Petőfi Népe, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-08 / 158. szám
1995. július 8., szombat Hazai Tükör 5. oldal Profi bűnöző lőtte le a családot Orvosszakértők a szegedi gyilkosságokról Az orvosszakértői szakma neves képviselőinek meghallgatásával folytatódott pénteken a Fővárosi Bíróságon a finiséhez közeledő Magda IV A két ismert szakember a Szegeden történt rablógyilkosság után részese volt a helyszíni vizsgálatoknak, s ők végezték a négy áldozat boncolását is. Megállapították, hogy Z. Nagy Bálintot álmában, a bal szeménél a koponyába hatoló egyetlen lövés ölte meg. Feleségét és 10 esztendős gyereküket, Balázst szintén szemén át érte a gyilkos golyó; mindhárman azonnal meghaltak. A tizenhét éves Dánielre három lövést adtak le, az utolsó őt is a fején találta el. Mindebből a szakértők arra következtettek, hogy a gyilkossárinko-per. got speciálisan kiképzett lövész vagy lövészek követték el. Ugyanis a „profik” szemzugon keresztül behatoló golyója biztos halállal jár. Magda Marinko védője megkérdezte a szakértőket, hogy milyen körre gondolnak a gyilkos „képzettsége” szempontjából: rendőrökre, kommandósokra, légiósokra, netán titkos ügynökökre? Magda Ma- rinkóról köztudott, hogy képzett légiós volt. A szakértek szerint az egyetlen golyóval ölő módszer nem elsősorban a légiósokra jellemző. N. Zs. Dél-Koreába gurulnak az obsitos forintok Autó még lehet belőlük Több mint 10 000 kilométert utaznak a kereskedelmi forgalomból július elsejével kivont forintosok és egyéb pénzérmék. A távol-keleti mamutcég, a Daewoo ugyanis megvette az obsitos fizetőeszközöket. A Nemzeti Bank épületének földszintjén egy elmés szerkezet darabolja az alumínium, rézötvözet és kupronikkel pénzeket, amelyeket azután zsákokba, hordókba csomagolva Dél-Koreába szállítanak. Anyagukat nyersfémként hasznosítják - lehetséges tehát, hogy a forintosok színes tévé vagy luxusautó fémalkatrészeként térnek vissza hazánkba. Az éremcsere premierje a bank megítélése szerint jól sikerült. „Elfogadni - nem elfogadni” viták viszonylag kis számban fordultak elő, többek között azért, mert régi pénzből túl sok nem forog közkézen: több mint 230 millió darab már visszakerült a bankba. A még kint levőket az év végéig a postahivatalok, valamint a Magyar Hitel Bank, a Kereskedelmi Bank Rt., az OTP, a Budapest Bank és a Mezőbank fiókjai váltják be. Ha jelenlegi tulajdonosaik nem kívánják numizmatikai emlékként megőrizni, érmék további százmilliói kerülnek a darabológép fogai alá. A fémáron történő értékesítésből befolyó valuta és az új fémpénzek úgynevezett kibocsátási nyeresége együttesen fedezi az érmecsere költségeit. -derFélpénzek útrakészen. A földarabolt érmék zsákokban várják az indulást Dél-Koreába. fotó: feb/diósi IMRE Önkormányzati elsőbbség? Ha az önkormányzatoknak megfelelő elképzelései, hasznosítási tervei és bizonyos anyagi lehetőségei vannak, akkor elsőbbséget kell élvezniük a területükön lévő állami ingatlanok megszerzésében - hangsúlyozta Suchman Tamás privatizációs miniszter pénteken, veszprémi sajtótájékoztatóján. Tarthatatlan, hogy nagy értékek évek óta kihasználatlanul állnak és rohamosan pusztulnak. Egy részük alkalmas lehet lakások kialakítására vagy vállalkozásra is - mondta. A miniszter ebbe a körbe sorolta a volt szovjet és feleslegessé vált magyar laktanyákat, valamint számos Balaton-parti kastélyt, illetve üdülőt is. Suchman Tamás támogatja, hogy ezeket az önkormányzatok engedménynyel, vagy akár ingyen is megkapják. Elképzeléseit a privatizációs miniszter rövidesen érvényesítheti is, hiszen a törvény értelmében a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet megkezdte a vállalkozói vagyon átadását az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt.-nek. Ily módon mintegy 35-40 milliárdos vagyon kerül a részvénytársaság hatáskörébe. A meglepetés erejével hatott az a bejelentés, miszerint a korábbi hírekkel, az ÁVÜ-sajtótájékoztatón elhangzottakkal ellentétben még sincs tulajdonosa a HungarHotels csomagból kiemelt Hotel Aurórának és a hozzá tartozó vendéglátóhelyeknek. Wossala György vállalkozó, aki ma üzemelteti a szállodát és pályázott a tulajdonra, végül is nem írta alá azt az ütemezési tervet, amelyben kötelezettséget vállalt volna a meghatározott időn belüli nagyarányú fejlesztésre. A sajtótájékoztatón nem cáfolták, hogy a jogutód ÁPV Rt. felülbírálta az erre vonatkozó ÁVÜ-döntést. Vasfogú fogatlanok hazája leszünk? Júliusban nagyüzemben dolgoztak a fogtechnikusok. Hétfőtől alkalmazzák Bácsalmáson is az új fogászati árjegyzéket. Dr. Száhl Imre rendelési időben nyilatkozott, hiszen betegei a hét eleje óta alig vannak.- Csak azok a páciensek jönnek, akiket visszarendeltem. A többiek elolvassák az ajtóra kiragasztott árjegyzéket és sarkon fordulnak. Összességében július elseje óta a felére csökkent a fogászati beavatkozásra járó betegek száma. Várható, hogy a rendelőintézetben a nyár folyamán drasztikusan csökken majd a forgalom. Az emberek számolnak. Magánrendelésben olcsóbban megkapják mindazt, amire most térítést kell fizetni. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy júniusban viszont kétszer annyian rendelték meg a fogtömést és a mű- fogsor csináltatását, mint korábban. Ugyanis a sajtóban beharangozott térítésekre az emberek azonnal reagáltak. Egyelőre zavaros a kép. A betegek úgy tudják, hogy csak a sürgősségi ellátás, a fogfájás, a heveny gyulladás és a baleseti eredetű kórkép ellátása ingyenes. Az még nem terjedt el a köztudatban, hogy 18 éves korig a megelőzés, a plasztikus fogtömés, a foggyökérkezelés is térítésmentes. A sorkatonák, a terhesek, valamint az 1940 előtt született nők és az 1935 előtt született férfiak is jogosultak a térítésmentes ellátás számos formájára. Azt is csak kevesen tudják, hogy a lakóhely szerinti fogorvos köteles ellátni térítésmentesen ezeket a betegeket, s csak azok fizetnek, akik más körzetből jönnek. Számomra a tb szerepe nem világos. Mármint az, hogy kinek mit fizet majd. Pillanatnyilag a városokban a zugfogászok „aratnak”, mert a térítési díjak alá mennek. Az intézkedés a vidéki fogorvosokat egyértelműen vállalkozásba kényszeríti. Ezzel nincs baj, de a rendelkezésből az sem derül ki, mi lesz a tb kötelezettsége a leendő vállalkozók felé, a sürgősségi ellátásban. Az árjegyzék tanulmányozása után kitűnik, hogy a fogorvosi ellátás megfizettetésének mi lesz a várható következménye. Tekintettel a pénztelenségre, sokan a vasfogakra térnek majd vissza, mert azok a legolcsóbbak, vagy fogatlanok maradnak. Egy idős asszony megszeppenve vette tudomásul riportunk készítésekor, hogy 24 műfogáért, a legolcsóbb változat esetén is, 26 ezer forintot kell majd fizetnie. Király László Európai párbeszéd A harmadik évezred küszöbén Magyarországnak ismét reális esélye van arra, hogy a sikeres gazdasági-társadalmi modernizáció eredményeként felzárkózzon a fejlett világhoz, ezen belül elsősorban a fejlett Európához. E cél érdekében mielőbb kezdeményezni kell egy olyan társadalmi párbeszédet, amely nemcsak a csatlakozás útjában álló akadályok elhárítását segíti elő, hanem megalapozza a magyar társadalom és gazdaság sokirányú és sikeres felkészülését is a teljes jogú tagságra. A dialógus hozzájárulhat a magyar érdekeket megfelelően tükröző csatlakozási feltételek kimunkálásához. A fentiek érdekében neves magyar közéleti személyiségek határozott hangú, tettekre serkentő felhívásban kezdeményezik az „Európai Párbeszéd Egyesület” létrehozását hazánkban. Mintegy kétmillió ECC-t kap hazánk, illetve tíz másik közép- és kelet-európai ország a következő két évben a Phare- program keretében a fogyasztók védelmére - jelentették be az Európai Bizottság és a magyar kormány pénteken megnyitott konferenciáján. Az önkormányzatok elsőbbséget kapnak, ha megfelelő elképzeléseik, hasznosítási terveik és bizonyos anyagi lehetőségeik vannak a területükön lévő állami ingatlanok megszerzésében - hangsúlyozta Suchman Tamás privatizációs miniszter pénteken, veszprémi sajtótájékoztatóján. Parlamenti szinten is váljanak rendszeressé a magyar és a szlovák környezetvédelmi kapcsolatok, javasolta Baráth Etele, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke a Szlovák Nemzeti Tanács környezetvédelmi bizottsága hazánkban tartózkodó küldöttségének pénteken. Katasztrofális a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány helyzete - állapította meg a márciusban kinevezett öttagú válságkezelő kuratórium. Az alapítványnak jelenleg csaknem 300 millió forintos kinnlevősége van, aminek nagy része valószínűleg behajthatatlan. Együttesen erősebb az MDF, a KDNP és a Fidesz a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján, mint az MSZP vagy a Kisgazdapárt - jelentette ki Szabó Iván ügyvezető elnök az MDF pénteki tájékoztatóján. Ez azt jelenti, hogy a társadalom jelentős része a józan, mérsékelt politizálás híve. Beszédes kisgazdák, kíváncsi fideszesek, szűkszavú koalíció A parlament egy éve - számokban Több mint 100 tárgyalási nap, 123 törvény, 205 interpelláció, 181 „azonnali kérdés” - dióhéjban ez az Országgyűlés első esztendejének statisztikai mérlege. A most összegezett adatsorok érdekes képet rajzolnak a törvényhozás egészéről, de a parlamenti frakciók és az egyes képviselők tevékenységéről is. (Parlamenti tudósítónktól) 1994. június 28. és 1995. június 30. között 44-szer ült össze az Országgyűlés és 101 napon át tanácskozott. A 123 új törvényen, illetve törvénymódosításon kívül 132 országgyűlési határozatról is döntöttek a honatyák. A tárgyalási idő összesen 682 óra volt; ebből az általános vitára valamivel több mint 350, a részletes vitára 104 óra jutott. Időigényeseknek bizonyultak a napirend előtti felszólalások; csaknem 60 órával rövidítették meg a tárgysorozatra tűzött témák megvitatását. Az ülésekről készült szó szerinti jegyzőkönyvek 4682 felszólalást rögzítettek. Az elmúlt év parlamenti vitáiban egy-egy képviselő - frakciók szerinti megoszlásban - átlagosan a következő időtartamban vett részt: MSZP: 59 óra, SZDSZ: 80 óra, MDF: 188 óra, FKgP: 238 óra, KDNP: 174 óra, Fidesz: 183 óra és függetlenek: 40 óra. Az Országgyűlés kialakult munkarendje szerint keddi napokon, az ebédszünet után nyílt lehetőség a kormányfő, illetve a kormánytagok meginterpellálá- sára. Az alkalommal természetesen elsősorban a négy ellenzéki párt, illetve a függetlenek törvényhozói éltek: összesen 201 interpellációt nyújtottak be. A legtöbb interpellációs kérdést - 94-et - a kisgazdák tették föl, utánuk - 50-nel - az MDF- esek következtek. A koalíció padsoraiból 4 interpellációt intéztek a kabinethez. A benyújtó képviselők mindössze 62 miniszterelnöki, illetve miniszteri választ vettek tudomásul, a többit elutasították. A nemleges minősítések közül 71 kisgazda, 37 pedig MDF-es képviselőtől származott. Az Országgyűlés plénuma egyébként minden interpellációs választ elfogadott. A parlamenti élet újdonsága volt a szintén keddi napokra ütemezett, úgynevezett azonnali kérdések órája, amely egy csapásra népszerűvé vált a honatyák körében. (Már csak azért is, mert minden különösebb előzetes adminisztráció, írásos bejelentés nélkül fordulhattak a kormány tagjaihoz aktuális kérdéseikkel.) A kormánypártiak közül 47-en (42 MSZP-s és 5 SZDSZ-es képviselő) tettek föl „villámkérdést”, az ellenzék soraiból 66 kisgazda, 63 Fideszes, 61 MDF- es és 48 KDNP-s honatya élt az azonnali kérdés jogával. Viszonylag sok dolga akadt a mentelmi bizottságnak is. Képviselők ellen összesen 26 bejelentés érkezett: 22 magánvádas (rágalmazás, becsületsértés) és 4 közvádas ügyben. Az Ország- gyűlés 14 esetben fenntartotta, a többiben felfüggesztette a képviselők mentelmi jogát. Emelkedőben az orvosi műhiba miatti perek száma Műtét után irány a bíróság Joggal állítják az egészségügyi szakemberek: nem nagy, mindössze 10 ezrelék az esélye annak, hogy az évente százezres nagyságrendben végzett műtétek során az orvosok, az aneszteziológusok, vagy az operációban, az ellátásban közreműködő más egészségügyiek műhibát követnek el. De joggal állítják a betegek is, hogy a gyógyulást veszélyeztető tévedésből, figyelmetlenségből vagy felületességből egy is sok. Dr. Ádám György, a műhiba miatti peres ügyek egyik legismertebb hazai specialistája sokféle sajátos esettel találkozott már hosszú praxisa alatt. Az egyik - szerencsére valóban egyedi ügy - szenvedő alanya egy fiatalasszony volt: testüregében egy 40x40 centi- méteres kendőt felejtettek benn, s emiatt hosszú ideig élet-halál között lebegett. A fatális hiba miatt 3 és fél milliós kártérítést ítélt meg számára a bíróság, s bár fölgyógyult, nem került a történet végére pont. Ádám doktor szerint a műhibák miatti polgári peres ügyek száma az utóbbi években számottevően emelkedett. Ennek azonban nem az az oka, hogy a korábbinál többször fordul elő valamilyen vétkes hanyagság, hanem az, hogy kevesebb a sérelmezett ügyek kivizsgálása elé emelt mesterséges akadály. Hosszú ideig szinte lehetetlen volt például hozzájutni a betegek kórházi anyagához. Ma már a gyógyintézetek megfelelő feltételek között, általában fölösleges huzavona nélkül rendelkezésre bocsátják a dokumentumokat. Ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy a pácienst a kórházi ellátás, beavatkozás során valóban sérelem érte, a kórház biztosítójának kell a kártérítést kifizetnie, mert a beteggel szembeni felelősség elsőrendűen a gyógyintézeté, s a műhiba elkövetéséért nem egyegy személyt fognak perbe, hanem az intézményt. Nincs szükség a betegek jogait rögzítő külön paragrafusokra, azokat a hatályos törvények - az alkotmánytól a polgári törvénykönyvig és az egészség- ügyi törvényig - pontosan körülírják - véli Ádám dr. Ezekből az is következik, hogy nekik is, hozzátartozóiknak is joguk van tudni, hogy az egészségügyi ellátás során mi történt és történik velük, az orvosoknak pedig kötelességük erről tájékoztatást adni. Nem új törvény alkotása, sokkal inkább a meglevő jogok gyakorlati érvényesítése a feladat.
