Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-11 / 85. szám
12. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. április 11., kedd SOK A KÁRTEVŐ A TALAJBAN, TÁMAD A RÉPABARKÓ Szorgalmasan vetik a cukorrépát A vetésnél már nagyon oda kell figyelni, hisz’ a hiba kijavíthatatlan. FOTÓ: pásztor- Ha az időjárás kedvező lesz, elkerül bennünket az eső és az erős szél, akkor április közepéig elkészülünk a vetéssel - tudtuk meg Búcsú Sándortól, a hatvani cukorgyár területfelelősétől. A gyár idén 15 ezer hektáron termeltet cukorrépát a Ka- locsa-Bácsalmás-Mohács által határolt területen. Búcsú Sándor 2200 hektáron felügyeli a termelést. A körzetben csaknem negyven termelővel állnak szerződéses viszonyban, közülük mindössze tizenkettő a cég, a többiek magántermelők. A gyár a termelési költségek nagy részét előfinanszírozza. Biztosítja a vetőmagot, a gyomirtó szert, a talajfertőtlenítőt, a gombaölő szert. Nagyon fontos a talajfertőtlenítés szakszerű elvégzése, mert sok a kártevő talajban. A téli időjárás kedvezett a drótférgeknek, s rengeteg a cserebogárpajor. Megkezdte a támadást a répabarkó is. A már elvetett táblák környékén lévő árokpartokról elindult a táblák széle felé, keresi a táplálékot. Egyelőre csak gyalogol a barkó, de ha melegszik az idő, számítani lehet a repülésre is, és akkor a táblák közepére is eljut a kártevő. Rajzik a répale- véltetű első nemzedéke is. A vetés után azonnal levegy- szerezik a táblákat, kombinált kétszikű és egyszikű gyomirtóval. A körzetben vetett cukorrépák hetven százalékát a hagyományos technológiával - alapkezelés, kultivátorozás, kapálás - tartják majd tisztán, a többin a vegyszeres gyomirtást alkalmazzák. Pásztor Erzsébet A jó bor cégére már készül Gondosan kidolgozott hadműveletre emlékeztet az a stratégia, amivel a magyar borok hírnevét próbálják a termelők, forgalmazók visszaálltam. A már csak „nemzeti borprogramként” emlegetett stratégia immár három éve készíti elő a magyar bor újrakoronázá- sát. A központi bormarketingprogram szakemberei részletes piackutatást végeznek egész N y ugat-Európában. A nemrégiben Kecskeméten megtartott tanácskozáson a Bács-Kiskun megyei termelők megtudhatták, hogy a hazai bor elsődlegesen az Egyesült Királyság piacain számíthat sikerre, de biztató jelek mutatkoznak Németország, a Bene- lux-államok és Skandinávia piacain is. Kereslet volna Oroszországban, illetve a szovjet utódállamokban, de a fizetőképesség inkább nyugat felé irányítja a forgalmazókat. Molnár Eszter, a marketingtervezésben részt vevő Molnár-marketing vezetője Kecskeméten, a borászok tanácskozásán elmondta, hogy a piackutatás után talán a legfontosabb feladat a származás- és eredetvédelem kérdése, az európai mércéknek is megfelelő szabványrendszer kidolgozása. A magyar borok tipológiai leírása ennek megfelelően már készül, egy időben az ima- geteremtéssel. Elkészült például az a védjegy, mely a világon mindenütt a magyar borok sajátjaként fog megjelenni, s a szakemberek már dolgoznak a történelmi borvidékek - így az alföldi borok sajátságos, önálló arculatának elemein is. Reklámgrafikák, filmek, szlogenek elkészítése segíti majd a tájegységek önálló érvényesülését. A külföldi „terjeszkedést” borinformációs irodák nyitásával segítik. Az Angliában nyitott irodának (is) köszönhetően egy év alatt 20%-al több magyar bort vettek a britek. Hogy valóban minden lehetőséget megragadnak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szakembercserékkel, magyar borakadémia megalapításával, „bomagykövetek” cseréjével is a hazai bor útját egyengetik. A szakemberek elismeréssel szóltak a borok háza tervéről, mely Bács-Kiskunban előrehaladottabb állapotban van, mint bárhol másutt, annak ellenére, hogy Csipkó Sándor, a megyei bortermelők és forgalmazók ügyvezetője erre reagálva elmondta: jogi viták miatt nálunk sem megy egyszerűen ennek szervezése Miklóstelepen. A borászok a tanácskozás végén létrehozták a megyei bormarketingtanácsot, melynek segítségével folytatódik az alföldi bor cégérének elismertetése. Bán János Mérgek nélkül a levéltetvek ellen A lisztharmat leginkább az egrest, az almafákat, a rózsát és még jó néhány cserjét veszélyeztet. Más gombabetegségekkel is szembe kell néznünk. Például a varrasodással és a rozsdával. Ha mérgező vegyszerek nélkül kívánunk ellenük védekezni, előre edzeni, erősíteni kell növényeinket. Az egres, a rózsa és az uborka esetében hetente egy-egy zsurló-csalán kombinációval permetezzünk. Főzzünk teát 150 gramm mezei zsurlóból, 10 liter vízben, fél óráig, majd hígítsuk ötszörösére esővízzel. Ehhez adjunk fél kiló friss csalánt és hagyjuk állni egész éjjel. Hajnalban, napfelkelte előtt permetezzünk, mert a hatóanyagok fényérzékenyek. Súlyosabb gombafertőzés esetén készítsünk vízüveg- vagy nát- rium-szilikát oldatot. A 0,5-2 százalékos oldatot hozzáadhatjuk az előző teához is. A levéltetvek ellen jól véd a 2 százalékos kenőszappan oldat és az egy liter vízben 7 napig áztatott 50 gramm vöröshagyma héja. A pajzstetvek elleni védekezés egyetlen módja, ha a megtámadott törzseket drótkefével alaposan lekeféljük majd lekenjük 1/3 agyag, 1/3 tehéntrágya és 1/3 homok keverékéből elkészített kenőccsel. Király László FELHÁBORODOTT SZŐLŐTERMELŐK Nem akarnak hegyközséget! (Folytatás az 1. oldalról) Mintegy ötszáz szőlősgazda várta a vendégeket. Többségében soltvadkertiek, ám sokan jöttek a környező településekről is. Mivel az előadók késtek, a gazdáknak volt idejük, hogy egymás között megvitassák a törvényt. Mire a vendégek megérkeztek, már felforrósodott a hangulat. Szinte kivétel nélkül mindenki a törvény végrehajtása ellen foglalt állást és nem hiányoztak a kemény kiszólások sem. Negyed három után dr. Farkas Gabriella országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Vitaindítójában hangsúlyozta, hogy a hazai szőlő- és bortermelés az utolsó órában van. Most még, a már említett törvénnyel, meg lehet menteni, ám ehhez gyors cselekvésre van szükség. Mint mondta, a határozat hatpárti megállapodás eredménye és meggyőződése - mivel részt vett a törvényalkotásban és egyébként ő is borvidékről származik -, hogy a törvényt végre kell hajtani. Megérti a gazdák felháborodását, ám ennek egyetlen okát látja, hogy rövid távon gondolkodnak, nem látják a jövőt. A törvénnyel kapcsolatban szólt még az adatszolgáltatási kötelezettségről, amely - mint kifejtette - nem az adóhatóság nyilvántartását fogja szolgálni, mivel titkos. Megemlítette még, hogy a hegyközségek megszervezéséhez, az induláshoz megvan a pénz, valamint arról is szólt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt feltétlenül szükséges volt a törvény megalkotása. Ezután dr. Urbán András, a Szőlő-bor Terméktanács főtitkára mondta el véleményét röviden. Szerinte egy életbe lépett törvényről lehet vitatkozni, de vitatni nem lehet. Nem tartja új kolhoznak a hegyközséget, amely a borhamisítók és becsületes termelők közti verseny- egyenlőséget hivatott szolgálni. Riasztó adatként elmondta, hogy Magyarországon rohamosan csökken a művelt szőlőterület nagysága, jelenleg ez 100 ezer hektár alatt van. Szólt arról is, mi történik, ha a gazdák megtagadnák a hegyközség megalakítását. Ez esetben a települést törlik a borvidéki listáról, és ez azzal jár, hogy a gazdák nem folytathatnak szőlőművelő tevékenységet. Azok, akik pedig nem lépnek be - a törvényi kötelezettség ellenére - a hegyközségbe, azoktól közadó módjára hajtják majd be a tagok által meghatározott járulékot. Mindkét beszédet gyakran kísérték epés megjegyzések, durva hangú bekiabálások, amelyeket az előadók - kevés sikerrel - megpróbáltak leszerelni. Ezután a gazdák tehették fel kérdéseiket. Az egyik felszólaló azt kifogásolta, hogy a parlamentben ülő jogászok torz szemüvegen keresztül látják az ágazat helyzetét, ezért alkottak rossz törvényt. Ezenkívül a rosszabb minőségű földek helyzetéről beszélt, amelyekre egy készülő rendelkezés nem ad telepítési támogatást. A megyében pedig többségében ilyen minőségű termőtalaj van. A termelő szerint eddig keletre estünk hasra, most nyugatra tesz- szük ugyanezt. A vélemény óriási tetszést aratott a padokon ülők körében. Más arra a képviselői kijelentésre kívánt reagálni, miszerint régen is voltak hegyközségek. Ezt nem is vonta kétségbe, ám - mint mondta - akkor alulról szerveződtek és ezért jól is működtek. Egy keceli szőlőtermelő annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdákat hülyének nézik a parlamentben. Ezt arra alapozta, hogy a forintleértékelés elhalasztását és sok más egyebet is ígértek, ám semmit sem tartottak be. Hogy higgye most el azt, hogy valóban érdemes lesz belépnie a hegyközségbe, amikor most semmilyen előnyét sem látja. Véleménye szerint, ahogy az olajmaffiát nem tudják megfogni, úgy a bormaffiát sem fogják tudni, még egy ilyen törvénnyel sem. Mások elfogadták a törvény szükségességét, csak a kötelező belépést kifogásolták. Sokan pedig azt kifogásolták, hogy a törvény elfogadása előtt lett volna szükség a soltvadkertihez hasonló fórumokra. Egy nyugdíjas asszony azt kérdezte a megjelent ország- gyűlési képviselőtől, hogy napi betevőre is kevés nyugdíjából, amiből eddig permetszerre spórolt, hogyan fizesse majd a hegyközségi járulékot. Közel négy órán át tartott a gyűlés, amelyet a gazdák kérdéseire adott válaszok zártak. Ám a termelők még nyugtalanabbul távoztak, mint jöttek. Legtöbbjük véleménye csak megerősödött: jöhet végrehajtó, jöhet hegybíró, a hegyközségbe akkor sem lépnek be. W. Király Ernő Magyarország legnagyobb hús- konszernje jött létre a pécsi Möbiusz és a bajai Bácshús egyesülésével. A szerződést a múlt hónap végén elfogadta mindkét vállalat közgyűlése - jelentették be a két cég vezetői szerdán budapesti sajtótájékoztatójukon. Az egyesült vállalatok részvényeinek több mint 80 százaléka annak az osztrák Pankl és Hofmann csoportnak a tulajdona, amelynek már eddig is többségi részesedése volt a két vállalkozásban. A cég alaptőkéje jelenleg 2,6 milliárd forint, A Bácshús tavalyi forgalma mintegy 5,9 milliárd forint volt, míg a Möbiuszé 6,3 milliárd forintot tett ki. Ezt a forgalmat az idén mintegy 40 százalékkal szeretnék növelni, azaz a Délhús névre keresztelt vállalkozás mintegy 18 milliárd forintos árbevételt szeretne elérni. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 420 ezer sertés és mintegy 15 ezer marha levágásával számolnak. Ebből éves szinten csaknem 30 ezer tonnányi hús- készítményt szeretnének előállítani. A cég piaci részesedése a magyar piacon megközelíti a 18 százalékot. Az egyesülést az újonnan megalakult cég vezér- igazgatója, Brun József szerint főként a nehezedő piaci körülmények motiválták, s az a remény, hogy ilyen módon csökkenthetik a termelési költségeA Bácshúsnak is jobbak az esélyei az egyesülés után. két. Összességében mintegy 1 milliárd forintos megtakarításra számítanak a szervezeti átalakulás révén. A cég termelésének mintegy 20 százalékát kívánja nyugat-európai piacokra exportálni, de elképzelhetőnek tartják a 30 százalékos arány elérését is. Tervezik még - várhatóan ez év őszén - a cég tőzsdei bevezetését. Ennek során 15 százalékos tőkeemelést kívánnak végrehajtani. Ezzel az akcióval meglévő banki kötelezettségeket szüntetnének meg, és különítenek el egy meghatározott, de közelebbről meg nem nevezett összeget a jövőbeni növekedés finanszírozására. A tőzsdei bevezetés és a tőkeemelés lebonyolítója, valamint tanácsadó cége a budapesti Bank Austria-GiroCredit Investment Rt. Maga az egyesülés társasági jogi tranzakció útján jött létre oly módon, hogy a Bácshús beolvadt a Möbiuszba, mivel a Möbiusznak 2001 végéig érvényes társasági adókedvezménye az egyesült vállalatra is vonatkozik. Egyesült a Möbiusz és a Bácshús Erdészeti fórum A még jogviszonyban lévő kezelő már nem, az új tulajdonos pedig még nem ápolja az erdőket - hangzott el szerdán Szegeden azon a fórumon, amelyet az Országos Erdészeti Egyesület rendezett a dél-alföldi régió szakembereinek. Tisztelettel meghívjuk Önt a NŐI SZALON kiállítás és vásár megnyitójára 1995. április 12-én de. 10 grára! Erdei Ferenc Művelődési Központ: Kecskemét, Deák F.Jér 1. A megnyitó után és du. 16 órakor DIVATBEMUTATÓ. A kiállítás ideje alatt fodrász és kozmetikai bemutatók. 13-án 16 órakora Borsodi Sörgyár Kecskeméti Kirendeltsége árubemutatóval egybekötött kóstolót tart. A kiállítás és vásár április 12-től 14-ig tart nyitva, naponta 9-től 18 óráig. A belépés díjtalant Várunk minden kedves érdeklődőt. A kiállítók várják az érdeklődők, kereskedők és viszonteladók jelentkezését.
