Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-13 / 136. szám
1995. június 13., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 7. oldal Nyereséges a kelebiai erdészet A tervszerű gyérítés fontos része a vadgazdálkodásnak. ROSSZ ÉVRE MÉG ROSSZABB Az idén alig lesz gyümölcstermés A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. kelebiai erdészete - amelynek Tompán van a központja - a részvénytársaság egyik önelszámoló egysége. 8 840 hektáron gazdálkodik. A hozzá tartozó erdők Bács-Kis- kun megye kilenc déli településére terjednek ki. Az erdészet vezetője Csordás József erdő- mérnök. Vele beszélgettünk az egység gazdálkodásáról.- A részvénytársasághoz tartozó nyolc erdészet közül - mondta Csordás József - kettő olyan, amelyben az erdőgazdálkodás minden ágazatával foglalkoznak. Az egyik a kelebiai. Folyik itt magtermesztés, csemetenevelés, erdőtelepítés, erdőfelújítás, fakitermelés, fa- feldolgozás, erdei melléktermék értékesítése, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodási szolgáltatás, mezőgazdasági termelés és még építőipari tevékenység is. Jelentős ágazatunk a vad- gazdálkodás. Ebben az a legfontosabb, hogy megteremtsük a környezet és a vadak összhangját, megakadályozzuk a vadállomány túlszaporodását. Az utóbbit szolgálja a vadászat. Két vadászterületünk van, a tompa-kelebiai és a kisszállás-mélykúti. A kettő együttes nagysága 15 ezer 700 hektár. Ezeken a területeken a hazánkban honos nagyvadak közül - a muflon kivételével - mindegyik megtalálható. Az apróvadak többsége fácán és nyúl, de van fogoly és vadkacsa is. A vadászati lehetőségek javítása érdekében ’93-ban nagyarányú fejlesztésbe kezdtünk. A fácán szaporítására elő- és középnevelőt, valamint magas oldalhálós utónevelőket építettünk. Ezekből évente 15 ezer fácán kerül a vadászterületekre. Ezt a bővítést még folytatjuk. A vadászattal kapcsolatos szolgáltatásaink színvonalának javítására az üzemi étkező átalakításával tíz férőhelyes vadászházat alakítottunk ki, ahol a vendégek étkeztetéséről is gondoskodunk. A hozzánk látogató vadászok többsége külföldi, főleg osztrák, német és olasz. Legnagyobb gondunk az erdők egészségi állapotának romlása, amely a több éve tartó szárazság következménye. Viszszahúzódott a talajvíz, és kellő nedvesség híján lecsökkent az erdők ellenálló képessége. Fenyveseinkben pusztít a gyökérrontó tapló és a fürkészda- rázs hernyója. Megfelelő védekezésre nincs pénz, mert az erdőgazdálkodásból eredő bevételek nagy részét elviszi az erdőfelújítás, amelyhez nem elég az államnak befizetett erdő- fenntartási járulékokból juttatott összeg. Gondunk az is, hogy a vadállományban jelentős károkat okoznak az orvvadászok. A bajok mellett van, aminek örülhetünk is. Az embargó egykét éve után találtunk külföldön is piacot a kitermelt fának, és az áraknál is sikerült 10-15 százalékos évi növekedést elérnünk. Öröm, hogy nyereséggel zártuk az elmúlt évet. A 103,8 millió forintot kitevő bevételünkből 66,6 millió belföldi értékesítésből, 37,2 millió exportból származik. Bevételeinkkel úgy gazdálkodtunk, hogy 7,7 millió jövedelmet könyvelhettünk el - mondta befejezésül Csordás József. Kiss Béláné Gyümölcstermelésünknek már tavaly sem kedvezett az időjárás. A hűvös tavaszt közel két hónapos aszály követte, ami a hazai kertészeti kultúrákban jelentős terméskiesést okozott. A gyümölcsültetvények túlnyomó része magánkézbe került, így az egybefüggő táblákon is megszűnt, illetve minimálisra csökkent az egységes, nagyüzemi művelés. A védekezési munkákat sok helyen elhanyagolták, az ültetvények állapota tovább romlott. Ilyen előzmények után köszöntött az országra az idei hűvös, fagyos tavasz. A március végi, az április közepi 6-7 fokos hőmérséklet komoly károkat okozott az ültetvényekben. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnökét, a Nyárlőrincen élő Pancza Jánost arra kértük, mondja el, melyik gyümölcsféleségből milyen termésre számíthatunk.- Összességében az idén nagyon kevés lesz hazánkban a gyümölcstermés - summázta tapasztalatait az elnök, majd így folytatta: - A Dunától keletre eső országrészen őszi- és kajszibarack egyáltalán nem várható. A Dunántúlon igen, mert az országnak azon a részén nem volt fagy e két gyümölcsfajta virágzásának időA híresztelésekkel ellentétben a hegyközségi törvény életbelépése után is lehet majd neves borvidékeken termő szőlőt az ország egy másik borvidékén feldolgozni, s a szőlő származási helyét viselő címkével forgalomba hozni. A változás csupán annyi, hogy ha valaki ezentúl eladja, vagy más borvidékre viszi át a termését, akkor azt kizárólag hivatalos papírokkal teheti. Igazolnia kell a vásárlás helyét és a vásárolt szőlő mennyiségét. A hegyközségi törvény ugyanis olyan nyilvántartási rendszert ír elő, amelyben minszakában. Ott azonban kisebb területen termelik, így a várható termés már csak azért sem fogja fedezni az ország szükségletét. A tavaszi tartós hideg miatt nem repültek a méhek, ami negatívan befolyásolta a gyümölcsfák megtermékenyü- lését. A kötődés hiánya miatt gyenge lesz a cseresznye- és a meggy termés. Ez utóbbit a mo- níliafertőzés it tizedeli. Szilvánál a szokásosnál nagyobb a természetes hullás, a korán virágzó fajtákat a fagy károsította. Szűkös ellátásra számíthatunk ebből a gyümölcsből is. A korán virágzó almafajtáknál a tővirágokat károsította a fagy. Kb. féltermésre lehet számítani, a belföldi szükségletet talán fedezi. A dió elfagyott, legfeljebb a fák csúcsán, illetve a védettebb házikertekben maradt valamennyi. Körte lesz. Ez a gyümölcsféleség jobban bírja a fagyot, a kevésbé érzékeny fajták termése a Dunántúlon teljes egészében megmaradt. A szőlőnek egyelőre semmi baja, ha nem lesz túl sok eső, jó termés várható.- Nyugaton 1991-ben érte hasonló mértékű fagy a gyümölcsültetvényeket - folytatta Pancza János. - Az ottani gazdák azonban könnyebben átvészelték a kárt, mert voltak tártadén kiló szőlő, minden liter bor nyomon követhető. így rögtön fennakadhatnak az ellenőrzések hálóján mindazok, akik a felvásárolt szőlőből készíthető bor mennyiségnél többet szeretnének forgalomba hozni. A hamisítóknak egy időre befellegzett. A bikavérnek és a tokajinak a jövőben megkülönböztetett szerepet szán a földművelés- ügyi tárca. A bikavérről már elkészült és túljutott a tárcaközi egyeztetésen az a bortörvényt módosító javaslat, amely előírja, hogy 1996. január 1-jétől a bikavért csak az adott borvidéken, Egerben és Szekszárdon lehet előállítani. lékaik. A termés elmaradása ellenére elvégezték az ültetvények gondozását, a növényvédelmet, így a következő esztendőben ismét szüretelhetnek. Nálunk az ültetvények kipusztulásának veszélye fenyeget a pénzszűke miatt. Az ország több vidékén - így Bács-Kis- kun megye sok magángazdaságában, valamint ahol nagyüzemi méretekben termelik - a kajszi- és az őszibarack-termelés a megélhetés fő forrása, vagy legalábbis a bevétel tetemes részét adja. Az ilyen helyeken nagy szükség lenne segítségre. Szövetségünk javasolta a kormányzatnak, hogy a katasztrófaalap terhére valamilyen módon - esetleg visszatérítendő támogatással - mérsékelje a gazdálkodókat ért károkat. ígéretet kaptunk rá, de az intézkedés nyomait még nem észleljük. Pedig gyorsan kellene a pénz, mert a gyümölcsfák lombját meg kell menteni. Ha ezt most elhanyagolják, ha a továbbiakban nem végzik el a növényvédelmet, tönkremennek az ültetvények. Javaslatunkban azt is felajánlottuk a kormányzatnak, hogy szövetségünk szorgalmazni fogja a gazdák körében az önbiztosítás kötését. A jelenlegitől eltérő rendelkezés, hogy a márkás italt csak palackban lehet exportálni, hordósborként nem. így kívánják garantálni a hímév, a fajta védelmét, hogy ne fordulhasson elő az, ami Németországban megtörtént: az importált hordós bikavért más országokból származó borokkal elegyítették, majd magyar bikavérként hozták forgalomba. Más elbírálás alá esik Tokaj- Hegyalja, ahová jelenleg is tilos más borvidékekről származó szőlőt vinni, és ahonnan kizárólag palackban, méghozzá félliteres, fehér üvegekben lehet a tokajit kiszállítani.- almási A márkás bornak palack kell Megyénk mezőgazdasága a számok tükrében Másodízben került sor a napokban az Európa, de valószínűleg a világ első bíbor lovagrendjének avató ünnepségére a bajai zeneiskola kamaratermében. Felvételünkön Bogyik Árpád szőlész-borász professzor, a rend alapítója és nagymestere új jelöltet üt lovaggá. fotó: Gál Zoltán ígéretes martonvásári búzafajták Lótenyészszemle Hajdúszoboszlón A mezőgazdaság 1994. évi eredményei Bács-Kiskun megyében eléggé ellentmondásosan alakultak. A növénytermelés produktumai általában kedvezőbbek voltak az előző évekénél. A kalászosok és az őszi betakarításé szántóföldi növények többségéből nagyobb vetésterületen több termést takarítottak be, mint a korábbi években. Jó néhány növénynél magasabb termésátlaggal sikerült elérni az előző évinél nagyobb hozamot. Az állatállomány évek óta tartó csökkenése 1994-ben sem szűnt meg. A mezőgazdasági vállalatok, gazdasági társaságok és szövetkezetek szarvasmarha-állománya - a kistermelők adatai nélkül - az év végén alig haladta meg a 35 ezret, amely öt és fél ezerrel kevesebb, mint ugyanezen gazdálkodó kör egy évvel korábbi állománya. A sertések száma (szintén a kistermelők adatai nélkül) 1994 végén 254 ezer volt, 32 ezerrel kevesebb, mint 1993. december végén. Az állomány 7,5 százalékát kitevő anyakocák száma mérsékeltebben, 9 százalékkal fogyatkozott egy év alatt. Ä megye juhállománya 1994. december 31-én 28 ezer darab volt, kétharmada az egy évvel korábbinak. Az állatok háromnegyede a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonában volt. Az állomány közel négyötödét kitevő anyajuhok száma több mint 12 ezerrel csökkent. Az esztendő utolsó napján 515 ezer tyúkfélét tartottak a megye mezőgazdasági szervezetei, amelynek 47 százalékát a tojóállomány képezte. Az összes tyúkféle 182 ezerrel, több mint egynegyedével csökkent a legutóbbi évben. Tojókból 63 ezerrel, 21 százalékkal volt kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A tulajdonviszonyok rendezése 1994-ben is érzékenyen érintette a megye mezőgazdaságát. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal szerint december végéig megközelítően 2,7 millió aranykorona értékű földet hirdettek meg árverés céljára. Eddig 1 852 árverést tartottak, melyeken 37 560 személy jutott tulajdonhoz. Az árveréseken a meghirdetett föld 96 százalékát (2,5 millió aranykorona) értékesítették. Az utóbbi időben megyeszerte érzékelhető, hogy az árverésre kijelölt földalap kevés lesz a kárpótlási igények kielégítésére. Az árveréseken befolyt kárpótlási jegyek és utalványok értéke meghaladta az 1,9 milliárd forintot, vagyis egy aranykorona átlagosan 764 forintért talált gazdára. Kaszóné dr. Ágó Erzsébet KSH statisztikai főtanácsos Szépen fejlődnek, jó termést ígérnek a legújabb martonvásári búzafajták. Valamennyi a múlt év végén kapott állami elismerést, s az országos fajtakísérletben tapasztalt kedvező tulajdonságaik alapján már a tavaly őszi vetés idején nagy volt irántuk az érdeklődés. Az új fajták típusukban, származásukban eltérnek az eddigi búzáktól, s azokénál több kiemelkedő tulajdonságuk is van. A legkorábban aratható fajták közé tartozó MV Irma például kimagaslóan jó termőképességű, s koraisága ellenére kiváló fagy- és télálló; rövid, rugalmas a szára. Az MV Pálma az átlagosnál jobb szárazságtűrésével, a betegségekkel szembeni ellenálló képességével, alkalmazkodásával tűnik ki a korai fajták közül. A középkorai érésű újdonságok közül az MV Vilma termőképessége még a legszárazabb években is kimagasló, télállósága kiváló. A Vita Agricolae Í95 elnevezésű hajdúszoboszlói mező- gazdasági szakkiállítás és vásár rendezvénysorozata vasárnap lótenyészszemlével fejeződött be. Csaknem száz lovat vonultattak fel a tenyésztők a szakértő bírálók előtt. A zsűri öt kategóriában ítélte tenyésztésre alkalmasnak, vagy minősítette le a méneket, kancákat és csikókat. A hajdúszoboszlói rendezvényre több ezer mezőgazdasági szakember látogatott el. Június 12-étől 17-éig RÉGIÉRT ÚJAT ÁRUCSERE'AKCIÓ az Alföld Áruházban, a villamossági és híradástechnikai osztályon: üzemképes, forgótárcsás mosógépét, centrifugáját, színes televízióját, videóját, hordozható rádiós magnóját a bizományi ár felett 2.000 Ft felárral; üzemképtelen gépeit 2.000 Ft-ért átvesszük ,ha új készüléket vásárol, Vásárláskor Ü kedvező hitellehetőséget is biztosítunk. ALFÖLD ÁRUHÁZ KECSKEMÉT
