Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-13 / 87. szám
2. oldal Hírek - Vélemények 1995. április 13., csütörtö Szocialista képviselők is bírálták a kormány terveil Nagy Sándor (MSZP) ellenezte a reálbérek tervbe vett nagymértékű csökkentését. Első felszólalóként Bokros Lajos pénzügyminiszter legfrissebb személyes élményeit is megosztotta a T. Házzal. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank minapi londoni közgyűlésén ugyanis azt tapasztalta, hogy a részt vevő országok pénzügyminiszterei, jegybanki vezetői kivétel nélkül egyértelműen üdvözölték a magyar kormány lépéseit; azt, hogy erőfeszítéseket tesz a külső, belső adósság mérséklésére. Áz EBRD közgyűlésén némi kritikai éllel csupán azt fogalmazták meg: a magyar kormány miért nem ment tovább a költségvetési hiány lefaragásában. Ezután Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője a gazdasági megszorító intézkedések szükségessége és halaszthatatlansága mellett érvelt, megértve ugyanakkor azok felháborodását, akiket szerzett jogaiktól fosztanak meg a tervezett lépések. A jelen pénzügyi helyzet okának Pető többek között azt tartja, hogy az előző kormányok megpróbálták elkerülni a komoly érdekek megsértésével járó intézkedéseket. Elismerte, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció is ezt tette hat hónapon át. Kádár Béla (MDF) úgy* értékelte, hogy Pető az előző kormányt okolta az ország súlyos gazdasági helyzetéért. Erre reagálva elmondta: az állam- adósság átlagos havi növekedése az elmúlt kilenc hónapban megkétszereződött. A program kritikájára áttérve Kádár feltette a kérdést: nem kellene-e elgondolkodni a kamatok leszorításán, ami - bár ellentétben áll a bankok érdekeivel - jelentősen csökkentené a költségvetési deficitet. Ezt követően éles vita bontakozott ki arról, mely kormány felelős Magyarország súlyos gazdasági-pénzügyi helyzetéért. Az előre bejelentett hozzászólók közül Surján László (KDNP) a kabinetet az andalú- ziai kecske szarvához hasonlította, amely kemény, tekervé- nyes, ugyanakkor üres. Surján László megállapítása szerint a kormányzat elpazarolta a társadalom bizalmát. Az előterjesztést szakszerűtlennek, végiggondolatlannak és durva hibákkal tűzdeltnek minősítette. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt hangsúlyozta, hogy az SZDSZ és az MSZP választási ígéreteivel szemben állnak a mostani tervezett intézkedések. A politikus úgy vélte: a két kormánypárt megtévesztette a polgárokat, és így nyerte meg a választást. Orbán szavai szerint az ország jelenlegi helyzetéért - amikor vélekedése alapján a kormányzat naponta 10 millió forintos kárt okoz elhibázott lépéseivel - egyértelműen az MSZP-t és az SZDSZ-t terheli a felelősség. Mondandója végén arra kérte a kabinetet: mutassa fel a parlamentnek az ígért 3 éves gazdasági modernizációs programot, valamint a szociális ellátórendszerre vonatkozó új elképzeléseit. Orbán Viktor felszólalása heves reagálásokat váltott ki a kormánypárti oldalon. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője azt bizonygatta, hogy a Fidesz választási programjában hasonló dolgokat ígért, mint amit most a kormányzat előterjesztett. Pető Iván, az SZDSZ frakciójának vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy pártja a választások előtt sem mondott mást, mint most. Zwack Péter független, Kecskeméten megválasztott képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinetnek inkább a feketegazdaság megfékezésével és a „nagyhalak” lefülelésével kellene foglalkoznia. A képviselő szerint az illegális módon milliárdos jövedelmekhez jutók lassan behálózzák az egész gazdaságot. Javasolta, hogy hozzanak létre önálló szervezetet a nagyhalak megfékezésére. Mint mondta, 500 milliós befektetéssel 600 milliárd forintot nyerhetne az államkassza. Pusztai Erzsébet (MDF) szerint a jelenlegi kormánypártok parlamenti ellenzékként mindig mindenre ráígértek: nagyobb nyugdíjakat, magasabb családi pótlékot kértek az akkori kormánytól. Az MSZP blöffölt az előző kormányzat idején, a választások előtt és az elmúlt hat hónapban is; tisztességtelen és felelőtlen ígérgetésekkel tartották fenn magukat. Az SZDSZ pedig az MDF-ve- zette kormányzat első 5 hónapja után - a taxisblokád idején - a benzin árának egyszeri emelése miatt azonnal a kabinet lemondását követelte. Ennek ellenére most konstruktív ellenzéki magatartást kémek, a társadalomtól türelmet és bizalmat várnak. Szót kért Horn Gyula miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában elmondta: a vita arról győzte meg, hogy helyesen döntött március 12-én a kormány. Nem hangzottak el olyan érvek, amelyeket a kormány vagy a minisztériumok ne vettek volna figyelembe, és új szempontok sem vetődtek fel. Hóm csodálkozásának adott hangot: miért tesznek egyesek úgy, mintha nem ismernék az ország helyzetét. Magyarország kis ország, és főként pénzügyi értelemben nem a maga ura. Ezt lehet sajnálni, de tudomásul kell venni. A miniszterelnök kiemelte: a döntésekért a kormány vállalja a felelősséget. Előzetesen ezért nem egyeztettek az érdekképviseleti szervekkel. A kormány nem akarta a felelősséget rájuk hárítani, s az elmúlt hónapok tárgyalásai alapján reményt sem látott a megállapodásra. Az ellenzéknek nem kell, hogy lel- kiismeret-furdalása legyen a csomag elutasításáért - mondta a miniszterelnök, de a társadalmi béke megőrzéséért felelősséggel tartoznak. Elítélte azokat, akik hergelik a közvéleményt és sztrájkra buzdítanak. Ütalt arra, hogy egy kétnapos sztrájk a vasútnál éppen annyi pénzt visz el, mint amennyi az anyasági segély megemelésére kellene. A miniszterelnök felvetette, hogy a lassú törvényhozás akadályozza a válság hatékony kezelését. Ezért kérte a parlament eddigi munkájának felülvizsgálatát. Szabó Iván aggodalmát fejezte ki a Ház lassú munkáját érintő miniszterelnöki kijelentésekkel kapcsolatban. Tapasztalatai szerint ugyanis igen kevés idő áll rendelkezésre a törvények megvitatására. „Tudom, hogy a parlament rettenetesen kellemetlen tényező, de úgy hiszem: a parlamentáris demokrácia legalább olyan érték, mint a fizetési mérleg hiányának rendbe tétele” - hangsúlyozta az MDF frakcióvezetője. Torgyán József azt vetette a miniszterelnök szemére, hogy nem próbál meg valamilyen magyar akaratot érvényesíteni. A múltban a Szovjetuniótól, jelenleg pedig a nemzetközi pénzügyi szervezetektől való függést fogadja el. Önök vállalják a felelősséget az intézkedéscsomagért, de a mi országunkat teszik tönkre - kiáltott fel a kisgazda pártelnök. Kónya Imre (MDF) szerint az ellenzék mindent meg fog tenni azért, hogy az állampolgároktól ne vegyék el szerzett szociális jogaikat. Nagy Sándor (MSZP) rámutatott: nem fogadja el maradéktalanul a kormány szándékát és tervezett intézkedéseit. A szak- szervezetek is ismerik az ország nehéz helyzetét, tudják, hogy javítani kell a belső hiányon. Az érdekképviseletek azonban nem tudják elfogadni azt, hogy a reálbérek ilyen mértékben csökkenjenek. A szak- szervezeteknek viszont meg kell barátkozniuk azzal, hogy egyes szociális juttatásoknál nem az alanyi jogosultság, hanem a rászorultság érvényesül. Tímár György (FKgP) hangoztatta: a kormánynak, ha rendbe akarja hozni a gazdaságot, meg kell erősítenie a kisemberek hitét a jogegyenlőségben. Ezért nyilvánosságra kell hozni a privatizáció alapadatait. Fodor Gábor művelődési miniszter a tandíjról kijelentette: méltánytalan volna, ha azok a fiatalok fizetnék meg az egyetemisták tanulmányait, akik nem jutottak be a felsőoktatási intézményekbe. Csehák Judit (MSZP) azt vetette a kormány szemére, hogy „puccsszerű intézkedésekkel” kívánja legyőzni a kormánykoalíció szakpolitikusait. Nem vette figyelembe a szakértők észrevételeit, ezért intézkedései nem mindig állják ki a szakszerűség próbáját. A képviselő asszony leszögezte: amennyiben a kormányban elég bátorság lett volna, már hónapokkal ezelőtt meghozza a népszerűtlen, de szükséges döntéseket. A politikai vitanapon utolsóként felszólaló Baráth Etel (MSZP) felhívta a kormány fi gyeimét, hogy a jövőben tá maszkodjék a vállalkozóknak kabinet iránt megnövekedet bizalmára. Hozzátette: a vállal kozók és a munkaadók a prog ram mielőbbi folytatását várjál a kormánytól. Bokros Lajos a vitanap so rán elhangzott felszólalásokr; adott válaszában elmondta azért is figyelembe kell venni i nemzetközi pénzügyi szerveze tek ajánlásait, mert ezt várjál tőlünk azok, akiktől hiteleinké felvettük. A szociális intézkedésekre szólva a pénzügyminiszter nen cáfolta, hogy jelenleg az intéz kedések célja a megtakarítás így tehát a középosztálytól és í vagyonosabb rétegektől vesznek el. Hosszú távon az így megtakarított pénzeket a sze gényebb, rászoruló rétegekbe; lehet átcsoportosítani, jelenleg azonban még nincs erről szó. A várható lépések közül as állampénztár, illetve a kincstál létrehozását emelte ki, ami égj feszesebb és tervezettebb gazdálkodást tesz lehetővé. Fontos lépésnek nevezte az állami bevételek biztosításánál az adók és egyéb közterhek beszedéséért felelős szervezetek összehangoltabb tevékenységét. A törvényhozás a pénzügyminiszter zárszavával befejezte a politikai vitát. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Japán szektafőnök Letartóztatták a tokiói ideggázos merényletért felelősnek tartott Legfelsőbb Igazság elnevezésű titkos szekta egyik vezetőjét, akit emberrablás szervezésével is gyanúsítanak. A kábítószer útja A volt kommunista országok az illegális kereskedelem szállítási csomópontjává váltak. Ezt egy, a nemzetközi kábítószer-kereskedelmet figyelő francia szervezet állapította meg éves jelentésében. A szervezet számára Közép-Európában Magyarország tűnik érdekesnek, mert a volt Jugoszláviában dúló háború miatt itt vezet a Balkánról Nyugat felé szállított kábítószer útja. A heroint Nyugat- Európában adják el, ahol viszont fegyvert vásárolnak. ENSZ-biztosíték az atommentes államoknak A Biztonsági Tanács ellenszavazat nélkül jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely az öt atomhatalom kezdeményezésére biztosítékokat helyez kilátásba azoknak az államoknak, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, de aláírták az atomsorompó-egyez- ményt. A határozat kimondja, hogy nukleáris támadás esetén azonnali és megfelelő lépéseket kell tenni az agresszió áldozatául esett ország megsegítésére. A határozat a fejlődő országok megnyugtatására született. Társult szerződés a balti országokkal Brüsszelben parafálták a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) és az Európai Unió között kötött társulási szerződést (hivatalos nevén az európai megállapodást). A brüsszeli értékelések szerint bizonyos szempontból még a hat társult kelet-európai ország (köztük Magyarország) szerződésénél is „ambiciózusabb” balti egyezményeket várhatóan május végén írják alá. A gyilkos pisztolya A svéd rendőrség egy tó mélyén kutat az után a pisztoly után, amelyről feltételezik, hogy 1986-ban az Olof Palme miniszterelnök elleni gyilkos merénylet eszköze volt. Mint Hans Oelvebro, a Palme-gyil- kosság ügyében nyomozó felügyelő elmondta: információt kaptak, mely szerint a merénylő a Stockholmtól mintegy tizenöt kilométerre fekvő Alby-tóba dobta a gyilkos fegyvert. Búvárok kezdték kutatni a tó fenekét, s a felügyelő bízik benne, hogy munkájuk gyors eredményt hoz. MlPUnVVIT ÚD A FORINT? ! \ AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (érvényes; április 12-ÉN) Vételi Közép Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 190,58 192,32 194,06 német márka 85,42 86,13 86,84 osztrák schilling 12,14 12,24 12,34 USA-dollár 120,00 121,07 122,14 Az áremelés elhalasztva Bár az áremelkedést megakadályozni nem tudjuk, a belőle származó terhek egy részét levehetjük az Ön válláról. Ha most a Volkswagent vagy Audit vásárol - felszereltségtől függetlenül -- elég, ha csak a régi árat fizeti be. A forint- leértékelésből és a vámnövekedésből származó különbözetet egy év alatt kamatmentesen törlesztheti. Tehát ha most vásárol autót, nem csak a kamatokat takarítja meg, hanem elébe megy minden további adó és áremelkedésnek. Érdeklődjön márkakereskedésünknél. Brill Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 32. Tel.: 06-76-486-001,486-002 Fax: 76-486-003 QCQO ^ Audi
