Petőfi Népe, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-03 / 180. szám

1995. augusztus 3., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Folyamatos ellenőrzés az ötösön Miért üres két medence a kecskeméti strandon? Gazdasarok Öntözés kevés vízzel, bőségesen A csapadékban szegény nya­rak és az emelkedő vízdíjak egyre költségesebbé teszik az öntözést. Azok a kertbarátok, akik némi időt és fáradságot szánnak a takarékos vízhasz­nosításra, biztosan kevesebbet bosszankodnak majd, ha kéz­hez kapják a számlát. A forró nyári hónapokban érdemes például a szokottnál is nagyobb gondot fordítani a felszíni talajművelésre: a se­kély kapálással vagy a mély gereblyézéssel fellazított szá­raz fedőréteg ugyanis útját állja a nedvesség elpárolgásá­nak. Az eső vagy öntözés utáni sekély kapálással megelőzhető a talajcserepesedéssel járó vízveszteség, s ha még száraz földet is terítünk a nedves fel­színre, jelentős mennyiségű öntözővizet takaríthatunk meg. A kapálásnál is hatéko­nyabban gátolja a párolgást a talajt borító mulcsréteg. A tö­vek körül kisarasznyi vastag­ságban leterített kaszált fű, ki­szedett gyom, összegyűjtött lomb nemcsak a föld nedves­ségét őrzi meg, hanem a gazo- sodást is gátolja. Ügyeljünk arra, hogy a talajra terített mulcsréteg a tövek között ösz- szefüggő, zárt felületet alkos­son. Magát a mulcsozást pedig akkor érdemes elkezdeni, ami­kor a föld nyirkos és a növé­nyek nem terebélyesedtek el. A vízkészlet megőrzésének leghatásosabb módja a talajta­karó fólia használata. A célnak leginkább a 0,04—0,005 mm vastagságú színes műanyag fe­lel meg, amely alatt a dudva sem fejlődhet ki. Palántázás­kor az előkészített földre terí­tett fóliába, a tőhelyeknél vág­junk lyukakat, s ezekbe ültes­sük a palántákat. A ritkán vet­hető növények magvait is szórhatjuk a mesterséges talaj­takaróba fúrt lyukakba, sőt a már meglévő növények töve alá is fektethetünk fóliaíveket a rajzon látható módszer sze­rint. Régi tapasztalat, hogy a megfelelő vízhasznosulást a gyakori, de felszínes öntözés­nél hathatósabban szolgálja a ritka, de bőséges locsolás. Egy-egy alkalommal annyi vi­zet célszerű kijuttatni, ameny- nyi felér egy kiadós esővel. A 25-30 mm-es csapadékot négyzetméterenként 25-30 li­ter - vagyis legalább három kanna - vízzel lehet pótolni. Ez a mennyiség még a legfor­róbb nyári napokon is ele­gendő másfél-két hétig. Ennél kevesebb víz szinte csak fris­sítő zuhanyként hat a növé­nyekre, s éltető hatása mind­össze két-három napig tart. Fogas kérdésekről Akasztón a fogorvosi szolgálat működtetője az önkormányzat. Mivel továbbra is közalkalma­zottakkal kívánja biztosítani a fogászati ellátást, meg kellett határozni a társadalombiztosítás által nem finanszírozott ellátá­sok díjait. Az akasztói képvise­lők legutóbbi ülésükön elfogad­ták a fogászati szolgáltatások dí­jairól szóló előterjesztést. Az árak nagyjából a kamarai aján­lásnak megfelelően alakultak, kevéssel drágábbak néhány ma­gánpraxissal rendelkező fogor­vos által kínált áraknál. Egy amalgámtömés és egy egycsatornás gyökértömés ezer forintba kerül. Fogko* eltávolí­tása 500-1000, szájnyálkahár­tya kezelése 300 forint. Fémko­rona tagonként háromezer, por­celánkorona tagonként hatezer forint. Felső és alsó acrilát alap­lemezű teljes fogsor 18 ezer fo­rint. A kivehető fogsor javítása 800-2500 forintba kerül. W. K. E. Terven felüli út A kiskőrösi képviselő-testület legutóbbi ülésén támogatta a Kapisztrán utcai lakók kérését, s úgy döntött, hogy ötvenezer forinttal járul hozzá az utca be­tonozásához. Természetesen az itt lakóknak is a zsebükbe kell nyúlniuk, a több mint négy- százezer forintos beruházás­nak ugyanis mintegy kilencven százalékát saját erőből fogják fedezni. Meghatározták a helypénzeket és a nyitva tartást Vásár- és piacrendelet Akasztón Akasztón nemrégiben épült meg a piactér, így a község képviselő-testülete legutóbbi ülésén rendeletet alkotott en­nek használatáról. A vásárok­ról és piacokról szóló helyi rendelkezés szerint piacot a Fő utca 55-57. szám alatti piacté­ren, vásárt a Zrínyi utca párat­lan oldalán fekvő vásártéren rendeznek. A piac áprilistól szeptemberig reggel fél hattól délután négyig, októbertől márciusig hattól tizenöt óráig tart nyitva. Az önkormányzat évente két alkalommal rendez vásárt, április második és ok­tóber második vasárnapján. A képviselők határoztak a vásárokon szedett helypénzek mértékéről is. Eszerint egy süldő, hízó, vagy anyakoca után kétszáz forintot, juh, kecske után száz forintot kell fizetni. A tehergépkocsi hely­pénze ezer forint, lovas fogaté ötszáz, személyautóé, utánfu­tóé kétszáz. Sátorban, bódé­ban, állványon vagy földön való árusítás esetén az elfoglalt terület négyzetmétere után két­száz forintot kémek. A piaco­kon szedett helypénzek mér­téke a vásári helypénzek ötven százaléka minden tételnél. W. K. E. Folyamatosan haladnak a szennyvízcsatornázással Klskunmajsán. A Majsa-Víz Kft. szakemberei - felvételünkön Kertész Péter és Szálas Árpád - jelenleg a Zrínyi utcában dolgoznak. A munkálatokat a Vágóhíd és a Fő utca közötti szakaszon végzik, ahol a felbontott úttest miatt az arra haladóknak nem árt óvatosabban közlekedniük. A tervek szerint idén - a már elkészült Vágóhíd, Bihari és Régiposta utcai részek után - a Széktósor, a Sarló, az Alkot­mány, a Szabó Ervin utcákban folytatódik a csatornázás. Bácsalmási horgászok a pácban A bácsalmási Jurinovics Mik­lós Sporthorgász Egyesület tá­jékán, a tagság egy részének vé­leménye szerint, valami nincs rendben. Ezt állítja dr. Nagy István nyugdíjas jogász és Déló Nagy László, alapító tagok. A botrányt sejtető, a vezető­séggel szemben „ellenzékinek” minősülő véleményeket a kö- vetkezőkbpn fogalmazták meg: A vezetőség tíz tagja mintegy 65 aranykorona értékben meg­vette (kisajátította) a 4 hektáros halnevelőt. Tették ezt úgy, hogy a telekkönyvekben erdő­ként, a vízügynél víztározóként nyilvántartott területet nem mi­nősítették át halnevelő tónak, amelynek - a valós rendelteté­sének megfelelően - jóval na­gyobb az értéke. Még nagyobb felháborodást keltett az, hogy a vezetőség igyekszik félreve­zetni 500 sporthorgász társát. Ugyanis az év elejére ígérték a taggyűlést, ehelyett pedig csak egy tájékoztatót küldtek szét. Ebben a vezetőség nevében az elnök és a titkár, január 4-én, a következőket írják: „1. Az SHE vezetősége örömmel közli, hogy 1994. október hó­napban a horgásztó és a tó kö­rüli terület a telkekkel együtt az SHE javára bejegyzésre került. A telektulajdonosok külön tá­jékoztatóban értesülnek a tel­kek további sorsát illetően (tu­lajdonjog, illetve beépíthető­ség). 2. Az SHE 1995. évi köz­gyűlésének várható ideje már­cius hó.” A továbbiakban kitér­nek az idei horgászrendre, a horgászverseny idejére, a befi­zetési napokra és díjakra. A 7. pontban részletes táblázatban közük a bácsalmási sporthor- gász-egyesület tavalyi mérle­gét, illetve a halnevelő 1994. évi eredményét. A bevételi ol­dalon 2 013 291, a kiadási olda­lon 2 035 007 forint szerepel, vagyis 21 716 forintos hiányt jelölnek meg. Megjegyzésként hozzáteszik: „Az egyéb kiadás tartalmazza a horgásztó megvá­sárlását (345 000), illetve a telkek megvásárlását (96 000).” A kiadások felsorolásánál, az „egyéb” rovatban, a halnevelőt jelölik meg. Mindehhez hozzá­teszik, hogy a halnevelő 1993. évi költsége 411 000, a tavalyi eredménye pedig 543 000 fo­rint volt. Ezt tagolva az derül ki, hogy a halnevelőből 3500 kiló 3 nyaras, 700 kiló egy- és kétnyaras pontyot, valamint 200 kilogramm amúrt neveltek, melynek összértéke 954 000 fo­rint. Magyarán közel egymil­liós értéket képez a halnevelő állománya amelyre 411 ezer fo­rintot költöttek. Ugyanakkor a horgásztó haltelepítése 657 684 forintba került (200 darab elő­nevelt süllőt, 1 tonna kárászt, 5 mázsa törpeharcsát és 3600 ki- lónyi pontyot telepítettek). Juhász György elnök határo­zottan visszautasítja a vádakat.- Közgyűlést az alapszabály értelmében 5 évenként három­szor kell összehívni, aminek eleget téttünk. A tó és a halne­velő nincs magántulajdonban, hiszen a tulajok az egyesület javára írásban lemondtak tulaj­donjogukról. A 200 telek sor­sáról az alapszabály módosí­tása után tárgyalunk. Egyéb­ként az 500 horgásztárs érdeke valóban közügy. Bizonyítja ezt az is, hogy a 4 éve 3,5 millió forint horgászpénzből létreho­zott érték ma több mint 30 mil­liót tesz ki. Mindez az egyesü­letet illeti. A tagság többségé­nek az a véleménye, hogy jól gazdálkodtunk. Király László még. Az viszont kérdéses, hogy annyival növekedne-e a bevé­tel, amennyibe a két medence üzemeltetése kerül. A másik gond, hogy a töltő­ürítő rendszerű medencék gya­korlatilag baktériummentesen nem működtethetők, vagyis fer­tőzésveszélyt jelentenek a für- dőzőkre. Előrelépés csak akkor lehetne, ha megépülne a vízfor­gató rendszer, ami viszont a két medence esetében nem keve­sebb, mint 14 millió forintba kerülne. A sportigazgató egyébként elmondta: csalódás azért nem érheti a vendéget, mert ki van írva, mely meden­cék üzemelnek. Szénási Tibort megkérdez­tük, nem lenne-e megoldás a strand bérbeadása. Úgy vélte, hogy a vállalkozó várhatóan kevesebb figyelmet fordítana a víztechnológiára. Ez ugyanis rendkívül költséges és speciális terület. A sportigazgatóságnak az a tapasztalata, hogy amikor bérbe adták korábban akár a széktói strandot, akár a szabad­időközpontot, a későbbiekben úgy kapták vissza, hogy mind­két létesítményre 1—1,5 millió forintot kellett fordítani. Azért, hogy újra fogadhassanak ven­dégeket. Mihályka Gyula (Folytatás az 1. oldalról) A kecskeméti széktói strandra látogatók a személyzettől ter­mészetesen meg szokták kér­dezni, hogy miért üres a két hi­deg vizes medence. A vendé­gek azt a választ kapják, hogy nincs pénz a feltöltésükre. A strandot üzemeltető városi sportigazgatóság vezetője ezt érdeklődésünkre csak megerő­síteni tudta. Szénási Tibor sportigazgató elmondta: az ön- kormányzati tulajdonban lévő széktói strand városházi támo­gatás nélkül, a sportigazgatóság vállalkozásában működik. A szóban forgó két, 33x33 méteres hideg vizes medence úgynevezett töltő-ürítő rend­szerű, melyek üzemeltetése így naponta 80 ezer forint lenne medencénként. Ehhez képest a legnagyobb kánikulában 160 ezer forint bevétel folyik be be­lépőjegyből. Tehát a két me­dence feltöltését és üzemelteté­sét egyszerűen nem tudják ki­gazdálkodni, illetve a pénzügyi kockázatát a sportigazgatóság nem tudja vállalni. Mert várha­tóan nőne ugyan a forgalom, ha a gyerekpancsolón, a három termálmedencén és mélyvizes medencén kívül lenne egy vagy két hideg vizes medence is A tomboló kánikula, a nyaralni utazó autósok tömkelegé és a hazautazó törökök rohama ala­posan próbára teszi a kiskun­félegyházi kapitányság rend­őreinek állóképességét. Ráadásul közlekedésbizton­sági szempontból kevés olyan veszélyes út van az országban, mint az E75-ös Kecskemét és Félegyháza közötti szakasza. Mint Halmi István századostól, a közlekedési alosztály vezető­jétől megtudtuk, az elmúlt év hasonló időszakához képest az idén már két halálos balesettel történt több a város környékén. Tegnap korán reggel is mun­kában voltak a helyszínelők: kettős kerékpáros-baleset tör­tént. Egy védett útvonalon sza­bályosan haladó személygép­kocsinak nem adott elsőbbséget egy segédmotor-kerékpár és egy bicikli. Az autó mindket­tőt elütötte, egyikük súlyosan megsérült. Talán a gyakoribb közúti el­lenőrzések óvatosságra intenék a közlekedőket. - g ­Nem örülnek, de az autósok többsége megérti a fokozott ellenőrzés szükségességét. A közügyekről Kunadacson Ma délután két órától tartja ülé­sét a kunadacsi képviselő-testü­let. A napirenden szerepel a művelődési ház működtetésére kiírandó pályázat és a stabilizá­ciót szolgáló takarékossági in­tézkedések megvitatása. Szó lesz még a Bácsvíz Rt. jegyzett tőkéjének - a község apportáló vagyonával való - emeléséről, és a csatornák tulajdonjogának rendezéséről is. Százezer forint a tassi focistáknak A tassi képviselő-testület leg­utóbbi ülésén százezer forint támogatást szavazott meg a he­lyi labdarúgócsapatnak. Az át­igazolások miatt kérdéses volt, hogy a csapat indulni tud-e a bajnokságban. A játékoskeret összeállt, így már csak a pénz­ügyi támogatás hiányzott. A csapat vezetői kedden befizet­ték a nevezés összegét, így a tassi focisták nyugodtan ké­szülhetnek a bajnokságra. Magnót a Ladából Egy tassi vízparton parkoló La­dát törtek fel ismeretlenek. A kocsiból órát, hőmérőt, rádiós­magnót vittek el. A kár tízezer forint. KÖZÉLETI HÍREK # Dr. Bemáth Balázs, az FKgP országgyűlési képviselője fo­gadóórát tart Császártöltésen, az ifjúsági házban augusztus 6- án (vasárnap), 17 órai kezdet­tel, továbbá tájékoztatást ad a kárpótlásról, a szövetkezeti üz­letrészek és a földkiadások ál­lásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom