Petőfi Népe, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-03 / 258. szám

1995. november 3., péntek Megyei Körkép Jelzálog terheli a félegyházi városházát Három éve jelzálog terheli a polgármesteri hivatal épüle­tét Kiskunfélegyházán. Történt ugyanis, hogy 1992-ben a köz- világítás korszerűsítésére 28 millió forint hitel felvételére szorult a város. Az akkor ér­vényben lévő pénzügyi sza­bályzók szerint a kölcsönt csak úgy kaphatták meg, ha a hitel fedezeteként valamilyen va­gyontárgyat ajánlanak fel, me­lyet a bank jelzáloggal terhel­het. Erre a célra a városháza épületében lévő két áruházat és a könyvesboltot nevezték meg, melyet a hitelező el is fogadott. A jelzálog földhivatali be­jegyzésénél viszont kiderült, hogy ezeknek az üzleteknek nincs önálló helyrajzi számuk, a jelzálog csak az egész épület tulajdonlapjára vezethető fel. Kócsóné Kürti Mária, a köz- gazdasági osztály vezetője sze­rint azért aggodalomra semmi ok, hiszen a szerződés egyér­telműen a boltokról szól. S ezt a bank is tudomásul vette, függet­lenül attól, hogy az üzletek kü­lön helyrajzi számmal nem rendelkeznek. Ráadásul a pol­gármesteri hivatal épülete a vá­ros törzsvagyonának része, el nem adható, jelzáloggal meg nem terhelhető. Hogy mégis ez történt, azt a kényszer diktálta. Ráadásul a 28 milliós tartozást már visszafizette az önkor­mányzat. így rövidesen a jelzá­logot is eltörlik a városháza épületéről. - galambos ­Csak beteg ne legyen az ember Új solton Elzárva a külvilágtól Újsolt Bács-Kiskun megye egyik legkisebb települése. Kétszázhárom ott lakó polgárt tartanak nyilván. Egy közel­múltban megtartott kistérségi polgármesteri találkozón a pol­gármester, Fekete József úgy fogalmazott, hogy a község szinte minden tekintetben „kül­földnek” számít. A kisközségbe Soltról jár át az orvos. Helyettesítése megol­datlan, ami különösen nagy gondot jelent a kistelepülésen, hiszen az ott élő polgárok mint­egy háromnegyede idős, segít­ségre szoruló ember. A pol­gármester elmondta, hogyha az orvos egy hónapra szabadságra megy, nincs aki kijárjon az erre rászorulókhoz. A polgármesteri hivatal vállalta fel, hogy az idős embereknek kiváltja a gyógy­szereket és gépkocsival bevi­szik őket Soltra az orvosi ren­delésre. A polgármesterek ta­nácskozásán jelen lévő megyei tiszti főorvos, Molnár Ilona megígérte, kivizsgálják a prob­lémát. A szakorvosi rendelésre való eljutás is szinte lehetetlen azoknak, akiknek nincs autó­juk. Autóbusz naponta egyszer oda, egyszer vissza közlekedik, más közlekedési lehetőség pe­dig sokak számára nincsen. A szülészeti szakrendelés szem­pontjából Újsolt Szabadszál­láshoz tartozik, más szakrende­lők Dunavecsén vannak a leg­közelebb, kórházba pedig Ka­locsára viszik az újsolti beteget. A település egyébként tíz ki­lométerre van az 51-es főúttól, amellyel egy rendkívül rossz ál­lapotban lévő bekötőút köti össze. W. K. E. Zombori delegáció tárgyal Baján Ma Zomborból érkezik delegá­ció Bajára. A - volt - jugoszlá­viai testvérvárosban, illetve környező településeken jelen­leg 13 ezer délszláv háborús menekült tartózkodik. A bajai- aktól ruhát, cipőt, tartós élelmi­szereket és tanszereket remél­nek. A Vöröskereszt segítségé­vel december közepére tervezik az addig összegyűjtött adomá­nyok szállítását. Ki teszi rendbe a csatornákat? Dunavecse nagyközség önkor­mányzata pályázat-előkészítő tervezetet nyújtott be ’97 évi címzett támogatási igényként a település csapadékvíz-elvezeté­sének ügyében. Ha a pénzügyi támogatást elnyeri az önkor­mányzat, terveik szerint 1997- ben rendbe teszik a községi nyílt árkokat és azokat az úthi­bákat, amelyek a csapadékvíz elvezetését gátolják. Gazdasarok Szent András haváról Novemberről, Szent András haváról így írt 1852-ben Mo- rócz István, aki az alábbi taná­csokkal látta el a gazdákat. „E hónapban a burgonya vagy kukoricza betakarítása és az őszi vetés csak néhol foglal­koztatja még a gazdát, ki a munka sokasága vagy hiányos elrendelése, avagy az idő mos- tohasága miatt elkésett. Foly­tatni kell az őszi ugarolást. A trágyát is hordjuk ki, s hacsak lehet azonnal szétterigetvén, legjobb mindjárt alászántani. A beteges vagy olly őszi vete- ményekre, mellyek idő vagy trágya hiányában erőtlen földbe vettetnek, igen jó hatás­sal van most a felületes trágyá­zás, félig elrothadt trágyával, kivált juhganajjal, de. ennél még alkalmasabb a trágyalé. Illy felületes trágyázásnak si­kere van a hűvösebb vidéke­ken, főleg nedvesebb években. Melegebb éghajlat alatt vagy száraz években azonban taná­csosabb a trágyát alászántatni. Kedvező időjáráskor a juhok még e hónapban kívül legel­nek, de hol a decemberi bárá­nyozás van szokásban, az anyákat szorgosan óvni kell minden deres legelőtől, vagy fagyott takarmánytól. A fejős teheneket most széna és szal­maszecskával, s aprított gyö­kökkel táplálni czélszerű. A vonósok, mihelyt a munka fogy, gyökökkel és szalmával igen jól kitartathatnak. Az előre látó gazda mostan az ete­tésről tervet készít magának az egész téli istállózási időre, hogy először a sokáig el nem tartható tápszerek étessenek fel, s a jobbacskák későbbre maradjanak. A szőllőben még most a kötelékek felmetszet­nek, a karók kihúzatnak, hide­gebb tájakon a tőkék befedet- nek, vagy legalább földdel fel­töltetnek. Kedvező időjárás­kor lehet még vesszőket búj­tam, a szőllő trágyázáshoz fogni és gyökeres tőkéket kiül­tetni.” 3. oldal Finiséhez ért a patikaprivatizáció Bács-Kiskun megye 92, koráb­ban állami gyógyszertára közül 69 mára magánkézbe került. A patikusok többsége bérli a tu­lajdonossá vált önkormányza­toktól a gyógyszertárat. A pati­kusok előszerződést kötöttek az önkormányzattal és ideiglenes finanszírozási szerződést a me­gyei egészségbiztosítási pénz­tárral. A konkrét árat tartal­mazó bérleti szerződés megkö­tésének és a működési engedély megszerzésének feltétele a személyi jog elnyerése. A nép­jóléti miniszter kilenc, Bács megyében dolgozó patikusnak ítélte meg eddig a személyi jo­got. Az önkormányzattól bérelt, vásárolt patikákban dolgozó gyógyszerészek megvásárolták már patikájuk gyógyszerkészle­tét is a korábbi működtetőtől, a Calix Rt.-tői. Mindezek alapján a megyei gyógyszerészkamara elnöke, Nagy Ágoston úgy véli: a pati­kaprivatizáció folyamata a tör­vényi határidőre, december 31- ére befejeződik Bács-Kiskun megyében. Alátámasztja ezt az is, hogy mindössze két telepü­lési önkormányzat, a szabad- szállási és a hartai nem hozott még döntést arról, hogy kinek kívánja bérbe vagy tulajdonba adni a területén működő gyógyszertárakat. Ábrahám Eszter Tanirodát kapott a kiskunfélegyházi Közgazdasági Szakközépiskola. A hatmillió forintos beruházással elkészült irodát dr. Jekkel Antal, a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgatója adta át rendeltetésének. Az iskola hat „vállalkozást” működtet majd itt, lehetőséget adva a gyerekeknek, hogy gyakorlatban is elsajátíthassák a különböző pénzügyi tranzakciókat. Ez­zel egy időben négy számítógépes teremmel is gazdagodott az iskola, kilencvenhat új gép segíti ezentúl az oktatást. fotó: galambos Sándor Miért nincs elég bérlakás Mélykúton? Mélykúton sokan méltányta­lannak tartják, hogy vannak, akik önkormányzati bérlakás­ban laknak, miközben Szege­den, Kecskeméten, vagy éppen helyben saját tulajdonú ingat­lanjuk van. A szóbeszédek le­zárási szándékával tűzte napi­rendjére az önkormányzat a la­kások és helyiségek bérletének felülvizsgálatát. Kiss Csepregi Ákos polgármester elmondta, hogy komoly gondok vannak a bérlőkijelölésekkel, sokan sze­retnének bérlakáshoz jutni. A bérleti szerződést be nem tartó bérlőkkel szemben viszont nincs eszköze az önkormány­zatnak. Nincs a községben olyan üres szükséglakás, ahová át lehetne költöztetni a feltéte­leket semmibe vevő bérlőket. Nem tud mit kezdeni az ön- kormányzat azokkal a lakások­kal, amelyek bérlőkijelölési jo­gát valamely más szervezetnek adta át. Az ülés határozata sze­rint a rendőrségtől megpróbál­ják visszakérni ezt a jogot, amit évekkel ezelőtt a körzeti meg­bízotti csoport létszámának bő­vítési ígéretével kapott meg a megyei kapitányság. Azóta a csoport létszáma folyamatosan csökkent, remény sincs a válto­zásra. A kérdéses lakásban lakó rendőrnek pedig van lakása a községben. Az előterjesztésben szereplő konkrét eseteken kívül a képvi­selők több olyan bérlőt felsorol­tak, akiknek tudomásuk szerint van saját lakása. A képviselők ezért javasolták, hogy minden önkormányzati bérlakásnál vizsgálják meg a helyzetet, majd térjenek vissza a kérdésre.- pásztor ­Bérbe adják a mozit Szerdán délelőtt 11 órakor ült össze a bajai testület kulturális és gazdasági bizottságának el­nöke - Nemes Gábor és Vár­halmi Miklós -, valamint a hi­vatal képviselője Kiing József, hogy véleményezze a mozi üzemeltetésére beérkezett pá­lyázatokat. Azt, hogy végül ki­vel kötnek ötéves időtartamú bérleti szerződést, Béres Béla, a József Attila Művelődési Köz­pont igazgatója döntheti el. Népfőiskola Hercegszántón Hétfőn 18 órától a IV. évfo­lyamát kezdi meg Hercegszán­tón a gazdálkodói és vállalko­zói népfőiskola. A 39 taggal működő népfőiskola idei első vendége Pánczél Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány bajai kirendeltségvezetője lesz. Véradás Kecelen A Vöröskereszt keceli szerve­zete és a Bács-Kiskun Megyei Véradóállomás november 6-án, azaz hétfőn reggel 9 órától 13- ig véradónapot szervez. A segí­tőket a művelődési központban várják, ahol koleszterinszint­mérést és vércsoport-meghatá­rozást is végeznek. Közéleti Hír • Tizenhárom autóbussszal és számos gépkocsival utaznak Bács-Kiskun kisgazdái arra az országos nagyválasztmányi gyűlésre, melyet az FKgP ren­dez 4-én Budapesten a kong­resszusi központban. Egy héttel a rendezvény után 11 -én, dr. Torgyán József pártelnök a sportcsarnokban 14 órakor kezdődő emlékünnepségen is­merteti pártja gazdaságpolitikai programját. Vendégdiákok Kárpátaljáról A kárpátaljai Rafajnaújfaluból 46 iskolás gyerek két hetet tölt Jánoshalmán. A gyerekek ez idő alatt helyi családoknál lak­nak és napközben együtt tanul­nak a két helyi általános iskola diákjaival. Bíró Ernő, rafajnaújfalui is­kolaigazgató iskolájának tanu­lói és szülei nevében nyílt le­vélben köszönte meg a helyi önkormányzati és egyházi ve­zetőknek, valamint a vendég­látó szülőknek az „igazi ma­gyaros vendégszeretetet”. „Megható az a gondoskodás, amelyet lépten-nyomon tapasz­talunk.” Az igazgató reményét fejezte ki, hogy a hétfői haza­utazásukkor is legalább olyan gyorsan tudják majd átlépni a határt, mint amikor idejöttek. Ezért külön köszönetét fejezte ki a határőrség illetékeseinek is. Csengőd címere, története Árpádot halála után fia, Zsolt követte a fejedelmi székben. Szálláshelye a mai Solt terüle­tén volt. A hagyomány szerint a fejedelem Csenged nevű vitéze és emberei Csengőd területén telepedtek meg. Innen a község neve, amelynek a közelmúltban címere is lett. Alapszíne a futóhomokra emlékeztetőén sárga, benne a természet zöldje, azon a szőlő, ami az itt élők zömének megél­hetését jelenti. A középen elhe­lyezett csengő pedig a település nevére emlékeztet. Ugyancsak nemrégiben je­lent meg - sokak támogatásával - Pivarcsi János pedagógus sok éves gyűjtőmunkájának írásos anyaga, a Csengőd község tele­püléstörténete című kiadvány. Az 1500 példányban nyomta­tott füzet rövidített dokumen­tum. Mindezeket aligha lehetett volna méltóbb alkalomra időzí­teni, mint az elmúlt hét végén megrendezett centenáriumi ün­nepnapokra. (Quelle Ä kecskeméti Queííe Sóit Őszi ajánlat! rendkívüli őszi akcióval várja Ont! Most igazán érdemes benéznie! Ä termé/éváfcisztéfíjjóC: régi ár új ár Női hosszú ujjú póló 2990.­1490­Női blézer 6490.­3250­Sweatshirt 1190.­600.­3 részes együttes 3990.­1940­Olajsütő 9490.­4745­2 db frottírlepedő 1990.­1390.­Férfi pizsama 2990.­990.­Férfi mellény 3490.­1490.­Szeretettel várjuk vásárlóinkat! Kecskemét, Horváth Döme u. 4. Nyitva: 9-17 óráig, szombaton 9-12 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom