Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-31 / 126. szám
1995. május 31., szerda Belpolitikai Körkép 7. oldal TISZTÚJÍTAS A MEGYEI FIDESZNÉL Az alelnök nem mond le A Fidesz Magyar Polgári Párt Bács-Kiskun megyei választmánya felszólította a megyei önkormányzat Fidesz frakcióját, hogy mondják fel az MSZP-vel és az FKgP-vel kötött együttműködési megállapodást. Ismeretes, hogy a 46 tagú megyegyűlésben a Fidesz egy alelnöki helyet kapott e megállapodásnak köszönhetően a két kisgazda alelnök és a szocialista elnök mellett. A történtek miatt dr. Bacsó Mihály fideszes alelnök május 29-én kilépett a Fidesz megyei közgyűlési frakciójából, mi több, a Fideszből is. Bacsó Mihályt megkérdeztük, hogy mint megyei alelnök a helyén marad-e?- Felkértek, hogy mondjak le az alelnökségről, de ennek természetesen nem teszek eleget. A Fidesz megyei választmánya úgy gondolja, hogy azok az eredmények, melyeket vártak az együttműködési megállapodástól, nem következtek be. Én ezzel nem értek egyet. Dr. Bacsó Mihály- A törvény szerint nincs visszahívási lehetőség. Ezek szerint a következő választásokig függetlenként marad megyei alelnök?- Igen. A Fidesz megyei elnökségének tisztújítása lapunk információi szerint a következő eredménnyel zárult: megyei elnök a bajai dr. Zombor Gábor lett. Alelnökök: Tóth István (Kalocsa), dr. Endre Sándor (Kiskunfélegyháza), Fodor László (Pirtó), Zsigó Róbert (Bácsalmás). A megyei közgyűlésben Zombor és Endre van még a Fidesz színeiben, így minden bizonnyal eleget tesznek a választmány felszólításának és felmondják a megállapodást a szocialistákkal és a kisgazdákkal. A megyegyűlésben a „kormánytöbbség” ezzel együtt nem kerül veszélybe. „Alelnöki megválasztásomkor a rám leadott 30 szavazat kötelez arra, hogy amit elvállaltam, tisztességgel végigcsináljam. A döntés mögött meghúzódó paktumról most nem szeretnék nyilatkozni. Remélem, később sem kényszerítetek majd rá” - írja Bacsó Mihály alelnök a Fideszből való kilépésének indoklásában. A témára lapunkban visszatérünk, hiszen a választmány álláspontjára is kíváncsiak vagyunk. M. Gy. A PÉNZÜGYMINISZTER SPANYOLUL VÁLASZOLT Parlamenti pengeváltások A parlamentben tegnap az azonnali kérdések sorában Kutrucz Katalin (MDF) szóvá tette, hogy a Bokros-csomag módosító indítványainak szavazásakor a kulturális kormányzat nem lépett fel azon javaslat elfogadása ellen, amely szerint az idén nemcsak a tandíjat, hanem a hallgatók által különböző címeken befizetett pénzeket is elvonják majd a felsőoktatási intézményektől. Fodor Gábor kultuszminiszter rámutatott, hogy vita folyik a költségvetési bizottság említett módosító indítványának értelmezéséről. A tárca ezért tisztázásra kérte fel az alkotmányügyi és az oktatási bizottságot. A miniszter mindazonáltal leszögezte: a kormánynak sem áll szándékában elvonni a főiskoláktól és az egyetemektől a hallgatói befizetéseket. Morvái Ferenc (FKgP) azt firtatta, mivel foglalkozott Bokros Lajos 1978-79-ben. A képviselő ugyanis megkérdőjelezte, hogy a jelenlegi miniszter akkortájt valóban Panamában járt egyetemre. Bizonyításképpen Bokros Lajos folyékonyan, spanyolul adta elő, hogy a panamai állami egyetemen elvégzett egy évet, és ott megírt disszertációja alapján a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen doktorált, summa cum laude minősítéssel. Morvái viszont kijelentette: szerinte a miniszter 50 dollárért vette a diplomáját. Az elnöklő Salamon László e ponton megszakította az azonnali kérdések-válaszok rendjét. Közölte, hogy megítélése szerint Morvái Ferenc felvetése nem közügyekre irányul, a kérdés tehát nem tartozik a Parlament elé. Kérte a minisztert, álljon el a válaszadástól, ugyanakkor jelezte, hogy személyes megtámadtatás címén, ha óhajtja, megadja számára a szót. Bokros Lajos nem kívánt a képviselőhöz hasonló stílusban válaszolni. Annyit azért megjegyzett, hogy disszertációját Budapesten védte, így aligha vehette a diplomáját 50 dollárért. (Utóbb István József a kisgazda frakció nevében elhatárolódott Morvái Ferenctől, és megkövette a pénzügyminisztert.) Torgyán József (FKgP) arra várt választ a honvédelmi minisztertől, hogy milyen lépéseket tett a határainkat fenyegető szerb veszély elhárítására. Keleti György beszámolt arról, hogy a kormány nemzetbiztonsági kabinetje folyamatosan értékeli az ország biztonsági helyzetét, a délszláv válság alakulását. Megítélésük szerint nem fenyegeti az országot közvetlen katonai veszély, ugyanakkor szükségesnek látták a honvédelmi tárcánál és a honvédségnél bizonyos intézkedések bevezetését. A miniszter a részletekről titoktartási kötelezettsége miatt nem nyilatkozott. Azt azonban tudatta, hogy a készenléti kategóriába jelölt erők szükség esetén képesek a rájuk háruló feladatok végrehajtására, végső esetben a határ katonai lezárására. A jelenlegi helyzetben nem rendeltek el magasabb harckészültséget, sem mozgósítást, csapatösszevonást vagy átcsoportosítást, de erre mindig készen állnak. Balsay István (Fidesz) arra hívta fel a népjóléti tárca figyelmét, hogy egyes hírek szerint 15 millió tb-kártya van for- | galomban az országban, mi- j közben a lakosság 10 százaléka [ le sem adta kártyáját. Kökény Mihály népjóléti államtitkár cáfolta ezeket a híreket, s közölte, hogy az áprilisi adatok szerint valamivel több, mint 10 millió leadott kártya után finanszírozták a háziorvosi szolgálatot. Azt azonban elismerte, hogy nem a legjobb mód a kártyához kötött finanszírozási rendszer, ezért tervezik ennek megváltoztatását. Varga László és Surján László (KDNP) kérdésére válaszolva Kökény Mihány népjóléti államtitkár közölte, hogy nem változtatnak a szakorvosi vizsgálatra, illetve kezelésre szoruló állampolgárok utazási térítési rendszerén. Sőt, valamivel még meg is emelik az e célra fordítható összeget. Az Országos Mentőszolgálatnál viszont - mondta az államtitkár, immár Wachsler Tamás (Fidesz) kérdésére - részleges térítési díjat kívánnak bevezetni az egyszerű betegszállításnál. A tárca egyébként az egészségbiztosítási pénztárral közösen előterjesztést dolgozott ki a mentő- és betegszállítási rendszer szétválasztásáról, a modernizálásáról. Program az európai csatlakozáshoz A kormány modernizációs programjának legfontosabb üzenete: Magyarországnak van esélye a fejlett országokhoz való felzárkózásra - mondta Hóm Gyula miniszterelnök tegnap azon a nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a nyilvánosságnak a modernizációs program alapját képező előkészítő dokumentumot. A miniszterelnök szerint november végére, a szakmai viták után végleges formáját elnyerő program az EU-csatlakozás konkrét programjának is tekinthető. Lehetővé teszi, hogy kialakuljon a társadalom gerincét képező középosztály. Az egyik célkitűzés, hogy a munkanélküliség 2000-ig 10 százalékra, majd annál kevesebbre csökkenjen. A program abból indul ki, hogy Magyarország még az ezredfordulóig teljes jogú tagja lehet az EU-nak, és a mostani, NATO-partneri viszony is szövetségesi kapcsolattá válhat. Két szakaszban vázolja fel a dokumentum az ország várható fejlődését: az EU-csatlakozásig és a 2000 utáni időszakban. Hóm szerint Magyarország a régió kereskedelmi-pénzügyi központjává válhat. Regionális fejlesztési irányokat is említ a program, és megalapozó eleme a szellemi tőke fontosságának hangsúlyozása - elsősorban az oktatás, a tudomány és a kultúra területén. A miniszterelnök azért tartja ezt fontosnak, mert a kormány gazdaságstabilizációs csomagja miatt komoly feszültségek vannak a kormány és a szellemi szféra képviselői között. Kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta, hogy a kormánynak közép- és hosszú távon nincs szándékában megszorító intézkedéseket hozni, a mostaniakra az alapok megteremtése érdekében volt szükség. Hans Beck nagykövet, az Európai Unió budapesti misszióvezetője gratulált ahhoz, hogy Magyarország a csatlakozni kívánó országok közül egyetlenként ilyen tervet készített, és az EU bizottsága nevében további segítséget ígért. A nagykövet konkrét dátumot nem kívánt megnevezni Magyarország EU- felvételére, mindazonáltal nem tartotta valószínűtlennek, hogy hazánk 2000-re esztendőre az Unió teljes jogú tagja lesz. Kevés ügyben értettek egyet Összesen tizennégy pontban kellett volna, s végül háromban sikerült a küldötteknek megállapodni tegnap, a megyei valamint a kecskeméti önkormányzat egyeztető tárgyalásának első, érdemi fordulóján. Megállapodás született a megyei könyvtár működtetéséről. Bár a kecskeméti önkormányzat az év hátralévő részében biztosítja az intézmény működtetéséhez szükséges pénz felét, a kecskeméti közgyűlés egyeztető bizottsága azt kérte, hogy legkésőbb szeptember végéig készüljön részletes kimutatás arról, mire fordítja a könyvtár az általuk biztosított 26 millió forintot. A következő évi tehermegosztásról később újra tárgyalnak. Szintén megállapodás született a megyei kórház bölcsődéjének és óvodájának működtetéséről. A 95 gyermek ellátását biztosító óvodát szeptember elsejétől átveszi a kecskeméti önkormányzat, a bölcsődébe járó gyerekeknek pedig a nyolc önkormányzati bölcsődében biztosítanak helyet. A küldöttek határoztak a Nyíri Úti Általános Iskola és Speciális Iskola, valamint a Juhar Utcai Általános Iskola és Diákotthon összevonásáról is. Az összevont intézményt szeptember elsejétől a megyei önkormányzat működteti. 1995- ben Kecskemét a költségvetésében eredetileg meghatározott összeggel, 1996-tól pedig megállapodás szerinti összeggel járul hozzá az intézmény finanszírozásához. Szöges ellentében állt a két egyeztető bizottság véleménye az E75-ÖS út elkerülő szakaszának költségvállalásáról: Kecskemét mintegy négy és fél millió forintot, a megyei önkormányzat pedig 25 milliót követelt a másiktól. A tárgyaló felek úgy döntöttek, hogy a követelésük jogosságát igazoló dokumentumokat kicserélik, és ezt követően újratárgyalják a kérdést. Szintén további tárgyalásra lesz szükség a helyi rádió kérdésében. A megyei önkormányzat által felajánlott együttműködési lehetőséget ugyanis a kecskeméti küldöttek nem tartották megfelelőnek, s ha előnyösebb ajánlat nem lesz, úgy egy önálló kecskeméti rádió alapítása is elképzelhető. Az egyeztető tárgyalás napirendjén szerepelt a Calix Gyógyszerellátó Vállalat részvénytársasággá alakítása is, ám a kecskeméti önkormányzat képviselői további információkat kértek a téma érdemi tárgyalásához. Az egyeztető tárgyalás következő fordulóját várhatóan június közepén tartják. Rákász Judit Éretlen minisztériumi tervezet? Megsemmisített rendelkezés Alkotmányellenes a felsőoktatási törvény azon rendelkezése, amely a felsőoktatás valamennyi intézménytípusából, szakágazatából, képzési szintjéből és formájából - a megkülönböztetés lehetősége nélkül - kizárja azt a személyt, akit a közügyektől eltiltottak. Az Alkotmánybíróság ezt a rendelkezést 1996. december 31-ei hatállyal megsemmisítette. A határozat rámutat: az a tény, hogy a közügyektől eltiltott személy felsőfokú tanulmányokat végez, önmagában nem feltétlenül veszélyezteti a felsőoktatás, illetve valamely felsőoktatási intézmény működőképességét. Tét a vagyon Megkezdték a múlt héten befejezett üzemi, közalkalmazotti tanács választások eredményeinek összesítését a 22 ágazati-szakmai választási bizottságnál. Ennek alapján történhet meg a szakszervezetek ágazati vagyonának végleges elosztása. A Liga az 1993-as választásokon a vasút szakmai területen ért el legjobb eredményt. Itt a szakszervezeti jelöltekre leadott 405 ezer szavazatból 82 ezret szerzett meg. A vasas szakterületen a 993 ezer szavazatból 105 ezret adtak a Liga jelölteire. Az idei választásról még csak 8 jegyzőkönyvet küldtek meg a Liga konföderációhoz a tagszervezetek. Ebből következtetések még nem vonhatók le. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöksége kiérleletlennek tartja a Népjóléti Minisztérium által a Bokros-csomaghoz kapcsolódóan elkészített rendelettervezeteket. A testület ezért nem adta egyetértését ezekhez, de további egyeztetéseket kezdeményezett a tárcával. A tervezetek egy része szorosan összefügg a még el nem fogadott tb-költségvetéssel. A jogszabályok másik csoportját szakmai és biztosítói szempontból kifogásolták. A fogászatot érintő változtatások közül a biztosító értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miközben az év második felében elvileg minden fogorvosi szolgálat csak az eddigi támogatás felét kaphatja meg a tb-től, a tervezetben az iskolafogászatra és a szájsebészetre ennél magasabb szintű előirányzat szerepel. Értelmezési nehézség miatt nem tudott egyetérteni az elnökség a tervezet azon kitételével, amely szerint a törvény hatályba lépése előtt megkezdett fogászati, protetikai, illetve gyógyfürdőellátásokat további 90 napig még ingyen vehetik igénybe a biztosítottak. Arról ugyanis nem szól a jogszabály, hogy mit kell érteni megkezdett ellátásokon. A képviselő megmagyarázta Formabontó beszélgetésre volt hivatalos többek között lapunk is a halasi városi televízióba. A költségvetés módosítását megszavazó parlamenti ülés másnapján élő adásban kapott lehetőséget dr. Várnai László, a 8. számú választókerület országgyűlési képviselője, hogy a helyi sajtó kérdéseire válaszolva népszerűsítse a kormány és a törvényhozók munkáját. Az első kérdés helyi vonatkozású volt. A nagycsaládosok kiskunhalasi egyesülete a költségvetési szavazást megelőzően beadvánnyal kereste meg a képviselőt, amelyben kérték, ne szavazza meg a családi pótlék korlátozását. Mint kiderült, az időközben többszörös módosításon átesett javaslatot a képviselő elfogadta, mert úgy ítélte meg, hogy az már nem azonos az eredeti indítvánnyal. A nettó családi jövedelemmel számított s a korlátozást csúsztatott határösszegekkel érvényesítő, módosító javaslat nem zárja ki az igazán rászorulókat a gondoskodásból - mondta a képviselő. A szocialisták 1993. évi programjával való szembesítésre is sor került. Tudniillik a párt akkor azt tartotta igazságosnak, hogy a családi pótlék a gyermeknevelés költségeivel legyen azonos. A kormányzópárti képviselő szerint az idézet nem a szocialisták választási programja, hanem egy hosszú távú szociáldemokrata elképzelés, amelyet rendre előcitálnak. Lapunk kérdésére, hogy miért tartózkodott a szellemi honoráriumok negyvenszázalékos megsarcolását módosítani akaró indítvány megszavazásakor, dr. Várnai László a következőkkel válaszolt:- A mi tartózkodásunk képviselőtársaimmal nem hezitálás volt. Meggyőződésem, hogy jelzést kívántunk adni a kormányzatnak, hogy a kultúra helyzete nincs rendben. Válaszunkra - hogy ebben az esetben a tartózkodásnak nem csupán jelzésértéke volt, hiszen ők buktatták meg a javaslatot - állást foglalt a képviselő. Úgy vélte, a „nem termelő szféra” irányába kell kiszélesíteni a társadalombiztosítási alapot. Véleménye szerint ez a réteg egy „rendkívül jól szervezett társaság”. Látható volt ez a javaslat megszavazásakor is. Szerinte éppen a túlzott érdekérvényesítés tántorított el sok képviselőt, hogy objektívan döntsön. A jelenlévők részéről felmerült, hogy a szellemi foglalkozásúak már eddig is fizették a tb-járulékot, s ez az újabb sarc helyi lapokat, rádió- és tv-stúdiókat tehet tönkre, ám a képviselő nem osztotta aggodalmunkat.- No még egy kis megszorító intézkedés, és biztosan talpra áll...
