Petőfi Népe, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-14 / 267. szám

6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. november 14., kedd Eredeti szerepében a vámigazgatás Adatátviteli rendszer a feketegazdaság ellen A vámosok a jövőben nem a költségvetésnek, hanem a hazai iparnak dolgoznak? A napokban elfogadásra kerülő vámtörvény rendelkezéseinek 70 százalékát az Európai Unió vámkódexéből vették át. Ez, a hozzá kapcsolódó adatátviteli és informatikai rendszerrel együtt, alkalmassá teszi Ma­gyarországot az unió tagságára, mivel megfelel a Schengeni Egyezménynek is. Minderről Arnold Mihály altábornagy, a Vám- és Pénzügyőrség helyet­tes vezetője egy háromnapos vámkonferencián számolt be. Az altábornagy elmondta: a magyar vámigazgatás minded­dig a több mint 30 éves kor­mány- és miniszteri rendeletek alapján tevékenykedett. Az évek során ezek 347 helyen vál­toztak, s mára szinte áttekinthe­tetlenné vált a terület jogszabá­lyi háttere. A forgalom nagy mértékű növekedésével és a különböző újabb állami feladatokkal a magyar vámszervekre hámló terhek egyre szaporodtak: mára hazánkon halad át a világ leg­nagyobb tranzitforgalma. Az új vámtörvény Arnold Mihály szerint végre egyértel­műen meghatározza a szárma­zási, a vámérték- és az eljárási szabályokat, ugyanakkor visz- szaadja a vámigazgatás eredeti, klasszikus szerepét. Azaz nem az állami bevételek növelése lesz az elsődleges feladat, ha­nem a hazai ipar és mezőgazda­ság védelme, az export-import szabályozása. KAMARAI HÍREK A Kereskedelmi és Iparkamarának huszonháromezer tagja van Bács-Kiskunban. A kamara a tagok napi gondjaiban szeretne segítséget nyújtani, a mindennapos kapcsolattartás érdekében irodát nyitnak a közeljövőben Baján és Kalocsán - jelentette ki Csongovai Tamás, a kamara elnöke egy Kalocsán rendezett kamarai fórumon. Az érdekképviseleti szervezet célja, hogy jelen legyen a gazdasági élet szereplőinek hétköznapi életében. Napjainkban egyre nagyobb szükség van a kamarák érdekpártoló munkájára, a gazdasági szervezetek közvetlen megsegítésére - érvelt a megyei kamara elnöke. Sajnálatos, hogy mostanában még közöny tapasztalható a tagság részéről; előfordul, hogy a saját érdekükben rendezett összejöveteleken csak elenyésző hányaduk jelenik meg. Pedig csakis az önszerveződés révén fejthetnek ki érdemi tevékenységet, külső segítségre a mai viszonyok között nem számíthatnak. Leitner László titkár kifejtette: a kamara közelíteni szeretne tagjai felé, oldani akarják az időnként tapasztalható idegenkedést, mely a kamara megalakulása óta eltelt időszakot jellemezte. Gyakran felmerül a kérdés: miért kötelező a kamarai tagság Magyarországon? Leitner László erre úgy válaszolt: a parlament az Európában inkább jellemző kötelező tagságot fogadta el és foglalta törvénybe. A kalocsai tanácskozáson többen kifejtették véleményüket, miszerint először kézzel fogható segítséget várnának, azután jöhetne szóba a tagságidíj-fizetési kötelezettség. Ez azonban a kamarák gazdálkodását lehetetlenítené el, ugyanis nem számíthatnak központi támogatásra - hangsúlyozta Leitner László. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ 1995. november, 23-26-áig a Nemzetek bemutatói sorozatában INDONÉZ NAPOK-at rendez A megnyitó tervezett időpontja: 1995. november 23., 10 óra. A nemzeti bemutató alkalmából az Indonéz Trade Promotion Centre és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara november 24-én, 10 órai kezdettel üzletember-találkozót szervez. Várnak minden érdeklődőt, akik kereskedelmi kapcsolatokról és befektetési lehetőségekről kívánnak tájékozódni. A jelentkezéseket a Bács-Klskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál, a 76/485-195/36 mell. telefonon és a 76/481-706 telefon-, ill. faxszámon várják. A részvétel az üzletember-találkozón ingyenes. A rendezvények ideje alatt népművészeti és iparművészeti kiállítás, indonéz termékbemutató és -vásár tekinthető meg. November 24-én indonéz gálával, november 25-én indonéz vacsoraesttel zárul a program. JAPÁN NAPOK Kecskeméten 1995. november 30., december 1-2., a Tudomány és Technika Házában. A Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az ITD Hungary Bács-Kiskun Megyei Szervezetével, a Kecskemét-Aomori Baráti Kör, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara segítségével, a JAPÁN NAPOK keretében, 1995. november 30-án szakmai napot tartanak. Az érdeklődők megismerkedhetnek a japán cégekkel való együttműködés feltételeivel és az autóipari beszállítások lehetőségeivel. Jelentkezési lapok kérhetők a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál, a 76/485-195/36 mell. telefonon és a 76/481-706 telefon-, ill. faxszámon. Részvételi díj: 1.000 Ft, amit a helyszínen kell fizetni. A parancsnokhelyettes ki­emelte: a vámtörvény lehetősé­get ad a vámigazgatási szer­veknek, hogy a vámeljárás ke­retében büntessék a szabályta­lankodókat, bővítsék a vámud­varok ellenőrzési lehetőségeit. Ezzel az eddig a feketegazda­ság mezsgyéjén tevékenykedő vállalkozókat fokozatosan a törvényesség keretei közé te­relhetik. A feketegazdaság el­leni küzdelmet segíti majd a mintegy 100 millió forintos költséggel kiépülő adatátviteli rendszer is, amely megnehezíti a névleges árukiléptetést. A be­csületesen fizető ügyfelek szá­mára ugyanakkor egyszerűsí­tett, okmány szerinti vámeljárás bevezetését tervezik. Az eredményesség receptje: az igények elé menni A kecskeméti Ba-Ni-Dó Bt.-t fél évtizede tartják számon a szakma s üzletfelei. Üzleti si­kereit és népszerűségét sokak szerint annak köszönheti, hogy jól választotta meg hazai gyártmányú, de minőségi ter­mékeit, melyeket egyre gyara­podó vásárlói körének, mindig kedvező áron kínált. Németh Antalt, a családi vállalkozás­ként működő Ba-Ni-Dó Bt. tu­lajdonosát vállalkozói múltja állomásairól, sikerei szakmai hátteréről kérdeztük.- 1955-ben léptem a keres­kedői pályára, ahol három év­tizedet töltöttem el boltveze­tőként. A hatvanas években jegyez­tem el magam a bútor-szak­mával, s részben szakmai el­ismerésként is, vezetője vol­tam Kecskemét valamennyi bútorraktárának. 1990-ben ha­tároztuk el feleségemmel, hogy több évtizedes tapaszta­lataimra alapozva, elindítunk egy családi vállalkozást.A vá­lasztásban meghatározó volt, hogy ebben az időszakban konyhabútor-szaküzlet nem üzemelt a megyében, miköz­ben a vásárlók a minőségi kí­nálatot és kiszolgálást már hi­ányolták. Szerződést kötöt­tünk a legnagyobb hazai gyár­tóval, az azóta is korrekt part­nerünknek számító Tisza Bú­toripari Rt.-vel, amely a mai napig biztos hátteret nyújt ah­hoz, hogy termékeinek nagy­kereskedelmi képviseletét Bács-Kiskunon túl még Jász-Nagykun Szolnok és Bé­kés megyékben is ellássuk.- Miért esett épp a Tisza Bútoripari Rt.-re a választás?- Termékei erényeikről könnyen meggyőzik a vásár­lókat, hisz igényes formater­vezéssel, német licence alap­ján, nyugat-európai alap­anyagokból készülnek. Az sem mellékes a vásárló szá­mára, hogy jelenleg 30 típus, 200 féle eleméből választhat. Legalább ilyen kitűnő part­nerre találtunk az encsi Abaúj Bútoripari Rt.-ben, melynek német tervezésű és alapanyagú bőrbútorait, gyári kedvezményekkel, Magyaror­szágon kizárólagosan forgal­mazzuk. Vásárlóink számára, ha igénylik, ingyenes terve­zéssel, szereléssel is szolgá­lunk. A legutóbbi hetekben újabb szolgáltatással, a PROMO INDRA kedvezmé­nyes, ingatlanra, lakásra, gépkocsira kérhető hitellehe­tőségeivel bővült cégünk ajánlata.- Hogy indítása óta folya­matosan épül, gyarapodik a vállalkozás, abban része van annak is, hogy a Ba-Ni-Do Bt. ajánlatával az igények elé ment.- Valóban komoly ered­ménynek könyvelhetjük el, hogy - miközben szinte a 0- ról indultunk - a közelmúltban sikerült megnyitnunk máso­dik, belvárosi márkaboltunkat. Mindezen eredmények mö­gött, az indulás óta nagyon sok volt a munka és az erőfe­szítés, amelyekből a család tagjai - feleségem, leányaim - kivették a részüket.- Mivel tölti legszíveseb­ben a Németh-család a sza­badidőt?- A hétvégéket leggyak­rabban feleségem és unokáim: Barbara, Nikolett és Dóra tár­saságában, vízparton, horgá­szattal töltjük. Gyakran elő­fordul, hogy a főzést is válla­lom, az unokák kedvencei közé tartoznak a papa halász­léje és kakaspörköltje. A leg­kedvesebb kikapcsolódás, amikor együtt főzünk, horgá­szunk és csónakázunk. Ami a jövőt illeti, szeretném, ha majd unokáim vennék át az üzleti stafétabotot. (x) Fiatal vállalkozó kerestetik A budapesti székhelyű Életpá­lya Alapítvány pénzdíjaira 1996. április 30-áig pályázhat­nak a 30 év alatti vállalkozók. Osztrák-magyar vegyes vállalat Kecskeméten a Vízmű utcában létesített új üzemcsarnokban egy magántulajdonú oszt­rák-magyar vegyes vállalat, a Motorcentrum Kft. kezdte meg működését. A cég tevékeny­sége a belső égésű motorok te­rületén szinte mindenre kiter­jed. A kisgépektől a személy- gépkocsikon át a hajómotoro­kig vállalják a motorok felújítá­sát. A százmilliós beruházással készült műhelyben évente 800 főtengely, 1200 hengerfej, 2500 hajtórúd és 250 komplett motor felújítását végezhetik. A PN-túrák két új úti célja: Irány Pécs, illetve Bécs Az eddigi, nagy sikert aratott Petőfi Népe-túrákat gyors egymásutánban két újabb kö­veti. A Tom Utazási Iroda szer­vezésében november utolsó hétvégéjét a Mecsekben, az egyik decemberi hétvégét pedig Bécsben tölthetik PN-kártyával rendelkező előfizetőink. A kétnapos Pécs-Har- kány-Villány kiránduláson minden nevezetességet felke­resnek a résztvevők, még a hí­res Harkányi Gyógyfürdőre is jut idő. Indulás 25-én reggel, 7 órakor lesz Kecskemétről, visz­szaérkezés másnap 21 óra kö­rül. Jelentkezéseket korlátozott számban tudunk elfogadni az Olvasószolgálatunknál, ahol a részletes programról is felvilá­gosítással szolgálunk. (Tel.: 76/481-391, Kecskemét, Sza­badság tér 1/A.) Az adventi forgatagot - vá­rosnézéssel és vásárlási lehető­séggel - Bécsben ismerhetik meg a jelentkezők, akik részt vesznek a december 8-9-ére meghirdetett PN-túránkon. Találkozzunk (ismét) az au­tóbuszon! Mindenki csodadoktomak születik Azt hallottam, hogy egy nő addig járt talpmasszázsra, míg egyszer csak teherbe esett. Legalábbis váltig állította, hogy a kúrától van a gyerek. Isten tudja. Első hallásra egy kicsit hihetetlennek tűnik, de a természetgyógyászattól minden kitelik. Ahogy mondani szokták, a természetgyógyászatról vagy jót, vagy rosszat. Nézzük, mit is takar tulajdonképpen ez a fogalom. Szerintem mindenki természetgyógyásznak szüle­tik, csak van, aki továbbtanul. Amikor az anya csecsszopó gyermekét ringatja duzzadó keblein, tipikus természetes gyógyászatot alkalmaz: bio­energiát visz át, kézrátétellel, simogatással harmonizálja a csecsemő szervezetében leját­szódó folyamatokat, megnyug­tat, fájdalmat csillapít, meta- kommunikatív üzeneteket to­vábbít. Ésattöbbi. Ezt minden anya tudja, anélkül, hogy tudná. Pelenkát se azért mos a kismama, mert ez a hobbija, hanem valahogy ösztönösen úgy érzi, hogy a kakis pelenka kitisztításával hozzájárul a kozmikus egyensúly helyreál­lításához, amely az illatok el- viselhetőségében, valamint a popsi relatív nedvességtartal­mának csökkenésében is meg­nyilvánul. Megy ez önmagától. Mint ahogy az is igaz, hogy a kis­gyermek mindenféle előkép­zettség nélkül eszik, ha éhes, iszik, ha szomjas és sír, ha fáj valamije, minek következté­ben könnyek folynak a szemé­ből. Ez utóbbi egyértelmű bi­zonyítéka annak, hogy a gyermek már birtokában van annak a titoknak, amelyet ké­sőbb, ha van egy kis esze, üzle­tileg is hasznosítani tud. Elég lesz, ha természetgyógyásznak nevezi magát, csinál egy név­jegyet, esetleg fölad néhány hirdetést. Tévedés ne essék, nem aka­rom lebecsülni, s még kevésbé kuruzslással gyanúsítani a gyakorló, jó nevű természet- gyógyászokat. Csak van egy bajom ezzel, az egésszel. Il­letve több is. A régi világban például minden parasztember termé­szetgyógyász volt, anélkül, hogy tudta volna ezt magáról, vagy egyáltalán ismerte volna ezt a szót. Amikor megbetege­dett a gyerek, és nem tudta, mi baja (sose tudták, mert honnan is tudták volna), kiment a pa­rasztember az erdőbe, össze­gyűjtött mindenféle füvet, vi­rágot, bogyót meg magvakat, megfőzte és forró fürdőt csi­nált belőle a gyereknek. Bele­dugta a kölyköt a dézsába, né­hányszor megismételte a kúrát. És mit ad Isten, mi történt? A gyerek vagy meggyógyult, vagy nem. Tisztára ugyanúgy, mint ma, a hivatásos termé­szetgyógyászok áldásos mű­ködésének jóvoltából. Mi tehát a különbség? A névjegy. Meg a pénz, amit a maiak elkérnek. A másik érdekes differencia meg a misztika. Vannak embe­rek, akiknek olyan hihetetlen bioenergiájuk van, hogy kü­lönböző tárgyakat tudnak saját testükhöz vonzani. Na most ezt a természetfölötti képessé­get valahogy ki kéne hasz­nálni. Mivel én például el nem tudom képzelni, hogy miért lenne jó nekem az, ha egy va­saló meg két merőkanál lógna a mellkasomról, valami más hasznosítási csatornát kell fel­kutatni. Igen, jól gondolják, a pénzről van szó. Átsugárzom kezemmel az energiámat, akarván, hogy gyógyulj meg, s te meggyógyulsz. Vagy nem. De hát ez is egy­fajta placebo, amit a beteg el­hisz, az könnyebben be is kö­vetkezik. A porcukor is fájda­lomcsillapító, ha hiszünk benne. Nem tudom, a gyógy­szerészek alkalmazzák-e ezt a tételt, mert hiszen a porcukor minden orvosságnál olcsóbb. Gondolom nem, de nem azért, mert ők hülyébbek, mint a természetgyógyászok. Nem viszi rá őket a lélek. Másik dolog, hogy a beteg ember nem az eszére hallgat, hanem az érzelmeire. Meg sze­retne gyógyulni. Az vesse rá az első követ, aki még nem volt beteg. Ez múló állapot. Mármint az egészség. így hát hallgat minden ígéretre, bízik a hihetetlenben is, mindent el­hisz. Hátha. Voltaképp ez is valami. Még mindig úgy tűnik, mintha haragudnék a termé­szetgyógyászokra, vagy eset­leg nem venném őket komo­lyan. Pedig nem vagyok orvos, a bírálat joga a diplomás orvo­soké. Élnek is vele, amint csak tehetik. Talán nem véletlenül. Azért a természetben való gyermeki bizodalmám és a természetgyógyászok iránt ér­zett kissé megmagyarázhatat­lan tiszteletem ellenére, én azért, ha bajom van, mégis in­kább orvosdoktorhoz fordu­lok. Nem azért, mert hasra esek egy diploma előtt, hanem inkább megszokásból. Emellett van két jó taná­csom mindenkinek. Ha igaz az a régi javaslat, ne bízd az életedet olyan se­bészre, akinek háromnál több ragtapasz van a kezén, akkor igaz az is, hogy ne fordulj olyan ukrán csodadoktorhoz, akinek a köpenye alól kilátszik a géppisztoly csöve. Hámori Zoltán 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom