Petőfi Népe, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-13 / 292. szám

1995. december 13., szerda Tisztelt Szerkesztőség: 7. oldal A jövőben gyalog járjunk? November 28-án a férjemet kel­lett volna a kórházba kísérnem. Sajnos, legnagyobb megdöb­benésemre a buszvezető kö­zölte velem: szálljak le az autó­buszról, mivel ezentúl kizáró­lag csak úgy szabad buszra gyerekkocsival felszállni, ha kiveszem a gyereket a kocsiból, a kocsit pedig összecsukom. Kérdezem, aki ezt a rendeletet hozta, vagy hozták, elgondol­koztak-e azon, hogy télvíz ide­jén, ha jönnek a nagy hidegek, hogyan vegyék ki az anyák a meleg kocsiból a gyereket? Ar­ról nem beszélve, hogy képte­lenek vagyunk felszállni egyik kezünkben az összecsukott ko­csival, másikban az 5-6 hóna­pos gyerekkel. A gépkocsivezető indoka szerint a gyerekkocsi baleset­veszélyes. De én még nem ta­lálkoztam olyan cikkel, amely közölte volna, hogy a gyerek­kocsi balesetveszélyes. Arról viszont már hallottam, hogy in­dulásnál, megállásnál a buszve­zetők meg se várják, hogy az ember fel- vagy leszálljon, az ajtó közé csukják az embert, még a fiatalokat is, akik pedig még meglehetősen gyorsak. Nem beszélve az idősekről, be­tegekről. Kérem azokat a ve­zető embereket, akik ezt az in­tézkedést hozták, hogy gyerek­kocsival nem szabad felszállni, hogy az általam leírt sérelme­met gondolják át: emberileg nem többet ártanak-e, mert annyi betegség származhat a gyerek ki- és becsomagolása alkalmával. Egy kisgyerekes édesanya Mikor lesz már világosság? Kérdés az illetékesek felé: Mi­kor várható közvilágítás a Széles közön? Tudtommal már évek óta porondon van a téma, de mikor lesz már megoldás végre? Továbbikérdés aDémászhoz: nagyon sokszor van áramszünet, hol rövidebb, hol hosszabb ideig, állandóan a Hobbi presz- szónál lévő trafónál vannak a gondok. Mikor lesz már végle­ges megoldás erre nézve is, hogy a legváratlanabb időszakokban ne legyen áramszünet. Ezúton kérjük a hobbitulaj­donosokat és az ottlakókat, hogy ellenőrizzék le a villanyvezeté­kek környékét, és a házuk előtti fák ágait vágják le, mert a Dé- mász sokszor arra hivatkozik, hogy a vezetékeket az ágak miatt összeveri a szél. Egyre többen laknak már kint állandóan a Felsőszéktóban és az Úrihegyben is, ne csak úgy élje­nek egymás mellett, mint az ok­talan jószág, törődjenek egy ki­csit a másik emberrel is! Magamról annyit ezek után, hogy nem házsártos vénasz- szony vagyok, hanem a kelle­metlenségeket nem szerető, másokat tudtommal nem idege­sítő, nem füstölő, nem poroló, a buszon való utazás közben igénybe veszem a busz belsejét is, nemcsak a. második ajtóig megyek el, és ott kapaszkodom, mintha máshol nem lenne a hely a buszban. Középkorú, ak­tív dolgozó vagyok, mert még nekem van szerencsére munka­helyem, de sohasem szerettem az ún. rendetlen embereket. Most már, sajnos, azt veszem észre, hogy egyre többen van­nak, vagy csak eddig nem fi­gyeltem rájuk eléggé, nem tu­dom. S.-né, Kecskemét, Felsőszéktó Széttörtek a kőtáblák Úton, útfélen, vonaton, bu­szon a lefejezett 12 éves fiú története a téma. Megelőzi az elégedetlenség, szűkölködés panaszos szavait. Fél évszá­zada hazánkban is az össze­tört mózesi kőtábla parancsai helyett csak Marx, Engels és Lenin „dogmáit” adták az if­júságnak. Úgy nálunk, mint a volt Szovjetunióban - ami a bölcsője volt ennek az áltu­dománynak - romba dőlt. Ki tanította meg a gyerme­keknek: ne ölj, ne paráznál­kodj, ne lopj! A szülő látástól vakulásig dolgozott. A gyer­mek reggeltől estig az iskolá­ban tartózkodott. Még jó, ha napköziben volt és nem az ut­cán csatangolt. Valóban ott­hon is megtanulhatják nagy százalékban a jó és rossz kö­zötti különbséget. Elég azon­ban egy viszonylag „kevés” számú gyilkos, rabló, tolvaj, hogy rettegjenek a jó érzésű emberek. Megelőzni a bűnt csak ak­kor lehet, ha pl. tudja az illető, hogy ha a rendőr nem is látja (akikből úgyis kevés van), Is­ten előtt semmi nem marad ti­tokban! Ahhoz azonban, hogy valaki megfelelő magatartást tanúsítson, tudnia kell, mi a bűn. Ha a másiknak sokkal többje van, nem rabolhatom el. Igaz, hogy egyre inkább felszínre tör a kérdés, honnan a „csodából” szedték meg ily’ hirtelen magukat? Keressük meg a kőtábla hulladékait és ragasszuk ösz- sze, még nem késő! A magya­rokat már csak a jó Isten és az istenfélő, a másik embert is tisztelő egyének hozhatják vissza a szakadék széléről. Semmiképpen nem olyanok, akik ilyen-olyan kft.-kbe vagy más úton saját hasznukra széthordták vagy engedték el­tüntetni a közvagyont...! S.-né Kovács Mária, Kecskemét tenni, így a hétvégét áram nél­kül kellett volna tölteni a tár­sasháznak. Ez felháborította az ott élőket, mert szerintük a munkát az áramszolgáltató is elvégezhette volna. Gyakorlati­lag azért van az ügyelet - gon­dolták többen. Szerencsére a vízmű este li­re saját erőből megoldotta a kérdéses munkát, de addig szü­netelt a fűtés a lakásokban. Többen felvetették, ha két ilyen fontos szolgáltató nem tud megegyezni és elvégezni egy kisebb hibát, mi lenne a város­sal akkor, ha egy még nagyobb feladat elé állítaná őket az élet.-p. n.­Egy bolond százat csinál? Nem kenyerem az írás, de nem bírtam ki, hogy ne vessem pa­pírra gondolataimat! A közelmúltban a Petőfi Népe is közölte több ízben, hogy immáron Bácsalmáson is nyűt kutya-macskaeledel üz­let. Szó, ami szó, a hír igaz, és becsületére legyen mondva, valóban árukészlete sokszínű, árai elfogadhatóak. Csakhogy a nyitást követően a szomszé­dos élelmiszerboltok polcain is megsokasodtak ezek a ter­mékek. Ráadásul sokkal ol­csóbban, mint hónapokkal előtte, és akciók, kedvezmé­nyek nap mint nap. Persze a vevő azt hiszi, jól jár - sze­gény -, de hát kérdem én, me­lyik az az ostoba kereskedő, amelyik ráfizetéssel dolgozik? Tehát az eledelek hasznát is az egyéb árucikkek termelik ki, és ez nem nehéz, ahol több száz fajtát árulnak, magyarul az is fizet érte, akinek kutyája sincs, fizet a kávéban, a cu­korban, a cigarettában, a fel­vágottban stb. A pont az i-re az volt, amikor a frekventált helyen lévő ABC-ben a lóti- futi eladó mindenáron csirke­lábat akart rám tukmálni, hogy megpucolva jó az még az em­bernek is. Na, kérem! Majd én eldöntőm, hogy a pénzemért hol és mit vásárolok, ha ku­tyaeledelt akarok vásárolni, elmegyek az eledelüzletbe. Sajnálom a bolt üzemeltető­jét, aki annak a pár kiló csirke­lábnak a hasznára is rá van utalva. Arról nem is beszélve, hogy ugyanitt árulnak kimért tejet, hentesárut és kenyeret is. Meglehet, többet árt, mint használ a bolt hírnevének. De most már lassan nemcsak az élelmiszerboltban árulnak bolhanyakörvet, kutyasam­pont és száraz tápot, hanem árulnak az italboltban, a ruhá­zati áruházban, drogériában, a patikában, szinte valamennyi helyen, ahol kereskedelem fo­lyik. Kivételek a kocsmák, de ki tudja, mit hoz a holnap. De nem is ez a szomorú a dolog­ban, hanem az, hogy vala­mennyien azt hiszik, hogy eb­ből meg lehet gazdagodni. A valóság viszont az, hogy talán egy megélne belőle, ha hagy­nák, és ha mindenki a saját profiljában lenne próféta, és nem az lenne a cél, hogy a má­sikat tönkretegyük. Sajnos, úgy tűnik, ma Bácsalmáson ez túl magas mérce, mert itt most a menő erény az irigység, az összeférhetetlenség és a másik ember sárba tiprása. Holott még a kapitalizmusban is dí­vik az a szlogen, hogy „élj és hagyd a másikat is élni”! Nálunk viszont igaz az a mondás, hogy: „egy bolond százat csinál”. Vince Lászlóné nyugdíjas Hírős város az Alföldön Kecskemét Ragyogóan eltalált név a vá­rosnak, hogy „hírős város”. Méghozzá az egyik leghíresebb talán országszerte, majdnem- hogy büszkeséggel tölt el, hogy nincstelen éveim nagy részét itt tölthetem el. A közlekedési baleseti statisztikában élenjáró. A kirívóan nagyfokú bűncse­lekményekkel élenjáró, hiszen a sajtó szinte 90 százaléka kecskeméti vagy inneni indí­tású, kapcsolatú, ilyen irányú bűncselekményt ír meg. Zsaro­lások, felderítetlen gyilkossá­gok... Lassan oda jutunk, hogy bátor az a kecskeméti polgár, aki sötétedés után utcára me­részkedik. Kocsifeltörések, lo­pások, rablások, lakótelepi és külvárosi betörések halmazát, melyek közül kevés felderítése jár sikerrel - olvashatjuk az or­szágos és megyei lapokban. De ezek is töredékek. A parlamentben most nyilat­koztak az illetékesek, hogy ja­vult a bűnözési statisztika! El­gondolkodtató! A nyugdíjast fiatalt pár forintért leütik a „hí­rős város” este kihalt utcáin. Arról is nyilatkoztak felelős vezetők, hogy hajléktalant nem akarnak látni az új váltás után. Sajnos azok száma is egyre nö­vekszik. Növekedő munkanélküliség és kilátástalan helyzet is jel­lemző e vidékre, de ez minde­nütt elmondható. Valóban van híres, derék, remény tkeltő kép­viselőnk, ki elvétve szól a par­lamentben, a tévében ragyogó javaslattal élt, de eddigi ered­ményeit, melyet prospektusban hirdetett meg a jövőt illetően, még nem volt mód teljesíteni. A javaslat az volt, hogy ha mindenki 500 forintot adna egy felfelé törő kecskeméti sport­egyesület játékosai ösztönzé­sére, a csapat biztosan az első osztályban végezné bajnoksá­gát. A másik, ha a hírős város polgárainak csak 50 százaléka levelet írna nyomorpanaszával Horn miniszterelnök úrnak, biz­tosan lépne érdekükben. A té­vét azonnal kikapcsoltam, hi­szen a napokban jelezte az új­ság, hogy a kormányfőnek is saját vállalata van: nyereséges és felfelé ívelő. Ezek az embe­rek csak a választásokig érde­keltek, utána senki sem törődik a polgárral, aki rájuk szavazott, bizalommal. így volt ez eddig mindig. Majd a négy év eltelte után jó fizetéssel távoznak, a polgár pedig marad a ... hírős városban! Van itt probléma bőven, de ez mind megyéi, mind országos szinten süket fülekre talál. Jog viszont van: szavazni menni négyévenként, ha megérjük és van kire. Varga Jánosné, Kerekegyháza Hallgattassák meg a másik fél is A Petőfi Népében „Hangosodó botrány a solti telefonfejlesztés körül” című cikkhez a követke­zőket fűznénk hozzá: A solti képviselő-testület üléséről az Emitel Rt. az utolsó napokban - telefonon - kapott értesítést, a napirendi pontok ismertetése nélkül. Nem volt tudomásunk róla, hogy a fent említett ülésen cégünket érintő műszaki kérdé­sekben is döntést hoznak. Tor­lódó feladataink miatt meg­egyeztünk a polgármesteri hiva­tal képviselőjével, hogy a ve­lünk kapcsolatos problémákról írásbeli tájékoztatást kapunk. Ezt a mai napig nem kaptuk meg. Megdöbbenve olvastuk a Pe­tőfi Népében megjelenő újság­cikket annál is inkább, mert több részletében is pontatlan. A földmunkák befejezése után a kivitelező, illetve az Emi­tel Rt. képviselői többszörösen egyeztették az önkormányzattal a helyreállítási munkákat. Az optikai kábellel érintett kerék­párút helyreállításáról a kivite­lező egy szakcéggel talajtömör­ségi vizsgálatot végeztetett, azt az önkormányzatnak bemutatta, majd megrendelte az aszfalt helyreállítását. Az önkormány­zat építési főelőadója a tömör­ségvizsgálatról készült, hitelesí­tett jegyzőkönyvet valótlannak állította be, a felvonuló aszfalto- zókat elküldte, nem engedte a helyreállítást. Az ezt követő egyeztetés után a beköszöntő rossz idő miatt az aszfalthelyre­állítást már csak részben lehetett elvégezni. A kivitelező az Emitel Rt.-vei kötött szerződésében a munká­jára egy év, ezen belül a szilárd burkolatra három év garanciát vállalt, amit az önkormányzat nem talált kielégítőnek. Ezért az Emitel Rt. kötelezettséget vál­lalt arra, hogy 1996 tavaszán kü­lön egyeztetést tart a télen bekö­vetkezett hibák megállapítására és azt a kivitelezővel 1996. má­jus 31-éig kijavíttatja. Erről az önkormányzatot még a testületi ülés előtt levélben tájékoztattuk. A képviselő-testület valószí­nűleg nem ismeri az arra vonat­kozó szabályokat, hogy a Hír­közlési Felügyelet csak végle­ges hozzájárulásra adhat ki használatbavételi engedélyt, az ideiglenes hozzájárulással még mindig veszélyben van a táv­hívó-szolgáltatás bevezetése Solton, de az optikai kábellel érintett többi településen is. A helyi hálózat kivitelezése valóban később kezdődött, mint az eredeti terveinkben szerepel, decemberben azonban mégis megkezdjük a bekapcsolásokat, amennyiben az önkormányzat ellenvéleménye nem gátol meg benne. December folyamán megtör­ténik a kábelek lefektetése, va­lamint az ideiglenes helyreállí­tás, ezt követően már csak ki­sebb mértékben fogjuk a lakos­ság nyugalmát zavarni, kötelez­tük a kivitelezőket a figyelme­sebb munkavégzésre. A végle­ges helyreállítás a rossz idő el­múltával szintén meg fog történni. Harel Yoel vezérigazgató Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Óvodások adventje Adventba léptünk, mely a sze­retet, a várakozás ideje. A ma- darasi óvodások a feléjük áradó szeretetet érezhették november utolsó vasárnapján. Még a nap is rájuk mosolygott, amikor a művelődési házba igyekeztek. Ragyogó műsor kápráztatott el mindannyiunkat, melynek öt­letadója, s fő szerzője Faragóné Nagy Rozália tanítónő volt. A műsor szünetében a szülők által sütött finom süteményeket vá­sárolhatták, s a büfében fel­üdülhettek gyermekek, felnőt­tek. A teljes bevétel az óvodá­sok karácsonyi meglepetése, já­tékok a karácsonyfa alá. A várakozás öröme tölti el a 140 gyermeket az év legszebb ünnepe felé közeledvén. A há­lát, a köszönetét a csillogó gyermekszemek sugározzák majd. Hisz’ ennek a délutánnak az anyagi támogatáson túl az erkölcsi értéke is példaadó! Szeretnénk, ha a jövőben ha­gyománnyá alakulna. Ezúton köszönjük a szerve­zőknek, közreműködőknek odaadó munkájukat. Mindany- nyiukra megismételjük a mű­sorban elmondott fohászt: „Angyal lépdel, nem látod? - simogatja kabátod, hajadba tűz virágot, - súgja halkan: légy ál­dott!” Mundweil Józsefné vezető óvónő Apám életét mentette meg Köszönetét szeretnék mondani annak a fiatalembernek, aki no­vember 30-án, úgymond meg­mentette idős, hetvennyolc esz­tendős édesapám életét. Apám sajnos nem lát jól, így történhetett, hogy kerékpárjá­val kihajtott a főúton szabályo­san közlekedő zöld színű ZÜK teherautó elé, amelynek rend­száma CCF-123. A gépkocsi- vezető autóját és rakományát nem sajnálva, hihetetlenül ügyesen kerülte el az ütközést apám kerékpárjával. Sajnos a nagy rémületben, ijedtségben a helyszínen elfe­lejtettük megköszönni a sofőr­nek, hogy kivédte az ütközést, ezzel megmentette édesapám életét. Ezt szeretném így, utó­lag pótolni: Köszönöm. Novák Dénes Szerkeszti) Szász András Agika mindig mosolyog Egész nyáron hetente kétszer, mostanában ritkábban járok a piaccsamokban lévő pék- és tejtermékek boltjába, ahol há­rom helyen is van kiszolgálás. Dicséret illeti a bolt dolgozóit, különösen Ágikát, aki ugyan ritkán mosolyog, de igen ked­ves időshöz, fiatalhoz. Nem­csak gyors kiszolgáló, de em­berséges is, sokszor megfigyel­tem, az idősebb korosztálynak segít a csomagok elpakolásá- ban, sokszor ő maga számolja ki a pénzt az idős nénik kezé­ből, a gyors kiszolgálás mellett erre is jut ideje. Nagyon sok ott vásárló nevében kívánunk neki erőt, egészséget, hogy még hosszú ideig legyen ilyen gyors és ilyen emberséges. Dr. K. L., Kecskemét f-,AlAV AUTÓfrj., KECSKEMet-katonaTELEP 76/471-447 A Ford hivatalos főkereskedője és márkaszervize Ha nálunk .yásárol Fordot, akkor Ön jól dönt! Csőtörés volt a minap a bajai Török utcában, ami nem kis ri­adalmat okozott egy négylaká­sos társasházban. A baj nem jár egyedül alapon, a kihívott sze­relők véletlenül elvágtak egy áram alatt lévő földkábelt. A lakók reménykedtek, ugyanis perceken belül kiérkeztek az áramszolgáltató ügyeletéről. De csalódniuk kellett, a démá- szosok ugyanis kiderítették: a javítási költséget nem vállal­hatja a cég, mert a vezeték nem az övéké. Azt ajánlották, a la­kók hívjanak szakembert, aki számlázza majd a költségeket a vízmű felé. Mivel ezt csak hiva­tali időben tudták volna meg­Áram nélkül, fűtés nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom