Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-22 / 118. szám
6. oldal Petőfi Népe 1995. május 22., hétfő AZ ÁLLAMTITKÁR VÉLEMÉNYE A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSRÓL ÉS A HALÁLBÜNTETÉSRŐL FELSÜLT BAKTÉRIUMOK NAGYKŐRÖSÖN Megtérülő beruházás az új börtön Űj börtönt adtak át a napokban Kecskeméten, a Wéber Ede utcában. A volt szovjet katonai bázis helyén tető alá hozott létesítmény a maga nemében páratlan hazánkban. Az egyszemélyes zárkákban a harmincnégy elítélt a szokásosnál kulturáltabb körülmények között múlathatja a rá kirótt büntetés napjait. A létesítmény átadására eljött dr. Konkoly Csaba, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára is, akivel ez alkalommal készített interjút munkatársunk.- Allamtikár úr! Amióta elkezdődött Kecskeméten ennek a börtönnek az építése, a viták kereszttüzében áll. Vannak, akik azt mondják: Kecskeméten van már börtön, minek még egy? Ráadásul állítják, hogy az intézet átadásával a megyeszékhely a bűnözők gyűjtőhelyévé válik.- Hálátlan dolog az ország mai helyzetében börtönt építeni, ám úgy gondolom, mégis szükséges. Nem titok, hogy a kormány rövidesen tárgyalja az IM büntetés-végrehajtási koncepcióját. Ebben szerepel olyan pont is, amely szerint a fővárosban építeni kell egy 600 férőhelyes, előzetes letartóztatottak elhelyezésére szolgáló börtönt. Kényszerű lépés ez, hiszen már nem tudjuk hová tenni az előzeteseket. Dr. Konkoly Csaba- No de itt egy nyitott, enyhébb büntetési fokozatú intézetet avattak...- Az is szerepel az előterjesztésben, hogy az egész börtönrendszert felül kell vizsgálni, mert a mostani nem alkalmas a jövő feladatainak ellátására. Jelenleg is van olyan intézetünk, ahol széntüzelésű kályhákkal fűtenek, és 10-12 elítélt szorong a zárkákban. Egyébként a rendszer felülvizsgálata nem csak építéssel jár. Esetleg hármat megszüntetünk, miközben egyet építünk egészen más helyen. Ez egy hosszú távú, 15-20 éves program.- E program része a most átadott intézet is?- Egyik előfutára. És az, hogy épp itt Kecskeméten valósult meg, annak köszönhető, hogy itt volt olyan laktanya, amelyiket olcsón meg lehetett vásárolni. És itt volt olyan tenniakaró, igényes szakembergárda, amelyiket meg lehetett bízni ezzel az új feladattal.- A laktanya lehet, hogy nem került sokba, ám az átalakítás, az építés költsége százmilliós tétel!- Nem olcsó, de én az ilyen börtön építését mégis nagyon megtérülő beruházásnak tartom. Ma a hazai büntetés-végrehajtásban alapvetően két álláspont ütközik. Az egyik szerint zárjuk be jól az elítéltet, hadd aszalódjon a rács mögött. Ha letelik a büntetése, engedjük szabadon. Ez a megoldás bizonyára olcsóbb. Csakhogy bizton állíthatom, akiket így tartunk fogva, többségükben ismét hűvösre kerülnek. Az új kecskeméti intézet a másik felfogás szellemében született. Ebben az elítélt személyisége nem torzul, családi, emberi kapcsolatai nem szakadnak meg. Munkahelyét nem veszíti el. Az innen szabaduló könnyen visszailleszkedik a társadalomba.- Szép gondolat a humánus büntetés-végrehajtás. Am a bűnözési statisztikák sajnos növekedést mutatnak. Egyre brutálisabb bűncselekmények történnek. Vannak, és nem is kevesen, akik a halálbüntetés visszaállítását követelik.- Elöljáróban le kell szögeznem: a brutális bűncselekmények elkövetői Magyarországon is nagyon kemény körülmények között töltik büntetésüket. A halálbüntetéssel kapcsolatban köztisztviselőként egyéni véleményemet mondhatom el. Azt tudjuk, hogy nálunk a rendszerváltás időszakában merült fel a halálbüntetés eltörlése. Ám az, hogy jogállam van-e vagy sem, az nem attól függ, hogy az illető országban létezik-e ilyen büntetés. Az USA-ban például létezik, de ott a jogállamiságot senki sem kérdőjelezi meg. Jómagam a halálbüntetést filozófiai kérdésnek tartom. Olyan kérdésnek, amelyre az emberiség évezredek óta nem tudott válaszolni. Világszerte különféle irányzatok léteznek. Én azt tartottam volna jónak, ha a halálbüntetés eltörlése nálunk később került volna szóba. Ezzel együtt leszögezem: a bűnözőt az elkövetéskor nem befolyásolja, hogy létezik-e, vagy sem. Ezt statisaztikák is igazolják. Bár az is tény, hogy társadalmi igazságérzetet pótol, ha a brutális gyilkosság elkövetőjére a bíró a legsúlyosabb büntetést szabja ki. Gaál Béla AZ ÜGYÉSZSÉG A NYOMOZÁST MEGSZÜNTETTE Kiskunhalas 1956 októberében Másfél oldalas, sűrűn gépelt levelet küldött szerkesztőségünkbe Kurdics József, nyugalmazott gimnáziumi tanár Ceglédről. Terjedelmi okok miatt a levelet nem tudjuk közölni, de annak lényege, hogy a tanár úr felháborodott azon, miszerint a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal megszüntette a nyomozást abban az ügyben, amely éppen Kurdics József és Balázs Lajos szegedi lakos feljelentése alapján indult. A feljelentés nyomán az emberiség elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyészség a Kiskunhalason 1956. október 27-én lezajlott tüntetéssel összefüggő fegyverhasználat ügyében, melynek következtében két személy a helyszínen meghalt. Kurdics tanár úr levelében a többi között ezt írja: „Az indoklás lényege: több polgári és katonai személy kihallgatása után sem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, ki adta a tűzparancsot. A nyomozás megszüntetésének nyilvánvaló indoka az volt, hogy a helyszínen lévő helyőrségparancsnok, Miklós Gergely alezredes nem emlékezett arra, hogy ő tűzparancsot adott volna ki... Arra emlékszik, hogy állítólag a váll-lapját leszakították, de arra nem, hogy parancsára vagy védelmére ártatlan embereket öltek meg...” A nyomozást megszüntető határozatban az ügyészség a következőket írja: „1956. október 27-én...az esti órákban a főtéren egy kisebb létszámú csoport gyülekezett, tagjai követelték, hogy a honvédség fegyvereit adja át részükre, mivel Budapestre akarnak menni az ottani felkelők megsegítésére. A csoportosulással Miklós Gergely alezredes tárgyalt, közben egyre többen érkeztek a főtérre, létszámuk kb. 200-300 főre növekedett. Adatok merültek fel arra, hogy a tömegben több ittas személy volt, akik trágár szavakkal, agresszíven léptek fel Miklós Gergely alezredessel szemben. Tényként állapítható meg, hogy a tárgyaló csoport mögött egy kb. 15-20 sorkatonából álló, dobtáras géppisztollyal felszerelt járőr állt. Áz említett oknál fogva egyre agresszívebbé váló tárgyalás odáig fajult, hogy néhányan erőszakosan léptek fel Miklós Gergellyel szemben, váll-lapját letépték. Ezt a;mozzanatot a sorkatonák parancsnokuk elleni támadásnak értékelték és ezért, anélkül, hogy tűzparancsot bárki adott volna, fegyvereiket használták. Ezt követően a tömeg a főteret elhagyta. A tér kiürülése után derült ki, hogy Polozsnyik Kálmán és Gyöngyösi-Pap Ida helyi lakosok halálos fejsérülést szenvedtek. A nyomozás során felmerült, hogy ugyancsak Kiskunhalason, 1956. október 27-én érte lövési sérülés Kardos Zoltánt, de egyéb dokumentumok hiányában az nem állapítható meg, hogy nevezett sérülése az ismertetett fegyverhasználattal összefüggésben keletkezett.” A nyomozás kiterjedt olyan adatkutatásokra is, hogy mitől származott az elhaltak fejsérülése. Mivel boncolást akkor nem végeztek, csak egy 1957. január 7-én kelt kimutatás a mérvadó, miszerint nevezettek lőtt fejsérülést szenvedtek. Több tanú viszont úgy nyilatkozott, hogy a két személy halálát nem géppisztolyból leadott lövés, hanem kis kaliberű pisztoly okozta. A nyomozás során Balázs Lajos szegedi lakos, aki akkor Kiskunhalason felderítőtiszt volt, főhadnagyi rangban, elmondta: a lövések leadásakor nem volt a főtéren, egyéb helyen teljesített őrző szolgálatot. Elmondta azt is, hogy a helyszínen volt katonáktól később arról értesült, a tűzparancsot Miklós Gergely adta ki. Arra nyilatkozni nem tudott, hogy az figyelmeztető, vagy emberekre irányított, célzott lövésekre vonatkozott. Megemlítette ugyanakkor, hogy az ügyben folytatott katonai ügyészi vizsgáját azt állapította meg: Miklós Gergely figyelmeztető lövés leadására adott parancsot. Ilyen vizsgálatra azonban nem került sor. Hasonló vallomást tett Dede József, aki az események idején ezred-hadműveleti tiszt volt. A nyomozás során kihallgatott Miklós Gergely semmiféle tűzparancs kiadására nem emlékezett. „Hallomásból szerzett tudomást az eseményekről Kurdics József tanú is - folytatódik az ügyészség indoklása -, aki a lövések elhangzásakor a népbolt környékén tartózkodott, és csak később hallott arról, hogy a lövések következtében két ember meghalt. Megemlítette, hogy az eseményekről egy Váradi nevezetű személy tud információkkal szolgálni. A nyomozás megállapította, hogy ez a Váradi István nevű személy időközben elhunyt.” Természetesen megértjük Kurdics tanár úr elégedetlenségét és háborgását, hiszen végül is emberek haltak meg Kiskunhalason az említett napon. Nincs okunk azonban kételkedni a nyomozás alaposságában sem, ha ugyanis ezt tennénk, meg kellene nevezni a döntés indoklásának azt a pontját, részét, mondatát, amelyben tetten érhető lenne a tények, adatok, tanúvallomások szándékos elferdítése. Erre csak az vállalkozhat, aki a nyomozás által felderítetteknél alaposabban ismeri az igazságot. A határozat azonban erről így fogalmaz: „... azon tanúk jelentős része, akikkel kapcsolatban felmerült, hogy szemtanúként tudnának vallomást tenni, időközben elhalálozott.” A Cegléden élő Kurdics tanár úr levelét így fejezi be: „Csak az lenne számomra kellemes meglepetés, ha élnének még a városban, vagy annak vonzáskörzetében olyan tanítványaim, akiknek a Kossuth-címer kitüntetést kiosztottam, akik kiszabadításomat követelték, s azt írták, bárhová megyek a megyében, követni fognak. Utólag, és ha felkeresnének, előre is meleg bajtársi, baráti üdvözletemet küldöm nekik.” G. S. Elhagyott autó Lajosmizsén állította le egy budapesti hölgy 1500-as Ladáját, mivel férje rosszul lett. A kocsit akkor kénytelenek voltak Mizsén hagyni, amikor viszont a tulajHonos visszatért, annak már csak hűlt helyét találta. Mérgezett marhatrágya A veszélyes hulladék a Kálmán-hegyen. FOTÓ: bálái f. István Több száz tonna marhatrágyában felitatott veszélyes vegyi hulladékot őriznek Nagykőrösön, a Toldi Miklós Szövetkezetben. A Kálmán-hegyen ásott, polietilén fóliával bélelt hatalmas gödör bűzös tartalmával hét év óta semmit nem tudnak kezdeni. A szövetkezet még a ’80-as évek vége táján kötött szerződést a helyi Patyolat Kft.-vel, a vegytisztítás során keletkezett olajos, zsímemű anyagok biológiai megsemmisítésére. Az olajfaló baktériumtenyészetek azonban hatástalannak bizonyultak. A vegyi elemzések során kiderült, hogy a Patyolatból átszállított olajiszap a perklóretilén oldószeren kívül jelentős mérgező vegyi anyagot, nehézfémsókat tartalmaz. A biológiai megsemmisítés tehát gyakorlatilag lehetetlenné vált. Jobb megoldás híján a szövetkezet az addig átfuvarozott olajiszapra tárolási engedélyt kért. A bajok a földbirtokrendezések idején sűrősödtek a tároló körül. Ez a terület ugyanis a kárpótlási földalapba került. A Toldi Szövetkezet ugyan kérte a földrendező bizottságot, sőt a kárpótlási hivatalt is, hogy az iszaptárolóhoz tartozó, mintegy tíz hektár területet sorolják a tagi részarányba, ahonnan a szövetkezet majd - úgymond - kivásárolja. A bizottság és a kárpótlási hivatal egyaránt elzárkózott a kérés teljesítésétől. Ily módon a tározó és környéke magántulajdonba került. Azóta felszántották a hozzá vezető utat, a talajvíz ellenőrzésére ásott kutakat betemették, egyszóval lehetetlenné vált a tároló környezetének ellenőrzése. Nem kétséges, hogy a trágyába itatott olajiszaptól mihamarabb szabadulni kell. Ez viszont legalább ötmillió forintba kerül. A Toldiban azt mondják, hogy legfeljebb a költségek felét tudják előteremteni, a másik részét a Patyolatnak kell(ene) állnia, mert felelős azért - állítják -, hogy a töméntelen mérgező iszap a szövetkezet nyakán ragadt. Miklay Jenő MOST OLCSÓBB A GSM A Westel Rádiótelefon Kft. irodáiban május 22-től 27-ig jelentős kedvezménnyel juthat a Motorola 7200-as GSM-rendszerű mobiltelefonhoz. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az akció csak azon vásárlóinkra vonatkozik, akik a kártyát is a Westel Kft. irodában vásárolják, a készülékkel egyidőben. MOTOROLA 7200 CQ QCfl tf 79.900 Ft helyett csak QviüvU I l M 9 u WESTEL IRODA: SZEGED, 6Z20 TISZA LAJOS KRT. 2-4., TEL.: (06 62) 421 -575, j(f/pSőőÁ \ \ \ RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-600 I' '■*/}}} j ) J KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: VARGA LÁSZLÓ TEL: (06 60) 327 635, SÁRI ZOLTÁN TEL.: (06 60) 327-621 WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT
