Petőfi Népe, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-18 / 166. szám

PN kezdőknek es profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Doktor vállalkozó? Vállalkozó háziorvosok már vannak. Dr. Nagy István üzem­orvos, s meglehet, ő is vállal­kozóként fejezi majd be pálya­futását. Harminc éve végzett a szegedi egyetemen. Helvécián kezdett, üzemorvos és körzeti orvos volt egyszemélyben tíz évig. Később a kecskeméti magnetofongyárban főállásban dolgozott üzemorvosként. 1985 óta az erdei munkások doktora a KEFAG-nál. Pályakezdőként a szükség sodorta az egészségügynek erre a területére. Azt vallja, lehet ezt a munkát is elkötelezettséggel végezni, vannak szépségei, ezért maradt itt. Most utolérte őt is a reformhullám.-Régebben nyolcszáz főál­lású üzemorvos dolgozott az országban, mostanra felére csökkent a számunk - mondja. - Európában talán a legjobban szervezett szolgálat volt a mi­énk. A rendszerváltás után széthullottak a hátteret alkotó nagyüzemek. A kormány pedig mint szocialista maradványra tekintett az üzem-egészségügyi szolgálatra. így aztán bekövet­kezett a sorvadás. Az új kormánytól nagyobb szociális érzékenységet vártam, de tévedtem. Jelenleg a 4,5 mil­lió foglalkoztatott közül csak körülbelül 1,2 milliót vizsgál­nak rendszeresen üzemegés- zség-ügyi szempontból. Pedig az utóbbi években megjelent a munkahelyeken egy nagy csomó, még ismeretlen hatású anyag és technológia. Ezek ká­rosító hatása egyelőre föl sem mérhető. Dr. Nagy István fájlalja, hogy az 1993-ban meghozott munkavédelmi törvény szelle­mét nem tartották, tartják be a cégek. Igaz, a végrehajtási uta­Dr. Nagy István sítás a mai napig sem készült el. A KEFAG-nál régebben 400- 500, vibrációs ártalomnak kitett embert ellenőriztek rendszere­sen. Ma ezeket már senki sem vizsgálja, miután egyéni vállal­kozók lettek. Most többet dol­goznak, a munkaidő-korlátozá­sokat nem tartják be, az egész­ségük fokozottabban romlik.- Szeptember elseje után a társadalombiztosítás nem fi­nanszírozza az üzemegészség­ügyet, kivéve az úgynevezett hatósági feladatokat, mindent a munkáltatókra hárít - folytatja dr. Nagy István. - A napokban Budapesten fórumot rendeztek, ott értesültem ezekről. A mun­káltatómtól, a megyei kórháztól még semmilyen információt sem kaptam a jövőre nézve. A fórumon az illetékes irányító szervek képviselői azt ajánlot­ták, legyünk vállalkozók, bérel­jük a rendelőt és az eszközöket ott, ahol eddig dolgoztunk. A másik út: az üzemek a saját ál­lományukba vesznek bennün­ket. A mi esetünkben ez törté­nik, legalábbis átmeneti időre. Nagy doktor korrekt cégnek tartja a KEFAG-ot, amely min­dig érdeme szerint kezelte az üzem-egészségügyi szolgálatot. Pénzt is sokat áldozott a rende­lőre, eszközökre. A vállalko­zástól sem idegenkedik ő maga, de ehhez idő kell, hogy a szük­séges jogi, gazdasági, admi­nisztratív ismereteket megsze­rezze. No és pénz is kell hozzá. Ő harminc éve közalkalmazott, nézete szerint e munkaviszo­nyának megszűnésével járna neki a végkielégítés. A pénzre szüksége lenne az esetleges vál­lalkozáshoz.- Jó kis rendelő a miénk, fel­szereltsége az egyik legjobb a megyében. Ha az ügyünket el­igazító rendeletek megjelen­nek, felmérjük, lenne-e akkora pacientúra, amelyik elég lenne a megélhetésünkhöz. Két asz- szisztensemmel ezután dönthe­tünk: belevághatunk-e a vállal­kozásba. Várhatóan a szolgálattal nem rendelkező cégeknek be kell majd jelentkezniük a megyei tisztiorvosi szolgálathoz. Az mintegy kiközvetíti őket az üzemi rendelőkhöz, s ellátja a szakmai felügyeletünket is. Ajánlott árakat határoznak majd meg egy-egy foglalkozási ág dolgozóira, amelyeket al­kalmaznunk kell. Dr. Nagy István nem túl de­rűsen látja a magyar egészség­ügyet. Fekete rekordunkra utal; a halálozási statisztika élén ál­lunk Európában. A megelőzés­ről, a prevencióról - ennek a munkása három évtizede - so­kan és sokat beszéltek és be­szélnek különböző kormányzati szinteken, de a hathatós csele­kedetek még mindig váratnak magukra. - a. tóth ­Kevés állat, lanyha takarmánypiac A szükségesnél kevesebb jelen­leg hazánkban a haszonállat, így a takarmánykészletek álta­lában nagyobbak az igények­nél. A takarmánypiac lanyha- ságát támasztja alá, hogy az elmúlt hónapokban a szemes- takarmány-árak érdemlegesen megváltoztak. Ez abból az összefoglaló je­lentésből tűnik ki, amelyet a szaktárcánál készítettek a me­gyei földművelésügyi hivatalok felmérései alapján. Egymillió liter exportbor A szakemberek előzetes becs­lései szerint az idén jó szőlő­termésre lehet számítani, ter­mészetesen abban az esetben, ha az időjárás a továbbiakban is kedvező lesz. A pillanatnyi ki­látások szerint az ősszel akár négymillió hektoliternél is több lehet az új bor. Ezt Zilai Zol­tán, a Magyar Szőlő- és Borkul­túra Alapítvány ügyvezetője mondta a sajtónak. A szakértő véleménye az, hogy a jelenleg mintegy 100 ezer hektárra becsülhető hazai Most: előny a fináncoknál Szigorították a jövedéki termékek szabályozását Amikor a jövedéki szabályozást tavaly bevezették, nagyobb bevételre számítottak a hatóságok, mint amekkora valójában származott belőle. Az első év tapasztalatai nyomán kiderült, sok kiskapu maradt: csaknem 50 milliárdra becsülhető az adó­zást megkerülő termelésből és forgalmazásból származó bevé­tel. Ezen kívánt változtatni a parlament azzal a törvénymódosí­tással, amely a Magyar Közlöny 58. számában jelent meg. A jövedéki termékeket ter­melőknek, illetve forgalma­zóknak szeptember 30-áig bank- vagy vagyoni garanciát kell benyújtaniuk az illetékes vámhivatalhoz az engedély megszerzése fejében. A biztosí­ték összege a jövedéki terméket termelőknél 5 és 200 millió fo­rint között lehet. Kivétel a bér- szeszfőzés és a fűszerpaprika­termesztés, ezek esetében „csak” 1 millió forintra van szükség. A biztosíték mértéke meg­egyezik az adóalany által egy évben fizetendő fogyasztási adó egytizenketted részével. A nagykereskedőknél a biztosíték legalább 15 millió, kőolajter­mékek esetén 80 millió forint. Akik az előírt határidőig nem teljesítik a feltételt, azok december 31-éig még folytat­hatják tevékenységüket, de utána automatikusan megszű­nik az engedélyük. Megkönnyítette a törvény a vámszervek dolgát a jövedéki engedélyek visszavonását ille­tően, és módosultak az ellen­őrzés jogi körülményei is. A termelőknek ezentúl ha­vonta írásban kell jelentést tenniük a jövedéki árukról, a vámszervek pedig negyed­évente lesznek kötelesek a helyszínen elszámoltatni őket. A visszaélések megakadá­lyozását célozza az is, hogy ilyen termékek importálását kizárólag banki átutalással en­gedélyezi a törvény. A termelőktől ezentúl csak azok a biztosítékkal rendel­kező nagykereskedők vásárol­hatnak dohányterméket, akik­nek legalább 100 négyzetméte­res telephelyük van beje­gyezve. FEB szőlőültetvényből csak mintegy 80 ezer hektárt művelnek szak­szerűen. Ezért különösen nagy eredménynek számít, hogy vár­hatóan tovább növekszik majd az országból kivihető bor mennyisége is. Az előzetes számítások szerint borexpor­tunk mintegy egymillió hektoli­ter lesz majd. Ennek várható árbevétele több mint 100 millió dollárra tehető. A magyar borkultúra iránt külföldön növekvőben van az érdeklődés. Szerény felhozatal, magas árak a megye gyümölcspiacain Baján a szombati nagypiacon rosszabb volt a felhozatal gyü­mölcsből, mint előtte. Ősziba­rackból több volt, a sárgabarac­kot lámpással kellett keresni. A meggy- és a cseresznyeszezon már lefutott, földiepret sem le­hetett csak itt-ott látni, úgy 250 forintért kilóját, a málnáért pe­dig 290 forintot kértek. A nyári almát 50-70, a körtét pedig 60-90 forintért adták a bajai pi­acon. Sárgadinnyét és görög­dinnyét egy árban, 60 forintért lehetett venni. A ringlószilva érése is megkezdődött, de egye­lőre nagyon kevés van belőle. Bácsalmáson is meglehető­sen drága a gyümölcs. A pén­teki hetipiacon déligyümöl­csökből nagyobb volt a felhoza­tal, mint barackból, almából, körtéből. A vegyszerek drágu­lása és a hűvös tavasz megtette kedvezőtlen hatását. Kevés gyümölcs termett. Még a meggy a legolcsóbb. Kilónként 30-40 forintért adják. A nyári édes zöld és a nyári piros alma kilója 30-60 forint, a fahéjalma már 40-70-ért kapható. A szép őszibarack drágább, mint a ba­nán, a narancs. Szép érett ba­nánt már 90-100, görögdinnyét 60, sárgadinnyét 100 forintért vásárolhattunk. Ugyanakkor az őszibarack kilója 80-140, a nagyméretű kajszi 100-140 fo­rintba került. Az apró nyári körte kilója 60-70 forint volt. Ebből is kevés termett az idén. Kiskunmajsán a vasárnapi piacon sokan keresték az őszi­barackot. A legtöbb asztalra azonban csak kóstoló jut idén ebből a gyümölcsből, mert az ára 120-170 forint között moz­gott kilónként. A zöldségbol­tokban még 200 forint körül van az őszibarack kilónkénti ára. Sokkal olcsóbban lehet például narancsot venni a bol­tokban, amelynek kilója hatvan forint. A savanyú alma kilója 50-80 forint a piaci árusoknál. A friss zöldalma azonban „lu­xuscikk” lett, hiszen jószerivel csak importból származót lehet kapni a zöldségeseknél, azt is 4CM-5 forintos darabonkénti áron. Megkezdődött a dinnye­szezon is. Két hete még 120 fo­rint volt a görögdinnye kilója a piacon, mostanra közel a felére csökkent, a boltokban is 60-80 forint között mozog az ára. A szép sárgadinnyének 80 forint kilója. A garantált ár alá nyomják aratás után a búza árát? Hazánkban az elmúlt év őszén körülbelül 1 millió hektár búzát vetettek, s e területről az idén várhatóan 4,5-5 millió tonna termést takarítanak be. A hazai felhasználás a szakértők szerint 2,8-3 millió tonnára becsül­hető. így a felesleg feltehetőleg 1,5-2 millió tonna lesz - álla­pítja meg a Kopint-Datorg leg­frissebb, a búza terméskilátásait és piaci helyzetét taglaló gaz­dasági elemzése. Több szakértő is úgy látja: a búzatermelés stabilizálódásá­nak oka a hagyományokon kí­vül, hogy egy-két nagy gabo­nakereskedő, a legnagyobb gépkereskedők,, valamint a ko­rábbi rendszergazdák tőkeere­jüknél fogva természetbeni elő­leget tudnak adni a gazdálko­dóknak. A megtermelt búzát a szerződés előírásainak megfele­lően átveszik és értékesítik. Ez azonban a piacnak csak egy ré­sze. A közvetítő kereskedők és a brókerek közül sokan érdekel­tek lehetnek abban, hogy aratás után a piaci árakat a garantált ár szintje alá nyomják. Jelenleg a garantált ár tonnánként 8 800 forint, míg a tőzsdei ár ez év jú­liusára 10 200-11 100 forint lesz, a jövő év márciusában el­érheti a 13 500 forintot is. I Termel a debreceni j baromfi-feldolgozó | Három évig tartó kényszer­I ! szünet után hétfőtől ismét két j műszakban termel az ország j egykori legnagyobb baromfi- feldolgozója Debrecenben. A | | volt Barneválban az új tulaj­donos, a hajdúvidi Hajdú-Bét i | Rt. indította be a libafeldol- ! gozó sorokat. ü‘ Dömpingeljárás Az EU Vas- és Acélipari Szö­vetségének (EUROFER) ta­valy benyújtott panaszára az | Európai Unió Bizottsága ] dömpingeljárást indít a Ma- j gyarországról és Csehország­ból származó vas- és acéláruk ] I ellen. A panaszosok bizonyí- I tékkal szolgáltak arra vonat­kozóan, hogy a Magyaror­szágról és Csehországból Í ‘ származó behozatal abszolút mennyiségben és a piaci ré- I szesedést illetően is jelentősen i 1 emelkedett. I j I A Graboplast alaptőke-emelése j Lezárult a Graboplast Rt. alap­I tőke-emelése és a cégbírósági bejegyzés is megtörtént; a megvásárolt részvényeket a I cégbírósági végzés jogerőre j emelkedése után augusztus 3-1 I ától vehetik át az érdekeltek a § jegyzési helyeken. Szabad kereskedelmi : | övezet előkészítése ( Szabad kereskedelmi övezet létrehozásáról folytat tárgya- 1 lásokat Csehország, Bulgária | és Szlovákia, s a tárgyalások | befejező fázisába Lengyelor- | szágot, Magyarországot és j Romániát is be szándékozik vonni Szófia - derül ki az APA osztrák távirati iroda je- J I lentéséből. A három ország I 1 képviselői Prágában folytattak | megbeszéléseket az 1996. ja-§ 1 nuár 1-jévei életbe léptetendő | szabad kereskedelmi egyez- 1 ményről. 1 1 Borfesztivál i f Hagyományteremtő céllal g I borfesztivált, s a hazai borren- | dek találkozóját rendezik meg § g szombattól két héten át a Vas | megyei Bükön, a magyar- | osztrák határtól 25 kilómé­it térré fekvő faluban. I Szerkeszti: A. Tóth Sándor Elégedetlenek a privatizációval Elégedetlen a termelők privati­zációs lehetőségeivel a Ma­gyarországi Gazdakörök Or­szágos Szövetsége (MA- GOSZ), valamint a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége (MOSZ). A MAGOSZ és a MOSZ ügyvezető elnöksége hétfőn Budapesten tartott esz­mecseréjén egyetértett abban, hogy az élelmiszer-ipari feldol­gozóüzemek - kárpótlási je­gyek felhasználásával - kerül­hessenek egyéni vagy társas vállalkozók, termelők tulajdo­nába. Az érdekképviseleti szer­vezetek készek a termelők ösz- szefogásának megszervezésére. Repokamat-csökkentés A Magyar Nemzeti Bank hétfő­től azonnali hatállyal csökkenti az úgynevezett repo kamatokat. Az Overnight és az egyhetes le­járaton 1 százalékponttal - 33,5 százalékról évi 32,5 százalék­ra - csökkenti az aktív repo kamatok szintjét. Az egyhetes passzív repo kamat szintje 0,5 százalékponttal csökken, vagy­is 30,5 százalékról 30 száza­lékra mérséklődik. Erről a Ma­gyar Nemzeti Bank közle­ményben tájékoztatta a sajtót. Értesítjük a MIKRO-HITEL iránt érdeklődő, kezdő vállalkozókat, hogy a Mikrohitel Program 1995. második félévében is folytatódik.- A pályázható összeg legfeljebb 500.000 Ft- A futamidő maximum 3 év (ezen belül legfeljebb 6 hónap türelmi időre van lehetőség)- A kamat mindenkori jegybanki alapkamattal egyenlő- A pályázati anyag ára: 1500 Ft + áfa Részletesebb felvilágosítást az alábbi területi központokban kaphatnak: Baja, Árpád tér 6. Tel.: 79/325-390 Kalocsa, Szent István kir. út 35. Tel.: 78/361-407 Kecskemét, Ipoly sor 1/A Tel.: 76/485-271 Kiskunhalas, Dózsa Gy. u. 13. Tel.: 77/423-196 Kunszentmiklós, Kálvin tér 9. Tel.: 76/351-156 (66479)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom