Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-29 / 100. szám
Divatvilág Amerika élen jár.Most éppen egy lépéssel, hiszen ez a gyönyörű leány már az őszi kollekció egyik szép ruháját mutatja be a New York-i divathéten. A modellt a Nicola Miller divatház öltöztette fel, tetőtől talpig. Különlegesen érdekes a könnyű csizma díszítése. Divatvilágképeink all. oldalon. foto: feb-reuters A hisztéria rejtélye 100 évvel ezelőtt jelent meg két bécsi orvos, Josef Breuer és Sigmund Freud könyve, „Tanulmányok a hisztériáról”, címmel. A könyv először bizonyította be, hogy a hisztériának, a neurózis elterjedt formájának milyen pszichológiai jelentősége van. A két szerző ki tudta mutatni, hogy a hisztérikus páciensek fájdalmas élményeken estek át, és hogy ezeknek az élményeknek a „kibeszélése” gyógyuláshoz vezet. A cenzú- rázatlan beszélgetés minden fontos és kevésbé fontos élményről oda vezetett, hogy forradalmi technika alakult ki, amelyben az emlékezés játszotta a főszerepet. Ezzel lerakták a pszichoanalízis alapjait. A hisztériáról szóló könyv megnyitotta az utat a pszichoanalízis fejlődéséhez. Breuer és Fraud útjai azonban hamarosan szétváltak. Mindegyikük más okban látta a hisztéria eredetét. A hisztéria keletkezésének rejtélyét mindmáig nem oldották meg. A méretes éti csiga Idén a múlt évhez hasonlóan 3 ezer tonnában határozta meg az összegyűjthető éti csigák mennyiségét a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala. Annak érdekében, hogy megakadályozzák a csigák kipusztulását, korlátozzák a be- gyűjthető csigák nagyságát is. Idén csak a 30 milliméternél nagyobb átmérőjű csigák gyűjthetők, tavaly ez a határ 28 milliméter volt. Megszűnt viszont a 35 milliméteres felső mérethatár. A gyűjtési időszakot április 1. és június 15. között határozták meg. Hazánkban gyakorlatilag nem fogyasztják a csigát, tehát az összegyűjtött mennyiség egésze exportra megy. Az ország több területén számottevő bevételt jelent az állampolgároknak a csigák gyűjtése. A felvásárlás, a feldolgozás során ellenőrzik, hogy a korlátozásokat betartották-e. Ahol ettől eltérnek, megvonják a felvásárlóhely jogosítványát. A gyerekek a nevetéstől boldogabbak? San Franciscóban neves tudósok ültek össze, hogy megvitassanak egy nem akármilyen témát. Címe: A nevetés és a játék gyógyító ereje. Vegyük csak komolyan ezt a tanácskozást, hisz a tudomány emberei olyan megállapításokra jutottak, amelyek egyáltalán nem mellékesek a ma emberének. Mert ki ne szeretne boldog, elégedett lenni? És ha csak az kell az egészhez, hogy időnként kacajra fakadjunk, akkor ez egyáltalán nem nagy feladat. Az egyik előadó ugyanis azt közölte a közönséggel: felmérése szerint egy átlagos felnőtt naponta mintegy tizenöt alkalommal nevet, egy gyermek viszont legalább ötvenszer. Ez a professzor szerint azt jelenti, hogy felnőtt korban elveszítjük érzékünket számos olyan jelenség iránt, ami korábban egészséges hahotára késztetett bennünket. Vajon valóban lehet terápiás, gyógyító szerepe életünkben a derűnek? Dr. Carl Simoton amerikai professzor szerint a válasz egyértelmű igen, mert a nevetés és a felszabadult köny- nyed játék fontos biokémiai folyamatokkal erősíti a szervezet immunrendszerét. Barbara Dossey, az új-mexi- kói Santa Fé egyetemének kutatója úgy fogalmazott, hogy „a nevetés: a lélek kocogása”. Annette Goodheart, a kaliforniai Santa Barbara kutatóintézetének főorvosa úgy vélte: „A nevetés felér a szívizomrendszer komoly tréningjével. Ha az ember nevet, a szokásosnál jóval nagyobb adag oxigént képes belélegezni.” Ilyenkor a vérnyomás és a pulzus adatai is jobbak a szokásosnál, állítja a doktornő és hozzáteszi: az is bebizonyosodott, hogy a kollektív, tehát csoportban megnyilvánuló vidámság még jobb hatással lehet a páciensek egészségi állapotára, mint az egyéni derű. Hogyan jár a belső óránk? A belső óránk szerint minden emberi ek megvan a maga életritmusa, minden tevékenységnek a legmegfelelőbb időpontja. Alapjában véve olyanok vagyunk, mii it a napraforgó, amely a nap állása szerint él. Van, aki délutál legszívesebben aludna néhány percet, éjszaka kettőkor pedig még olvasna, tanulna. A szakértők szerint érdemes megfigyeln i a napi ritmust, függetlenül attól, hogy éjjeli bagoly vagy haj tali kakas valaki. Három napon át háromóránként hasznos lehet följegyezni a testhőmérsékletet. Ha ez felkelés után gyorsan emelkedik, s tíz körül éri el a tetőpontját, akkor ön éjszakai alvó. Akinél lassan emelkedik a testhőmérséklet, s csak délután éri el a tetőpontot, az éjjeli bagoly. Éjjel egykor kezdünk álmodni. Délután egykor bénító lehet a lassúság, ilyenkor segít egy kis séta, néhány percnyi mozgás. Délután kettőkor a legjobb fogorvoshoz menni, mert ilyenkor nem fáj annyira a kezelés. Éjjel kettőkor következik a mélypont, aki ilyenkor autót vezet, rosszul lát, lassan reagál. Délután háromkor fölívelő szakaszba érkezünk - ilyenkor érdemes elintézni mindent, ami kreativitást és türelmet igényel. Aki boldogtalan, azt éjjel háromkor a melatoninhormon hatására gyötrelmes gondolatok nem hagyják aludni. Délután négykor élénkül a vérke ingés, ez az időpont ideális a ! portolásra. Éjjel négytől kevés lé mélyen alszunk. Dél után ötkor a szervezetnek sok oxigénre van szüksége, érdemes. tehát levegőre menni. A zsírt ilyenkor dolgozzuk fel legkönnyebben. Hajnali ötkor a vese a legnehezebben építi le a mérgeket. Rej ;gel hatkor csörög a belső óra. Eite hatkor a legmagasabb a napp ali testhőmérséklet, az alkoholt ilyenkor dolgozza fel a leghamarabb a szervezet. Reggel hétkor érdemes bőségese n reggelizni - ez a kalória erőt ad. Este hétkor csökken a vérnyomás. A bőr ilyenkor a leghál ísabb az ápolásért. Reggel nyolckor a legkisebb a fájdalomérzet - ilyenkor érdemes felkeresni az orvost. Este nyolckor élvezhető leginkább egy-eg y jó étel és minden kulturális esemény. Reggel kilenckor kímélni kell a szívet, nem jó például dohányos ni. Este kilenc után már nem emészt a gyomor. Délelőtt tízkor a legjobb a beszéd- és gondolkodási képesség, az emlékezet optimálisan működik. Este tízkor kikapcsolunk. Aki még ilyenkor dolgozni akar, annak sok oxigénre van szüksége. Délelőtt tizenegykor terhelhető leginkább a szív. Az agy pedig csúcsformában van. Éjjel tizenegykor a szervezetnek pihenésre van szüksége. Csökken a testhőmérséklet, a vérnyomás és a szívverés. Délben magas a savtartalom a gyomorban, ezért ideje enni. Az agynak ilyenkor hiányzik az oxigén. Éjfélkor az agy feldolgozza a napi benyomásokat, a bőr regenerálódik. Az alvás ilyenkor a legpihentetőbb. Általában elmondható tehát, hogy délig vagyunk a legjobb formában, utána csökken az összpontosító képesség. Délután háromtól viszont a nap újabb csúcspontja következik. Érdemes ezt a ritmust szem előtt tartanunk, mert aki ennek megfelelően él, dolgozik, az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb és eredményesebb lehet. Ez egyaránt vonatkozik az éjszakai bagolyra épp úgy, mint arra, aki hajnali kakasnak tekinti magát. Tessék megpróbálni, hátha beválik! Gyógyító nevetés Mint a Kis hercegé A Galilelo űrszonda készítette el az eddig lencsevégre kapott legkisebb, a naprendszerünkben lévő természetes égitest fényképét egy kisbolygó holdjáról, amely úgy néz ki, mint a Kis herceg kicsiny világának apró bolygója. A Dactyl nevű, gömb alakú kis holdacska az Ida nevű, 30 kilométer átmérőjű, hosszúkás, szabálytalan aszteroida körül kering. A „páros” a kisbolygók övezetében, a Mars és a Jupiter között majdnem félúton található. A tucsoni kutató szerint 15 évvel korábban földi megfigyelések azt sejtették, hogy előfordulhatnak holdak a kisbolygók körül, ám a Galileo űrszonda fotói most ezt be is bizonyították. Szörényi Levente és a honfoglalás Szörényi Levente nemrégiben töltötte be ötvenedik életévét. Ez a születésnap számára is a számvetésé volt: az alkotóművész áttekinthette, hogy eddig mit végzett, és mit szeretne még megvalósítani. Elfogultsággal nem vádolható zenetörténészek szerint is a nemzeti operáink sorába sorolható az István, a király című rockoperája. Aki annak idején részt vehetett a mű királydombi bemutatóján, aligha felejti el az élményt. Hiszen sok ezren átélték és ünnepelhették együtt any- nyi internacionalizmusban eltelt esztendő után magyarságukat. Az idén nyáron tizenhat előadáson ismét láthatja a közönség az István, a királyt. Szörényi Levente második operája, az Atilla nem aratott ugyanolyan áttörő sikert, mint első nagy királyunk színpadra vitt története. Talán éppen ezért is tért vissza a magyar történelem másik nagy fordulópontjának feldolgozására, az államalapítást megelőző, s nem kevésbé fordulatos honfoglalásra. A zenei megoldásokban természetesen semmi sem változott. Szörényi zenei világa mélyen gyökerezik a magyar népzenében. Ezen még azért sem módosít, hogy a koprodukcióban megvalósítandó bemutató, a darabból készülő film a nemzetközi porondra is kikerül. Sőt éppen ez adja eredetiségét. A napokban már meg is jelent a lemezboltokban a Honfoglalás CD-je. A Szörényi-rajongók tehát már ízelítőt kaphatnak a zenéből. A körvonalazódó koproduk- ciós filmre szereplőnek nagy neveket emlegetnek. A magyar nők szívét hajdan megdobogtató Omar Shariff neve is felmerült. Azért abban reménykedünk, hogy Vikidál Gyula és Deák Bili Gyula is méltó szerepet kap majd a produkcióban. Ők már bizonyítottak az Istvánban hanggal, habitussal, tehetséggel. Elképzelhetetlen lenne nélkülük a darab, a film is. Reméljük, hogy a honfoglalás közelgő 1100 éves évfordulójának programjában Szörényi Levente pordukciója a legjelentősebb esemény lesz. Szörényi Levente a millecentenáriumra készül. k
