Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-06 / 130. szám

6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995, június 6., kedd AZ OTP KIVONUL A FALVAKBÓL? Az állam felszívja a tartalékot- Hogy éli meg a viharos idő­ket az Országos Takarékpénz­tár Bank megyei szervezete? A sok vitás ügy, a bankcsődök a megbízható, régi partner mal­mára hajtják a vizet? - kérdez­tem Gaborják Józseftől, az OTP megyei igazgatójától.- A sok rossz hír keményen árt az egész bankszakmának. Az emberek bizalmát gyöngíti- azt az alapot rongálja, ame­lyen a pénzintézeti rendszer épül. Téves tehát az a nézet, hogy a talpon maradt, jól funk­cionáló cégek vezetői örülnek a kollégák válságának, nehéz helyzetének. Ennek ellenére az is igaz: ilyen körülmények kö­zött felértékelődik az OTP ki­egyensúlyozott helyzete, tőke­ereje, biztonsága.- A híreket követő polgárok felfigyeltek Csányi Sándor el­nök-vezérigazgató - a banki felső vezetői körben szokatlan élességü - nyilatkozatára, amelyben elhatárolta magát a Budapest Bank „megfejelt kon­szolidációjától” .- Az emberek bizalma alap­vető. Biztos, hogy nem nyilat­kozik az elnök úr abban a ké­nyes ügyben, ha nincs kény­szerhelyzetben. Fontos volt, hogy kimondja: az OTP ügyeit nem lehet összekeverni a Bu­dapest Bankéval. Sajnos az utóbbi években egyre gyakrabban előfordul, hogy az állami felügyeleti szer­vek nem egy mércével mérik a bankokat. Vannak például olyan pénzintézetek, amelyeket évek óta közvetlen vagy közvetett ál­lami finanszírozás tart életben. És vannak mások- így az OTP-, amelyekre minden pontját te­kintve a tőkemegfeleléstől a tar­talékképzésig érvényesítik a törvény paragrafusait. Gaborják József- Van jó bank és van rossz. Egyvalami azonban egységesen jellemző: nincs pénz hitelekre, se itt, se ott...- A szabad, banki nyelven szólva likvid pénz valóban ke­vés. A megtakarítások nem olyan mértékben nőnek, mint azt megkövetelné a fejlődés, a valós gazdasági helyzet. Az ál­lami költségvetés - a hiány pót­lására - felszív minden szabad tartalékot. Melyik banknak vannak olyan betétei vagy ér­tékpapírjai, amelyek magasabb kamattal kecsegtetnek, mint az államkötvény? És ha lennének is, nem tudná biztonságosan hi­telekbe kihelyezni. A monetáris korlátozások miatt a begyűjtött források jelentős részét az MNB-be kell vinnünk kötelező tartalékként. Ma egy tehetséges vállalkozónak egyetlen sikeres kitörési pontja lehet, ha az ex­port finanszírozásához keres hi­telt. Belföldön ez is nehezen megy. És azt is tudom, hogy igen kevés olyan zseniális ötlet születik, amelynek a megvaló­sítása során a 35%-os vagy drágább hitelkamatot meg lehet termelni és még marad valami a tőketörlesztésre is.- Mondják, hogy a restriktiv gazdaságpolitikának vannak haszonélvezői is. Például me­lyik bank az, amelyiknek annyi pénze lenne, hogy az OTP ha­gyományos partnereit, az ön- kormányzatokat - hiteleikkel együtt - el tudná csábítani?- Az OTP nem fél és nem is félt sosem a versenytől. A piaci küzdelemnek számos kedvező hatása van a szolgáltatások színvonalára, az ügyfelek ki­szolgálására. Volt idő, amikor egy-egy hitelért tízen is verse­nyeztünk valamelyik önkor­mányzatnál. Ma már közel sem ilyen kockázatmentes ez az üz­letág. És nem csak azért gyen­gült a verseny, mert a bankok­nál nincs kihelyezhető forint. Ma már az önkormányzatok is nehezebb helyzetben vannak. Nem olyan „fényesen első osz­tályú” adósok, mint évekkel ezelőtt. Szerintem a mai hely­zet haszonélvezői azok, akik­nek van megtakarításuk, és az államtól megkapják a harminc százaléknál magasabb kamatot.- És jól járnak a bankok is. Az embereknek szemet szúr, hogy itt Kecskeméten is sorra helyet kérnek maguknak az új és újabb hazai és nemzetközi pénzintézetek. Nem is akármi­lyen helyet...- Nem szabad azonosítani a bankokat a hitellel, a kihelye­zésekkel. Jó időkben valóban képesek így is befolyásolni a gazdasági fejlődést. De az alap: az egyének és a cégek, intézmények pénzforgalmának korrekt, ellenőrizhető, követ; hető lebonyolítása. Egyre több ehhez a szolgáltatás - körhöz kapcsolódó feladatot kapnak a pénzintézetek. Gyorsan nő azoknak a száma, akiknek fo­lyószámlája van. Vannak cé­gek, ahol megszüntették a há­zipénztárat és minden kifize­tést bankon keresztül intéznek. Az pedig kifejezetten biztató, hogy a Budapest központú pénzügyi világ rangos cégei Kecskemétben és környékbeli településekben látnak fejlődési lehetőséget. A fellendülés kez­dete előtt gyökeret kívánnak ereszteni itt. A szolgáltatások piacán egyre keményebb a ver­seny.- Igaz, hogy a legkiterjed­tebb fiókhálózatot üzemeltető OTP hamarosan kivonul a fal­vakból?- A cégünk részvénytársa­sági formában működik. Köte­lező számára, hogy újra és újra megvizsgálja: melyik tevé­kenysége nyereséges és melyik nem. Hol lehetne csökkenteni a költségeket. Az elemzések beszédesek. Megmondják, hol kell és szükséges átalakítani a hálózatot. A gazdaságtalan működés kikényszeríthet olyan döntést, amely fiók bezárásá­hoz vezet. Ezt azonban lehető­leg szeretnénk elkerülni. Nem minden szolgáltatást fogunk minden fiókban biztosítani. A tevékenységek ésszerű csopor­tosításával a kisforgalmú falusi fiókok kevesebb dolgozóval is képesek lesznek ellátni felada­taikat. A technikai fejlődéssel elérhető lesz, hogy bizonyos funkciók ellátását a központból vagy centrumfiókból vezérel­jük. Ma még nincs konkrét döntés az átalakításokra. Az azonban egyértelmű, hogy a korszerűsítéssel nem állhatunk le, a racionális gazdálkodás az ország legnagyobb bankjánál is követelmény. F. P. J. Cserélhető régi márkák A devizaműveletek végzésére felhatalmazott, pénzváltással foglalkozó pénzintézeteknek ki kell cserélniük azokat a régi né­met bankjegyeket, amelyek jú­nius 30-át követően kikerülnek a forgalomból. Az MNB felkérte e pénzintézeteket, hogy deviza- belföldi ügyfeleiknek június 30-áig költségmentesen cserél­jék újra a régi német papírpénzt. A német jegybank 1995. jú­nius 30. után vonja ki a forga­lomból az 1960-as, 1970-es, 1977-es és 1980-as kibocsátású német bankjegyeket. Ezután e bankjegyek nem számítanak törvényes fizetőeszköznek. A Bundesbank és hálózati egysé­gei viszont június 30. után is érvényes bankjegyekre cserélik a régieket. Ugyanezt Magyar- országon a pénzintézetek szá­mára az MNB végzi, de július 5. után már költségei felszámí­tásával. Az MNB szerint a pénzinté­zeteknek kötelezettségük, hogy újracseréljék a régi bankjegye­ket. Ez fennáll június 30. után is, de akkor már saját hatáskö­rükben költségeket számolhat­nak. Más pénzváltók számára ilyen kötelezettség nincs. A pénzintézetek a devizajog­szabályi előírásoknak megfele­lően csak 20 ezer forint értékig cserélhetik igazolás nélkül a német bankjegyeket. Ennél na­gyobb összeg csak akkor cse­rélhető, ha az érvényes valuta­kiviteli engedélyen szerepel. A kiviteli engedéllyel nem igazolt márkabankjegyek devizaszám­lára fizethetők be, illetve fo­rintra válthatók át. A valuta­eladó és devizaszámla-vezető helyek június 30. után már nem fizethetnek régi német bankje­gyekkel ügyfeleiknek. • • Ünnepeltek a tejesek Bővülő megyei kereskedelmi és vendéglátó-ipari hálózat Bács-Kiskun megyében 1994 végén 8 886 kiskereskedelmi bolt működött, 683-mal több, mint 1993 végén. A legutóbbi esztendő folyamán számszerű­leg az élelmiszer jellegű vegyes üzletekből és a textil-ruházati kisüzletekből hoztak létre leg­többet, az előbbiből 161-et, az utóbbitól 160-at. Arányaiban viszont a kultúrcikk-szaküzle- tek és az üzemanyagtöltő állo­mások létesítése iránt mutatko­zott a legnagyobb érdeklődés. E két üzlettípus esetében a gyara­podás 1994-ben megközelítette a 23, illetve a 18 százalékot. Az év végén pl. már 187 benzinkút üzemelt a megyében az egy év­vel korábbi 159-cel szemben. A korábbiakhoz hasonlóan 1994-ben is az élelmiszer jel­legű vegyesboltok és a tex­til-ruházati kisüzletek képezték a kiskereskedelmi hálózat leg­jelentősebb hányadát. Az év végén ennek a két üzletkörnek az egyeségeihez tartozott a me­gye boltjainak közel egy har­mada. Az elmúlt esztendőben va­lamennyi üzletkörben tovább erősödött az a folyamat, misze­rint a kiskereskedelmi boltok egyre nagyobb hányada egyéni vállalkozások keretében műkö­dik. A textil és ruházati kisüzle- teknél 72 százalék volt ez az arány, de az élelmiszer-, vala­mint a drogéria és gyógynö­vényszaküzleteknél is megkö­zelítette a 70 százalékot. Bács-Kiskun megyében ’94 végén 2 643 vendéglátó üzlet működött, 142-vel több. mint az előző év decemberében. Az egységek száma csaknem mindegyik üzletkörben gyara­podott. Kivételt képeznek a munkahelyi vendéglátó üzle­tek, amelyek száma - bizonyára a munkahelyek megszűnését követve - a legutóbbi esztendő folyamán 6 százalékkal (11 üz­lettel) fogyatkozott. A vendéglátás területén még nagyobb szerepe van az egyéni vállalkozásoknak, mint a bolti kiskereskedelemben. Összes­ségében a vendéglátás egysége­inek 73 százaléka egyéni vál­lalkozás keretében működött 1994 év végén. Ezen belül az italüzleteknél meghaladta, a cukrászdáknál pedig megköze­lítette a 80 százalékot ennek a gazdálkodási formának a rész­aránya. Kaszóné dr. Ágó Erzsébet, KSH statisztikai főtanácsos Adómentes üzletrészátváltás A kecskeméti Univer Szövet­kezet tavaszi küldöttgyűlése úgy döntött, hogy húszezer fo­rintra emeli fel a tagsági rész­jegy értékét. Arról is döntés született, hogy a 100 ezer forin­tos üzletrész - meghatározott értékben - átváltható tagsági részjegyre. Egy olvasónk tele­fonhívásából arra következte­tünk: az erre vonatkozó adózás nem minden érintett előtt is­mert pontosan. Az 1993. évi SZJA-törvény ugyanis az üzlet­rész elidegenítése esetén adó­zásra kötelezte az eladót. Ez a jogszabály azonban 1994-ben megváltozott és a vál­tozás jelenleg is érvényben van. Ennek értelmében csak akkor kell jövedelemadót fizetni, ha az üzletrészt a névértékén felül értékesítik. Ha névérték alatt történik az értékesítés, nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Tehát az Univer-tagoknak - s az ugyanebben a helyzetben lévő más szövetkezetek tagjai­nak - nem kell adót fizetniük, ha az üzletrészüket tagsági részjegyre váltják. Földárverések a megyében A Bács-Kiskun Megyei Kár- rendezési Hivatal termőföld­árverést hirdet 1995. július 4-én 11 órai kezdettel Kiskunfél­egyházán, a polgármesteri hi­vatal I. emeleti nagytermében a Kiskunfélegyházi Zöld Mező Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet által kijelölt nagy­üzemi táblára. Az árverésre a helyszínen 9 órától lehet jelent­kezni. Ugyancsak árverésre kerül sor Oregcsertőn, a Művelődési Házban július 5-én 11 órától a Kalocsai Állami Gazdaság által kijelölt földekre. Július 6-án Dávodon, a Mű­velődési Házban rendeznek termőföld-árverést. Ezen a helyszínen a 9 órai jelentkezés után a Bajai Mezőgazdasági Kombinát által kijelölt termő­földre lehet majd licitálni. Új munkahelyeket teremtenek Vadkerten A termelés költségei folyamatosan emelkednek. Két város és tíz község mintegy 70 ezer vásárlóját látja el tejjel és tejtermékkel a Kiskunfél­egyházi Tejüzem - hangzott el azon a tájékoztatón, melyet má­jus 30-án, a nemzetközi tejnap alkalmából tartott Patyi József üzemigazgató. Mint elmondta, a félegyházi üzem 1977 óta termel, az alapanyagot jelenleg 3 szövetkezet és 320 gazda szállítja: naponta 18 ezer liter tejet, melynek 55 százaléka származik a kistermelőktől. Az országban talán a félegyházi tejüzem az egyetlen, amelyik ilyen arányokban épít a háztáji gazdaságokra. Az egyre súlyosabb gazda­sági terhek, a termelési kedv visszaesésének következmé­nyeivel naponta szembesülnek az üzem dolgozói. A fajlagos költségek folyamatosan emel­kednek, az üzem kapacitása je­lenleg 62 százalékban van csu­pán kihasználva. Az állandó áremelkedések miatt a fogyasz­tás visszaesett, a tejtermelés, a tehénállomány folyamatosan csökkent. Míg 1987-ben 9 mil­lió liter tejet dolgoztak fel Kis­kunfélegyházán, addig tavaly csupán 5,6 milliót.-A félegyházi üzem a saját gyártású termékeiknél a leg­utóbb nem emelt árat - mondja Patyi József mert éppen azoknak, akik legjobban rá vannak, rá lennének szorulva a tejre, a tejtermékekre, már-már szinte megfizethetetlenek az árak. Ezért ameddig csak bír­juk, átvállaljuk a terheket. Ta­lán így kevésbé csökken vásár­lóink száma. - g ­A soltvadkerti Pack-Star Mű- anyagipari Részvénytársaság még 1990-ben alakult. Attól kezdve egészen a múlt eszten­dőig mindig veszteséggel tud­tak termelni. Ennek legkevésbé a száz helyi részvényes örült, hiszen elmaradt az osztalék. Sőt így lesz ez még egy ideig. A közelmúltban többségük ta­lán ezért is döntött úgy, hogy ha 70 százalékos névértékben is, de eladja az értékpapírját. Ugyanis az Rt.-nek sikerült olyan vevőre találni, aki a 9,7 millió forint magánrészvény­csomagból 8,6 milliót megvett. A Pack-Star főrészvényese a német Papierschneider. E- gyébként ők a legnagyobb ve­vőjük is. A május végén tartott köz­gyűlésen a fentieknek köszön­hetően már biztató kilátásokról is beszámolhatott Májer Ferenc ügyvezető igazgató. Ezt meg­előzően értékelte az elmúlt esz­tendőt, amely azért tekinthető a fordulat évének, mert már vállalkozási eredményt tudtak elérni. A simítózáras polietilén A német cég képviselői meglátogatták az üzemet. tasak gyártásával foglalkozó rt. az idén megkezdte a vákuum- csomagolásra alkalmas tasakok és a különböző zöldség-, gyü­mölcs-, virágcsomagoló anya­gok forgalmazását. A három műszakban majd harminc főt foglalkoztató üzemben a második félévben fejlesztések is várhatók. Az új gépek beállítása nemcsak ter­melésbővülést, hanem munka- lehetőséget is jelent a városban. Pulai Sára Világkiállítás Lisszabonban A kezdeti késések után végre megkezdődött az 1998-as vi­lágkiállítás építése Lisszabon­ban. Az 1998-as expó munkála­tainak kezdetét részben az hát­ráltatta, hogy az 50 hektáros te­rületről hatalmas olajtartályo­kat kellett eltávolítani. A világ- kiállítás Lisszabonnak egy le­pusztult ipamegyedében épül meg, a portugál főváros keleti peremén. Az expó témája a vi­lágtenger lesz, s a szervezők 10 millió látogatóra számítanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom