Petőfi Népe, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-14 / 242. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. október 14., szombat Naptár Október 14., szombat. Névnap: Helén. Névnapozóknak Helén: A görög eredetű Heléna név származéka. Jelen­tése: fény, világító, fénylő. Az ünnepeltek vi­rága a sárga krizantém. Kö­szöntjük a névnapjukat ma ünneplő Alán, Beatrix, Bo- csárd, Búzád, Domos, For­tunát, Hella, Huba és Ilma nevű olvasóinkat is! Évforduló E napon hunyt el 1915-ben Kármán Mór, pedagógus, művelődéspolitikus, szakíró. A modern polgári neveléstudomány kiemel­kedő képviselője, a her- barti pedagógia hazai meghonosítója volt. Éve­ken át szerkesztette a Ma­gyar Tanügy című folyó­iratot, művelődéspolitikai és pedagógiai tanulmányai széles körben szereztek számára szakmai elisme­rést. Ökumenikus naptár A katolikus liturgi­kus naptárban Szent Kallixtusz pápára, vértanúra emlékez­nek. A Helének védőszentje Szent Heléna svéd vértanú, akit hite miatt szülei gyil­koltak meg 1160-ban. Mi, Hol, Mikor? Vasárnap délelőtt 10-kor test­véri találkozóval egybekapcsolt hálaadó istentiszteletet tart a kiskőrösi Pünkösdista gyüleke­zet. Ez alkalommal várják a megyében lévő gyülekezeteket. • Ma délután 15 órakor lesz bemutató előadás a kecskeméti planetáriumban. • Vasárnap délelőtt 11-kor nyitnak tárlatot a szanki művelődési házban Gy. Szabó Béla és Ferenczy Jú­lia grafikáiból. •Október 16- án este 7-től a kecskeméti Ko- dály-iskola művésztanárai hangversenyt adnak intézmé­nyük dísztermében. • Négy festőművész: Mészáros Erzsé­bet, Mészáros Vivien, T. Czene Ágnes és T. Czene István alko­tásaiból rendeznek kiállítást a kecskeméti, Lechner * utcai helyőrségi klubban. A meg­nyitó október 17-én, 19 óra 30 perckor lesz, Straub Dezső köz­reműködésével. • Bácsalmá­son a művelődési házban hét­főn, 19 órai kezdettel Koncz Gábor pódiumestjét rendezik. Több mint ezeréves tűzvész nyomai Kiskunfélegyházán Szarmata falu a félegyházi határban A szeptemberi esőzés az agyagos talajon alaposan megnehezítette a feltárást Régészeti szempontból Ma­gyarország talán legszenzáció­sabb szarmata kori ásatásán dolgoznak a halasi Thorma Já­nos Múzeum munkatársai Kis­kunfélegyháza határában. Az épülő M5-ÖS autópálya nyom­vonalán Wicker Erika régész irányításával két éve tart a le­letmentés, s egyre bizonyo­sabbá válik, hogy méreteit és jelentőségét tekintve ilyen lelő­hely nincs több az országban: először sikerült feltárni egy szarmata falu teljes szerkezetét. Csak ebben az évben mint­egy 400 gödröt, több mint öt­ven árkot és 9 házat tártak fel itt a régészek. Eközben a már megszokott szarmata kori lele­tek mellett egy föld alatti ke­mencével épített füstölőt is ta­láltak, mely elsősorban ipar­régészeti szempontból felbe­csülhetetlen jelentőségű. De például egy több mint ezeréves tűzvész nyomai is a felszínre kerültek. A nyomokból ítélve a domb tetején álló karám és két pásztorház vált a lángok marta­lékává. Ekkor valószínűleg a falu együtt őrzött összes állata elpusztult, s a közössség kez­dett elszegényedni. Bár a szeptember végi esőzé­sek nehezítették a munkát, az elmúlt napok kedvező időjárása végül mégis kegyeibe fogadta a régészeket. A tét ugyanis óriási: az év végére be kell fejezni itt a leletmentést. Jönnek a dózerok. így aztán érthető, hogy április óta „teljes gőzzel” folyik a munka, s ha az idő ilyen marad, talán november közepéig is tudnak dolgozni a régészek. Az M5-ÖS autópálya Kiskun­félegyházát elkerülő szakaszán végzett ásatás eredményeiről diavetítéssel egybekötött elő­adást tekinthetnek meg az ér­deklődők október 17-én 17 órai kezdettel a Kiskun Múzeum­ban. - galambos ­Egy sükösdi ház is a kulturális örökség része (Folytatás az 1. oldalról) A tíz év alatt Kurucz Enikő muzeológus és Aladics Antal, Sükösdről elszármazott muzeo­lógus sokat tett azért, hogy ku­tatásokkal, néprajzi gyűjtések­kel segítsék elő a ház múzeumi funkcióját. A csütörtöki avatáson a sü- kösdiek mellett sok százan vol­tak kíváncsiak a skanzen új épületeire, ugyanis ekkor avat­ták még fel a szalafői kerített házat is, mely Nyugat-Dunán- túl tájegységeit képviseli. Örömmel számolhatunk be ar­ról, hogy a sükösdi házat a ba­jai tímárműhely mellett állítot­ták fel, így régiónkat már két épület képviseli, és vált a kul­turális örökség részévé. Eredetileg 1886-ban a sü­kösdi bíró, Garisa József épí­tette, miután az egyik haragosa korábbi házát felgyújtotta. A ház és berendezése egy 40 holdas, a faluban középparaszti szinten álló vegyes gazdaság és háztartás tárgyi világát tárja a látogatók elé. A tisztaszobá­ban karácsonyi jelenetet ren­deztek be, míg a második szo­bában az ünnepre készülődés jeleit láthatjuk. Természetesen a ház gazdasági része is erede­tiben lett helyreállítva. A ceremónián ott volt Szeg­halmi Ambrus sükösdi plébá­nos is, aki felszentelte a házat. Kitettek magukért a felutazott sükösdiek, népdalkörük és ci- terásaik elkápráztatták a kö­zönséget, sőt az avatás után még táncra is perdültek. Ala­dics Antal kérdésünkre el­mondta, már most arra töre­kednek, hogy minél több ren­dezvényt tartsanak a sükösdi házban, ehhez szeretnének megnyerni több bácskai és Ka­locsa környéki csoportot, akik bemutatnák e tájak folklórját, szokásait, ételeit, ünnepeit. Papp Zoltán Háromszázan kértek támogatást Kecskeméten körülbelül 2500 háztartásban fűtenek olajjal. A fűtőolaj-támogatást - amely fű­téshez és fűtéskorszerűsítéshez kérhető - e hétig 300-an igé­nyelték. Amint azt a kecskeméti ön- kormányzat népjóléti irodájától megtudtuk, a kérelmeket fo­lyamatosan fogadják, a támoga­tásra 30 millió forint áll a város rendelkezésére. Az önkor­mányzati szabályozás szerint az jogosult a támogatás igénybe­vételére, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 12 ezer 600 forintot. Ä fűtéskorszerűsítés­hez maximum 50 ezer forint adható, a fűtési támogatás ösz- szege pedig maximum 21 ezer forint lehet. Jótékonysági est Jótékonysági estet szervez ok­tóber 16-án, 19 órai kezdettel a kiskunfélegyházi Egyesített Szociális Intézmény a Kossuth- szakmunkásképző tornacsarno­kában. Fellépnek: a Defekt duó, Harangozó Teri, Tamai Kiss László, Havasy Viktor és Ko­csis Csaba. Az est bevételét a rendezők az otthon lakóinak ajánlják fel. Balesetek, Bűnügyek Balesetek A rendőrségtől pénteken reg­gel kapott tájékoztatás szerint az elmúlt 24 órában az ország közútjain összesen 38 baleset járt személyi sérüléssel, ezek közül két eset végződött halál­lal, 15 helyszínről súlyosan és 21-ről könnyebben sérült sze­mélyeket szállítottak kórházba a mentők. Gazdálkodó betörök Több, összesen egymillió fo­rint értékű lopással gyanúsíta­nak egy nyárlőrinci testvér­párt, akik előzetes letartózta­tásban vannak. Egy tiszaalpári tanyából öt bikaborjút, egy anyadisznót és két lószerszá­mot vittek el. Ezeket a rendőr­ségi lefoglalásig egy lakatlan tanyában őrizték. Korábban egy traktort és 70 láda almát is elloptak. Az elkövetők egyike fiatalkorú. Máriahegyi betörés A kecskeméti kapitányság lo­pás miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen, aki ajtóbefeszítés módszerével tört be F. Ist­vánná máriahegyi házába. Készpénz, video és ékszerek tűntek el 250 ezer forint érték­ben. Ajtóbefeszítés A kiskőrösi kapitányság ugyancsak lopás miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen. A kis­kőrösi L. Imre lakásának az aj­taját befeszítették, majd 600 ezer forint értékben készpénz és valuta tűnt el. Elrejtett holttest A rendőrség őrizetbe vette B. Mihályné 53 éves, B. Mihály 34 éves és B. György 26 éves leveleki lakosokat, mert közös lakásukban kedden este szó­váltás közben baltával agyon­verték B. Mihály 53 éves helyi lakost. A holttestet elrejtették, és azt csütörtökön fedezték fel. Kapával verte agyon Miskolcon ugyancsak csütör­tökön találta meg és azonosí­totta a rendőrség B. Sándor 57 éves helyi lakos holttestét. A férfit közös lakásukban kapá­val brutálisan verte agyon J. László 57 éves és J. András 50 éves miskolci lakos. A rendőr­ség a tetteseket elfogta és őri­zetbe vette. Mellbe szúrta Rudabányán is gyilkosság tör­tént még a múlt héten szerdán, amikor M. Ferencné 31 éves helyi lakos szóváltás közben mellbe szúrta 34 éves férjét, majd a holttestet a közeli bozó­tosban rejtette el. Ezúttal sem maradt sokáig titokban a bűn- cselekmény, egy hét múlva felfedezték a megölt férfi te­temét. Nézőpont Nem egyenlőek a bajai polgárok? Papp Zoltán írása Nem csitul a bajai polgárok tiltakozása a helyi buszköz­lekedés visszafejlesztése miatt. A városatyák döntése értelmében ritkították a járatokat, emellett a 3-as és az 5-ös vonalat pedig megszüntették. A legellátatlanabb te­rület az Alsóváros egy része lett. Az intézkedés több mint ezer katonát és jó pár száz lakost érint. Az igaz, hogy mindenki elmondhatta a véleményét az erre kijelölt fórumon, de ennek ellenére az érintetteket mellbevágta a döntés. Felborította a laktanya napirend­jét is. A tisztek egy részének gondot okoz a munkába járás, így munkájuk megszervezése is. Előbb kell abba­hagyni a kiképzési feladatokat, mert a kiskatonáknak sokat kell gyalogolniuk az állomásig, ha időben haza akarnak érni a hétvégi eltávozáskor. Még szomorúbb a tanyasi lakosság helyzete, mert most kétszer annyit kell sétálnia a legközelebbi buszmegál­lóig, ha be akar jutni a város szívébe. A peremkerület­ben élők már többször megjegyezték: Ők is egyenran­gúak a többi bajaival, sőt a szavazatuk is ér annyit. Hogy ennek nyomatékot adjanak, aláírásgyűjtésbe fog­tak, és az első kétszázas csomagot el is juttatták a pol­gármesterhez. Az idősek azért panaszkodnak, mert fájós lábukkal nehezen jutnak el orvoshoz, piacra. És ha zor­dabbra fordul az idő, nemcsak nekik, a kicsiknek is meg kell gondolni kétszer is, hogy elinduljanak a városba. A visszhangok alapján egyértelmű, hogy nem jó a dön­tés. A város üres pénztárcáját nézve döntöttek a képvi­selők. Érdemes lett volna többször leülni a polgárokkal, és a valóságban gyakorolni a demokráciát. Vagy úgy tenni, mint ahogy azt Tajcs Sándor képviselő tette, ami­kor odament a nép közé, és nem szégyellt kérdezni. Egyöntetű a vélemény: ez a húzás azt jelzi, hogy a vá­ros visszafejlődik, és a polgárok nincsenek megelé­gedve a közügyek intézésével. Valószínű, hogy a sok kellemetlenség miatt a kiskatonák sem Baja jó hírét vi­szik haza. r Földrendezés Ersekcsanádon Végéhez közeledik Érsekcsaná- don a földkiadó bizottság mun­kája, ugyanis a 25 ezer 600 aranykoronából már csak nyolc­száznak nincs gazdája, mert ezekre a területekre nem jelent­keztek jogosultak. Szabó Dezső elnök elmondta, hogy ezeket a parcellákat sorso­lás útján osztják el. Az a gond, hogy ezt egy-két aranykoronán­ként kell majd kimérni, de olyan is van, akinek csak 0,4 aranyko­rona föld jár. A többi tulajdo­nosnak már két éve kimérték a földeket és az adminisztrációban van csupán némi késés. Ennek oka az, hogy olyan határozatokat szeretnének kiadni, ami alapján megtörténhet a földhivatali be­jegyzés. Remélik azonban, hogy jövő év februárjáig befejezik ezt a munkát is, és végleg lezárják a földrendezés ügyét. VERSENYTÁRGYALÁSI FELHÍVÁS Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Baja, Széchenyi u. 2/C; Tel.: 79/321-233 Fax: 79/325-212) egyfordulós, nyilvános pályázatot hirdet a fajszi félstabil esőztető öntözőfürt műszaki berendezéseinek értékesítésére. AZ ÖNTÖZŐFÜRT FŐBB JELLEMZŐI: Berendezett nettó terület: 3960 ha. Vízbiztosítás 2 db nyomásközponttal, melyek együttes teljesítménye: 1600 l/sec. ÉRTÉKESÍTÉSI ÁR: 31.209.000 Ft, amely áfát nem tartalmaz. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentáció munkanapokon 8-tól 12 óráig, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési, Vízhasznosítási és Társulati Osztályán 5.000 Ft + 25% áfáért megvásárolható. A pályázatok benyújtásának határideje: 1995. november 13., 10.00 óra; helye: VÍZIG II. em. tanácsterem. Az ajánlatok felbontásának időpontja: 1995. november 13., 10.30 óra; helye: VÍZIG II. em. tanácsterem. Eredményhirdetés: 1995. november 13., 12.00 óra; helye: VÍZIG II. em. tanácsterem. A pályázatot zárt borítékban, "ÖNTÖZŐFÜRT FÁJSZ" felirattal ellátva, személyesen kell benyújtani. (77863)

Next

/
Oldalképek
Tartalom