Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám

1995. június 21., szerda Belpolitikái Körkép 7. oldal Bokros: ne papoljanak erkölcsről! POKORNI: HORN NEM TUDJA, MIT BESZÉL Kivonulás a T. Házból Tegnap az Országgyűlésben az azonnali kérdések, a hagyomá­nyos kérdések, valamint az interpellációk során a képviselők döntő többségét továbbra is Bokros Lajos végkielégítése fog­lalkoztatta. A törvényhozók ezzel kapcsolatosan tettek fel szá­mos kérdést a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek. Torgyán József (FKgP) a miniszterelnököt faggatta arról, hogy erkölcsi értékítéletével összeegyeztethető-e a Bokros Lajosnak adott 16 millió forin­tos „nemzeti ajándék”, s hogy a kormányfő tudott-e róla. Horn legyen körültekintőbb! Horn Gyula leszögezte, hogy a kormánynak erről nem volt tudomása, de egyébként sem ennek alapján ítélik meg Bokros Lajost, hanem hogy pénzügyminiszterként miként végzi a munkáját. A végkielégí­tést pedig akkor tartaná erkölcs­telennek, ha azt a pénzügymi­niszter egy párt vagy a kormány iránti hűségéért kapta volna. A miniszterelnök a téma kapcsán emlékeztetett arra is, hogy a je­lenlegi végkielégítési rendszert még az előző kormányzat dol­gozta ki. - Ha tehát az ellenzék erkölcsről beszél, jó lenne, ha a saját padsoraiban is megvizs­gálná: kik és mennyi pénzt vet­tek fel végkielégítés címén - hangoztatta Horn Gyula. Tor­gyán József viszontválaszában tudatta, hogy a kisgazdák egy év elteltével kiléptek az előző koa­lícióból. Majd arra kérte a kor­mányfőt, hogy a jövőben a mi­niszterek kiválasztásánál legyen körültekintőbb és vegye figye­lembe az erkölcsi követelmé­nyeket. Deutsch Tamás (Fidesz) azt feszegette: ha a kormányfő va­lóban nem tudott a végkielégí­tésről, akkor Bokros Lajos va­lótlant állított korábbi nyilatko­zataiban.- Hogyan képzelhető el, hogy még mindig hivatalban van az a miniszter, aki nyilvá­nosan meghazudtolja a minisz­terelnököt? - kérdezte a képvi­selő, aki egyébiránt súlyos poli­tikai skandalumnak minősítette a miniszter végkielégítését. Horn Gyula először is leszö­gezte, hogy nem a pénzügymi­niszter, hanem a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója vette fel a pénzt. Majd hozzátette, hogy az ellenzék egyetlen olyan kor­mánytagot sem tud megnevez­ni, aki bármiféle prémiumot vagy jutalmat kapott volna. Sőt, épp a jelenlegi vezetés törölte el e juttatásokat. Horn Gyula újfent megerősí­tette, hogy nem tudott a vég- kielégítésről, de, mint rámu­tatott, Bokros Lajos ezt nem is állította: a pénzügyminisz­ter egyetlen nyilatkozatában sem mondta, hogy őt személy szerint, vagy bármelyik kor­mánytagot tájékoztatta volna. Deutsch Tamás ez utóbbira ref­lektálva a kormányfő figyel­mébe ajánlotta Bokros Párizs­ban tett nyilatkozatát. A képvi­selő egyébiránt értetlenül fo­gadta: hogyan lehet, hogy Hóm Gyulát felháborítja mások ha­talmas végkielégítése, de egyál­talán nem zavarja, ha egy MSZP-s kap jelentős összeget, sőt, azt megalapozottnak tartja. A miniszterelnök erre ismét le­szögezte: mérhetetlenül irri­tálja, ha bárki is jogtalanul vesz fel óriási pénzeket. A hatályos törvényeket azonban mindaddig be kell tartani, amíg nem módo­sították őket. Rusznák is kapott tízmillió forintot Varga István (MDF) az iránt érdeklődött, hogy távozásakor mekkora végkielégítést kapott a Bokros-csapat - vagyis Rusz­nák Tamás, az Állami Bankfe­lügyelet jelenlegi elnöke és Suchman Tamás mostani priva­tizációs miniszter - attól a bank­tól, amely 12 milliárd forintos állami támogatásra szorult. Bokros Lajos annyit elmondott, hogy szerződésüknek és a jog­nak megfelelően mindketten vettek fel végkielégítést. Az összeg mértéke azonban nem tartozik a. nyilvánosságra. Varga István erre tudatta, hogy Rusznák a Budapest Banknál tett „12 hónapos kirándulásáért” 10 millió forintot kapott. A kép­viselő szerint Bokros felélte a társadalomtól kapott bizalmi tőkéjét. A pénzügyminiszter ezután kifakadt: vegyék már fi­gyelembe, hogy a stabilizációs csomag nem az ország ellen, va­A Homokhátság megmentéséért A Duna-Tisza közi Homokhátság vízpótlása érdekében Lezsák Sándor parlamenti képviselő országgyűlési határozati javasla­tot nyújtott be. A Bács-Kiskun megyei képviselők pártállásra való tekintet nélkül támogatták a sürgősségi kérelmet aláírá­sukkal. Arról, hogy a T. Ház sürgősséggel napirendjére tüzi-e a kérdést, határozattal döntenek a képviselők. A Bács-Kiskun, Pest, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyék több mint 8 ezer négyzetkilomé­ternyi területét fenyegető ter­mészeti katasztrófa elhárítására benyújtott javaslat az alábbiakat tartalmazza. 1. A Magyar Köztársaság Or­szággyűlése felkéri a kormányt, hogy 1995. október 15-éig ter­jesszen az Országgyűlés elé komplex elemzést- a Homokhátságon kiala­kult, természeti katasztrófával fenyegető állapotokról,- a megoldásokat elemző tárcaközi egyeztetések eredmé­nyeiről,- az Országgyűlés mező- gazdasági bizottsága e témakör­rel megbízott albizottságának munkájáról,- a térség megyéinek és az érintett települések önkormány­zatainak kezdeményezéseiről,- az érintett szakhatóságok, kutatóintézetek tudományos felméréseiről, javaslatairól. 2. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a komplex ilemzéssel egy időben, 1995. aktóber 15-éig a feladatok ígyeztetésére, végrehajtására :árcaközi állandó bizottságot, rányítására kormánybiztost ne­vezzen ki. 3. Az Országyűlés felkéri a cormányt, hogy 1996. március 30-áig az 1996—2005-ig terjedő dőszakra dolgozzon ki straté­giai munkatervet, cselekvési irogramot, amely tartalmazza:- a Homokhátság vízpótlá- ának részleges, a későbbiekben eljes megoldását,- a táj- és környezetvédelem zempontjait,- az élővilág helyreállítását, . Kiskunsági Nemzeti Park ér­ékeinek megvédését,- a népességmegtartás, terü­letfejlesztés, munkahelyterem­tés lehetőségeinek felmérését, megvalósítását. 4. A kormány által előterjesz­tett jelentést, az 1996—2005-ig terjedő időszakra részleteiben is kidolgozott stratégiai munka­tervet, cselekvési programot az Országgyűlés illetékes bizott­ságai 60 napon belül - az érin­tett megyék, települések, ön- kormányzatok, szakhatóságok, tudományos intézetek javaslata­ival együtt - vitassák meg, ala­kítsák ki állásfoglalásukat, és határozzák meg az Országgyű­lés és a kormány feladatait. 5. Az Országgyűlés állásfog­lalását követően a tárcaközi ál­landó bizottságot irányító kor­mánybiztos köteles minden év március 30-áig beszámolni a cselekvési programban megha­tározott, időarányos feladatok elvégzéséről. 6. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy az 1996-2005- ig terjedő időszakra kidolgozott cselekvési program megvalósí­tására - a helyi, térségi ön- kormányzati kezdeményezések, felajánlások és az elviselhető anyagi áldozatvállalás mellett - évenként biztosítson központi költségvetési támogatást. 7. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy az 1995. április 3-ai döntésének végrehajtására, a tényleges előkészítő munkála­tok mielőbbi megkezdése érde­kében 1995. október 15-éig a Miniszterelnöki Hivatal általá­nos tartaléka terhére biztosítson 420 millió forintot a tárcaközi állandó bizottság részére. Indoklás Ez év tavaszán a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a kormány ré­szére reális előterjesztést készí­tett, amelyben- feltárja a Duna-Tisza közi Homokhátság vízhiányának, a talajvízszint állandósult süllye­désének okait,- vizsgálja a természeti, gazdasági, településpolitikai következményeket,- szorgalmazza a vízpótló rendszerek kiépítésének lehető­ségeit, a vízkormányzati rend felülvizsgálatát. A valamikori virágzó Kis­kunság mára az elsivatagosodás veszélyhelyzetébe sodródott. Az önkormányzatok, a szakha­tóságok, a tudományos intéze­tek időben felismerték a rendkí­vüli veszélyhelyzetet, s az el­múlt években folyamatosan je­lezték, s erejükhöz mérten pró­bálták csökkenteni a környezeti ártalmakat, az életfeltételek romlását és a vízhiány többmil­liárdos veszteségekkel járó kö­vetkezményeit. Örvendetes, hogy a kormány fölismerte:- a Duna-Tisza közi Ho­mokhátság vízpótlása nemzeti ügy, a térségi összefogás mellett kormányzati feladat;- a feladatok megoldására a központi költségvetés biztosít a jövőben anyagi fedezetet. Határozati javaslatom azt a célt szolgálja, hogy:- az Országgyűlés jelentést kapjon a természeti katasztrófá­val fenyegető térségről;- a gyakorlati feladatsorok előkészítésére, egyeztetésére, megvalósítására, irányítására alakuljon meg a szükséges jog­körökkel felruházott tárcaközi állandó bizottság;- készüljön hosszú távú cse­lekvési program, amelynek is­merete a térség 700 ezer embe­rének valós jövőképet, életstra­tégiát adhat, területfejlesztő és népességmegtartó, munkahely­teremtő beruházásokat, ked­vező folyamatokat indíthat el - írja Lezsák Sándor. Az ellenzék tegnapi parlamenti kivonulásának közvetlen előz­ménye, hogy Kövér László (Fidesz) a Süddeutsche Zeitungban megjelent miniszterelnöki nyilatkozat ügyében kért szót. lamiféle egyéni gonoszságból és erkölcstelen alapokról fa­kadt, hanem az ország érdeké­ben, az előző kormány által hát­rahagyott belső fizetésképtelen­ség miatt és annak elhárítására jött létre; ne papoljanak tehát erkölcsről. Morvái Ferenc (FKgP) hogy a Bokros-csomag havi 5100 fo­rint családi pótlékot elvon a fo­gyatékos gyermekektől. A kép­viselő eközben kiszámolta: a pénzügyminiszter tavalyi jöve­delme 3337 fogyatékos gyer­meket nevelő család pénzével volt egyenértékű. Ellentámadásban a pénzügyminiszter Bokros Lajos úgymond meg­nyugtatta a honatyát, hogy ma­gyarsága egy picit jobb, mint a képviselőé: mert míg Morvai­nak igen súlyos adóhátraléka van az APEH-nél, addig ő - nem adócsalásból származó jö­vedelemből - több mint tízmil­lió forintot fordított már a hatá­ron túlról érkező magyar szár­mazású fiatalok oktatására. Kérte a honatyát: máskor ne burkoljon szakmainak tetsző csomagolásba erkölcsileg sú­lyosan inszinuáló kérdéseket. Morvái Ferenc elismerte, hogy valóban van tízmillió forintos tartozása, viszont az eddigi 270 vizsgálat semmilyen csalást nem állapított meg nála. Hozzá­fűzte azt is, hogy ő senkitől nem kapott semmiféle támogatást, nem is manipulált, mint a Buda­pest Bank tette. Intézkedést kért Pető Iván, az SZDSZ frakcióve­zetője parlamenti csoportja ne­vében felkérte a Ház tisztikarát: tegyen határozott lépéseket a személyeskedő, rágalmazó hangnem eluralkodása ellen. Szerinte az ellenzéki frakciók kivonulása, illetve az azt meg­előző vita nem választható el at­tól a hangvételtől, amely az utóbbi időben a vitákat jellemzi. Elégedetlenek az MSZOSZ-szel A dohányiparban ágazati kol­lektív szerződés megkötését kezdeményezi a Dohányipari Dolgozók Szakszervezete (DDSZ) - döntött a szakszerve­zet kedden Debrecenben befe­jeződött első kongresszusa. A kongresszus résztvevői - mint azt Lakatos Gyula elnök el­mondta - megállapították: az elmúlt években döntő változá­sok történtek a munkavállalói érdekvédelem feltételeiben. Az átalakuló gazdaságban nagy te­her hárul a helyi szakszervezeti vezetőkre, mivel sem az ágazati, sem az országos szintű érdek- egyeztetés nem működik kielé­gítően. A helyzetet súlyosbítja, hogy a dohányipart is magába foglaló országos szakszervezeti központ, a Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) tevékenységét dön­tően a parlamenti és a tb.-ön- kormányzati pozíciók kézben­tartása határozza meg. A DDSZ-kongresszus állásfogla­lása szerint az MSZOSZ májusi kongresszusa nem vonta le a megfelelő konzekvenciákat a tagszervezetek helyzetértékelé­séből, s nem hozta meg a szük­séges szervezetpolitikai és sze­mélyi döntéseket. A DDSZ kongresszusa mindezek miatt - s mivel nem ismeretes előttük, hogy mennyire megalapozott Nagy Sándor MSZOSZ-elnök- nek a Bokros-csomag alter­natíváját kilátásba helyező bejelentése -, felfüggesztette MSZOSZ-tagságát. Felszólította Horn Gyulát, hogy nevezze meg pontosan azokat a parlamenti pártokat, amelyek szerinte szélsőséges mozgalmakat támogatnak. Amennyiben ezt nem tudja megtenni, vagy bizonyítékkal alátámasztani, akkor kérjen bo­csánatot a pártoktól és kövesse meg az ország lakosait, amiért súlyos kárt okozott hazánknak. Horn Gyula válaszában rá­mutatott, hogy a sajtóhírek sze­rint az FKgP debreceni és más szervezetei is otthont adtak szélsőséges gyűléseknek. Horn ezután egy röplapot idézett, amelyben Szabó Albert, a Ma­gyar Népjóléti Szövetség veze­tője egy kerületi kisgazda szék­házba invitálta híveit. A minisz­terelnök utalt arra is, hogy a Ba­zilika előtti szélsőséges és naci­onalista ihletésű megmozdulást az MDF és a Fidesz is támo­gatta. Horn végül kijelentette: kész helyreigazítani, amit mon­dott, ha az ellenzék elhatároló­dik az említett mozgalmaktól. Kövér László igen indulatos vá­laszában leszögezte: az ellenzék soraiban nincs olyan személy, aki népnyúzó fegyveres testüle­tek tagja lett volna. A képviselő visszautasította a vádakat és nem fogadta el a választ. A par­lament igent mondott a vá­laszra. Szabó Iván (MDF) és Tor­gyán József (FKgP) is felhábo­rodottan, indulatosan reagált Horn Gyula miniszterelnök azon kijelentéseire, amelyekben az MDF-et és az FKgP-t is kap­csolatba hozta szélsőséges szer­vezetekkel, illetve megmozdu­lásokkal. Az MDF frakcióveze­tője kijelentette: nincs tudomá­suk arról, hogy az MDF bárhol, bármit szervezett volna, és a leghatározottabban visszautasí­totta, hogy „a Trianonról szóló megnyilatkozást és a zsinagóga tóratekercseinek felgyújtását valaki is ebben a házban közös nevezőre hozza”. - Az, hogy a kormányfő egy interpelláció ke­retében, a reagálás lehetőségét kizárva vádolta meg az MDF-et rasszista politika támogatásá­val, a legrosszabb pártállami időket jelzi, amikor gyanú és rágalmazás alapján ítéltek el embereket - mondta Szabó Iván. A kisgazda pártelnök is visszautasította „a rágalmazó, sárdobáló, miniszterelnökhöz méltatlan” megnyilatkozásokat. Hangsúlyozta: kifejezetten va­lótlan, hogy az FKgP-nek bármi köze lenne a tóratekercs-gyúj- togatókhoz. A kisgazda politi­kus Szabó Albertet egyszerűen „kommunista agent provoca- teur”-nek titulálta, aki soha be nem tehette a lábát a kisgazda- párt III. kerületi épületébe, ame­lyet egyébként a kisgazdapárt több más szervezettel közösen bérel. Horn Gyula válaszában elő­ször azzal érvelt, hogy a tele­fonkönyvben is a kisgazdák III. kerületi irodájaként szerepel az a cím, amely a Szabó Albert ne­vét is tartalmazó szórólapokon olvasható. „Ám ha önök ettől elhatárolódnak, én csak örülök” - tette hozzá a kormányfő, aki továbbra is azt kérte: cáfolják meg, hogy a Bazilika mellett az MDF képviselője az MDF szó­rólapjait és az MDF sajtóanya­gait terjesztette. „Én akkor ezt helyre fogom hozni, és ugyan­abban a lapban megírom, hogy alaptalan volt ez az állítás” - je­lentette ki. A Fidesz sajtótájékoztatóján a parlamenti vitával kapcsolat­ban Pokorni Zoltán alelnök le­szögezte: Horn egyszerűen nem is tudja, hogy mit beszél. Horn Gyula miniszterelnök az ellenzéki kivonulás utáni rá­diónyilatkozatában elmondta: ha elhatárolódik az ellenzék a szélsőségesektől, akkor ő haj­landó helyreigazítani a Süd­deutsche Zeitungban. Ellenzéki tiltakozás Az MDF, a KDNP és a Fidesz frakciója közleményben tilta­koztak a miniszterelnök kül­földi sajtónyilatkozatában megjelent, majd az interpellá­cióra adott válaszában megis­mételt „megalapozatlan vádas­kodásai ellen”. A három képvi­selőcsoport szerint ugyanis a miniszterelnök bizonyítékok nélküli állítása - mellyel a par­lamenti pártokat szélsőséges politikai erők támogatásával vádolja - támadás a többpárti parlamentáris demokrácia el­len. „A hazai és a nemzetközi közvélemény előtt miniszter- elnökként tett nyilatkozat kí­sérlet az ellenzék lejáratására, megfélemlítésére és elhallgat­tatására, ami ellen az ellenzéki pártok minden demokratikus módszerrel tiltakoznak” - szö­gezi le a közlemény. Kisgazda nagygyűlés „Amíg Hóm Gyula védi Bok­ros Lajost, addig ne csodálkoz­zunk, hogy itt tart az ország” - jelentette ki szombaton Kis- kunmajsán dr. Torgyán József országgyűlési képviselő. A kisgazdapárti elnök volt a szónoka annak a nagygyűlés^ nek, amelyet a párt megyei tag­gyűlése után tartottak itt. Be­szédében a politikus több ízben is élesen bírálta a jelenlegi kormány politikáját, amely vé­leménye szerint minden terüle­ten válságba sodorta az orszá­got. A rendezvényen több mint félezren vettek részt, még Csan- tavérről és Szabadkáról is ér­keztek érdeklődők. A pártelnök kétórás helyzetelemzésében gyakran kiemelte, hogy egye­dül a pártját tartja alkalmasnak arra, hogy megoldja az ország gondjait úgy, mint tették azt elődeik 1945 után. Bár hozzá­tette, erre természetesen csak egy választási siker után nyíl­hatna lehetőségük. A rendte­remtést nemcsak a gazdaság­ban, hanem a közbiztonság te­rületén is megkezdenék, átme­netileg még a halálbüntetést is bevezetnék. Hogy miként kép­zelik el az átalakulási folyama­tot, az majd idén ősszel derül ki, amikor nyilvánosságra hoz­zák a kisgazdapárt alternatív gazdaságpolitikai programját. A képviselő szónoklatában a legtöbb kritikával a pénzügyi kormányzatot és annak vezető­jét illette. Mondandója végén kérdésekre válaszolva is kifej­tette, hogy népsanyargatással nem lehet országot építeni. A Bokros-csomaggal csak egy olyan társadalmi feszültséget lehet kiváltani, amely tragédi­ába is torkollhat.- Ez a csomag nem Bokros­csomag, ez az MSZP és az SZDSZ által elfogadott kor­mányprogram. Ez pedig úgy rossz, ahogy van! - szögezte le Torgyán József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom