Petőfi Népe, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-07 / 236. szám

1995. október 7., szombat 5. oldal Hazai Tükör Az államtitkár türelmet kért az előrelépéshez Kisebbségi tanulóidő A kisebbségi önkormány­zati rendszer még nem mű­ködik hazánkban, testületéi és tagjai egyelőre a tanulási folyamat résztvevői - állapí­totta meg a többi között Ta- bajdi Csaba, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai állam­titkára a kétnapos Kisebb­ségi Önkormányzati Konfe­rencia pénteki zárónapján tartott előadásában. Kifejtette: nem pénzkérdés az, hogy a kisebbségi önkor­mányzati rendszernek megfe­lelő presztízse legyen. A kormányzat megbecsülését érdemi tevékenysége, auto­nóm önszerveződésének szín­vonala vívhatja ki - mondta. Egyben türelmet kért a tizen­három kisebbség vezetőitől valamint a kormányzat képvi­selőitől is azokhoz az egyez­tetési, jogalkotási problémák­kal foglalkozó tárgyalások­hoz, amelyek a rendszer jobb működési feltételeit hivatot­tak megteremteni. Elismerte: sürgős rendezést igényel a regionális nyelvek oktatásának mai helyzete, és kialakításra vár az önkor­mányzatok megfelelő finan­szírozási rendszere is. A szándék megvan a feladatok mielőbbi megoldásához - mondta, s jelezte: ezentúl de­cember 18-án minden évben megrendezik Magyarorszá­gon a kisebbségek napját, amelynek programját a köz­vélemény figyelmére érde­mes, tartalmas rendezvények alkotják. Ekkor adják majd át a „Kisebbségekért” díjakat is, - tette hozzá Tabajdi Csaba. A tárca elmulasztotta az egyeztetést „Csattanós” válasz várható A Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szak- szervezete (KKDSZ) pert indít a művelődési miniszté­rium ellen. A tárca ugyanis elmulasztotta az ágazati ér­dekegyeztetést a jövő évi költségvetés tervezésekor. Vadász János, a KKDSZ el­nöke pénteki tájékoztatóján elmondta: az érdekképvise­let számára elfogadhatatlan, hogy a kormány a közintéz­mények támogatásánál nem veszi figyelembe a jövő év­ben várható 30 százalékos inf­lációt. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a kabinet a közal­kalmazotti alapilletményt vál­tozatlanul 8500 forintban ha­tározza meg, a KKDSZ 1500 forint emelést javasol. Vadász közölte: ameny- nyiben a kormányzat to­vábbra is elutasítja a szak- szervezet költségvetésre vo­natkozó javaslatait, akkor „csattanós” válaszra készül­nek. Demonstrálni és sztráj­kolni fognak. Az agrárszövetség szakmai hiányérzetei Gazdátlan mezőgazdaság Az előző kormányzat szét­rombolta, a jelenlegi ma­gára hagyta a mezőgazda­ságot. Az agrárágazat még mindig nem kapta meg a nemzetgazdaságban őt meg­illető helyet. Nincs nemzeti agrárprogram, az ágazat összes szereplőjének hosszú távon irányt mutató agrár­orientációs törvény megal­kotása pedig hovatovább csak ködös idea. így summázta véleményét Mayer Bertalan, az Agrár- szövetség Országos Vá­lasztmányának elnöke a vá­lasztmányi ülést követő tájé­koztatón. Hangsúlyozta: a szövetség úgy véli, hogy az agrárkormányzat számos, a mezőgazdaság jelene és jö­vője szempontjából létfon­tosságú szakmai döntést nem hozott meg. Késnek a birtok- politikára, a jövedelmező­ségre, a pénzügyi gondok enyhítésére, a belső piac ki­építésére, szabályozására, a termelésre és a támogatási rendszerekre vonatkozó in­tézkedések. Nem történt elő­relépés az elmúlt másfél év alatt a tulajdonrendezés, az agrármunkanélküliség, a me­zőgazdaság háttériparának megszervezése terén sem. A kiszámíthatatlanság kö­vetkeztében a vidéki embe­rek ellehetetlenülnek. A szövetség éppen ezért szük­ségesnek tartja egy markán­san politizáló agrárpárt színre lépését a vidék és a mezőgazdaságból élők érde­keinek képviseletére. U. G. Életfogytiglani kapott a hóhér (Folytatás az 1. oldalról) Varga Zoltán, a büntetőtanács elnöke az ítéletet ismertetve ki­fejtette: Magda Marinko több, egymásnak és a bizonyítékok­nak ellentmondó vallomást tett. Ám a bűncselekményeket elis­merte. Ami ez alól is kivétel: a szegedi gyilkosság. A többiben Magda mindvégig igyekezett a szerepét kisebbíteni, halálbri- gádbeli társai terhére. Miköz­ben számos részigazságról tett említést. így csalhatta csapdába a bíró. Az apró részletekről tudniillik csak abban az esetben tudhatott, ha valóban részt vett az emberölések elkövetésében. Magda Marinkóra nézve nem találtak enyhítő körülmé­nyeket. Magda - mint elhang­zott - még csak nem is gyikos, hanem hóhér. Szabályos kivég­zéseket tartott. A minden erköl­csi aggályt nélkülöző ember fi­zikai teljesítménynek tekinti mások életének kioltását. A szegedi Tamasi Attila bű­nösségét csak Magda Marinko állította. Ez azonban a bíróság­nak kevés volt. Eredetileg ugyan Tamasi mint kétrendbeli rablás felbújtója került a vádlot­tak padjára. A kisebbik bűne az volt, hogy három lőszert talál­tak nála. Tegnap Magda vádjai alól felmentették, és csak dor­gálást kap a lőszerekért. A „halálosztó” kedélyesen mosolyog: látszólag nem érte váratlanul a legsúlyosabb íté­let. FOTÓ: FEB/HAJDŰ ANDRÁS Nem így Dobnik János, aki­nél két veszélyes fegyvert fog­laltak le az elfogásakor. Közte az egyik ugyanolyan Skorpió, amit Magda is használt hóhér­munkájához. Dobnik kiképzett katona, légiós. Aki adott eset­ben a fegyvert nem csak birto­kolni, hanem kiválóan hasz­nálni is tudná - indokolt a bíró. Ezért a rövid, de próbaidőre fel­függesztett szabadságvesztést látták nála indokoltnak. Az ítélet ellen Magda Ma­rinko és védője fellebbezést je­lentett be: a felmentést kérték. Az ügyész Tamasi Attila eseté­ben a bűnösség kimondását és büntetés kiszabását, míg Dob- niknál végrehajtandó szabad­ságvesztés kiszabását kéri. Ta­masi és Dobnik János tudomásul vették az ítéletet. Míg az utóbbi védője enyhítésért fellebbezett. Dr. Jádi János, Magda Ma­rinko védője újságíróknak nyi­latkozva elmondta: védence nem volt együttműködő, nem könnyítette meg a munkáját. Jádi véleménye szerint amit le­hetett, ő megpróbált a sikeres védelemért. A tárgyalást végig­kísérő médianyilvánosság a bí­róságot nem, csak védence vi­selkedését befolyásolta. A tegnap kihirdetett elsőfokú ítélet szerint Magda Marinko fel­tételes szabadlábra helyezését legkorábban 25 év elteltével le­het tárgyalni. Szakértők szerint ugyanakkor negyed évszázad alatt képtelenség fenntartani a mostani szigorú őrizetet. Egy­szerűen azért, mert nem fogják bírni az őrök fizikailag, idegileg. Lehet, hogy erre utalt Magda, amikor a 9 milliméterest szóba hozta? Egy alföldi petíció utóélete Mit tesz a kormány az aszálykárok Még augusztusban petícióval fordultak a földművelésügyi miniszterhez Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun- Szolnok és Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági érdekképvi­seleti szövetségeinek vezetni, hogy az aszálykárok enyhíté­sére tegyen azonnali és hathatós intézkedéseket. Megkérdez­tük a címzettet, mi lesz a hozza eljuttatott javaslatok sorsa. A levélírók a többi között azt kérték, hogy a kormány nyilvá­nítsa elemi csapás sújtotta öve­zetté a régiót; biztosítson a be­vetett területekre hektáronként 18 ezer, a felszántott terüle­tekre 8 ezer forint állami garan­ciavállalással új hiteleket; füg­gessze fel a korábbi kölcsönök visszafizetését egy évre és emelje meg az öntözési, illetve a hektáronkénti termelési tá­mogatás összegét. Lakos László nem látja aka­dályát annak, hogy az öt megye által sürgetett intézkedések ja­vaslat formájában bekerülje­nek a kormány elé kerülő aszálycsomag-tervezetbe. Ki­vétel ez alól az az indítvány, amely az Alföldet elemi csapás sújtotta övezetté kívánja nyil­váníttatni. Ő ugyanis reméli, hogy találnak olyan pénzügyi megoldást, amellyel ez elke­rülhetővé válik. A minisztertől megtudtuk azt is, hogy az aszálykárok fel­mérése még nem fejeződött be. A kamara adatai szerint a kár mértéke, ahol már betakarítot­tak, meghaladja a 10 milliárd forintot, ott, ahol ez még nem történt meg - az előzetes becs­lések alapján-mintegy 37 mil­liárd forintot tesz majd ki. enyhítéséért? A szaktárca csak a végleges adatok ismeretében terjeszti a kormány elé a kár mérséklésére vonatkozó intézkedéscsomag­ját. Az FM-nek többféle elgon­dolása is van. Arról azonban, hogy konkrétan melyik kerül a kormány asztalára, a miniszter szerint most még korai lenne beszélni. Annál is inkább, mi­vel a tervezetet előzetesen egyeztetniük kell az Agrárka­marával és a pénzügyminisz­terrel. Hogy milyen döntés szü­letik majd, az elsősorban azon múlik, hogy mekkora a mező- gazdaságot ért kár, illetve hogy annak mérséklésére mennyi ál­lami pénz fordítható. A földművelésügyi tárca szeretné még októberben a kormány elé terjeszteni az aszálycsomagot. (újvári) Kaposvárott közszemlére teszik az adósok jegyzékét? A szolgáltatási díjakkal adós kaposvári polgárok 2000-es lis­táját szemrevételezték a képvi­selők legutóbbi ülésükön. Azon gondolkodtak, hogyan hajt­hatná be a város a kintlévősége­ket. A névsor a tízezertől kezdve a több százezer forinttal tartozókig tartalmaz neveket. Úgy határoztak, hogy még egy kísérletet tesznek a megegye­zésre, ám ha az nem sikerül, a megyei lapban közlik azoknak a névsorát, akik tehetnék, ám mégsem fizetnek lakbért, fűtést. Országszerte megemlékez­tek az aradi vértanúk napjá­ról. Budapesten, a Fiumei úti temetőben koszorúzási ünnepséget tartottak Bat­thyány Lajos egykori mi­niszterelnök mauzóleumá­nál. Kuncze Gábor belügy­miniszter tisztelgő beszédé­ben felidézte: a magyar tör­ténelem 13 aradi vértanújá­nak jelentős része talán még magyarul sem tudott, ma­gyarságuk mégis kétségbe vonhatatlan. Ugyancsak ke- gyeletes megemlékezés volt a Batthyány-örökmécsesnél. Na ülést tart a MDF Országos Választmánya. Egyebek között ügyrendjé­nek módosításával, a hely­zetelemző és arculattervező bizottság jelentésével, va­lamint időszerű politikai kérdésekkel foglalkozik. A Fidesz jónak tartja. hogy a kormány és a hallga­tók kompromisszumra jutot­tak és a kabinet nem akarja felemelni az alaptandíjat - hangzott el a párt pénteki tá­jékoztatóján. Azt viszont fájlalja, hogy a kiegészítő tandíjat nem törölték a ren­deletből, hanem sorsát az in­tézmények közötti egyezte­tésre kívánják bízni. Az Országgyűlés a jövő héten megkezdi a légi közle­kedésről szóló törvényjavas­lat általános vitáját. Döntés várható az állategészségügy­ről, az élelmiszerekről, a ta­karmányok előállításáról és azok forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslatokról. Alapítványt hoztak létre a Duna Televízió működé­sének támogatására. A 181 alapító tag szándéka az, hogy segítse a világban és különösen a Kárpát-meden­cében élő magyarok szá­mára a Duna Televízió mű­sorának sugárzását, és ezzel szolgálja a magyar és az egyetemes szellemi értékek közvetítését. Noszvajon megkezdődött az Európai Falvak és Kisvá­rosok Szövetségének köz­gyűlése. Az európai vidék hagyományos értékeinek megóvására, illetve a falvak és kisvárosok fejlődésének elősegítésére civil szerve­zetként létrehozott ECO- VAST-nak ma már 550 eu­rópai szervezet és magán- személy a tagja. Életének 77. évében pén­teken elhunyt Mándy Iván Kossuth-díjas író. A kortárs magyar próza kiemelkedő személyiségének temetésé­ről később intézkecjnek. A Szocialista Párt vezérkara szeretné maradásra bírni a miniszter asszonyt Megüresedik-e a bársonyszék? Igaznak bizonyultak a csütörtök este felröppent hírek: Kósáné Kovács Magda miniszter asszony a kabinet ülését követően írásban benyújtotta a miniszterelnöknek lemondását. Lapunk értesülése szerint szabadságának megkezdése előtt azonban még találkozott hivatalának vezető munkatársaival és tájékoz­tatta őket a történtekről. Kijelentette, hogy lemondása „kőke­mény politikai döntés”, amin nem kíván változtatni. Nem ha­gyott kétséget afelől, hogy távozása hátterében a munkaügyi és a pénzügyi tárca ellentétei állnak. Ha a kormányfő elfogadja a lemondást, azt a köztársasági elnöknek is jóvá kell hagynia. Drága kedvezmény Pórul járt a Suzuki autókat forgalmazó Argenta cég és a Providencia Biztosító Társaság. A vevők vissza­éltek azzal a lehetőséggel, hogy az 1994-ben meghir­detett kedvezményes vá­sárlási akció jóvoltából a személyi igazolvány bemu­tatása és a vételár 10 száza­lékát kitevő előleg befize­tése után hazavihették új autójukat. Az így értékesített Su­zukikből ugyanis 200-nak lába kelt. Tulajdonosaik azt állították: ellopták. A rendőrség azonban megál­lapította, hogy többen már az első havi részlet befize­tése előtt Ukrajnában, Ro­mániában, esetleg hamis papírokkal Magyarorszá­gon eladták kocsijukat. (Tudósítónktól) A munkaügyi tárca távozni készülő vezetője tegnap nem volt elérhető az újságírók szá­mára. Egyik közvetlen munka­társa, Pulay Gyula munkaügyi államtitkár azonban - megerő­sítve -a lemondás tényét - rész­letes tájékoztatást adott annak konkrét előzményeiről is. A közvélemény számára vá­ratlan lépés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Kósáné Ko­vács Magda úgy ítélte meg: nem képviselheti az. Érdek­egyeztető Tanács előtt a beteg- szabadság finanszírozásának azt. a módját, amelynek beveze­tését a Pénzügyminisztérium szorgalmazza. A miniszter asszony úgy véli: a finanszírozást csak fele­fele részben lehet megosztani a munkaadók és a társadalombiz­tosítás között. Félő ugyanis, hogy a munkáltatókra háruló nagyobb teher arra késztetné a munkahelyi vezetőket, hogy a sokat betegeskedőket elbocsás­sák. A táppénzes napok átlágos száma 33. Ezért a munkaügyi tárca szerint legfeljebb 15 napra szabad emelni a beteg- szabadságból a munkaadók ál­tal fizetendő részt. A Pénzügy­minisztérium viszont 25 nap­hoz ragaszkodik - s ez utóbbi álláspontot tette magáévá a kormány is. (Ugyanakkor Vas- tagh Pál igazságügy-miniszter rádiónyilatkozatában kijelen­tette: szerinte sem hárítható a munkáltatókra a 25 nap pénz­ügyi terhe, ez alkotmányellenes is lenne.) A két „szomszédvár” között más kérdésekben is akadnak vé­leménykülönbségek. A pénzügy például azt javasolja, hogy 12 hónapról 9-re csökkentsék a munkanélkülieknek fizetendő járadék időtartamát; a munka­ügy ezt élesen ellenzi. Vita tá­madt arról is, hogy mikortól emelhető a férfiak nyugdíjkor­határa. A Szocialista Párt tegnapi elnökségi ülésén eredetileg csak az MSZP őszi kongresz- szusának előkészületeiről lett volna szó, de az élet „átren­dezte” a napirendet. A minisz­ter asszony leköszönése a tes­tület tanácskozásának előte­rébe állította ezt a személyi kérdést. Mint Vitányi Iván, a vá­lasztmány elnöke és Csintalan Sándor ügyvezető alelnök az ülés után elmondta, az elnökség kiállt Kósáné Kovács Magda mellett, szolidáris vele. Csinta­lan tolmácsolta azt is, hogy az elnökség reméli: meg tudják győzni a miniszterelnököt és a kormány tagjait, hogy a költ­ségvetés hiányzó forintjait ne a betegszabadságon lévők rová­sára próbálják előteremteni. Bíz­nak abban, hogy ha a kormány módosítja eredeti álláspontját, akkor Kósáné is változtat szán­dékán, s visszavonja lemondását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom