Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. május 2., kedd A világ nyolcvan országában van jelen a holland-angol multinacionális cég, az Unilever. Termékei közül a Ráma margarint, az Eskimo jégkrémeket, s a különféle mosó- és tisztítósze­reket szerte a világon ismerik. A cégnek Kelet-Európábán 14 gyára, vállalata van, közülük négy Magyarországon. Bács-Kiskun megyében a bajai, mélyhűtött élelmiszereket gyártó válla­lat tartozik a nemzetközi láncolathoz, amely exportra is termel. Az Urdlever tavalyi hazai for­galma elérte a 25 milliárd forintot. Az elmúlt héten - a cég történetében először - magyar új­ságírók is megismerhették az Unilever tevékenységét Hollandiában. A vidéki sajtót lapunk, a Petőfi Népe képviselte. A képen a cég indonéziai péküzeme látható. MÁJUSBAN ÚJ BÉRLŐKET FOGAD Kinőtték az inkubátorházat Másfél évvel ezelőtt - 1993 őszén - kezdte meg a kecske­méti inkubátorház működteté­sét a Bács-Kiskun Megyei An­gol-Magyar Kisvállalkozási Alapítvány. Angol mintára hozták létre azzal a céllal, hogy kedvező le­hetőségekkel megfelelő körül­mények közé segítse a kezdő kisvállalkozókat. Első lépés­ként a volt szovjet laktanya első szintjén alakítottak ki műhely­nek, irodának való helyisége­ket, amelyeket olyan vállalko­zók vehetnek igénybe, akik 2 évnél nem hosszabb ideje foly­tatják tevékenységüket. Az épü­letben a teljes infrastruktúra - telefon, fax, fénymásoló stb. - a rendelkezésükre áll, amellett különböző szolgáltatásokat - könyvelés, adótanácsadás stb. - is igénybe vehetnek. Tavaly nyárra betelt a ház alsó szintje, igény viszont van újabb helyiségek bérlésére. Ezért az alapítvány január kö­zepén hozzáfogott a második szint kialakításához. Ehhez a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól kaptak pályázat útján 4,5 millió forintot, amit saját forrásból 800 ezer forint­tal kiegészítettek. Az újabb 15 irodahelyiséget a tervek szerint május elejétől vehetik birto­kukba a vállalkozók. A feltéte­lek az inkubátorház megnyitása óta változatlanok. A fenntartási költségekhez való hozzájárulás négyzetméte­renként 6000 forint havonta, aminek csak a 75 százalékát fi­zeti a vállalkozó az első évben, a következő esztendőben a 85, a harmadik évben a 100 száza­lékát. A negyedik évben plusz 15 százalék terheli a teljes ösz­­szeget. (Ez azért van így, hogy önállósulásra ösztönözzék a „régieket”, hiszen az újaknak kell a hely.)- almási -A feketegazdaság gyökerei SZAKKÖNYVTÁR Szőlőművelés, borkészítés A neves szőlőkutató, dr. Bog­nár Károly szerkesztésében 1990-ben megjelent a Szőlős­gazdák könyve című szakmai kiadvány, amely egyedülálló volt az ezzel a témával foglal­kozó művek között. Mondhat­juk azt, hogy sikerkönyv lett, 40 000 példányban jelent meg és három hónap alatt elfogyott az utolsó példányig. A Gazdaképző sorozatban napvilágot látott mű jelentős segítséget adott a kisgazdák­nak. Kitért azokra a mesterfo­gásokra, amelyekkel a termelés eredményesebbé tehető. Kitű­nik, hogy a szőlő nem igazán nagyüzemi növény, szinte min­den tőke megkívánja az egyedi gondoskodást. Mindezt azért kellett elmon­dani bevezetőként, mert megje­lent dr. Bognár Károly és Mercz Árpád, a szakmai kö­rökben elismert borász szer­kesztésében, a fent említett könyv második, átdolgozott ki­adása, a Gazdakönyvtár soro­zatban. Örvendetes, hogy a Mezőgazda Kiadó kezdemé­nyezte a szakmai piacon hiány­cikknek számító mű kiadását. Igaz, kissé karcsúsította az át­dolgozás során. Elmaradt néhány fejezet. Ilyen a történelmi visszatekin­tés, a borvidéki beosztás, a sző­lőkataszter, a változó szerve­zés, az adózás stb. Ugyanakkor nagyobb teret kapott a prakti­kus, gyakorlati módszerek le­írása, ami elősegíti a kisgazda­ságok eredményes termelését. Tudvalevő, hogy a magyar szőlőtermesztés és borászat kri­­tikus helyzetben van. A szerző­páros, de általában a szakembe­rek véleménye szerint is a hely­zet kulcsa, megoldása ma az árutermelő szőlősgazdák kezé­ben van. A hazai gazdák már átéltek válságos időszakokat. A meg­újuláshoz segítséget ad ez a könyv, hiszen a fajták ismerete és kiválasztása, a legújabb mű­velési módok, a növényvéde­lem, a gépesítési lehetőségek, a borkészítés csínja-bínja megta­lálható benne. Megjegyzendő azonban, hogy a bevezetőben említett első kiadáshoz képest a könvv ára jeletősen emelkedett. Amíg azt alig másfélszáz forintért kí­nálták, addig az új kiadás csak­nem ezer forintba kerül. Ennyit romlott a forintunk? Mindazonáltal nyugodt szív­vel ajánljuk a mű forgatását a Duna-Tisza köze szőlészkedő­­borászkodó polgárainak, mert jó befektetés. Bizton számíthat egy újabb sikerre. Kereskedő Sándor Nyereséges volt a bácsalmási áfész Négymillió forintos nyereség­gel zárta a tavalyi évet a Bács­almás és Vidéke Áfész. Az egyre nehezedő gazdasági kö­rülmények között az elmúlt év­ben húszszázalékos forgalom­­növekedést könyvelhettek el. Zátonyi Sándor elnök szerint ezt egyrészt a tavalyi negy­venmilliós beruházásnak kö­szönhetik. Megújult az egyik bácsalmási élelmiszerboltjuk, Madarason új üzletet építettek, rendbe hozták kunbajai benzin­­kútjukat. A forgalomnövekedés másrészt annak a szövetkezeti beszerző hálózatnak köszön­hető, amelyet a jól menő áfé­­szek hoztak létre. Az árut ol­csóbban tudják beszerezni, így a boltokban is kedvezőbb áron kínálhatják. Az idei terv 70-80 milliós forgalomnövekedést tartalmaz. A bácsalmási ruházati áruház teljes felújítása szerepel a fej­lesztési tervben.-pásztor­örömmel értesültem arról, hogy a kormány érvényesíteni akarja a törvény szigorát a feke­tegazdaság szereplői ellen. Örömömet csupán két dolog árnyékolja be. Az első: a bűn­üldöző szerveknek talán eddig is kötelességük lett volna el­járni a törvénysértőkkel szem­ben. Nagyon hasonlít ez ahhoz, ahogyan a Tanúban Pelikán ügyvédje mondja a feketevágá­sért fogva tartott ügyfelének: „Példát akarnak statuálni..., minden a statuáláson múlik”. Bánatom második oka: a feke­tegazdaság felszámolása hitem szerint nem egyszerűen bűnü­gyi kérdés, csakis rendőri, igaz­ságszolgáltatási eszközökkel nem lehet elejét venni. Az adók, az illetékek, a díjak, a járulékok A bajok gyökereit abban lá­tom, hogy a legális gazdaság közterhei - az adók, az illeté­kek, a díjak, a járulékok - olyan nagy összegűek, hogy az érin­tetteknek érdemes a törvénysér­tés kockázatát is vállalni. Ezen az áron jelentős külön haszonra és versenyelőnyre te­hetnek szert a legálisan mű­ködő gazdasággal szemben. A feketegazdaság Európában is csak ott üti fel a fejét, ahol na­gyok a gazdálkodók terhei: Olaszországban, Németország­ban és Ausztriában. A másik mételye a gazda­ságnak a korrupció. Ennek is CIKKÜNK NYOMÁN Nem titkolunk semmit! A Petőfi Népe 1995. április 12-ei, szerdai számában, a Né­zőpont rovatban írás jelent meg az elsősorban a Bácskát sújtó sertésbetegség fellépéséről. A szerző nehezményezi a közvé­lemény tájékoztatásának hiá­nyát, illetőleg elégtelen voltát az illetékes hatóságok részéről. Mint a növényvédelemért részben felelős megyei hatóság, itt érezzük magunkat igaztala­nt érintve. Állomásunk egyik feladata ugyanis, hogy a várha­tóan fellépő növényi károsí­­tókra, várható kártételükre és az ellenük való védekezés lehető­ségeire és szükségességére fel­hívjuk a termelők figyelmét, megtegyünk mindent annak ér­dekében, hogy a gazdák a szük­séges információk birtokában legyenek. Mi ennek a feladatunknak igyekszünk maximálisan eleget is tenni. A cikkben említett „kukoricát károsító bogár”-ról - egyéb tájékoztatási lehetősé­geink mellett - többek között a Petőfi Népe hasábjain is hírt ad­tunk. A lap ez év március 21-ei, keddi számában „Milyen nö­­vénykárosítókra számítha­tunk?” címmel interjú jelent meg Balog Bélával, az állomás igazgatójával. Az anyagban té­telesen került szó a károsító támadási irányáról, a terjedés sebességéről és a károsító rendkívüli veszélyességéről. Természetesen szó esett a meg­jelenés esetén teendő intézke­désekről is. Az újságban már más szakemberek is foglalkoz­tak ezzel a károsítóval. Mi tehát igyekszünk tájékoz­tatni, felhívni és semmit sem szándékozunk eltitkolni. Balog Béla igazgató, megyei növény­egészségügyi és talajvédelmi állomás A Bács- Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány továbbképzést TB változások 1995. címmel Kecskemét, 1995. május 15. 18.30 óra Civil Szervezetek Háza Kápolna u. 11. (volt Lugossy u.) Tiszakécske 1995. május 22. 17.00 óra Móricz Zsigmond Gimnázium Erkel fasor 10. Adóváltozások 1995. évben Kecskemét 1995. május 16. 18.30 óra Civil Szervezetek Háza (volt Lugossy u.) Tiszakécske 1995. május 4. 17.00 óra Móricz Zsigmond Gimnázium Erkel fasor 10. Érdeklődni lehet: Bács- Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kecskemét, Deák F. tér 3. Tel.: 76/485-504, 485-271. (51844) két gyökere van. Ha túl sok en­gedélyt kell a magángazdaság­nak kérnie ahhoz, hogy mű­ködni tudjon, akkor az engedélyadás is iparrá válhat, mégpedig igen jövedelmező „iparrá”. Amióta elvált egymás­tól a tulajdon és a menedzs­ment, azóta a vezetők széles köre nemcsak a tulajdonossal szembeni hűségből, hanem a hűtlenségből is gyarapodhat. A valódi tulajdonosok ez ellen erélyesen és szakértelemmel védekeznek, a nem valódi gaz­dák - például az állam - arra tö­rekednek, hogy gondosságukat kellő számú szabállyal és papí­rossal igazolják. Mielőtt rendőrért kiáltana Ha tehát a gazdaság a vállal­kozók rovására próbálja túlzot­tan központosítani a jövedel­meket, a feketegazdaság újabb és újabb gyökereket ereszt. A gyógyszer: a központosítás csökkentése, a kisebb adó- és társadalombiztosítási terhelés lehet. Ha mérsékelni akarjuk a korrupciót, kevesebb regulára és engedélyre, s valós tulajdo­nosokra van szükség. Tehát a túlzott állami újraelosztás és a túlméretezett állami szerepvál­lalás a gyökere a feketegazda­ságnak. Egyedül a kormánynak áll módjában, hogy e tényező­kön változtasson. Még azelőtt, hogy rendőrért kiáltana. Bácskai Tamás Billent a mérleg a biztosítónál Az ÁB-Aegon Általános Bizto­sító Rt. az elmúlt évet 825 mil­lió forintos nyereséggel zárta, szemben az 1993. évi 76 millió forintos veszteséggel. Az alapí­táskor még arra számítottak, hogy 1996-ig veszteséges lesz a cég, ám már 1994-ben nyeresé­get sikerült elérni - jelentette be a napokban sajtótájékozta­tón Kepecs András, a cég vezé­rigazgatója. A továbbiakban szólt arról, hogy a biztosító be­fektetéseinek összértéke 1994. végén elérte a 62 milliárd forin­tot, a hozam pedig a 25 száza­lékot. Jó terméskilátás a cukorrépánál A Cukoripari Egyesülés szakér­tői szerint az idén jó cukorrépa­­termés várható. Áz egyesülés adatai szerint a termelők 124 ezer hektáron vetették el e fon­tos ipari növényt. A vetés az or­szág teljes területén csaknem teljesen befejeződött. Erről An­­geli András, az egyesülés igaz­gatóhelyettese tájékoztatta a sajtót. Az érdekképviseleti szerve­zet vezető tisztségviselője el­mondta: a szakemberek számí­tása szerint a jelenlegi vetéste­rületről 38 tonnás hektáron­kénti termésátlaggal számolva mintegy 4,7 millió tonna cukor­répa lesz betakarítható az idén. i1111111111111111 *'T1111111111 ri * i * 111 * 111 > i1111 * i111 r1! 1,1,1, i,), ‘ |,!iTi. ■r»T*T«Ty i11111111111 i‘ill‘l‘r T~T Meghívó Várjuk az ÉPÍTŐANYAG KERESKEDŐKET all. Építőipari Szakkiállításon május 3-ától 6-áig (Erdei F. Műv. Központ), valamint új kecskeméti telepünkön: Wéber Ede út 3. (volt Korhánközi út) Szeretettel: PRO - MÉSZ RT Építőanyag Nagykereskedés Kecskemét, Tel: 76/486-552 Fax: 76/493-903. Régi és új viszonteladók látogatását kérjük, isised) 'ftitTtifit'fitr^jijiNilifiTif'liliyíl1111111Xft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom