Petőfi Népe, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-25 / 172. szám

1995. július 25., kedd 7. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Holland burgonyavetőgumó-fajtákat mutattak be a múlt héten Kunfehértón. A fajtabe­mutatót a kecskeméti Seedex Kft. szervezte és termelőket, feldolgozóipari szakembereket hív­tak meg, hogy népszerűsítsék a betegségekkel szemben különösen ellenálló fajtákat. Az olvasó írja A hegyközség - kérdőjelekkel Lapjukban többször is foglal­koztak az alföldi vidéken alaku­landó hegyközségekkel. A sző­lőtermelők néma demonstráci­ója abban nyilvánul meg, hogy döntő többségük bojkottálja a „kötelező” belépést. A hon­atyák által hozott törvénynek ta­lán a legfőbb hibája az, hogy bár tág kereteket biztosít a hegy­községeknek, mégiscsak nem azt az utat követi, mely egy de- mokrációban elvárható lenne, hanem az erőszak eszközéhez nyúl az önkéntesség helyett. A magyar mezőgazdaságban ez a több éve tartó hátramenet egyik következménye, hogy a szőlőtermesztő gazdákat is visszaszorítsák az „ókorba”. Voltak a Horthy-Magyarorszá- gon is hegyközségek, azonban azok működése egyáltalán nem azt a célt szolgálta, amire most ezt a törvényt hozták. Mivel szőlőterület akkor kevés volt, a gazdák, akiknek mellesleg egy 100-200 ölnyi, általában tövises gledicsiával bekerített szőlős- kertje volt, összeálltak önkénte­sen arra, hogy oda vincelléreket válasszanak, akiknek évi elfog­laltsága kizárólagosan a szőlő védelme, tolvajok, valamint a szőlő és borkezelési munkák voltak. A hegybíró javadalma­zás nélkül végezte munkáját. A vincellérek tudták, kinek mikor lesz a szüretje, hiszen az akkor ünnep volt, oda kivonult a gaz­dán kívül a rokonsága, ismerő­sei. A bornak volt forgalmi adója, literenként az 1930-as évek végén 6 fillér. A fináncok még a vasútállomáson is ellen­őrizték a demizsonokat és szi­gorúan beszedték az 5 literes után a 30 fillért. Mivel helyben hegyközség nem volt (Akasztón pl. 4000 szarvasmarha és megszámlálha­tatlan birka volt, ma 27 van), példát felhozni nem tudok. De éppen a községben eljárt: Orosz Sándor országgyűlési képviselő mezőgazdasági bizottsági elnök is a „meggyőző” gyűlésen is egy Hajdú megyei példát érintett. Nos joggal tudom és kérdezem azoktól, akik a szőlőtermelőket, a felvásárlókkal, forgalmazók­kal egy akolba terelnék, hogy például hogyan képzelnék el, ha a Gyáriparosok Szövetsége meg a szakszervezetek egy szerve­zetbe tömörülve „védenék meg” a munkások gazdasági érdekeit. A régi hegyközségekbe is csak azok tömörültek, akik ter­melők voltak. A korcsmárosok külön kategóriába tartoztak, hi­szen a termelőnek és továbbela- dónak különféle érdekei voltak. Most el tudja-e valaki e tigris­kapitalizmus idején képzelni, hogy egy a célja a szőlőterme­lőnek, meg az eladónak is? Hogy az eladó, a felvásárló, for­galmazó a szőlő előállítása árát, meg a termelő tisztes hasznát elősegíti? Bizony nem, és mivel benne van a tervezett szervezetben, be­lülről fogja diktálni a felvásár­lási árakat, jóllehet ezt sem fogja betartani, annál is inkább, mert nem lesz senki sem. aki az adásvételnél ott áll, így bizonyí­ték hiányában eljárást sem lehet indítani. Minőségi védelemről is sző van. Úgy vélem, ez nem a hegy­község feladata. Vannak az or­szágban a felvásárlónál is olyan műszerek, melyek alkalmasak a bor jó minőségének kimutatá­sára. Nem a termelő feladata az, hogy küldje a borát minősíttetni - hallom. 6000 Ft-ért -. hogy azt el tudja adni. Aki azt megveszi, minősítesse vagy forgalomba hozatalnál minősítsék. A szőlő- termelőket már nem szabad to­vább terhelni. Most az újabbak­kal - hegyközségi tagsági díj, borminősítési díj - megszabott szüretelési időszak. A fogyasztó előtt egyébként nem a minőségi cédula a fontos, hanem az ár. Ha választék van, és van egy üveg 80-100 forintos alföldi asztali bor, meg egy 300-350 forintos felcédulázott hegyi bor, 95%- ban az olcsóbbat fogja válasz­tani. Doró Ernő, Akasztó, Szent István u. 61. A fogyasztónak is éreznie kellene, hogy öt védik A panaszoknak se szeri, se száma A kormány néhány héttel ezelőtt határozatot hozott a fogyasz­tóvédelem hatékonyabbá tételéről. Az ellenőrző rendszerben is jelentős változások történtek, többek között a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetet (KERMI) beolvasztották a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőségbe.- Miért volt szükség erre az intézkedésre? - kérdeztük a fő­felügyelőség új főigazgatóját, dr. Gyarmati Andrást.-Több okból is. Az egyik például az, hogy eddig a hoz­zánk beérkezett panaszokat - a főfelügyelőségnek sem gépei, sem laboratóriuma nem lévén - átküldtük a KERMI-be vizsgá­latra, ahol ezt nekünk pénzért végezték el. Mostantól nem küldözgetjük oda-vissza egyik intézetből a másikba a vizsgák nivalókat. Ezzel gyorsabbá és főleg olcsóbbá válik a panaszok kivizsgálása.- A kormányrendelet a pénz­bírságról is intézkedik.- A jelenlegi háromezertől harmincezer forintig terjedő bírságoknak egyáltalán nincs már elrettentő hatásuk, ezért a kiszabható összeghatárokat 30-200 ezer forintra kell emelni.- A panaszos eddig bíróság előtt is kereshette igazát.- Igen, de a per évekig is elhúzódhat! Ez pedig az alpe­resnek kedvez. A nyugati or­szágokban az ilyen jogvitákra speciális eljárásokat - például piaci bíróságokat - találtak ki, ahol napok alatt hatékonyan döntenek. A fogyasztóvédelem másik formáját is erősítenünk kell. Nemcsak az üzletekben, az in­tézményekben, a bankokban, a biztosítóknál, a távközlésnél, hanem az energiafogyasztásnál is védelemre szorul az állam­polgár. A bankfelügyelet, az energiahivatal és a többiek mind olyan központok, ahol egyéb munkáik mellett a pa­naszokkal is foglalkoznak, de vidékre aligha jutnak el vala­mennyi panasz alapos kivizs­gálására. Azt javaslom, az ilyen kifogásokkal is a mi megyei kirendeltségeink fog­lalkozzanak.- Mi a legfőbb feladatuk?-Szeretném elérni, hogy munkánk nyomán a fogyasztó érezze: védjük az érdekeit. Tavaly kétszázhúszezer pa­naszt vizsgált ki a két intézet, s ez a szám az idén sem lesz kisebb. Koós Tamás Concorde és váltós bicikli Az emberek állandóan másutt akarnak lenni, mint ahol éppen vannak. Ebből adódik a közle­kedés. Ez az általános emberi óhaj természetesen közgazda­sági tényezővé vált, mivel minden nagy üzlet a gyarlósá­gokra épít. Fenti tételt elfo­gadva a közlekedés is ennek számít. Mint tudjuk, a közlekedés pénzbe kerül. Sokba. Ily mó­don ebből kasszírozni is lehet, fizetni, sőt ráfizetni is. A közlekedésben részt ve­vőket, azaz mindenkit, több, markánsan elhatárolható cso­portra oszthatjuk. Vannak, akik utaznak, pl. munkahelyekre, kiküldetésbe, ügynökölni, sza­badságra, látogatóba stb. S vannak, akik ez emberek szállí­tását hivatottak megszervezni s realizálni. Meg különböző élő és élettelen anyagok mozgatá­sát. Mert a bevezetőben emlí­tett tételem minden materiáli­sán megjelenő dologra vonat­kozik. Vagyis, minden dolog­nak (árunak, növénynek, állat­nak, ásványnak) megvan az a tulajdonsága, hogy sose ott vannak, ahol éppen kívánatos lenne a jelenlétük. Mindent oda kell vinni. Nem azért mondom, de e fönti mondat filozófiailag is alátámasztott, hatásos reklám­mondat lehetne. Nem tudom, ismerik-e Ha- sek egyik karcolatát. melyben a szállítmányozási vállalkozó megbízást ad fiatal gyakorno­kainak. A feladat egyszerű. A főnök úr arra utasította beosz­tottját, hogy két nap múlva esedékes születésnapjára írjon egy olyen verset, mely lírai meghatottsággal emlékszik meg az ő - mármint a főnök éveinek számairól s jubileumá­ról, ugyanakkor a versben domborodjék ki a szállítmá­nyozási téma. Három fiatal gyakornok lett öngyilkos, megtörvén a feladat súlya alatt. Nos, már ez is mutatja, hogy amikor szállításról, közleke­désről van szó, akkor nem babra megy a játék. Honnan is kezdjem a miértet? Itt van elő­ször is maga az út: vas-, köz- és vízi út, valamint Isten szabad ege a röpködésre. Ebből a szempontból Magyarországot az Isten is megverte. Közútja­ink, ugye, olyanok amilyenek, az autópálya-építés anyagiak híján félbeszakadt (útalap van, út nincs), már a Duna se ott fo­lyik, ahol régen, a vasútról meg jobb nem is beszélni. Maradna a légtér, de ahhoz meg túl kicsi az ország. Közlekedni a fentiekben vázolt okok miatt - mégiscsak kell. Kellene. Hogy ez milyen bonyolult, arra mondok egy példát. A múltkor rábeszéltem a sógo­romat, hogy jöjjön el hozzám egy bizonyos munkát elvé­gezni. Nagyon szívesen vál­lalta, csak arra hívta fel a fi­gyelmemet, hogy az oda-vissza útiköltség többe kerül nekem, mintha helyben fogadtam volna föl egy szakembert. Messze lakik a rokon. Ez itt a baj. Minden messze van. Be­menni egy munkahelyre - kész ráfizetés. Hacsak nem otthon dolgozik az ember, ez meg igen ritka eset. Miért emelkedik folyamato­san a közlekedés ára? Mert mindennek emelkedik az ára? De miért? Mert a közlekedés napról napra többe kerül. Ez is egy magyarázat, de csak félig igaz. Én nem tudom, miért idege­sítik a tévénézőket azzal, hogy két hónapon belül már vagy ha­todszor ismétlik különböző feldolgozásokban Verne reme­két, a 80 nap alatt a Föld körül című filmet. Az ember örül, ha meg tudja venni a bérletet, nemhogy az foglalkoztassa, hogy miként lehet Ázsiából Amerikába jutni. Persze jogos kívánalom, hogy ne legyünk földhözragad­tak (közlekedést is idéző meta­fora), mert nem csupán drágul a közlekedés, hanem fejlődik is. Például vámilleték az új au­tókra, felemelt Casco és köte­lező biztosítási díj. a benzin a százforintos határt nyaldossa -, én tudom, miért, de már megint ugyanarról beszélek. Úgy vagyok ezzel a közle­kedéssel, mint Móricka a szex­szel. Mindenről ugyanaz jut az eszembe. Minden ellenére nincs mese, közlekedni kell! Én mindenesetre vettem a fiaimnak biciklit. Nem mon­dom, sokba került, de úgy vol­tam vele, nem tagadhatom meg a gyerekektől, hogy világot lássanak. Hámori Zoltán Kevesebb lesz az idén a kukorica? Növényvédelem elméletben és gyakorlatban Őszibarackosok vándorgyűlése A tavalyinál kisebb kukorica- termést ígér a Kopint-Datorg legfrissebb elemzése. Az adatok szerint mintegy 1,1 millió hektáron termelnek az idén kukoricát, s várhatóan ötmillió tonnányi lesz a termés. Jelenleg 11 ezer 400, illetve 12 ezer 200 forintot adnak. A tőzs­dén októberi jegyzésre 8800-tól 10 900 forintig kötnek üzlete­ket. A jövő májusi ár pedig 13 ezer, illetve 13 ezer 300 forint között mozog. A várható terméscsökkenést a szakemberek azzal indokol­ják, hogy a gazdák az idén keve­sebb fémzárolt vetőmagot hasz­náltak, illetve a legnagyobb fel­használónak számító sertéste­nyésztés kisebb állománnyal dolgozik. A becslések szerint a múlt évi termésből mintegy 300-500 ezer tonna kukorica maradt el­adatlan. Az idei kivitel’ sem si­került jól, mivel a kereskedők nem voltak megelégedve az ex­porttámogatás mértékével. Bi­zonytalanná tette az export helyzetét az is, hogy a külföldre szállító cégek nem tudhatták, lesz-e május után exporttámo­gatás. Az árat mindenesetre le­nyomták. A kukorica idei garan­tált ára 9600 forint tonnánként. Az őszibarack-termelők hato­dik vándorgyűlésére kerül sor Szatymazon július huszonnyol­cadikén, a művelődési házban. Több Csongrád megyei cég mellett a rendezőszervek között van megyénk növény-egész­ségügyi és talajvédelmi állo­mása. A vándorgyűlésre első­sorban a növényvédős szakem­bereket várják, de az érdeklődő termelőknek is hasznos lehet az előadások anyaga. Szó lesz többek között az őszibarack be­tegségeiről, rovarkártevőiről, a barackosok gyomirtásáról. A fél tízkor kezdődő előadás-so­rozat után a résztvevők gyakor­lati bemutatón is részt vehet­nek, ahol a valóságban is ta­nulmányozhatják az előzőleg elméleti előadásokon tárgyalt művelési fortélyokat.- pásztor ­10-20%-OS nyári vásár a méteráruboltokban. Kecskemét, Csányi u. 1-3. (Piramis üzletház folyosója) Kecskemét, Széchenyi tér (Északi térfal, üzletház udvara) (enni Melege van, és a szúnyogok is csípik? Tegyen valamit! Az ablakára. Redőny, reluxa, szúnyogháló, szalagfüggöny, harmonikaajtó nagy választékban, garanciával, akár 12 havi részletre is Megrendelhető: T'lT'fc budai ÍV REDŐNY X# XV RELUXA Kecskemét, Páfrány u. 10. (Petöfiváros) Tel.: 76/495-326 (56564) AKCIÓS PADLÓSZŐNYEG MŰANYAG PADLÓ Kecskemét: Szigma Bútoráruház Izsáki út 3. Kiskunfélegyháza: Bútoráruház Kossuth L. u 15. Kiskőrös: Bútorért Kft. Kossuth L. u. 36 Kalocsa: Portéka Lakásfelsz. Hunyadi út 50. Jánoshalma: Napfény Áruház Dózsa Gy. u. 32 Importőr: SZUPI Kft. ___________________________(66321)^ ID EÁLIS UTAZÁS - IDEÁLIS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT. EZT BIZTOSÍTJA ÖNNEK a ■Havid !| AUTÓKLÍMA FORGALMAZAS-SZERELES i NEMZETKÖZI GARANCIA * 56/361-911 30/432-886 60/386-523 30/432-879 FONTURI RUHAVÁSÁR! Holland import kilós ruhák és cipők vásárát tartjuk 1995. július 26-án, SZERDÁN, 8-17 óráig, Kecskeméten, a helyőrségi klubban. Nézzen be hozzánk, érdemes! (67624) Kiskereskedők, viszonteladók, figyelem! Az alábbi árakkal: Párizsi 208 Ft/kg + áfa Műbeles virsli 259 Ft/kg + áfa Olasz felvágott 295 Ft/kg + áfa Szendvics sonka 518 Ft/kg + áfa Nyári Turista felvágott 464 Ft/kg + áfa Parasztkolbász 509 Ft/kg + áfa Főtt császárszalonna 435 Ft/kg + áfa Paprikás fejcsemege 250 Ft/kg + áfa A Papp és Fia Húskereskedelmi Kft. továbbra is várja vásárlóit a Hűtőház területén (Kecskemét, Kuruc krt. 20 ), új nyitva tartás szerint: Hétfő 5.30-14.00 h-ig Szerda 5.30-14.00 h-ig Péntek 5.30-14.00 h-ig Kedd 6.30-14.00 h-ig Csütörtök 6.30-14.00 h-ig (67592) Vetögumó-bemutató Kunfehértón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom