Petőfi Népe, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-13 / 266. szám
4. oldal Világtükör 1995. november 13., hétfő Sziámi ikrek születtek Moldovában. A Romániával határos köztársaság fővárosában, Kisinyovban mellüknél összenőtt kisbabák láttak napvilágot. Minthogy közös szívük és májuk van, nem sok a remény életben maradásukra. fotó: feb/reuter Jelentés készül az EU-csatlakozás agrárkilátásairól Nem várható nagyobb támogatás Nincs kapcsolat az Európai Unió agrárpolitikájában küszöbön álló reformok és az EU kilátásba helyezett kibővítése között - szögezte le Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdasági kérdésekért felelős tagja. Az Európai Unió madridi csúcstalálkozója decemberben tárgyalja meg azt a jelentést, amely az agrárpolitika reformját, illetve a majdani bővítés várható következményeit taglalja. A dokumentumot szövegező munkacsoport vezetője, Franz Fischler leszögezte: hamis az a megközelítés, amely szerint az agrárpolitika reformja a leendő bővítés miatt vált elkerülhetetlenné. Az agrárbiztos egyúttal meg akarja nyugtatni az állam- és kormányfőket: a majdani kelet- és közép-európai tagfelvétel agrárköltségei, vagyis az elmaradott térségek fejlesztését célzó pénzalapok messze nem fogják elérni azt a nagyságot, amelyet egyes becslések jövendölnek. Egy közelmúltban kiszivárgott bizottsági felmérés mintegy 50 milliárd dollárra becsülte a várható • költség- többletet. A decemberre elkészülő jelentés kívánatosnak tartja az Európai Unióban az agrárpiaci árak fokozatos csökkentését. A kifizetett támogatásnak el kell szakadnia a termelési mutatóktól, és például a környezetvédelmet célzó megfontolásoktól kell függnie. Fischler szerint kerülendő, hogy a termelőknek nyújtott támogatás egyfajta szociális hálóként működjön. A tanulmány azt is áttekinti: miként tehető minél fájdalommentesebbé mindkét fél - az EU és a csatlakozó ország - számára a leendő bővítés. Ez utóbbi kapcsán mindenesetre Fischler leszögezte: „Nem tudom elképzelni, hogy nagyobb támogatást adjunk a régi kommunista struktúráknak, mint azoknak, amelyekben megvan a bátorság, hogy magántermelőként próbálkozzanak.” Baljós jövőkép a világ nagyvárosairól Ma is félmiUiárd hajléktalan Az ENSZ legújabb felmérése riasztó állapotot rögzít és sötét jövőt vetít elénk. Évente legalább 10 millióan, egy egész magyarországnyi népesség hal meg a túlnépesedett nagyvárosokban. Elsősorban lakóhelye szegényessége és az ebből adódó higiéniai állapotok miatt - állítják az ENSZ-ta- nulmány szerzői. 1975-ben a Föld népességének 38 százaléka, a kiemelkedően elvárosiasodott Egyesült Államok polgárainak 74 százaléka élt városi környezetben. Lakáskérdés szempontjából a világ legrosszabb helyzetű városa Addisz Abeba, Etiópia fővárosa. Itt az emberek 79 százaléka hajléktalan, s a többiek lakáskörülményei is siralmasak. De például Londonban is mindjobban emelkedik a hajléktalanok száma, akiknek várható élettartama - akárcsak a nyomorgó harmadik világban - 25 évvel kevesebb, mint azoknak, akiknek van valamiféle otthonuk. A 21. század az agyonurba- nizálódás évszázada lesz. A városok robbanásszerű terjeszkedése főleg a fejlődő térségben várható. Húsz év múlva a világ tíz legnagyobb városa közül kilencet valamelyik koldusszegény országban fogunk találni. A manapság hetedik Los Angeles, és a harmadik New York lé- lekszámban meg sem fogja közelíteni a nyomormegapoliszok nagyságát. FEB Az EU védelmébe vette a prémes állatokat Akkor inkább meztelenül A manökenek ellenzik a bun- daviseletet. Cindy Crawford, Naomi Campbell és Nadja Auermann csatlakozott a- zokhoz, akik plakátokon hirdetik: inkább meztelenül járnak, mintsem bundában. Az Európai Unióban is szigorodnak az előírások: idén januártól tilos a csapdával fogott állatok bundáját értékesíteni, mert ezt a módszert kegyetlennek tartják. Jövőre már az így szerzett prémek behozatalát is be akarják tiltani, ami fájdalmasan érintené az észak-amerikai prémvadászokat, akik a zsákmány hetven százalékát Európában értékesítik. Az intézkedés Janice Cox, a Vadvédelmi Világszervezet londoni képviselője szerint tízezer állatot védene meg a szörnyű végtől. A kulisszák mögött azonban máris heves lobbizás folyik a rendelkezés ellen. Az egyik nézet szerint ez megsértené a szabad kereskedelem elvét, mások a tilalom fejében enyhítenék a halászati korlátozásokat. Ismét mások az indiánok és az eszkimók munkalehetőségeit féltik. A század elején a kíméletlen nerc- és hódvadászat kihalással fenyegette ezeket a prémes állatokat, s ezért hozták létre a te- nyésztelepeket, ahol viszont kegyetlenül bánnak a szabad élethez szokott vadakkal. Az európai közvélemény mindinkább bundaellenes. Egy osztrák felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka ellenzi a tenyésztést, csak három százaléknak tetszenek a prémek, és csak két százalékuk viselne prémbundát. Ferenczy Europress Román lap támadása a budapesti konferencia miatt Nagy-Magyarország réme A román kormány napilapja „Az igazi veszély Erdélyben” címmel vezércikkben támadta azt a Budapesten megtartott értekezletet, amely a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozott. „Nagy-Magyarország kísértete járja be Európát” - írja a cikk szerzője annak kapcsán, hogy a Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában és Szerbiában élő magyar kisebbség sorsáról folytattak eszmecserét a magyar fővárosban. A Vocea Romaniei szerint „sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai népirtásra, mint amilyen a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja”. A román újság kifejti: az Európai Uniónak el kellene gondolkodnia Magyarország agresszív követelésein. Bukarestet nyugtalanítják Tőkés László „fenyegetései”, hogy úgymond „Erdélyt új Boszniává alakítsa át. Ezt közömbösen szemlélni öngyilkosság lenne”. A lap közli Viorel Cacove- anu kolozsvári író eszmefuttatását is, amely egyrészt a romániai magyar iskolákra, kiadókra, lapokra, tévéműsorokra vonatkozó hivatalos adatokat sorolja fel, másrészt egyebek között azzal vádolja a romániai magyarok érdekvédelmi szervezetét, az RMDSZ-t, hogy „az ország egy részének elszakítá- sára törekszik”. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havonta kibocsátott állampapír mostantól két héten keresztül kapható. Hogy még könnyebben hozzáférhető legyen. Miért kedveli nagyon sok ember ezt a befektetési formát? Csf* Mert az egyéves futamidejű értékpapír megemelt évi 29%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően magas erre az időszakra. Mert a Kamatozó Kincstárjegy biztonságát az állam garantálja. CS* Mert tőzsdei forgalmazásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető. Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figyelem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőknek.) E3f* Mert - mint az alábbi listából kiderül - sok forgalmazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1996/XI.) 1995. november 13-24-ig jegyezhető. Kibocsátási árfolyam: 1995. november 13-17. között 99%, 1995. november 20-24. között 99,5%. A kamatozás kezdő időpontja: 1995. november 29. Évi kamata 29%. További aktuális információk: 266-6044. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. 6000 Kecskemét, Szabadság tér 5., Kecskemét, I. sz. fiók Szabadság tér 1/A, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Izsák, Kecel, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Tiszakécske, Solt • Budapest Bank Rt. 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 18. • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. • Cooptourist Rt. (a New York Broker Kft. ügynökeként) 6000 Kecskemét, Kéttemplom köz 9-11. • Dr. Bodnár és Társa Kft. 6000 Kecskemét, Csányi út 1-3. • Pakett Bróker Rt. 6200 Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 15. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1996/XI.
