Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-22 / 118. szám

6. oldal Petőfi Népe 1995. május 22., hétfő AZ ÁLLAMTITKÁR VÉLEMÉNYE A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSRÓL ÉS A HALÁLBÜNTETÉSRŐL FELSÜLT BAKTÉRIUMOK NAGYKŐRÖSÖN Megtérülő beruházás az új börtön Űj börtönt adtak át a napokban Kecskeméten, a Wéber Ede ut­cában. A volt szovjet katonai bázis helyén tető alá hozott lé­tesítmény a maga nemében pá­ratlan hazánkban. Az egysze­mélyes zárkákban a harminc­négy elítélt a szokásosnál kul­turáltabb körülmények között múlathatja a rá kirótt büntetés napjait. A létesítmény átadására el­jött dr. Konkoly Csaba, az Igazságügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára is, akivel ez alkalommal készített interjút munkatársunk.- Allamtikár úr! Amióta el­kezdődött Kecskeméten ennek a börtönnek az építése, a viták kereszttüzében áll. Vannak, akik azt mondják: Kecskeméten van már börtön, minek még egy? Ráadásul állítják, hogy az intézet átadásával a megye­­székhely a bűnözők gyűjtőhe­lyévé válik.- Hálátlan dolog az ország mai helyzetében börtönt épí­teni, ám úgy gondolom, mégis szükséges. Nem titok, hogy a kormány rövidesen tárgyalja az IM büntetés-végrehajtási kon­cepcióját. Ebben szerepel olyan pont is, amely szerint a fővá­rosban építeni kell egy 600 fé­rőhelyes, előzetes letartóztatot­tak elhelyezésére szolgáló bör­tönt. Kényszerű lépés ez, hi­szen már nem tudjuk hová tenni az előzeteseket. Dr. Konkoly Csaba- No de itt egy nyitott, eny­hébb büntetési fokozatú intéze­tet avattak...- Az is szerepel az előterjesz­tésben, hogy az egész börtön­­rendszert felül kell vizsgálni, mert a mostani nem alkalmas a jövő feladatainak ellátására. Je­lenleg is van olyan intézetünk, ahol széntüzelésű kályhákkal fűtenek, és 10-12 elítélt szorong a zárkákban. Egyébként a rend­szer felülvizsgálata nem csak építéssel jár. Esetleg hármat megszüntetünk, miközben egyet építünk egészen más he­lyen. Ez egy hosszú távú, 15-20 éves program.- E program része a most át­adott intézet is?- Egyik előfutára. És az, hogy épp itt Kecskeméten való­sult meg, annak köszönhető, hogy itt volt olyan laktanya, amelyiket olcsón meg lehetett vásárolni. És itt volt olyan tenni­­akaró, igényes szakembergárda, amelyiket meg lehetett bízni ez­zel az új feladattal.- A laktanya lehet, hogy nem került sokba, ám az átalakítás, az építés költsége százmilliós té­tel!- Nem olcsó, de én az ilyen börtön építését mégis nagyon megtérülő beruházásnak tartom. Ma a hazai büntetés-végrehaj­tásban alapvetően két álláspont ütközik. Az egyik szerint zárjuk be jól az elítéltet, hadd aszalód­­jon a rács mögött. Ha letelik a büntetése, engedjük szabadon. Ez a megoldás bizonyára ol­csóbb. Csakhogy bizton állítha­tom, akiket így tartunk fogva, többségükben ismét hűvösre ke­rülnek. Az új kecskeméti intézet a másik felfogás szellemében szü­letett. Ebben az elítélt személyi­sége nem torzul, családi, emberi kapcsolatai nem szakadnak meg. Munkahelyét nem veszíti el. Az innen szabaduló könnyen visszailleszkedik a társada­lomba.- Szép gondolat a humánus büntetés-végrehajtás. Am a bű­nözési statisztikák sajnos növe­kedést mutatnak. Egyre brutáli­­sabb bűncselekmények történ­nek. Vannak, és nem is kevesen, akik a halálbüntetés visszaállí­tását követelik.- Elöljáróban le kell szö­geznem: a brutális bűncselek­mények elkövetői Magyaror­szágon is nagyon kemény kö­rülmények között töltik bünte­tésüket. A halálbüntetéssel kapcsolatban köztisztviselőként egyéni véleményemet mondha­tom el. Azt tudjuk, hogy nálunk a rendszerváltás időszakában merült fel a halálbüntetés eltör­lése. Ám az, hogy jogállam van-e vagy sem, az nem attól függ, hogy az illető országban létezik-e ilyen büntetés. Az USA-ban például létezik, de ott a jogállamiságot senki sem kérdőjelezi meg. Jómagam a halálbüntetést filozófiai kér­désnek tartom. Olyan kérdés­nek, amelyre az emberiség évezredek óta nem tudott vála­szolni. Világszerte különféle irányzatok léteznek. Én azt tar­tottam volna jónak, ha a halál­­büntetés eltörlése nálunk ké­sőbb került volna szóba. Ezzel együtt leszögezem: a bűnözőt az elkövetéskor nem befolyá­solja, hogy létezik-e, vagy sem. Ezt statisaztikák is igazolják. Bár az is tény, hogy társadalmi igazságérzetet pótol, ha a brutá­lis gyilkosság elkövetőjére a bíró a legsúlyosabb büntetést szabja ki. Gaál Béla AZ ÜGYÉSZSÉG A NYOMOZÁST MEGSZÜNTETTE Kiskunhalas 1956 októberében Másfél oldalas, sűrűn gépelt le­velet küldött szerkesztősé­günkbe Kurdics József, nyu­galmazott gimnáziumi tanár Ceglédről. Terjedelmi okok miatt a levelet nem tudjuk kö­zölni, de annak lényege, hogy a tanár úr felháborodott azon, mi­szerint a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal megszüntette a nyomozást abban az ügyben, amely éppen Kurdics József és Balázs Lajos szegedi lakos fel­jelentése alapján indult. A felje­lentés nyomán az emberiség el­leni bűncselekmény alapos gyanúja miatt nyomozást ren­delt el az ügyészség a Kiskun­halason 1956. október 27-én le­zajlott tüntetéssel összefüggő fegyverhasználat ügyében, melynek következtében két személy a helyszínen meghalt. Kurdics tanár úr levelében a többi között ezt írja: „Az indok­lás lényege: több polgári és ka­tonai személy kihallgatása után sem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, ki adta a tűzpa­­rancsot. A nyomozás megszün­tetésének nyilvánvaló indoka az volt, hogy a helyszínen lévő helyőrségparancsnok, Miklós Gergely alezredes nem emléke­zett arra, hogy ő tűzparancsot adott volna ki... Arra emlék­szik, hogy állítólag a váll-lapját leszakították, de arra nem, hogy parancsára vagy védelmére ár­tatlan embereket öltek meg...” A nyomozást megszüntető határozatban az ügyészség a következőket írja: „1956. októ­ber 27-én...az esti órákban a fő­téren egy kisebb létszámú cso­port gyülekezett, tagjai követel­ték, hogy a honvédség fegyve­reit adja át részükre, mivel Bu­dapestre akarnak menni az ot­tani felkelők megsegítésére. A csoportosulással Miklós Ger­gely alezredes tárgyalt, közben egyre többen érkeztek a főtérre, létszámuk kb. 200-300 főre nö­vekedett. Adatok merültek fel arra, hogy a tömegben több it­tas személy volt, akik trágár szavakkal, agresszíven léptek fel Miklós Gergely alezredessel szemben. Tényként állapítható meg, hogy a tárgyaló csoport mögött egy kb. 15-20 sorkato­nából álló, dobtáras géppisz­tollyal felszerelt járőr állt. Áz említett oknál fogva egyre agresszívebbé váló tár­gyalás odáig fajult, hogy néhá­­nyan erőszakosan léptek fel Miklós Gergellyel szemben, váll-lapját letépték. Ezt a;moz­zanatot a sorkatonák parancs­nokuk elleni támadásnak érté­kelték és ezért, anélkül, hogy tűzparancsot bárki adott volna, fegyvereiket használták. Ezt követően a tömeg a főteret el­hagyta. A tér kiürülése után de­rült ki, hogy Polozsnyik Kál­mán és Gyöngyösi-Pap Ida he­lyi lakosok halálos fejsérülést szenvedtek. A nyomozás során felmerült, hogy ugyancsak Kis­kunhalason, 1956. október 27-én érte lövési sérülés Kar­dos Zoltánt, de egyéb doku­mentumok hiányában az nem állapítható meg, hogy nevezett sérülése az ismertetett fegyver­­használattal összefüggésben ke­letkezett.” A nyomozás kiterjedt olyan adatkutatásokra is, hogy mitől származott az elhaltak fejsérü­lése. Mivel boncolást akkor nem végeztek, csak egy 1957. január 7-én kelt kimutatás a mérvadó, miszerint nevezettek lőtt fejsérülést szenvedtek. Több tanú viszont úgy nyilat­kozott, hogy a két személy ha­lálát nem géppisztolyból le­adott lövés, hanem kis kaliberű pisztoly okozta. A nyomozás során Balázs Lajos szegedi la­kos, aki akkor Kiskunhalason felderítőtiszt volt, főhadnagyi rangban, elmondta: a lövések leadásakor nem volt a főtéren, egyéb helyen teljesített őrző szolgálatot. Elmondta azt is, hogy a helyszínen volt katonáktól ké­sőbb arról értesült, a tűzparan­csot Miklós Gergely adta ki. Arra nyilatkozni nem tudott, hogy az figyelmeztető, vagy emberekre irányított, célzott lövésekre vonatkozott. Meg­említette ugyanakkor, hogy az ügyben folytatott katonai ügyészi vizsgáját azt állapította meg: Miklós Gergely figyel­meztető lövés leadására adott parancsot. Ilyen vizsgálatra azonban nem került sor. Ha­sonló vallomást tett Dede Jó­zsef, aki az események idején ezred-hadműveleti tiszt volt. A nyomozás során kihallgatott Miklós Gergely semmiféle tűzparancs kiadására nem em­lékezett. „Hallomásból szerzett tu­domást az eseményekről Kur­dics József tanú is - folytató­dik az ügyészség indoklása -, aki a lövések elhangzásakor a népbolt környékén tartózko­dott, és csak később hallott ar­ról, hogy a lövések következ­tében két ember meghalt. Megemlítette, hogy az esemé­nyekről egy Váradi nevezetű személy tud információkkal szolgálni. A nyomozás megál­lapította, hogy ez a Váradi Ist­ván nevű személy időközben elhunyt.” Természetesen megértjük Kurdics tanár úr elégedetlen­ségét és háborgását, hiszen vé­gül is emberek haltak meg Kiskunhalason az említett na­pon. Nincs okunk azonban ké­telkedni a nyomozás alapossá­gában sem, ha ugyanis ezt ten­nénk, meg kellene nevezni a döntés indoklásának azt a pont­ját, részét, mondatát, amelyben tetten érhető lenne a tények, adatok, tanúvallomások szán­dékos elferdítése. Erre csak az vállalkozhat, aki a nyomozás által felderítetteknél alaposab­ban ismeri az igazságot. A ha­tározat azonban erről így fo­galmaz: „... azon tanúk jelen­tős része, akikkel kapcsolatban felmerült, hogy szemtanúként tudnának vallomást tenni, idő­közben elhalálozott.” A Cegléden élő Kurdics ta­nár úr levelét így fejezi be: „Csak az lenne számomra kellemes meglepetés, ha élné­nek még a városban, vagy an­nak vonzáskörzetében olyan tanítványaim, akiknek a Kos­­suth-címer kitüntetést kiosztot­tam, akik kiszabadításomat követelték, s azt írták, bárhová megyek a megyében, követni fognak. Utólag, és ha felkeres­nének, előre is meleg bajtársi, baráti üdvözletemet küldöm nekik.” G. S. Elhagyott autó Lajosmizsén állította le egy bu­dapesti hölgy 1500-as Ladáját, mivel férje rosszul lett. A kocsit akkor kénytelenek voltak Mi­­zsén hagyni, amikor viszont a tu­­lajHonos visszatért, annak már csak hűlt helyét találta. Mérgezett marhatrágya A veszélyes hulladék a Kálmán-hegyen. FOTÓ: bálái f. István Több száz tonna marhatrágyá­ban felitatott veszélyes vegyi hulladékot őriznek Nagykőrö­sön, a Toldi Miklós Szövetke­zetben. A Kálmán-hegyen ásott, polietilén fóliával bélelt hatal­mas gödör bűzös tartalmával hét év óta semmit nem tudnak kez­deni. A szövetkezet még a ’80-as évek vége táján kötött szerződést a helyi Patyolat Kft.-vel, a vegy­­tisztítás során keletkezett olajos, zsímemű anyagok biológiai megsemmisítésére. Az olajfaló baktériumtenyé­szetek azonban hatástalannak bizonyultak. A vegyi elemzések során kiderült, hogy a Patyolat­ból átszállított olajiszap a per­­klóretilén oldószeren kívül je­lentős mérgező vegyi anyagot, nehézfémsókat tartalmaz. A bio­lógiai megsemmisítés tehát gya­korlatilag lehetetlenné vált. Jobb megoldás híján a szövet­kezet az addig átfuvarozott olaj­iszapra tárolási engedélyt kért. A bajok a földbirtokrendezések idején sűrősödtek a tároló körül. Ez a terület ugyanis a kárpótlási földalapba került. A Toldi Szö­vetkezet ugyan kérte a földren­dező bizottságot, sőt a kárpótlási hivatalt is, hogy az iszaptároló­hoz tartozó, mintegy tíz hektár területet sorolják a tagi rész­arányba, ahonnan a szövetkezet majd - úgymond - kivásárolja. A bizottság és a kárpótlási hiva­tal egyaránt elzárkózott a kérés teljesítésétől. Ily módon a tározó és környéke magántulajdonba került. Azóta felszántották a hozzá vezető utat, a talajvíz ellenőrzésére ásott kutakat be­temették, egyszóval lehetet­lenné vált a tároló környezeté­nek ellenőrzése. Nem kétséges, hogy a trágyába itatott olajiszap­tól mihamarabb szabadulni kell. Ez viszont legalább ötmillió fo­rintba kerül. A Toldiban azt mondják, hogy legfeljebb a költ­ségek felét tudják előteremteni, a másik részét a Patyolatnak kell(ene) állnia, mert felelős azért - állítják -, hogy a töménte­len mérgező iszap a szövetkezet nyakán ragadt. Miklay Jenő MOST OLCSÓBB A GSM A Westel Rádiótelefon Kft. irodáiban május 22-től 27-ig jelentős kedvezménnyel juthat a Motorola 7200-as GSM-rendszerű mobiltelefonhoz. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az akció csak azon vásárlóinkra vonatkozik, akik a kártyát is a Westel Kft. irodában vásárolják, a készülékkel egyidőben. MOTOROLA 7200 CQ QCfl tf 79.900 Ft helyett csak QviüvU I l M 9 u WESTEL IRODA: SZEGED, 6Z20 TISZA LAJOS KRT. 2-4., TEL.: (06 62) 421 -575, j(f/pSőőÁ \ \ \ RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-600 I' '■*/}}} j ) J KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: VARGA LÁSZLÓ TEL: (06 60) 327 635, SÁRI ZOLTÁN TEL.: (06 60) 327-621 WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT

Next

/
Oldalképek
Tartalom