Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

1995. április 25., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 7. oldal Jó minősítést kaptak a keceli borok A szakemberekből, termelőkből álló zsűrinek nem volt könnyű feladata. FOTÓ: PULAI SÁRA Hagyomány Kecelen, hogy a városi borversenyt a település újratelepítésének évfordulóján rendezik meg. A rangossá sike­rült eseménynek a napokban a Fürtös vendéglő adott otthont. A helyi önkormányzat és a borrend három kategóriában - fehér, vörös és muzeális - hir­dette meg a versenyt. A szak­emberekből és termelőkből álló zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen 118 bort neveztek be a helyi termelők, vállalko­zók, gazdasági társaságok és a szövetkezet. A minősítést a tisztaság, íz, zamat, illat, har­mónia alapján végezték a bírá­lók. Aranyérmes az a bor lehe­tett, amely 6 hibapontnál, ezüst, amely 9, bronz, amely 12 hiba­pontnál kevesebbet kapott. Az eredményhirdetés más­nap a borászbálon volt. Kun­szeri Miklós, az OBI főmunka­társa, a zsűri elnöke elmondta, hogy - az emlékezetes jégverés ellenére - az idén is jó minősí­tést kaptak a keceli borok. Az okleveleken kívül a leg­jobb aranyérmes nedűk díjat is kaptak. A fehérborok közül nagydíjas Flaisz Imre Rajnai rizling bora. Ezenkívül díjat kapott még: Benyeda János Rizlingszilváni, Fér ró István Muskotály, a Benyeda Borá­szat Chardonnay, Flaisz Attila Olaszrizling, a Szőlőfürt Szö­vetkezet Irsay, a Kecel-Borker Kft. Muskotály, Huszár István Olaszrizling, Sinkovics Pál Vértes csillaga, a Kecel-Bor­ker Kft. Rizlingszilváni, Minda Sándor Olaszrizling, a Szőlőfürt Szövetkezet Char­donnay bora. A vörösborok ka­tegóriájában nagydíjas lett Be­nyeda János Oportó bora. Dí­jat kapott: a Kecel-Borker Kft. Zweigelt, Palásti Károly, a Szőlőfürt Mg. Szövetkezet, Ferró István Kékfrankos, Fla­isz Imre Kadarka, a Benyeda Borászat Oportó, a Ke­cel-Borker Kft. Zweigelt, Sendula István Oportó, Hu­szár István Kékfrankos, Pa­lásti Mihály Zweigelt bora. A muzeális borok közül díjat ka­pott: a Szőlőfürt Szövetkezet 1987-es évjáratú Muskotály, 1986-os Tramini és 1987-es Chardonnay, dr. Varga Már­ton 1989-es évjáratú Musko­tály és 1988-as Chardonnay bora, valamint a Vancsura és Tsa. Kft. 1989-es évjáratú Szürkebarát bora. A Szőlészek és Borászok Megyei Szövetsé­gének különdíját a legjobban szereplő termelő, dr. Varga Márton kapta. A borászbálon a Keceli Bor­rend tiszteletbeli tagokat is ava­tott. A három új tag az a három termelő lett - Flaisz Imre, Glocker Lőrinc és Palásti Mi­hály -, akik a legjobban szere­peltek az eddig megrendezett borversenyeken. -a -t Megszüntetik a búza­export támogatását Alaposan ráfizettek azok a me­zőgazdasági termelők, akik nem értékesítették a tavalyi ara­tás után terményeiket, hanem letárolták és most szeretnék pi­acra dobni. Még annyit sem kapnak érte, mint az elmúlt évi szezonban. Jelenleg a kukori­cáért 9-10 ezer forintot adnak tonnánként, míg a 30-as sikér­tartalmú malmi B 1-es búzáért 11 ezer 500 forintot tonnán­ként. A takarmánybúza és -árpa 8-9 ezer forintos áron értékesít­hető tonnánként. A hírek sze­rint a hónap végétől megszűnik az exporttámogatás a búzára, így annak kivitele is gazdaság­talanná válik. Amint Varga Józseftől, a Bácskai és Duna Melléki Me­zőgazdasági Szövetség taná­csosától megtudtuk, fel kell ké­szülni a gazdálkodóknak, hogy csak nyomott áron tudják el­adni az idei termést. A malmok már nem kötnek új szerződést, ezért marad a garantált ár, ami a búza esetében 8 ezer 800 forint, a kukoricánál pedig 9 ezer 600 forint tonnánként. Egyedül a napraforgó-kereskedelem biz­tató, 32 ezer forintot kínálnak tonnánként. Ha ez így marad, akkor némi hasznot is hozhat a termelőnek. Szerencsére a nap­raforgóra folyamatos a kereslet. Az idei évben a szövetkeze­teknél 30 százalékkal csökkent a kukorica vetésterülete, a nap­raforgó 5 százalékkal, míg a cukorrépa 40 százalékkal lesz kevesebb. Ennek egyik oka, hogy a Duna melléki és a bács­kai körzetben 6 ezer hektárral kevesebb földet bérelnek a szö­vetkezetek, mint tavaly. Papp Zoltán Nyárlőrinci Állami támogatással telepített almást vásároltak 1989 és ’91 között a nyárlőrinci gazdák, s alakították meg százhármán az • Almatermelő Gazdakört. Gyü­mölcsösüket adott technológia alapján művelik, részben közö­sen, a kézi munkák elvégzésé­ről azonban ki-ki saját maga gondoskodik. A termést is kö­zösen értékesítik. A telepítés idején legdivato­sabb - és meglehetősen drága - külföldi fajták eddig hozták azt, amit elvártak tőlük. (1990— 91-ben négy magyar oltvány áráért kaptak egy külföldi olt­ványt). Annak ellenére is pén­züknél voltak a gazdák, hogy az ültetvényt öntözni kell. A ha­gyományos hazai fajtáknál szebb és jobb minőségű gyű­csalódások mölcsöt a múlt évben jellemző értékesítési gondok ellenére is sikerült eladni. Három vagon­nyit orosz megrendelésre ex­portáltak, a többi itthon kelt el. Igaz, kicsit nyomott áron, mivel ennek az osztályon felüli gyü­mölcsnek az árát is a szabolcsi almáéhoz igazították. Mégis jövedelmező volt a termelés. Nem valószínű, hogy így lesz ez az idén is. A szokatlanul hideg tavasz a nyárlőrinci gaz­dák számításait is keresztül­húzta. Ültetvényükön az Idared 40, a Jonagold 80 százaléka el­fagyott - ezt mutatják a rügy­vizsgálatok. Hogy a másodla­gos rügyekből mi fejlődik ki, az még a jövő titka. Egyedül a Kovelit („Kovács professzor elitje”) bizonyult fagytűrőnek. Jó tanácsok kertészeknek A Kertészkedjünk okosan könyvsorozat új kötete Merényi Károly A hétvégi kertész című könyve. A címben jelzett embe­rek szeretnék családjuknak megtermelni a szükséges zöld­séget, egyebet, s emellett sze­retnének szép környezetet ma­guknak. A kötet segítség lehet a kiskertek tulajdonosainak, hisz’ tanácsok tucatjával szolgál a te­lepítéssel, műveléssel kapcso­latban. Szól arról, milyen gyü­mölcsfélék igényelnek kevés törődést, ápolást, hogyan kell kevés munkával gyepszőnyeget telepíteni, gondozni, melyek azok a munkák, melyeket akár a lakásban, télen, tavaszelőn előre is elvégezhetünk. (Mező- gazdasági Kiadó) EXPORTFÉK A LIBAMÁJRA A halasiak biztos piacot remélnek A napokban jelentették be azt a kormányrendelet-módosítást, amely ez évtől a hízott liba­máj exportját engedélyhez köti. Mint arról már értesülhettünk, ez törzstenyészetek kivágásával jár. Hogy ezt nem az iparág el­leni merényletként, hanem sok­kal inkább nehezen elért ered­ményként kell elkönyvelnünk, azt Boda Endrével, a Kiskunha­lasi Baromfifeldolgozó Rt. ke­reskedelmi igazgatójával történt beszélgetésünk világította meg igazából.- Az elmúlt év novemberére nyúlnak vissza ennek a módosí­tásnak az előkészületei - jelzi már elöljáróban az igazgató. - A liberalizáció következtében ugyanis az elmúlt esztendőben már jelentős túltermelés volt tapasztalható Magyarországon. Lényegében mindenféle kont­roll nélkül lehetett libamájat ex­portálni. Persze ezen nem az egészségügyi vagy a minőségi ellenőrzés hiányát értem, hanem azt, hogy aki szerzett, vitt.- Végre szabad volt a ver­seny...- No igen, csak a libamáj pi­aca rendkívül zárt. Az egyetlen felvevőterület Franciaország. Ott van ennek hagyománya, ott fogyasztja a közember is, szóval ha nem is az egyetlen, de a tipi­kus a francia piac. Ez egyben a korlátozottságát is jelenti, hi­szen a teherbíróképesség véges. Vásárol az olasz kereskedő is, de azért, hogy a francia piacra vi­gye. Vesz Japán is, de az a meny- nyiség nem tétel.- Természetesen a túlterme­lés az árak esését eredményezte.- A kereskedelem reagált, az árak zuhanni kezdtek. A francia felvásárlók elvárták tőlünk az önkorlátozást, a termelőkről nem is beszélve. Ez mindenki­nek sértette az érdekeit. Az ön- korlátozás nem vezetett ered­ményre, egyszerűen káosz volt a piacon. A magyar érdekvédelem, a lúdszövetség - amelyben az egész vertikum képviselteti ma­gát - határozta meg, hogy 1995-ben az eddigi 1700 helyett 1400 tonnára csökkentse Ma­gyarország a kivitelt. Ahhoz, hogy ez ellenőrizhető legyen, szükség volt erre a kormányren­deletre, amely engedélyhez köti a kivitelt. A magyar kormány azonban a megkötött társasági szerződés értelmében nem hoz­hat ilyen szigorításokat az Euró­pai Unió hozzájárulása nélkül.- A kormányszóvivői tájékoz­tatás értelmében az év elején folytatott konzultációk eredmé­nyeként az EU hozzájárult eh­hez. Ki kaphat ezután exporten­gedélyt?- Ázok a vágóhidak kaphat­tak libamájkontingenst, ame­lyeknek exportbejelentésük van. Ez jelent egy azonosítási szá­mot, amelyet minden terméken fel kell tüntetni. Hogy ezt meg­tarthassuk, igen szigorú ellenőr­zéseknek kell rendszeresen alá­vetnünk magunkat. Ily módon ez az exportellenőrzés megfelelő kontrollt is kapott.- Mit remélnek a korlátozás­tól?-Ebben az évben megelég­szünk, ha nem csökkennek to­vább az árak. Igazából ez később fejti majd ki a hatását. Most a piac biztonságát reméljük, az utóbbi egy évben ugyanis a ká­osz következtében kezdett a ma­gyar libamáj hímeve romlani. A veszteséget az átlagárral fejez­hetném ki leginkább: az eddigi 160 francia frankról 130-ra esett vissza a libamáj kilónkénti ára. Hajós Terézia Káosz uralkodott a libamájkivitelben az utóbbi esztendőkben. BESZÁMOLT A FALUGAZDÁSZ Nagyon kellene a Lombard-hitel Nem csupán az elmúlt év, ha­nem az átalakulás tapasztalatai is összegződtek a halasi falu­gazdász, Gáspár István közgyű­lési beszámolójában. A térségben működő állami gazdaság és két termelőszövet­kezet átalakulását követően a felaprózódott táblákon kis- és középgazdaságok alakultak. A mezőgazdasági kistermelők és vállalkozók legnagyobb prob­lémája a beszerzés, értékesítés, illetőleg a művelőeszközök hi­ánya. A termelés folyamatos­sága érdekében a legtöbb ter­melőnek azonnal értékesítenie kell a terményt, mert nem tud szántani, vetni, ha nincs befek­tetni való tőkéje. Itt lenne igen nagy szerepe - véli a falugaz­dász - az úgynevezett Lom- bard-hitelnek, azaz közraktár létesítésével a betárolt termény fejében hitelhez juthatnának a gazdálkodók, amelyet az érté­kesítés után törleszthetnének. Ezzel a többször tapasztalható, a gazdák bőrére menő spekulá­ció is kizárható lenne. Több alapos indok sürgetné a halasi gazdák szervezkedését. A vetőmagvak, műtrágyák, nö­vényvédő anyagok olcsóbb be­szerzéséhez, tárolásához, és a szaktanácsadás megszervezé­séhez is szükség lenne jól ösz- szefogott gazdakörökre. Az elmúlt egy esztendőben a falugazdász közreműködésével Halason több mint egymillió forintot sikerült szerezni gáz­olaj és útalap visszatérítése cí­mén, s közel két és fél millió forintot őszi-tavaszi vetéstá­mogatásra. Ezenfelül helyi me­zőgazdasági vállalkozók ré­szére pályázati rendszerben mintegy 11 millió forint támo­gatást gép- és mezőgazdasági- épület-beruházásra. H. T. Tavaszi bútorvásár! B * u T O R \ * A S ß A R Még áremelés előtt, márc. 20-ápr. 30-áig minden típusú konyhabútorból 10%-OS árengedmény! A vásár idején előjegyzett rendelésekre is érvényes. KONYHABÚTOR-MÁRKABOLT Itt az ideje, hogy a magyar konyha ne csak híresen jó, de végre szép, kényelmes és korszerű is legyen! A legnagyobb magyar konyhabútorgyártó, a Tisza Rt. 30-féle konyhát ajánl önnek az újonnan kifejlesztett Euro-term és EURO-program kínálatából. Több száz elem, számtalan szinvarlácló, beépítési lehetőség és árfekvés között dönthet. Márkaboltunkban a legkedvezőbb fogyasztói árakkal, ingyenes tanácsadással, tervezéssel, igény esetén házhoz szállítással és szakszerű szereléssel állunk rendelkezésére. Ifjú házasok hitellevelét Is elfogadjuk. Címünk: Kecskemét, Krúdy Gy. u. 51. A 44-es főúttól, a Szőlőfürt fogadótól kb. 300 m-re. Nyitva tartás: kedd-péntek: 9-18-ig, szombat: 8-14-ig Tel./fax: 76/486-990 (39044) B ß U T O R V ß A S ß A R

Next

/
Oldalképek
Tartalom