Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

1995. június 14., szerda BELPOLITIKAI KÖRKÉP 7. oldal Hazánk sorsa most dőlhet el Milyen szerep jut a megyéknek? Nemrégiben került nyilvános­ságra a Magyar Demokrata Fó­rum cselekvési programja. A legnagyobb parlamenti ellen- zékj párt programját az MDF kilencedik országos gyűlése hagyta jóvá. A Szövetség Ma­gyarországért címet viselő program alapelveinek megfo­galmazója Kulin Ferenc volt. A párt alelnöke a múlt héten Kiskunmajsán tartott előadást, melynek végén interjút adott lapunknak.- Az MDF cselekvési prog­ramja szerint új törésvonal ala­kulhat ki Európa keleti és nyu­gati fele között. Valóban ilyen nagy most a tét?- Még mindig az a tét, ami 1989-ben volt: sikerül-e úgy magunk mögött hagyni a szoci­alizmus kísérletét, hogy a kö­vetkező nemzedékek már ne rokkanjanak bele. Nem lehe­tünk túlságosan optimisták, nem hihetjük azt, hogy akármi­lyen politikai erőviszonyok ra­dikális változást hozhatnának az ország gazdasági és szociális helyzetében. De joggal hihetjük azt, ha most a gazdaság- és hu­mánpolitikánk jó irányban in­Pénteken rendezte az MDF ba­jai szervezete Merre tovább, Magyarország? című sorozatá­nak újabb előadását. Fekete György országgyűlési képvi­selő, egykori művelődési állam­titkár volt az est házigazdája, akit a kultúrát érintő intézkedé­sekről kérdeztünk. Elmondása szerint még ők sem számítottak azokra a gyors változtatásokra, melyek a mű­Kulirt Ferenc dúl el, akkor tíz-tizenöt év múlva Magyarország verseny- képes lehet az akkor már állam- szövetségben lévő partnereivel az Európai Unión belül. Ha pe­dig most az 1990-es indulás folytatása rossz lesz, akkor be­következhet az, amire a cselek­vési program figyelmeztető sora utal, miszerint most dől el, hogy Magyarországon egy új reneszánsz bontakozik-e ki, vagy a folyamatos vergődés, le­velődési minisztériumban tör­téntek a kormányváltás után. Sorra eltávolították azokat a személyeket az útból, akik ké­sőbb a kulturális irányváltás el­len tiltakozhattak volna. A kon­cepcióváltás lényege, hogy a kultúra esélyegyenlősége, libe­ralizmusa mögött a szabadde­mokraták elitkultúra-támogatá­sára irányuló elképzelése van egyrészt. Másrészt pedig a szi­szakadás, lesüllyedés lesz-e a sorsunk.- Szokatlan elemeket is tar­talmaznak a mostani téziseik. Az egyik az önkritika, az elmúlt évek kormányzati hibáinak be­ismerése. Nehéz volt ezeket a részeket beépíteni?- Örülök, hogy ez másoknak is feltűnik. De az is kellemes meglepetést okozott, hogy ez­zel szemben nem volt komoly ellenállás. Természetesen vol­tak változtatási javaslatok, de magáról a szándékról, hogy egy évvel a választások után nevez­zük meg hibáinkat, nem volt különösebb vita.- Mikorra teljesülhetnek a megfogalmazott alapelvek?- A cselekvési program nem határoz meg dátumokat. De két időpontot kell szem előtt tarta­nunk. Az egyik a következő vá­lasztások ideje, amikorra olyan helyzetbe kell hozni magunkat, hogy már jól működjön az el­lenzéki pártszövetség. A másik pedig az MDF következő or­szágos gyűlése, amelyen szá­mot kell adnunk arról, hogy miként teljesítettük a progra­mot. T. K. gorúan vett nemzeti kultúra visszaszorítására, lecsendesíté- sére van terv. Tiltakozásul megalakult a Kiáltás elneve­zésű mozgalom, mely erőteljes figyelmeztetés volt arra nézve, hogy az értelmiségnek van egy olyan derékhada, amelyik ezt nem fogja eltűrni. Civil szerve­zeteken, érdekképviseleteken keresztül hallatják hangju­kat. A jelenlegi 6-8 milliárd forint­nál - a területfejlesztési és ren­dezési törvény hatályba lépését követően - nagyságrendileg többre lenne szükség a Terület- fejlesztési Alapban - mondta Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési minisz­ter a tárcánál tegnap rendezett konzultáción. Az országgyűlési és önkormányzati képviselők, szakértők a területfejlesztési és területrendezési törvény terve­zetét vitatták meg. A törvény- tervezetet a tárca első olvasat­ban hamarosan a kormány elé terjeszti, majd ősszel azt már a Parlament is megtárgyalhatja. A törvényjavaslat célja, hogy mérsékelje a főváros-vidék, a városok, községek, a fejlett-el­maradott térségek közötti gaz­A Magyar Köztársaság Alkot­mányának III. fejezete rendel­kezik a köztársaságielnök-vá- lasztás módjáról. Ennek megfe­lelően Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke június 19-ére már kiírta a választás első for­dulóját, miután a hivatalban lévő államfő megbízatásának lejárta előtt legalább 30 napon belül meg kell választani az új elnököt. A köztársasági elnök válasz­tását jelölés előzi meg, a jelölés érvényességéhez legalább öt­ven országgyűlési képviselő írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést támogató aláírásokat még a szavazás elrendelése előtt az Országgyűlés elnöké­hez kell benyújtani. Az Or­szággyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat, annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik dasági, infrastrukturális, kultu­rális, illetve az életkörülmé­nyekre vonatkozó különbsége­ket. Az eddigi konzultációk során - ismertette Baja Ferenc - a legtöbb vitát a megyei önkor­mányzatok, illetve a törvény- tervezetben javasolt megyei te­rületfejlesztési tanácsok fel­adat- és hatáskörének megosz­tása jelentette. A keddi vitában is többen foglalkoztak a megyei önkormányzatok és a tervezett fejlesztési tanácsok kapcsolatá­val. A Vas megyei önkormány­zat képviselője például azt hangsúlyozta: a területfejlesz­tési, rendezési koncepciókat a településszintű tervekből kell kialakítani. Szerinte hibás el­gondolás, ha a megyei önkor­ajánlása érvénytelen. Mint is­meretes, két jelölt szerezte meg az országgyűlési képviselők támogatását: az MSZP és az SZDSZ Göncz Árpád jelenlegi köztársasági elnököt; az MDF, a KDNP és a Fidesz Mádl Fe­renc jogtudóst „indítja”. Az FKgP pedig nem kíván részt venni a köztársaságielnök-vá- lasztásban. Az alkotmány paragrafusai az elnökválasztás módjára vo­natkozóan előírják: az Ország- gyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja, és amennyiben az első szavazás alkalmával egyetlen jelölt sem kapja meg a képviselők két­harmadának szavazatát, akkor második, illetve harmadik sza­vazásra is sor kerülhet. A sza­vazási eljárást legfeljebb há­rom, egymásra következő nap mányzatok, közgyűlések bár­miféle döntési jogot átadnak a területfejlesztési tanácsoknak. A törvénytervezet újabb vál­tozata szerint a megyei önkor­mányzat közgyűlése fogadná el a megye hosszú távú területfej­lesztési koncepcióját, a jelentő­sebb fejlesztési célokat; jóvá­hagyná a települések egyetérté­sével és a kormány állásfogla­lásainak figyelembevételével a megyei területrendezési terve­ket. A megyei területfejlesztési tanács ugyanakkor jogot kapna a megye középtávú fejlesztési programjának jóváhagyására, illetve javaslatot terme a me­gyei közgyűlésnek - az orszá­gos konepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfej­lesztési koncepciójára. alatt be kell fejezni. Ha az első szavazás sikertelen, akkor új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. Ha a második sza­vazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a kétharmados többséget, a harmadszori sza­vazást is meg kell tartani. Ez alkalommal azonban csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkal­mával a legtöbb szavazatot kap­ták. A harmadik szavazáskor - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számától - az a je­lölt lesz a köztársasági elnök, aki a szavazatok többségét el­nyerte. Az Országgyűlés az alkot­mány szerint öt évre választja a köztársasági elnököt, erre a tisztségre legfeljebb egy alka­lommal lehet ugyanazt a sze­mélyt újraválasztani. Terv a nemzeti kultúra visszaszorítására? Köztársasági elnököt választanak BOKROS TÁVOLLÉTÉBEN IS FŐSZEREPLŐ VOLT / Eles parlamenti pengeváltások A parlamentben tegnap a képviselők számos megközelí­tésben hozták szóba a pénz­ügyminiszter 16 milliós vég- kielégítésének ügyét. Demeter Ervin (MDF) a kormányfőtől kívánta megkér­dezni: meddig bízik még Bok­ros Lajosban; Torgyán József (FKgP) is a miniszterelnökhöz intézte volna kérdését, hogy Horn Gyula értékítéletével ösz- szeegyeztethető-e a Bokros La­josnak adott „16 millió forintos ajándék” - ám a kormányfő tá­volléte miatt későbbre halasz­tották felvetésüket. Per a pénzért? K. Csontos Miklós ugyan­csak a végkielégítés kapcsán azt tudakolta a legfőbb ügyésztől, hogy miért nem gyakorolta tör­vényességi jogkörét a pénz­ügyminiszterrel szemben. A kisgazda honatya szerint a leg­főbb ügyésznek fontos állami és társadalmi érdekre hivatkozva pert kellett volna indítania a pénz visszaszerzésére. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész rámutatott: az Alkot­mánybíróság éppen azt a tör­vényhelyet semmisítette meg, amelynek alapján a képviselő szerint neki fel kellett volna lépnie. Amíg ez ügyben nem al­kot az Országgyűlés törvényt, az ügyészség ilyen címen nem nyújthat be keresetet. Büntető- eljárást akkor kezdeményez­hetne, ha bűncselekmény alapos gyanúja vetődik fel. Ám nem ju­tott tudomására olyan informá­ció, amely alapul szolgálhatna eljárás indítására. ízlésbeli és etikai megfontolások erre nem jelenthetnek okot. Kósa Lajos (Fidesz) szintén szót ejtett a végkielégítésről, mondván: ha pontosak a sajtó- nyilatkozatok, akkor lehet, hogy új fordulatot vett az ügy, s a pénzügyminiszternek igaza van. Ha valóban előre közölte, hogy a miniszteri tisztség elvál­lalása számára anyagi csődöt je­lent, s ezért felveszi a 16 milliós végkielégítést, akkor igaza van, amikor farizeussággal vádolja az őt most erkölcsi és etikai ala­pon bíráló koalíciós politikuso­kat. A képviselő úgy vélte, ezt a kérdést mindenképpen tisztázni kell, mert ha a koalíció tagjai tudták, hogy Bokros Lajos a végkielégítést felveszi, a fele­lősségnek legalábbis meg kell oszlania közöttük. Kósa Lajos ugyanakkor felháborítónak ne­vezte Bokros azon kijelentését, hogy ez a pénz neki jár, mivel egy csődhelyzetben lévő bankot vett át, és javított fel olyannyira, hogy a Budapest Bankért ma kapkodnak a külföldi befekte­tők. Ennek kapcsán Kósa azt kí­vánta volna hallani a pénzügy- minisztertől, hogy milyen kül­földi befektetők kapkodnak majd a bankért, végül beérte az államtitkár válaszával. Titkos érdeklődök Akar László elöljáróban je­lezte, hogy a távol lévő pénz­ügyminiszter személyéhez kö­tődő kérdésekre nem tud vála­szolni. A bankkal kapcsolatban viszont elmondta, hogy három komoly nyugati pénzintézet ér­deklődött a Budapest Bank iránt. Két esetben közel voltak az eladáshoz, ám végül ez még­sem történt meg. Jelenleg is folytatnak tárgyalásokat a bank privatizációjáról, az érdeklődők kilétét azonban jelenleg nem kí­vánta felfedni. Kis Gyula (MDF) azt kifogá­solta interpellációjában, hogy a Népjóléti Minisztérium szerző­dést kíván kötni a Rolicare nevű céggel, arra vonatkozóan, hogy a cég 5 millió forinttal segítené egy-egy kórház működését, vi­szont az intézmények működé­sébe a legnagyobb beleszólása lenne. Az interpelláló azt is fel­háborítónak vélte, hogy a tárca, amelynek államtitkára dr. Lépes Péter, egykor a Rolicare Rt.-nél dolgozott, monopol­helyzetet kíván biztosítani a cégnek az egészségügyben. Szabó György népjóléti mi­niszter válaszában felhívta a képviselő figyelmét, hogy tár­gyi tévedések vannak interpel­lációjában. Azt is leszögezte, hogy a tárca nem kíván mono­polhelyzetet biztosítani senki­nek. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 158 igen, 67 nem és 28 tartózkodó szavazat mellett jó­váhagyta. Káosz a nagybanin Izsó Mihály (FKgP) az ipari miniszterhez intézett kérdést a Nagykőrösi úti nagybani piac áldatlan állapotaival kapcsolat­ban, és felvetette: mit tesz a kormányzat azért, hogy korsze­rűbb országos piaci hálózat ala­kuljon ki, illetve hogyan segíti a mezőgazdasági termékek felvá­sárlását. Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium államtitkára elmondta: új nagybani piacok létrehozását az állam nem finanszírozhatja, ezt a világon mindenhol vállalkozási alapon teremtik meg. Erre a célra igénybe vehető a Világbanki hi­telkeretből 100 millió dollár. A mezőgazdasági termékek felvá­sárlását pedig az agrárpiaci rend­tartásnak megfelelően államilag szabályozták, a búza, kukorica, sertés és szarvasmarha felvásár­lási árát garantálták; a zöldség, gyümölcs esetében pedig az ag­rártámogatási alapból juttatnak például exporttámogatást.- Látom, minden ócska trükköt bevet az író úr, csak hogy ne kelljen kifizetni a tb-járu­lékát.J Nincsenek tisztában a válsággal Több mint 300 érdeklődő volt kíváncsi a kecskeméti Piarista Gimnáziumban arra a közös po­litikai fórumra, melyet Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke és Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke tartott.- Ez az együttlét - hangsú­lyozta Lezsák Sándor - nem csak annak a közvéleményben kialakult hamis torzképnek a cáfolata, miszerint az MDF cserbenhagyta, megtagadta Pozsgay Imrét. De jelzés is arra, hogy a rendszerváltás elő­készítésében meghatározó sze­repet vállaló politikus hiányzik a közéletből, megnyilatkozása­ira szükség van. A kettejük kö­zötti párbeszédben tisztázódtak a tényleges vagy csak mások ál­tal feltételezett félreértések. Lezsák például cáfolta, hogy a lakitelekei találkozóról készí­tett filmből kiretusálták volna Pozsgay Imrét. Mint mondta, a rövid, félperces kampányfilm­ben nyilván azokat a résztve­vőket villantották fel, akik az 1990-es választáson az MDF színeiben indultak. Pozsgay Imre bevezetőjében szólt a Kecskeméthez fűződő kapcsolatáról is. Arról, hogy az egykori megyei pártbizottság első titkáraként itt megélt el­lentmondásos időszakban szer­zett tapasztalatoknak is kö­szönhető, hogy később Buda­pesten a reformerek csoport­jába lépett. A mai Magyaror­szág helyzetét elemezve kifej­tette, hogy a kormányzásra je­lenleg felhatalmazottak maguk sincsenek tisztában a válsággal, a problémákkal. Nagyobb ön­kritikára, közép-európai tájé­kozottságra, elmélyültebb nép­ismeretre és a hazai adottságok jobb ismeretére lenne szükség - mondta. Pozsgay különösen ri­asztónak ítélte meg a költségve­tési, gazdaságpolitikai módsze­reket. Gyenge állami magatar­tására vall - hangsúlyozta -, hogy miközben biztosítótársa­ságokon, vegyes vállalatokon, egyéb társaságokon keresztül százmilliók úsznak el, a bajban csak a polgárok kopasztására törekszenek. Kérdésre válaszolva Lezsák Sándor leszögezte: Schams- chula-ügy nincs, etikai ügy van. A kezdeményezett etikai vizs­gálat nem osztja meg az MDF tagságát. A párton belül ugyanis egyöntetű az a véle­mény, hogy Schamschula György etikátlanul járt el, ami­kor megállapodott az Objektív szerkesztőségével a pártren­dezvényen elhangzottak rejtett felvételére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom