Petőfi Népe, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-28 / 175. szám
KODÁLY JEGYEBEN „Soha nem voltak ilyen sokan” (folytatás az 1. oldalról) hirdetnek hangversenyeket a szemináriumok időszakában?- Kodály-fesztivál néven hirdetjük a koncerteket, amelyek nemcsak a hallgatók körében népszerűek. Gyakran kicsinek bizonyul a Kodály-iskola díszterme. Természetesen Kodály művei állnak a középpontban. Helyet adunk a kortárs magyar zenének is.- Vagyis nemcsak a Kodályhoz vezető', hanem az így- úgy tőle induló utakat is keresik.- Legalább egy koncerten bemutatunk az utóbbi évtizedekben keletkezett legérdekesebbnek, legfontosabbnak vélt kompozíciók közül néhányat. Láttam, tegnap este ott volt a debreceni gyerekkórus estjén. Egyszerűen lenyűgözőnek éreztem. Nekünk kecskemétieknek is van nem egy nagyszerű gyerekkórusunk az énekes iskola révén, de néha nagyon jó másokat is megismerni a magunkéi mellett. Nagyon komoly megmérettetés és megtiszteltetés, ha egy-egy kórus meghívást kap valamelyik szemináriumunkra. Ugyanúgy érvényes az előadóművészekre is. Közösen tervezzük és szervezzük a fesztivál hangversenyeket.- Az intézet költségvetéséből, a befizetett tandíjakból aligha állíthatnának össze ilyen magas színvonalú programot.- Számolja csak. A hetven tagú debreceni kórus szállásdíja naponta csaknem ötvenezer forint. Támogatóink nélkül képtelenek volnánk a színvonalat tartani.- A tanárok megtartása remélhetően nem kerül veszélybe. Az itt, vagy itt is bizonyíték nélkül nem tartaná számon olyan megbecsüléssel a nemzetközi zenei közvélemény.- Mindig meg kell emlékeznünk a hagyományteremtőkről, olyan zenepedagógus egyéniségekről, akiknek a munkája eredendő vonzóerőt jelenti mindig. Ha nincs művész-pedagógus - ha szabad ezt a fogalmat egymással egyensúlyba és párba állítanom, mert a hatékony pedagógia is művészet. Elegendő ha Lendvai Ernő, vagy Tillay Aurél, Szabó Miklós nevét említem. Megpróbáljuk megkeresni azokat az ifjabb kollégákat, akik egy idő után apránként átveszik amit elkezdtünk és folytatják a munkát. Fontosnak tartom, hogy helyhez kötődők is legyenek köztük származásuk vagy itteni munkájuk révén. Nagyon fontos a nyelvtudás és nagyon fontos a szakmai eredményesség.- Hány tanárt foglalkoztatnak a tizennyolcadik szemináriumon?- Beleértve az itt végzett külföldieket, mintegy harmincat. Szükség is van rájuk, mert eddig nem látott sokaság van itt, több, mint kétszázötvenen jöttek.- Szó volt már arról e kiadványban, hogy minden tanfolyam más. Mi ennek a mostaninak, az 1995 augusztusában zárulónak a legfőbb jellemzője?- A sok fiatal, egyetemi hallgató korú, pályakezdő ember. Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek, ha meggyőző információkat kapnak, elkötelezettjeivé válnak ennek az ügynek. Az alapító ünnepségtől a tizennyolcadik szemináriumig Bár sohasem keresték a feltűnést a Kodály szemináriumok szervezői, mégis jó sajtója volt a kezdeményezésnek. Kötetnyi tudósítás, elemzés, riport jelent meg az elmúlt évtizedekben. Mellékletünkben sem hiányozhat egy terjedelmi okokból vázlatos, az ügy jelentőségét remélhetően így is érzékeltető. • A kormány nevében Pozsgay Imre kulturális miniszter hangsúlyozta a megújult épület avatásán a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet jelentőségét. „Egy ország létének nem csak gazdasági feltételei vannak” Ez az intézmény - Kodály Zoltán zenepedagógiai hagyatékára építve - az énekoktatás módszertani és pedagógiai kérdéseinek vizsgálatára, az oktatás továbbfejlesztését segítő kísérletek indítására, a gyakorlati javaslatok kidolgozására, továbbá, az eredmények hazai és külföldi terjesztésére vállalkozik. Mi hisszük, hogy az intézet működése a zenei szakemberek letelepítésével, az itt végzett alkotómunka kisugárzásával a magyar szellemi élet egyik jelentős centrumává formálja Kecskemét városát. Engedjék meg, hogy Kodály Zoltán által 1955-ben megfogalmazott gondolat szerint vázoljam, kívánjam a működését megkezdő intézet feladatait: ... Egy ország létének nemcsak gazdasági feltételei vannak. A magyarság joga az élethez elsősorban egy sajátos kultúra, amit magából merítve megteremt, s amivel naponta él. Ez a kultúra megvan és folyton fejlődik. További életének másik feltétele a közösség, amely használja. Ezt a közösséget tervszerű munkával megteremteni első és fő kötelessége mindenkinek. f Gajdócsy István megyei tanácselnök, 1975. szeptember 29. Olvasható a Kodály Intézet első, 1982-ben kiadott évkönyvében.) Tamara Beider Moszkvából A nagy magyar zeneszerző néhány kórusművével már a konzervatóriumban megismerkedtem. Azóta igyekszem mind többet megtudni róla. Gyermekdalait ismerik nálunk a legtöbben. Feledhetetlenek a kecskeméti szemináriumi hetek. Nekem az volt a legfontosabb, hogy zeneszerzői módszereiből minél többet elsajátítsak itt a bölcsőhelyen. Rendkívül tanulságos volt számomra, hogy követői miként tolmácsolják a mester pedagógiáját. Az elméleten túl nagyon érdekeltek a bemutató foglalkozások. (Petőfi Népe, 1982. július 12.) Jelentős többlet A II. Kodály Szemináriumon jelentős többletet kapnak a hallgatók azzal, hogy Kodály pedagógiai koncepcióján és annak gyakorlati megvalósításán kívül zeneszerzői életművébe is mélyebben bepillanthatnak. A magyar hallgatók fölényben vannak a külföldiekkel szemben: hallásuk kiműveltebb, s hangzatok felismerése sem okoz különösebb gondot nekik. (Szabó János: Vendégünk volt Lendvai Ernő. Petőfi Népe, 1972. augusztus 18.) Kodály Zoltánná a kezdetekről A szemináriumnak nincs különösebb előtörténete. A követelmény szinte önmagától jelentkezett: jó lenne alkalmat adni minél több szakembernek tudása továbbfejlesztésére. Az iskolai ének-zenei nevelés egyre kifinomultabb, célravezetőbb módszereket kíván, úgy érzem kötelességünk ehhez segítséget nyújtani az érdeklődő pedagógusoknak. A három bevezető előadás átfogóan közelítette meg az ének-zenei nevelés kérdéseit. Szőnyi Erzsébet összefoglalta a Kodály-módszer kialakulását, lényegét, elterjedtségét. Nemesszeghy Lajosné az iskolai gyakorlat eredményeivel ismertette meg a hallgatókat. Dobszay László a szakzenészképzés irányából indult el. A továbbiakban az általánosból egyre inkább a speciális felől közelítünk, részletes gyakorlati elemzés tárgyává válik egy-egy probléma, zenetörténeti, népzenei, pedagógiai és pszichológiai ismereteket is kapnak a hallgatók. Eredetileg ötven résztvevőre számítottunk, s nagyon kellemesen lepett meg, hogy száznál többen jelentkeztek. Ötvenhat közülük külföldi. Különösen annak örülök, hogy a hazai pedagógusok közül milyen élénk az érdeklődés. Nem kis áldozatkészséget kíván, hogy tíz hónap tanítás után még egy tizenegyediket is a tanítással töltsenek. (Szabó János: Vendégünk Kodály Zoltánná. Petői Népe, 1972. augusztus) Ittzés Mihállyal az Intézet külkapcsolatairól • Ittzés Mihály vietnami érdeklődőkkel az intézet könyvtárában (archív felvétel) Leghosszabban eddig Ittzés Mihály igazgatóhelyettes dolgozott a Kodály Intézetben. Már 1970-tól, az ének-zenei iskola tanáraként az intézet előkészítésével foglalkozott. Előadóként a Nemzetközi Kodály Társaság egyik jelenlegi alelnökeként is jól ismeri a tanár úr és a nevéhez kötődő ügyek külföldi fogadtatását. Több földrészen járt honi zenei ügyeink képviseletében. Muzsikáló családját bemutató szép tévés portréfilmben is feltűnt, hogy csendes következetességgel munkálkodik elveiért, vállalt feladataiért. Tárgyszerű válaszokat kaptam az Intézet kapcsolataira vonatkozó kérdéseimre is. Kezdetben amerikaiak...- Működik-e másutt a kecskemétihez hasonló jellegű, tekintélyű zenepedagógiai intézet?- Van is, nincs is. Nem tudok olyan viszonylag nagy létszámmal működő államilag támogatott, valamilyen hivatalos szerv által fentnar- tott intézményről a mienken kívül. Tevékenykedik Amerikában és még néhány helyen kisebb Kodály Intézet, a főszerep általában inkább a Kodály Társaságoknak jutott. A tanár úr nevét viseli az athéni, egy volt hallgatónk Patseas Michalis által létrehozott Kodály Intézet, mely elsősorban zeneiskola, konzervatórium. Gyerekekkel és felnőtt szakemberekkel egyaránt foglalkoznak. Japánban a kisgyerekkori zenei nevelés a Kodály Esztétikai Nevelési Intézet fő területe.- Gondolom, szinte naprakész ismeretei vannak a kodályi zenepedagógia külföldi helyzetéről, hiszen a napokban ért véget volt növendékeik találkozója.- Negyvenen-ötvenen jöttek el. Volt, aki végig itt volt, volt aki csak néhány napig. Nemcsak anyagi okok miatt utaztak ide kevesebben Amerikából, mint a korábbi hallgatói arányokból várni lehetett, hanem azért, mert ott éppen a nyári szünetre időzítettek különféle tanfolyamokat, a Ko- dály-koncepciót ismertető vagy az ezzel foglalkozókat továbbképző kurzusokat. Másutt pedig még tart vagy most kezdődik a tanév. A saját költségükön résztvevők sorra beszámoltak tapasztalataikról, arról, hogy miként hasznosíthatták az itt tanultakat. Eljött például az első évek hallgatói közül Adel Kamel Hanna, egyiptomi zenei újságíró.- Tudtommal egy olyan ausztrál származású karnagy és norvég zenetanár is itt volt, akik itt ismerkedtek össze.- Több házasságot is kötöttek a kecskeméti találkozásnak köszönhetően. Japán kislányt vett feleségül egy angol fiatalember, amerikai férfival kötötte össze életét egy skandináviai hölgy...- A hetvenes években fő- Az érdeklődésben az idők folyamán megfigyelhettünk bizonyos földrajzi változásokat. Bővülés és átrendeződés mutatkozik. Többen jönnek a Távolkeletről és Európa - ha szabad így mondani - peremországaiból, elsősorban Spanyol- országól, annak is katalóniai részéből. Mind meghatározóbbá válik a görögök jelenléte. Az új kapcsolatok nagyobb részben munkánk következtében alakulnak ki, bár a Nemzetközi Kodály Társaság közvetítő szerepe is fontos. A szervezet és személyesen Kodály Zoltánné ösztöndíjak adományozásával is segíti távoli - például dél-amerikai, távolkeleti - országokban élők itteni tanulását. Régebben, a hetvenes évek végén jött egy-két csoport a volt Szovjetunióból. Úgy tudjuk, hogy az utódállamok közül a kaukázusi térségben és Észtországban mutatkozik helyi érdeklődés a kodályi zene- pedagógia iránt, s természetesen Kárpát-Ukrajnával van szorosabb kapcsolatunk. Több mint kétezren- Bizonyára összesítették, hogy hányán vettek részt az eddigi magyarországi Kodály-szemináriu- mokon.- Az első általunk szervezett, a harmadik szeminárium óta vezetjük a statisztikát. Eszerint 975 óta 835 magyar hallgatónk volt. 39 országból 970 fő jött a nyári szemináriumra. 37 országból érkeztek külföldiek, összesen mintegy négyszázan az éves tanfolyamokra. Fél évtized kellett ahhoz, hogy a nemzetközi szakmai közvélemény jegyezze intézetünket.- Közreműködtek külföldi Kodály-szemináriu- mok szervezésében is?- Kétféleképpen. Afrikán kívül minden földrészre kértek tőlünk egy vagy több előadót tanfolyamokra. Úgy is mondhatnánk, hogy szellemi támogatásunkkal növeljük e kurzusok hatékonyságát. Legalább 20 országban jártak ilyen küldetéssel tanáraink. Szakmai társrendezést is vállaltunk néhányszor, vagy például Lengyel- országban kétévenként, alkalmilag Görögországban, nak a hatékonysága?- Többféleképpen. Magam is részt vettem 1983- ban egy írországi tanfolyamon. Befejezése után többen is kérdezték, hogy miként tanulhatnánk Kecskeméten is. Volt olyan szemináriumunk, amelyen öten- hatan vettek részt közvetle- nül-közvetve az ottani első tanfolyam eredményeként. A másik hatása, hogy ahol még nem rendeztek szemináriumot és onnan csak egy-két ember „tévedt ide” tanulni, összegyűjtött itt annyi szellemi tőkét és érdeklődést, hogy hasznát látva az otthoni alkalmazhatóságnak igyekszik minél több embert ezzel megismertetni vagy olyan módon, hogy hallgatókat hoz ide, vagy úgy, hogy otthon szervez. Kodály szemináriumot vagy éppen Kodály Intézetet. Jó példák Svájcból- Végül meg kell kérdeznem, hogy a kultúra mindinkább árucikké válása, a terjedő amerikanizmus és a világméretű gazdasági nehézségek mennyiben hátráltatják munkájukat.- Kétségtelen, hogy a pénzügyi vezetők számos országban a pedagógiai, s főként a zeneoktatási támogatások megnyirbálásával kezdik a hiányok lefaragását. Szerencsére vannak ellenkező, jó példák is. Spanyolországban az új közoktatási törvény igen fontos helyre teszi az ének- és zeneoktatást. Svájc több kantonjának iskolájában is nagyobb szerepet kap az énekoktatás, a zene felhasználása a nevelésben az ember- formálásában.- Megköszönve Ittzés Mihálynak az interjút azt kérdem végül, hogy a magyar kulturális diplomáéi miként segíti munkájukat.-Közreműködnek az intézetünket bemutató kiadványok terjesztésében. Mielőtt elfoglalta volna az új dublini nagykövetség élén posztját Pataki István, eljött hozzánk, fölajánlotta támogatását. Együtt dolgoztunk vele korábban még amikor varsói kulturális attasé volt. Egy miniszter külföldi útjához tőlünk is kért információkat, tájékoztatókat. > ként angol nyelvterületről mutatkozott érdeklődés a Kodály-koncepció iránt. Ausztriában.- Mérhető-e ezeknek a külföldi szemináriumokI t
