Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-04 / 79. szám
1995. április 4., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 7. oldal Veréb István a jégverte szőlőtáblákon - amikben kárt tett a napokban volt fagy is - negyedével kevesebb termést számol erre az esztendőre, mint tavalyelőtt volt. ELŐADÁS-SOROZAT LAKITELEKEN A Raiffeisen-típusú szövetkezetek Bács-Kiskun megye szőlősgazdái és felvásárlói nem igyekeznek annak a bejelentési kötelezettségüknek eleget tenni, amelynek feltétele a hegyközségi tagságuk. Legalábbis ez derül ki abból a gyorsmérlegből, amelyet a két legnagyobb szőlőtermő terület önkormányzatától kértünk. Soltvadkerten dr. Béleczki József jegyző elmondta, hogy a helyi újságba a szükséges űrlapot is beletették, mégis eddig mindössze ketten adták le jelentkezésüket. Bár hivatalos nyilvántartásuk nincs a szőlőterületről, mindössze becsült szám, hogy háromezer hektárt meghaladó ültetvény van a város környékén. Tehát ezernél több hegyközségi tagot várnak. Kecelen valamivel jobb a tagi bejelentkezés. Veréb István főelőadónál eddig húsz ültetvénytulajdonos és egy szőlőfelvásárló - a Szőlőfürt Szövetkezet - jelentkezett. A szükséges nyomtatványt pedig kétszázan vitték el. A jegyzett területnagyság eddig száz hektár, a tényleges 1500 hektárnál is több. Sok keceli gazda egyébként aggodalmának is hangot adott. A termelők hiányolják, hogy a törvény nem biztosít az árunak piacot. Nincs szó benne a tagok által fizetendő hegyközségi járulék maximált mértékéről. Félnek attól is, hogy a hagyományos történelmi borvidék - mint például a tokajhegyaljai - a nemzeti tanácsban az Alföldet háttérbe szorítja. Sokan úgy vélik, hátrányt jelent, hogy a Kiskunságnak nincs bevezetett márkaneve, s még számos hasonló aggodalom miatt várakozó álláspontra helyezkedtek a gazdák. Reménykednek abban is, hogy még az utolsó órában valamiféle kedvező törvénykiegészítést ötlenek ki a parlamentben ülők - tolmácsolta többek óhaját Veréb István. A főelőadó még elmondta, hogy Kecelen, legyen bármennyi a gazdák kiadása, az már felmérhető, hogy az idén még érezteti hatását a 1994. évi jégverés. Legalább egynegyedével kevesebb szőlő terem, mint tavalyelőtt. Pulai Sára A Raiffeisen-típusú szövetkezetekről, illetve szövetkezésről indítanak előadás-sorozatot a Lakiteleki Népfőiskolán. A Magyar-Raiffeisen Alapítvány finanszírozásában szervezett szeminárium a résztvevők számára ingyenes, előadója a kecskeméti Zentai Ferenc. Vele beszélgettünk arról, miért fontos ma, Magyarországon, hogy minél többen megismerjék a német szövetkezés példáját.- A feltalálójáról Raiffei- sen-típusúnak nevezett szövetkezetek mintegy 150 éve működnek Németországban és a helyi adottságokhoz igazított változatai Ausztriában - kezdte ismertetését Zentai Ferenc. - Ezek nem termelő, hanem a termelést segítő gazdasági, ennélfogva érdekvédelmi szervezetek. Az iparban, mezőgazdaságban, s részben a kereskedelemben tevékenykedő kisvállalkozókat tömörítik, lakiteleki előadás-sorozatunk a mezőgazdaságiakkal foglalkozik. A tulajdonviszonyok átrendezése következtében létrejött sok kis gazdaság pénz, piac, termelési eszközök és információk hiányában működésképtelenek - folytatta az előadó. - De életképtelenek is, mert a jelenlegi piaci követelményeknek külön-külön nem tudnak megfelelni, s a nagy gazdasági szervezetekkel sem tudják felvenni a versenyt. Ez a világon mindenhol így van. Felvetődik, hogy akkor miért nem másféle gazdasági társulásokat, például részvénytársaságokat hoznak létre? Azért, mert ezek célja a profit, a szövetkezetek pedig az önállóságukat megőrző magángazdák termelését segítő szervezetek. Alakulhatnak alapanyagok, gépek, stb. beszerzésére. A sok egyéb mellett nemcsak az az előnyük, hogy nem a gazdálkodóknak kell (nagy idő- és pénz ráfordítással) a termék után kutatni, utazni, hanem az is, hogy nagy megrendelőként a szövetkezet különböző előnyökhöz jut: kedvezményes ár, helybe szállítás, elsőbbséget élvező kiszolgálás stb. Az értékesítő szövetkezetek nemcsak abban segítenek a termelőnek, hogy biztosan megveszik tőle az árut (túlkínálat esetén legfeljebb megsemmisítik, ilyen célra külön pénzforrást képeznek), hanem abban is, hogy nagy tétellel megjelenve a piacon, döntően befolyásolják az árak alakulását. A szolgáltató szövetkezetek megkímélik a magángazdákat a párhuzamos beruházásoktól, attól, hogy olyan nagy értékű gépeket, egyebeket vásároljanak, amiket a saját gazdaságukban nem tudnak igazán kihasználni. A magángazdák bankok működtetésére is szövetkeznek: saját pénzintézetük az érdekeiknek megfelelően finanszírozza gazdálkodásukat. Egy-egy termelő egyidejűleg több szövetkezetnek lehet tagja, a szövetkezetek pedig egymással is szövetkezve működnek. A Raiffeisen-szövetkezés alapelvei az önkéntesség, az önigazgatás, az önsegélyezés, az önmagával érvényesített felelősség, az identitás, a nyitott tagság, az áttekinthetőség, az egymásra épülő szervezetek és a szövetség létrehozása. Németországban jól kiépítették és jól működtetik ellenőrző rendszerüket, nincs lehetőség arra, hogy a rendszer elidegenedjék a tagságtól. Jelenlétük meghatározó a gazdaságban, a törvénykezésben a döntéshozatal előtt, mint a gazdasági felek egyikét, meghallgatják a véleményüket. Ezek a szövetkezetek puszta létükkel a gazdaság megszervezését is segítik, s az ilyenfajta segítség nagyon ráférne a káosszal küszködő magyar gazdaságra - mondta végezetül Zentai Ferenc. Almási Márta Magángazdaképzés Jánoshalmán Az immár hagyományossá váló, évenkénti mezőgazdasági gépkiállítás és vásár tette országosan ismertté a jánoshalmi mezőgazdasági szakiskolát. A Földművelésügyi Minisztérium irányítása alatt álló iskola egyike azon kevés ilyen jellegű intézménynek, mely gyorsan és rugalmasan tudott alkalmazkodni a rendszerváltás utáni, megváltozott igényekhez. Győry Jánossal, a Mezőgazda- sági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet igazgatójával a képzés átalakításáról, illetve az április 28-án ismét megrendezendő gépkiállításról beszélgettünk.- A rendszerváltás után egyértelművé vált, hogy a mezőgazdaságban a magángazdaságok lesznek meghatározóak. Ez a változás szükségessé tette addigi képzési rendszerünk gyökeres átalakítását. Alig három év alatt megváltoztattuk a Tavaly ugyan csökkent a méhcsaládok és méhészetek száma is, ám ez a fogyás az előző évihez képest lassuló tendenciát mutat, és remélhető, hogy az idén a visszaesés meg is áll - mondta el Illés Kálmán, a Magyar Méhészek Egyesületének elnökhelyettese szombaton az egyesület budapesti közgyűlésén. Beszámolt arról is, hogy a szakmai terméktanács elismertetése jelenleg már a végső fázisban van a Földművelésügyi Minisztériumban. Készül emellett a méhtartásról szóló 25 éves rendelet módosítása is, amelyet véleményez az érdekteljes szakmastruktúránkat és kísérleti jelleggel új szakmákat, új képzési formákat indítottunk be.- Milyen konkrét változásokat jelentett ez?- A szakmunkásképzést teljes egészében átalakítottuk. Arra törekedtünk, hogy speciális ismeretek helyett általánosabb mezőgazdasági képzést nyújtsunk. 1993-ban beindítottuk a négyéves általános mező- gazdasági szakmunkás osztályt, melyben a gépészet mellett nagy hangsúlyt kap az állattartás és a növénytermesztés oktatása is. 1991-ben indítottuk be szakközépiskolai osztályunkat, amelyben a szakmai és általános közismereti tárgyak mellett idegen nyelvet és számítás- technikát is oktatunk. Végzett szakmunkástanulók számára gazdaképzést szerveztünk, amely egy egyéves, célirányos ráképzés. A mezőgazdasági védelmi szervezet és remélhetőleg hamarosan korszerűsített formában szolgálhatja a méhészeket. Az egyesület vezető tisztségviselője kitért arra is, hogy a mézimport nem veszélyezteti a magyar méhészek érdekeit, mivel ezek a behozott mennyiségek igen csekélyek és kvóta alapján kerülnek a magyar piacra. Kékes Gábor, az intézőbizottság tagja elmondta: a méhészetek számának csökkenését elsősorban a több éve szinte változatlan felvásárlási ár és a termelési költségek egyidejű növekedése okozza. Egy kilomagángazdálkodáshoz szükséges ismereteket sajátíthatják el itt a tanulók, s az eredményes vizsga után gazda, illetve képesített gazda oklevelet kapnak. Hasonló jellegű az érettségizett lányoknak beindított gazdasz- szonyképzés.- Szaktanácsadást is vállal az iskola. Mit jelent ez?- A privatizáció következtében sok olyan új tulajdonos kezdett gazdálkodni, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges szakismerettel. Szaktanács- adásunkkal nekik szeretnénk segíteni. Ismeretterjesztő előadás-sorozatokat is szervezünk, ahol a mezőgazdaság egyes • szakterületeinek aktuális kérdéseiről hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők.- Az évenként szervezett mezőgazdasági gépkiállítással és' vásárral vált országosan ismertté a szakiskola. A következő kiállítást április 28-29gramm méz jelenlegi átlagára 200 forint körül mozog. Hazánkban egy ember évente átlagosan 30-35 dekagramm mézet fogyaszt, míg Európa ipari államaiban a fogyasztás egy kilogramm felett van. Hazánkban éves szinten 14-18 ezer tonna mézet állítanak elő; ennek nyolcvan százalékát exportálják. Az egyesület annak érdekében, hogy a hazai méhészek dolgát megkönnyítse, háziszabványt dolgozott ki, és minőségbiztosítási rendszert szándékozik bevezetni. Ennek első lépéseként egységes zárócímkét készíttettek. 30-án rendezik. Mivel várják az érdeklődőket?- Több mint száz kiállító jelezte eddig részvételét, akik a mezőgazdasági gépek teljes skáláját felvonultatják. Sőt, műtrágya, vetőmag és különböző növényvédő szerek is szerepelnek a kiállításon. Elmondhatjuk, hogy évről évre egyre nagyobb az érdeklődő közönség. Ez minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy valamennyi kiállított berendezés helyben megvásárolható, mégpedig kedvezményes áron. A program kísérőrendezvényeként április 28-ára mezőgazdasági fórumot szerveztünk, ahol aktuális agrárpolitikai kérdésekre válaszol dr. Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, dr. Orosz Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke és dr. Csikai Miklós, az Országos Agrárkamara elnöke. R. J. Több támogatás A mezőgazdaság támogatásának növelése az egyik legfontosabb része azoknak a gazdaságélénkítő lépéseknek, amelyeket a gazdasági megszorító intézkedéseket tartalmazó kormányzati csomagterv tartalmaz. A mező- gazdasági termékek kivételének azért is növekednie kell, mert nem lehet számítani a hazai kereslet bővülésére. A kivitel emelkedése azonban elképzelhetetlen az árualap növekedése, a termékek minőségi színvonalának javulása nélkül. E két tényezőt célszerű gazdasági eszközökkel is támogatni. E célra 5 milliárd forint többletet kíván fordítani a kormány. Privatizálják a szabolcsi öntözőrendszereket Megkezdődött a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei öntöző- rendszerek privatizálása. A Szamos menti főművek átvételére az érintett területen gazdálkodó földtulajdonosok 51 százaléka jelentette be vételi szándékát. Elővásárlási joguk alapján ők várhatóan már tavasszal birtokba vehetik az öntözőhálózatot. Erről Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság helyettes vezetője számolt be a napokban Nyíregyházán, azon a szakmai fórumon, melyet az öntözéses gazdálkodás szükséKÖNYVJELZŐ Gyomirtás a kiskertben A kertészkedők elemi csapása a gaz. A gyomok nem igényesek a talajjal, megélnek a leggyengébb földben, locsolás nélkül is. Kapálhatjuk, nemhogy kipusztulna, egyre szaporodik. A szenvedélyes kertész már a talajművelés időszakában elkezdi soha véget nem érő küzdelmét a kertben újra és újra megjelenő, konok gyomnövényekkel. A leggondosabb gyomlálás mellett is időnként kénytelen növényvédő szerhez, gyomirtóhoz nyúlni abban a reményben, legalább egy időre megszabadul tőlük. A Mezőgazdasági Kiadó Kertészkedjünk okosan könyv- sorozatában most Radics László próbál a kiskertesek munkájában segíteni. Tanácsai biológiai ismereteken alapulnak, elsősorban termesztési, mechanikai, alkalmanként fizikai gyomirtásra helyezi a hanggességéről rendeztek. A tanácskozáson elhangzott: a privatizálást - a gazdálkodók rendkívül nehéz anyagi helyzete, tőkeszegénysége mellett - az liátráltatta és odázza el ma is, hogy a kárpótlási, illetve a tagi résztulajdonú földek kimérésénél nem voltak tekintettel az öntözéses gazdálkodást tervezők igényére. Az öntözőrendszerekhez tartozó területeken olyanok is szép számmal jutottak birtokhoz, akik nem szándékoznak öntözéses növénytermesztést folytatni. súlyt. A kötet bemutatja a hazánkban leggyakrabban előforduló gyomnövényeket (rajzon is), majd sorra veszi az ellenük használható gyomirtókat és a gyomirtás szabályait. A TRAVERZ Rt. meghirdeti a Kecskemét, Izsáki út 2-6. sz. alatti telephelyén elfekvő, cca. 1501 vegyes acélhulladék, valamint üzemképtelen gépjárművek, emelőgépek, hegesztődinamók és állványos köszörűk egybeni értékesítését. A felkínált készlet megtekinthető: hétfő-csütörtök, 8-16 óráig. Az ajánlatokat írásban kérjük benyújtani, 1995. április 10-éig. Érdeklődni: Ancsa Mihály projektmanagernél, a 76/481-115 telefonszámon. Telefax: 76/481-682 «esse» Méteráruüzletünkbe megérkezett a tavaszi-nyári koliekciól Nagy választékban: muszlinok, import vékony szövetek, selyemgabardin, lenszövetek, gézanyagok; selymek: nehéz, gyűrt, pliszé. "A vonzás ereje az olcsó ári" Figyelmes kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat az ARANYÉK méteráruüzletben. Kecskemét, Rákóczi út 4. <48448» A Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyei parancsnoksága felvételt hirdet férfiak részére hivatásos állományba a kecskeméti, kelebiai és tompái vámhivatalokhoz.- 30 évesnél nem idősebb életkor, - középiskolai végzettség,- büntetlen előélet, - letöltött sorkatonai szolgálat.- egészségügyi alkalmasság, A felvételnél előnyt jelent a szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, valamint az idegen nyelv ismerete. Jelentkezni lehet személyesen, a megyei parancsnokság személyzeti és munkaügyi osztályvezetőjénél: Kecskemét, Batthyány u. 9. sz. alatt. (48102) _____________________________________________________________________________ Szőlősgazdák várakozó állásponton Kevés mézet fogyasztanak a magyarok
