjektív értékítéletem is ehhez hasonló. Vannak természetesen olyan te­lepülések, időszakok, ahol (amikor) a lakosság, vagy annak egy része pozitív, illetve negatív irányban másként értékeli a munkánkat. Befejezésül szeretném fel­használni az alkalmat arra, hogy Bács-Kiskun megye polgárai­nak boldog, eredményes új esz­tendőt kívánjak a magam és munkatársaim nevében. Noszlopy N. Miklós Vita a privatizációs bevételek hovafordításáról Jobb ma egy veréb...? Még be sem folytak mind a privatizációs bevételek, még nem tudni, mekkora is való­jában a felhasználható ősz- szeg, máris ádáz vita folyik arról, mi történjen a pénzzel. Az eredeti elgondolások sze­rint az államadósság csökken­tésére kell fordítani minden magánításból eredő fillért, ám sokan úgy vélik - a szakszer­vezeteket leszerelendő -, hogy bérfejlesztésre, szociális juttatásra nagyobb szükség lenne napjainkban. Mások szerint a beruházások révén lehetne előrelendülni. Az év vége felé, amikor a viták kirobbantak, valójában mindössze 15 milliárd nettó bevétele származott az állami költségvetésnek a privatizá­lásból. A várakozás 150 mil- liárdra irányul. Ez feltételezi, hogy a nyersbevételek ösz- szege a vevőktől legalább 260 milliárd forint. A különbség abból ered, hogy ezeket a bevételeket te­temes költségek terhelik, ko­rábbi állami garanciák, hitel- tartozások, újjászervezési kö­telezettségek stb. Csak ezek kifizetése után kezdődhet az osztozkodás. Ám mi történ­jen, ha itt a pénz? Enyhítsük vele a szociális feszültséget s tompítsuk a szakszervezetek szembenállá­sát? Töltsünk fel tőkével ál­lami vállalatokat, mielőtt el­adjuk? Vagy ragaszkodjunk az eredeti célhoz, az államadós­ság csökkentéséhez? Ez utóbbi „csupán” elvont, számvitel-technikai célnak tűnik, ezért is nincs elég híve politikailag számottevő kö­rökben. Pedig itt nem elméleti ügyről, pénzügytechnikáról van szó, hanem mindannyi­unk holnapjáról. Arról, hogy minél kisebb összeg után kell kamatot fizetni, annál kisebb a következő évek kamatki­adása, annál csekélyebb a de­ficit, annál kevesebb hitelt kell az államnak felvennie, s annál több tőke juthat a gaz­daságnak. S az sem megve­tendő, hogy az állam kölcsön- éhségének csillapodása csök­kenti a hitel „árát”, a kamat­lábat. Akkor pedig több jut befek­tetésre, munkahelyteremtésre és adóbevételre is. Bácskai Tamás Sokunk ünnep utáni gondja, hogy mit kezdjünk a balul si­került, túl kicsi, túl nagy, vagy éppen csak nem ízlé­sünk szerinti ajándékokkal. Az illetékesek ezzel kap­csolatban elmondták: a meg­lepetésnek szánt árucikkek nyolc napon belül, számla felmutatásával minden külö­nösebb indok nélkül kicserél- hetők. Az élelmiszer, a fehér­nemű, a csecsemőnek való já­ték viszont - ésszerű egész­ségügyi megfontolásokból - csak bontatlan csomagolás­ban csereképes. Az pedig már a kereskedőktől függ, hogy az ilyen holmit csak másik ha­sonlóra, illetve vásárlási utal­ványra cserélik-e, vagy a pénz visszafizetését is vállalják. Van, ahol - a Centrumban és a Skálákban - január 15-ig is visszaveszik a nem kívánt ajándékokat. Cserebere karácsony után Nyomtatványváltás. Lejárt a türelmi idő: az új esztendőben már a postai befizetéseknél sem fogadják el a régi utalványokat. Kötelezővé vált a tavaly meg­változott számlaszámokat tar­talmazó nyomtatványok hasz­nálata. Csupán a legnagyobb lakossági pénzforgalmat lebo­nyolító bankban, az OTP-ben fogadják el április 1-jéig a régi nyomtatványokat. Befizetés. A MagyarCom át­utalta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek a Ma­táv 37 százaléknyi részvény- csomagjáért járó teljes vétel­árat. A csaknem 117 milliárd forintnak megfelelő 852 millió dollár 10 százaléka a Hírközlési Alapba kerül, a többi pedig az ÁPV Rt., illetve az állami költ­ségvetés bevételeit gyarapítja. Biztonság. A magyar műszaki alakulat addig nem utazik a délszláv térségbe, amíg nem kapja meg a nemzetközi erőktől a szükséges biztonsági garanci­ákat. Keleti György honvé­delmi miniszter annak kapcsán közölte ezt, hogy a parlamenti határozat szerint a magyar ka­tonák csak kézi fegyvereket vi­hetnek magukkal, mert a NATO gondoskodik védelmük­ről. Levélbomba. A magyar és osztrák bűnügyi szervek közö­sen nyomoznak annak a levél­bombának az ügyében, amely decemberben Grazban robbant fel egy postaládában. Az eddigi vizsgálat azt állapította meg, hogy a küldeményt eredetileg Kőszegre, a 9731. postafiók- számra, feltehetőleg egy olyan irodának címezték, amely part- nemőket közvetít Kelet-Euró- pából Ausztriába. Adásszünet. Az Antenna Hungária Rt. karbantartási munkái miatt január 4-én 12 és 16 óra között nem sugároz mű­sort a soproni, a vasvári, a csengődi és a pécsi tévéadó. Az idén döntenek az új vadászgépbeszerzésekröl Hivatásos határőrök a végeken Az új esztendőben folytatódik a honvédség átalakítása, het­venezer alá csökken a hadsereg létszáma, megkezdődik a hadi- technika korszerűsítése. Meghatározó változás a Határőrség­nél: január 1-jétől csak hivatásos katonák őrzik az államhatá­rokat. Nagyarányú technikai fejlesztésre is számítanak. A hadsereg korszerűsítésének részeként az idén megkezdődik a lokátorrendszerek és a légvé­delmi csapatok felszerelésének megújítása. Mint a Honvédelmi Miniszté­riumban elmondották: az év so­rán döntés várható arról, hogy az ezredfordulóra milyen típusú vadászgépeket szerez be a hon­védség. Folytatódik a létszám- csökkentés: az esztendő végére 69 800 lehet a létszám, ami 11 500-zal kevesebb a tavaly év véginél. Magyar katonák többNATO- békepartnerségi gyakorlaton vesznek részt. Ezek közül is ki­emelkedik a „Cooperative Chance ’96” elnevezésű manő­ver, Szolnok környékén. A résztvevők a többi között a hu­manitárius segítségnyújtást gyakorolják majd feltételezett természeti katasztrófa esetén. Január 1-jétől immár hivatá­sos határőrök tevékenykednek a magyar államhatáron - tudtuk meg a Határőrségen -, sorkato­nák csak a határvadász száza­dokban szolgálnak. Tavaly 22 ezer határsértőt és több mint 250 embercsempészt fogtak el. Az idén technikai fej­lesztéssel is szeretnék hatéko­nyabbá tenni a fegyver- és kábí­tószercsempészek elleni küz­delmet, illetve a lopott autók fel­derítését. Arra is számítanak, hogy az orosz államadósság fe­jében több mint száz terepjáró­hoz és mintegy 70-80 páncélo­zott járműhöz jut a Határőrség. Áz idén megkezdődik a zá­honyi Tisza-híd átépítése, ezért a forgalmat a beregsurányi átke­lőhöz irányítják. Kamionállo­mást létesítenek Gyulánál, Ár- tándnál és Rédicsnél, míg Nagy­laknál befejeződik az építkezés. Új határátkelő nyílik a román ha­társzakaszon Méhkeréknél, il­letve a Szlovákiához közeli Ipolytamócnál. Korszerű okmányellenőrző gépeket kívánnak működtetni a legforgalmasabb helyeken, s a pénzügyi lehetőségek függvé­nyében folytatják az informati­kai fejlesztést, hogy a Határőr­ség számítógépes rendszere il­leszkedjen a nyugat-európai adatbázishoz. Három jel az azonosításra Lassan elfelejthetjük nagy nehezen megtanult személyi szá­munkat, amelyet akár bemutatkozás helyett is használhat­tunk volna. Az Alkotmánybíróság ismeretes döntése nyomán ugyanis új azonosítási módokat és kódokat kell bevezetni. A rendszer létrehozása azon­ban hosszabb időt és jelentős költségeket igényel. Ézért az Országgyűlés 1996. december 31-ig meghosszabbította a személyazonosító jel használa­tát, egyben kötelezte a kor­mányt az eddigitől eltérő kó­dok kidolgozására, és beveze­tésére 1997. január 1-jétől. A jövőben három azonosító jel: adóazonosító, társadalom- biztosítási és személyazono­sító szám együttes ismerete adhat csak teljes információt a polgárokról. Áz első jel szolgál majd az állami és az önkor­mányzati adóigazgatás, illetve a vámigazgatási illeték kifize­téséhez szükséges azonosítá­sokra. Erről 1996 folyamán, de legkésőbb szeptember 30-ig kell tájékoztatni az érintette­ket. A táj, azaz a társadalom- biztosítási azonosítási jel a jó­léti és szociális igazgatással kapcsolatos nyilvántartás ve­zetését teszi lehetővé, s az új évben, néhány napja már hasz­nálatos. A személyazonosító jelet alkalmazza a személyia­dat- és lakcím-, valamint a honvédelmi és az ingatlannyil­vántartás stb. Ez azonos a meg­lévő személyi számokkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom