Petőfi Népe, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-11 / 160. szám

1995. július 11., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 7. oldal Csak a kenyérgabonának van megfelelő ára Nincs túlkínálat búzából A malmokba beérkező búza többsége jó minőségű. FOTÓ: PN-ARCHÍV Romsics Zoltán, az Első Ma­gyar Gabona Részvénytársaság bajai üzemvezetője szerint sok az eszkimó a gabonapiacon, éppen ezért nincs túlkínálat bú­zából. Cége, a Bl-es 30 száza­lék körüli sikértartalmú búzát keresi és 9 800-10 000 forintot adnak tonnájáért. Ebben az év­ben 30-40 ezer tonnát vásárol­nának fel a megyében, de ha ezt a mennyiséget nem tudják itt beszerezni, akkor a megyehatá­ron túl is megkezdik a felvásár­lást. Véleménye szerint a búza béltartalma az idén sem jobb, mint tavaly. A felvásárolt ter­ményt a megyei malmok dol­gozzák majd fel, Kalocsán, Bácsalmáson, Kecskeméten. Uszályokba is rakodnak Nemesnádudvaron tegnap fogtak bele a helyi Kossuth- szövetkezetnél a 380 hektáros búzatábla aratásának. A termés egy mennyiségét már sikerült eladni, 88 dollár/tonna áron. Igaz, ezért be kell rakni az uszá­lyokba is. A szövetkezet emel­lett vásárolt még a gazdáktól lábon álló búzát 610 forintért mázsáját. Dávodon sikerült a szövet­kezetnek előre eladni a kenyér- gabonát, a 28 százalékos sikér­tartalmút tonnájáért 11 ezer 500 forintot kaptak, a 25-26 száza­lékosért 10 ezer 500 forintot. Viszont a kifizetés augusztus 15-éig húzódik el. A teljes mennyiséget exportra viszik. A takarmánybúzát a magánforga­lomban 800-900 forintért ve­szik, a szövetkezet azonban nem értékesíti, mert újra feltölti a sertéstelepet. Csala Imre igazgató arról is tájékoztatott, hogy a repce hozta eddig a legnagyobb hasz­not, a befektetett ráfordítás 50 százalékát. A bajai Kom Kft. vásárolta fel tonnáját 27 ezer 500 forintért. A napraforgóra termésre is vevők voltak 30 ezer 500 forintot kínáltak ton­nájáért. A Felsőszentiváni Mezőgaz­dasági Szövetkezés a szezon­ban 50-60 ezer tonna búzát szeretne felvásárolni. A jános­halmi malom számára húszezer tonnát, a felsőszentiváni ma­lomba pedig hatezret. A malmi kapacitáson felüli mennyiséget exportra szánják. A hétfőig be­érkezett tételek szerint a búzák nagy része jó minőségű. A hat­száz megvizsgált minta sikér­tartalma 19-40 százalék kö­zötti, az átlag a 29-30-as. Ez azt jelenti, hogy a minőség B1 - es. A felsőszentivániak a Bl-es búzáért 9 100 forintot fizetnek tonnánként, plusz a 12 százalé­kos áfát. Az ár függ a sikérvizsgálattól A bácsalmási BácsAgro Rt. a 860 hektár szerződött területen kívül további 300 hektár búza termését vásárolja fel. Az alapár a 26-os sikértartalmú búzára vonatkozik, ezért 8 800 forintot, plusz a 12 százalékos áfát fizetik ki. A végleges fel- vásárlási ár a sikérvizsgálat eredményétől függ, ugyanis az alapárat sikérszázalékonként száz forinttal emelik. Tehát a 28-28,99 százalékos sikértar­talmú búza ára 9 000 Ft ton­nánként, erre jön rá a 12 száza­lék, a termelő 10 080 forintot kap tonnánként bruttóban. Többet mutatott a búza, mint amilyen termést valójában ho­zott - mondta el érdeklődé­sünkre Gáspár István kiskunha­lasi gazdajegyző. Búzából Ha­las környékén átlagosan 35-42 mázsányit takarítanak be hektá­ronként. Növeli a gazdák gond­jait, hogy helyben igen gyengék a búza értékesítési lehetőségei. Vidékre elszállítani sem éri meg a learatott gabonát, mert akkor meg a fuvarköltség miatt kevesebb a haszon. A halasi malom a kis tételű búza mázsá­jáért 900-920 forintot ad. Nagy tételben 950-970 forint az ár, de minden a termés minőségé­től függ. A csak takarmányo­zásra alkalmas búzáért 650-750 forintot kínálnak má­zsánként. Jól jár, aki tárolni tud A kiskunfélegyházi felvásár­lók közül a Crédo Bt. elsősor­ban saját malma részére vesz búzát, nettó 9 200 forintos ton­nánkénti áron. Mintegy 8 000 tonna felvásárlását tervezik, melynek mintegy háromnegye­dére rendelkeznek tárolókapa­citással. A Kiskun Bróker Kft. vi­szont csak takarmánybúzát vá­sárol - nettó 9 000-ért. Mintegy 2 000 tonnára lenne szükségük. A nagy termelők közül a Kiskun Agrár-Ipari Szövetke­zet elnöke, Horváth Gábomé dr. tulajdonképpen megerősíti a fenti árakat. A takarmányga­bona értékesítésénél 8 500-9 500 forintos árral számolnak, az étkezési búzát pedig 9 500- 10 800 forintért tervezik el­adni. De mind mondja, igazán azok járnak jól, akik a ter­ményt tárolni is képesek. Vi­szont ha egy szövetkezetnek nagy szüksége van a pénzre, kénytelen a mostani nyomott áron eladni a termést. Megszorultak a szemek Kecskeméten az étkezési búza felvásárlási ára áfa nélkül 9 ezer forinttól 10 ezer 500 fo­rintig terjed. A nagy különbség elsősorban attól függ, kötöttek- e előre szerződést a felvásár­lásra, de természetesen a mi­nőség is alapvetően befolyá­solja az árat. Az elmúlt idő­szak esőzései miatt a növényi kártevők lerágták a leveleket és a szemek „megszorultak”, kisebbek lettek. Ennek ellenére ha a közeljövőben nem lesz eső, nagyobb baj nem lesz a minőséggel. Egyes szakembe­rek szerint egyébként a felvá­sárlási ár csökkenése várható, mert úgy vélik: az most a reá­lisnál magasabb. Gyors áruszállítás, több autópálya Milyen követelményeknek kell eleget tennie a hazai közlekedéspolitikának ahhoz, hogy országunk az egyesülő európai közlekedési rendszer része lehessen? Erről beszél­gettünk dr. Lotz Károllyal, a közlekedési, hírközlési és víz­ügyi tárca vezetőjével.- A tervek és teendők mint­egy másfél évtizedre megszab­ják fejlesztési, gyakorlati fel­adatainkat - mondta a minisz­ter. - Elsősorban — az Európai Unióhoz való csatlakozás felté­teleként - környezetvédelmi és műszaki szempontból alaposan át kell vizsgálnunk a gépjár­műállományunkat, figyelembe véve természetesen, hogy be­látható időn belül nem tudjuk lecserélni autóparkunkat.- Pontos számításokat kell végeznünk arra, hogy az észak-déli és a kelet-nyugati autópályákat mennyi idő alatt tudjuk megépíteni. Nem ke­vésbé fontos a vasút gyorsfor­galmának megteremtése, amit egyelőre csak a Budapest-Bécs vonalon tervezhetünk meg, kö­rülbelül 1998 végére. Hasonlóan lényeges kötele­zettség az élet, a környezet vé­delme. Ide tartozik egyebek közt útjaink minősége, a sebes­ségkorlátozás, a környezetvé­delmi törvények betartatása. Fel kell ugyanis zárkóznunk egy, a környezetét nálunk sok­kal jobban védő társadalom igényeihez. A keleti országrészek jogos igénye, hogy az áruszállítás jó és biztonságos legyen, tehát szükséges javítani az utak álla­potán. Muszáj választ találnunk arra a kérdésre, hogy a vasút miként tudja felvenni a ver­senyt a közutakkal, lesznek-e olyan áruszállítási módszere­ink, amelyek az európai ver­senyszféra követelményeinek megfelelnek. Gondolok például a kamion-vasút kombinált szál­lítás fejlesztésére. Nekünk mint tranzitországnak a mai körül­mények között nem az az elő­nyös, ha raktározzuk az árut, hanem, ha gyorsan és biztonsá­gosan továbbítjuk. Mindez természetesen nem oldható meg máról holnapra. A program sok tekintetben ma még csak az irányt jelzi, amerre haladnunk kell - teljes megva­lósulása 2005-2010 között vár­ható. (Koós) A biofalu minta lehet Mesztegnyő, az alig több mint 1 500 lakosú somogyi település szeretne biofaluvá válni. Ehhez a svéd testvértartománytól, Wastemorrlandtól remélnek támogatást oly módon, hogy ja­vaslataikat figyelembe véve a falu pályázatot nyújt be a svéd kormányhoz. A svéd tartomány környezetvédelmi szakemberei most tanulmányozzák a telepü­lés adottságait; s a napokban megkezdett tárgyalások ered­ményeként a tervek szerint ha­marosan kész pályázattal indul­hatnak haza. Az itt élők eddig is közeli kap­csolatban voltak a természettel lévén, hogy a település tájvé­delmi körzetben van. A Somogy Természetvédelmi Szervezettel közösen bekapcsolódtak a falusi turizmus programba: jelenleg 60 család fogad hazai és külföldi vendégeket, akiknek a paraszti életforma megismertetésén túl bemutatják a környék növény­ritkaságait és állatvilágát. Az ér­deklődés - főként az olaszok, osztrákok és németek körében - mind nagyobb a település iránt, ezért a helybeliek úgy gondol­ják, érdemes még természetkö- zelibbé, tisztábbá és egészsége- . sebbé tenni falujukat. A svéd mintára kialakítandó településen elsőként a szennyvízelhelyezést szeretnék megoldani, továbbá megszün­tetni az illegális hulladéklerakó­kat. Az önkormányzat egyedül nem képes olyan anyagi áldo­zatra, amely meghozná a várt eredményt, ám szeretnék meg­óvni a környezetüket, s megtar­tani a vendégeiket, ezért jártak utána, ki és miként tud a segítsé­gükre sietni. A svéd kapcsolat révén szakmai és any ági támoga­tásra számítanak. A program megvalósítása pedig mintául szolgálhat más településeknek is, egyrészt a környezetvédelmi feladatok megoldására, más­részt a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználására. Tovább nyílik az agrárolló A termelők választ, s főként intézkedéseket várnak a kormánytól Átgondolatlanok és megalapozatlanok azok a megnyilatkozá­sok, amelyek a mezőgazdasági termelés múlt évi 2,4 százalékos növekedése, valamint az idei kedvező időjárás alapján derűlá­tóan ítélik meg az agrárgazdaság folyamatait - óvta tagjait a MOSZ elnöksége a kincstári optimizmustól. Annál is inkább, mivel a gazdálkodók ennél jóval „föld­hözragadtabb”, valóságosabb képet festenek az agrárgazda­ság idei kilátásairól. A kalászos gabonákat illetően ugyan egyelőre a tavalyinál ígé­retesebb termésre számítanak, ám korai inni a medve bőrére, a betakarítás még hátravan. A kalászosokhoz hasonlóan kedvező termésre van kilátás a legfontosabb ipari növények­ből, a cukorrépából és a napra­forgóból is. Üröm az örömben, hogy a belföldi szükségletet jó­val meghaladó cukorrépater­més piaci zavarokat okozhat. A gazdálkodók évek óta visszaköszönő gondja a felvá­sárlási árak alakulása. A meg­csappant állatállomány, a vár­ható jobb kukoricatermés, a visszaeső belföldi fogyasztás miatt a mezőgazdasági termé­kek idei felvásárlási árai a tava­lyihoz hasonlóan nyomottak lesznek. Az elnökség óva intett attól, hogy bárkit is megtévesz- szen a mezőgazdasági termé­kek felvásárlási árainak tavalyi 24,8 százalékos emelkedése, il­letve, hogy ebből bárki azt a következtetést vonja le, hogy meggazdagodnak a termelők. Valósághűbb képet kap az, aki öt év távlatából tanulmá­nyozza a mezőgazdasági felvá­sárlási és az ipari termelői árak alakulását. Mert kiderül, hogy ez idő alatt a felvásárlási árak 104, az ipari - vegyipari, gép­ipari - termelői árak 201 száza­lékkal nőttek. S mivel ez utób­biak növekedésének üteme várhatóan az idén is messze maga mögött hagyja a felvásár­lási árakét: az a bizonyos ag­rárolló tovább nyílik. A szövetség kedvezőtlen fo­lyamatnak ítélte a vállalkozá­sok egyre nagyobb mértékű el­adósodását. E tény, valamint a szigorú restrikciós hitelpolitika - mutattak rá a szakemberek - tovább rontja a gazdálkodók hi­telhez jutásának esélyeit. További komoly gondokat vet fel az is, hogy a talpon ma­radt gazdálkodó szervezetek­nek egyharmada, mintegy 600- 700 üzem, súlyos veszteséggel küszködik. Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékben és az Alföldön koncentrálódik e veszteséges gazdaságok jelen­tős része. A regionális gondok enyhítésére külön programra lenne szükség. A testület emlékeztett rá, hogy a termelők érdekképvise­leti szervezete még tavaly ősz­szel átadta az agrárkormány­zatnak az idei évre vonatkozó gazdasági intézkedéseket (is) tartalmazó koncepcióját. Jó ré­szükre választ kaptak, ám az in­tézkedések váratnak magukra. Ezek után nem tehetnek mást, mint számon kérik javas­lataik megvalósítását. Nem zár­ják ki, hogy agrárdemonstráci­ókra is sor kerülhet. Készül a kárpótlást lezáró törvény Nincs esély újabb földalapokra A kárpótlás becsült végösszege 230-240 milliárd forint. A kormány az idén 7 milliárd forint értékű állami vagyont és 10 milliárd forintos részvénycserecsomagot ígér a kárpótlási jegyek ellentételezéseként. Újabb földterületek kijelölésére azonban nincs esély, mert az ellehetetlenítené az állatte­nyésztést. Az agrártörvénykezés ez évi listáján várakozik a többi kö­zött a kárpótlást lezáró jogsza­bály. A földművelésügyi tár­cának a kárpótlás befejezésé­vel, levezénylésével kapcsola­tos elképzeléseiről kérdeztük Kis Zoltán politikai államtit­kárt.- Az elmúlt hónapban a kormány döntött az alanyi jo­gon kárpótlásra jogosultak el­sőbbségéről a tulajdonszerzés során - mondja az államtit­kár -, továbbá mintegy hétmil- liárd forint értékű, kizárólag kárpótlási jegyért értékesíthető állami vagyon piacra dobásá­ról. A vagyonszerzés folyamán szigorú közjegyzői kontrollra lesz majd szükség, hogy ki­szűrjék a piacon jelentős mennyiségben felhalmozódott, felvásárolt kárpótlási jegyeket. A privatizációs miniszter ígéretet tett arra is, hogy még az idén kibocsátásra kerül mint­egy tízmilliárd forint értékű részvénycsomag. Az APV Rt. a részvénycsere lehetőségét az alanyi jogon kárpótoltak kö­rére is kiterjeszti. Amennyiben a kárpótlási jegyek kiadása idén lezárul, akkor a kormány által - az értékpapírok ellenté­teleként - felajánlott állami va­gyonnal és részvényekkel ki­elégíthető az alanyi jogon kár­pótoltak igénye.- És mi lesz a termőföldre várakozókkal?- A földet vásárolni szándé­kozók koránt sincsenek ilyen kedvező helyzetben. Tavaly, a pótkárpótlás során a várakozá­sokat jóval meghaladva, nyolc- százhatvanezren nyújtottak be kérelmet. Az igénylők több­sége a kárpótlási jegyek piaci árfolyamának zuhanása miatt a földvásárlás mellett döntött. Az előző kormány azonban csak 30-40 ezer igénylővel kalkulált, s a 2,4 millió arany­korona értékű, kijelölt földalap várhatóan nem lesz elegendő a kérelmek maradéktalan kielé­gítésére. A kormány májusban hozott döntése ugyan enyhíti a feszültségeket, hiszen az árve­rések során a földterület nyolc­van százalékára helyben la­kóknak van vásárlási elsőbb­ségük, de ez nem oldja meg a gondokat. Az árverések végez­tével újból felül kell vizsgálni, van-e lehetőség további földte­rületek kijelölésére. Vélemé­nyem szerint erre nincs sok esély.- Az önkormányzatok tavaly május óta várják, hogy a kár­pótlásból visszamaradt állami tulajdonú földeket infrastruk­turális beruházásaikhoz bir­tokba vehessék.- Ez a privatizációs minisz­ter jogköre. Az önkormányza­tok abban az esetben jelenthe­tik be igényüket, ha megvan rá a pénzük és az idén megkezdik a beruházást. Amennyiben a beruházás meghiúsul, akkor a föld visszaszáll az államra. Újvári Gizella

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom