Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-11 / 109. szám

Ötletek, tippek, tanácsok Új pályaválasztási lehetőség érettségizetteknek, Halason Ballagó^jándék Beszédtéma, hogy a ballagó nagylánynak, nagyfiúnak mi­lyen ajándékot vegyenek. Hall az ember autóról, súlyos pe­csétgyűrűről, s szömyűlködik is kellőképpen. Az egyre nehe­zebb helyzetbe kerülő csalá­doknak kínos helyzetet teremt, ha valakik hivalkodásból ver­sengésre késztetik a szeré­nyebb anyagiakkal bírókat. Talán jó lenne, ha a gazdagab­bak is figyelnének az ajándé­kozáskor erre. Lehet, hogy pil­lanatnyilag irigyelt helyzetbe kerülhetnek: de nem biztos, hogy az érdemein felül meg­ajándékozottnak előnyére vá­lik ez. Az érettségit nem arra ta­lálták ki, hogy a külsőségek­ben vetélkedjenek. A villogás maradjon a „vizsgálatra”. Érettségizettek számára kínál továbbtanulási lehetőséget a ha­lasi Garbai Sándor Szakképző Iskola egészségügyi és szociá­lis tagozata. A hároméves ápo­lói, s az egyéves szociális asz­­szisztensi képzést szeptember 1-jén indítja az intézmény.- Az érettségin kívül milyen egyéb feltételei vannak a je­lentkezésnek? - kérdeztük Be­csemé dr. Kiss Erzsébetet, a ta­gozat vezetőjét.- A képzés leendő résztvevő­inek - akiknek május 30-ig személyesen kell jelentkezniük intézményünkben - egészség­­ügyi és pályaalkalmassági vizsgálatokon kell részt ven­niük, melyeken eldől, hogy megfelelnek-e a követelmé­nyeknek. Akik alkalmasak, olyan, az európai normákhoz igazodó középfokú szociálisszakember­képzésen vehetnek részt, mely­nek elvégzése igen jó esélyeket kínál az elhelyezkedésre szá­mos egészségügyi és szociális területen. A képzéshez gyakor­lati feladatok is kapcsolódnak. Az ápolók egészségügyi intéz­ményekben, szakrendeléseken és a kórházban, a szociális asz­­szisztensek többek között a csa­ládsegítő központban, a neve­lési tanácsadónál és szociális otthonokban vesznek részt gyakorlaton. Ádám Miklós Fogy az energiánk! fűtés A családi giafelhasz megoszlása közlekedés Mi PllOH NtPl GRAFIKA főzés, hűtés f s kisgépek világítás ■íjíí&íí" %• ; f ~ (¥) r l , J iasüsa 54% 11% 6% ! 2%| 1% A felhasználás aránya mutatja, hol lehet „megfogni”. De még mennyire! Szerencsére a telet már túléltük, a fűtés gond­jait a nyári hónapokra letehetjük a vállunkról. Helyette viszont a hűtés jön: a melegben gyorsab­ban romlanak az élelmiszerek. Akinek van hűtőládája, már átrendezheti a disznóvágás „em­lékeit”, s helyet készíthet a ha­marosan érni kezdő szamócá­nak, ribizlinek, piszkének és málnának. Aki már több éve gyakorolja az otthoni hűtőtáro­lást, az tudja: mint mindenben, itt is önmérsékletet kell tanúsí­tani. Nincs kellemetlenebb an­nál, ha rengeteg cseresznyét fa­gyasztunk le, s a későbbiekben „ki kell enni”, hogy más is férjen bele. Ezt a „gondot” azonban a tavaszi fagyok elhessegették: a cseresznye- és sárgabarackfá­kon alig mutatkozik a termés. Bizony annak van szerencséje, aki jó helyre ültette a fákat: azo­kon talán terem valami muta­tóba. A meleg vizet sem kell felta­lálnunk, az viszont nagyon érde­kes tapasztalatom: amióta fel­szereltettem a vízórát, sokkal ta­karékosabbá váltam. Sőt: szinte sportot csinálok a fogyasztás csökkentéséből. Úgy ám: ha az ember érzékelhető eredményt ér el a takarékoskodással, ez a tény máris szárnyakat ad a polgári erény gyakorlásához. Mind­amellett érdemes a kicsire is oda­figyelni! A villanyszámlák ugyanis mostanában egyre töb­bet mutatnak. Megdöbbentő látni, hogy a tömbépület lépcső­házában délután 4 órakor a meg­szokott mozdulattal fölkattintja a villanyt a nagylány. Most két variáció van: vagy rendszeresen késő éjjel jár haza, vagy pedig a mamája fizeti a közös költséget. Társasházak, társtulajdonosok: jogok és kötelezettségek Gondoljunk csak bele: egy-egy tízemeletes házban lakik annyi család, mint egy kisebb faluban. A „lakógép” egyes sejtjeiben élők között nem ritkán adódnak vitás kérdések. A békés együtt­élés szabályai a nézeteltérések elkerülését, rendezését szolgál­ják. A társasháztulajdon a közös tulajdon egyik fajtája. Vagyis az épület meghatározott részei - el­sősorban a lakások - a bentlakók külön tulajdonában, míg a tár­sasház többi részei - a lépcső­ház, a folyosók, a tető, a lift, az udvar - a lakók közös tulajdoná­ban vannak. Ennek pontos határait az alapító okirat tartalmazza. Ami azt is jelenti, hogy a tu­lajdonostársak mindegyike jo­gosult ugyan az épület közös te­rületeinek használatára és bir­toklására, de ezt a jogát egyikük sem gyakorolhatja a többiek jo­gainak és törvényes érdekeinek sérelmére. A társasház tulajdonosainak közös dolgait éppen ezért köz­gyűlésen kell tisztázni, minden lakóval előzőleg ismertetett na­pirendi pontok szerint. Az el­hangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni, és a szótöbbség­gel megszavazott döntéseket minden lakónak kötelező betar­tani. Amennyiben a közgyűlé­sen nem sikerül szótöbbséges határozatot hozni, bármelyik tu­lajdonostárs bíróságtól kérheti az ügy rendezését. A törvény egyhangú határozatot ír elő a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásokhoz, az egész társasház használatba, haszonélvezetbe adásához. Hasonló, egyhangú döntés kell ahhoz is, hogy az épületet biztosítékul le lehessen kötni, vagy más módon meg le­hessen terhelni. A minden tulaj­donostársat érintő ügyek intézé­sére a közös képviselőt kell fel­hatalmazni. Az igaz, hogy a saját tulajdoni részével, lakásával mindenki szabadon rendelkez­het, de a közös tulajdonú épület­részek használatához, átalakítá­sához a tulajdonostársak enge­délyét is meg kell szerezni. En­nek hiányában az önkényesen el­járó lakó felelősséggel tartozik a kárért, amely ténykedésével összefüggésben keletkezett. § MIT MOND A JOG? § A barátság kevés a kft.-hez Öt jóbarát elhatározta, hogy élelmiszer kis- és nagykereskede­lemre adja a fejét. Összeálltak, létrehoztak egy kft.-t, megkötöt­ték a társasági szerződést. Hárman be is fizették a törzsbetét rá­juk eső részét, majd aláírtak egy nyilatkozatot, miszerint vala­mennyiüknek banki aláírási joga van. Másnap ketten, akik még nem fizették be a betétjüket, jelentkeztek a banknál és felvettek a társaik által befizetett összegből 800 000 Ft-ot, majd eltűntek. A hasonló esetek elkerülése érdekében ajánlatos a gazdasági társaságokról szóló törvény ga­ranciális szabályait betartani és körültekintően eljárni már a cég megalapításakor is. A társasági szerződésben ér­demes kikötni, hogy a cég nevé­ben lehetőleg csak ketten együt­tesen írhassanak alá, banki alá­írásijoga pedig csak az ügyveze­tőknek legyen. Célszerű megál­lapodni abban is, hogy amíg minden tag be nem fizeti a törzs­betétjét, addig a tagok ne rendel­kezhessenek a társaság vagyo­nával. Ha a befizetések után bármilyen okból hozzá kell nyúlni a közös vagyonhoz, össze kell hívni a taggyűlést, a pénz felhasználásának célját és ösz­­szegét meg kell szavaztatni és határozatba foglalni. A bevezetőben említett eset különlegessége, hogy akkor tör­tént, amikor a cégbírósági eljá­rást már megindították, de a cég bejegyzése még nem történt meg. így jogi szempontból a kft. még nem is létezett, nem létező céget pedig perelni sem lehet. Erre az úgynevezett „függő jogi helyzetre” ad eligazítást a tör­vény, amikor kimondja, hogy azok a társasági tagok, akik a lé­tesítés során csalárd módon jár­tak el, korlátlanul és egyetemle­gesen felelnek minden ebből eredő kárért. A jogszabály nem határozza meg közelebbről ugyan a csalárdság fogalmát, de minden olyan szándékos maga­tartás ide sorolható, amellyel a tagok üzletfeleiket, vagy egy­mást megtévesztik, vagy téve­désben tartják. A cég bejegyzéséig a tagok egymás közti viszonyára a pol­gári törvénykönyvben megfo­galmazott, a polgári jogi társa­ságokra vonatkozó szabályok érvényesek. Ez azt jelenti, hogy az „átvert” három tag kártérítési pert indíthat a csalárd módon el­járt másik két társuk mint ma­gánszemélyek ellen, és követel­hetik tőlük a jóhiszeműen, törzsbetétként befizetett pénzük visszafizetését, valamint a kárté­rítés után járó késedelmi kama­tot is, a perköltségről nem is be­szélve. Kamatozó Kincstárjegy 1996/V Erős és biztonságos Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, de magas ka­mattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb idő­re lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpa­pír, amely erre az időszakra igen kedvező, 28,5%-os ka­matot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kama­tozó Kincstárjegy teljes biz­tonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. május 15-19-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. május 19. Évi bruttó kamata 28,5%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, valamint az OTP Bank kije­lölt fiókjaiban a futamidő alatt napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ugyanak­kor vissza is váltható, de ek­kor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamato­zó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 6000 Kecskemét, Szabadság tér 5., Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Izsák, Jánoshalma, Kecel, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Mélykút, Soltvad­­kert, Tiszakécske, Hajós • Budapest Bank Rt. 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 18. • Cooptourist Rt. 6000 Kecskemét, Kéttemplom köz 9-11. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 6000 Kecskemét, Széchenyi tér 14., Rákóczi u. 5„ Baja, Kalocsa (a K&H Brókerház ügynökeként) Mámm ÉMJkmű1» A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom