Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-10 / 59. szám

március 10., péntek Megyei Körkép 5. oldal , kormány nem szereti, ha sok Műkertvárosi rosszat mondanak róla kezdeményezés Tegnap, a statisztikai napon Kecskeméten járt a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Vukovich György. Ez alkalom­mal tettük fel kérdéseinket:- A statisztikában sokan nem bíznak, mondván, az aktuális po­litika befolyásolhatja az adato­kat. Az utóbbi évek politikai vál­tozásai módosítottak-e ezen a megítélésen?- A politika soha nem úgy manipulálta az adatokat, hogy azt súgta - írjuk át a 100%-ot 110%-ra. Ebből a szempontból a statisztika nem csalt soha. Az vi­szont előfordult, hogy egyes adatokat el kellett hallgatni, eze­ket nem publikálhattuk. Azt viszont ma sem veszik jó­néven, ha a statisztikák tükrében nem tűnik szépnek egy kor­mány. Morognak is miatta időn­ként. Egyelőre még nem próbál­ták befolyásolni a munkánkat, de nyilvánvaló, hogy egy kor­mány sokáig nem szereti, ha túl sok rosszat mondanak róla. Brüsszelben tavaly írtunk alá egy szerződést, az Európai Unió tagállamaival, mely a statiszti­kai szervezetek működéséről szólt. Ez leszögezi, hogy sem po­litikai, sem más jellegű befolyás nem zavarhatja az adatszolgálta­tás működését. Ezt a mindenkori kormányzatnak biztosítania kell. Ez többé-kevésbé így mű­ködik a fejlett országokban, s a közép-európai országokban szintén. Ennek megfelelően a lengyel kormány nem gyakorol nyomást a lengyel statisztikára, semacseh,bárez utóbbinál azért ez nem ilyen egyértelmű.- Az utóbbi években nehe­zebbé vált az önök munkája?- Hogyne. A piacgazdaság kiszolgálása bonyolult feladat. Gondoljunk csak bele; a néhány tízezerről lassan egymillióra nőtt a gazdasági életben jelen lévő szervezetek száma. Mind­ezek tetejébe lazult az adatköz­lési fegyelem is, néha szinte haj- kurászni kell az adatközlőket. Márpedig pontos és széles körű adatok nélkül a statisztika is könnyeit hamissá válhat.- Önök figyelemmel kísérik az árak, árváltozások alakulá­sát. Ebből milyen következteté­seket lehet levonni például az inf­láció idei alakulásáról?- Ez nem a mi feladatunk; mi csak az adatokat szolgáltatjuk. De hozzáértők szerint az infláció idén meghaladja majd a tavalyit, s elérheti a 25 százalékot is. Bán János Kecskemét egyik „elhagyatott­nak” ítélt részében, a Műkertvá­rosban a hónap elején létrejött a településrészi önkormányzat. A 25 tagú testület összetételére még nem adta áldását a kecske­méti közgyűlés, de mint dr. Fe­kete László képviselő elmondta, már munkához is láttak. Első ak­ciójukra március 25-én kerül sor, amikor nagytakarítási napot szerveznek a műkertben. Az ál­talános iskola diákjai mellett már sokan jelezték, hogy részt kívánnak venni az akcióban. Fekete László elmondta, hogy éppen ideje lesz, hogy a város­házán erőteljesebben érvénye­süljenek a műkertvárosiak érde­kei: éppen ezért igyekeznek ösz- szegyűjteni az ottlakók vélemé­nyét. Tennivaló lesz bőven, hisz a vadaspark, csatornázás, kerék­párút, vagy a szemétszállítás éppúgy mindennapos gondot okoz az itt élőknek, mint a köz- biztonság , illetve a városrész há­zainak elöregedése. Hogy az újonnan létrejött testület milyen eredményesen képviseli majd a műkertvárosiak érdekeit, az majd eldől; de egy biztos, az ala­kuló ülésen tapasztalható érdek­lődés jó előjel lehet a későbbi­ekre nézve. Bán Szennyvízcsatorna-építés okoz átmeneti forgalomkorlátozást a kiskunfélegyházi Attila utcában. Bukovai József építésvezető elmondta, hogy az önkormányzat megbízásából mintegy 270 méternyi szennyvízcsövet fektetnek le. A szerdán megkezdett munkálatok várhatóan áp­rilis első felében fejeződnek be, azt követően a csoport átköltözik a szomszédos Horváth Zol­tán Utcába. FOTÓ: SZÁSZ ANDRÁS Önkormányzati lánglovagok Akár állami, akár önkormányzati, a tűzhöz vonulniuk kell. Jelenleg az állami tűzoltóság 112 tűzoltó-parancsnoksága látja el hazánk valamennyi te­lepülésének tűzvédelmét. Egy- egy egység körzetéhez több vá­ros, illetve falu tartozik. Június 30-tól a tűzoltóság „hovatarto­zása” megváltozik: megszűnik az állami felügyelet, a parancs­nokságok önkormányzati irá­nyítás alá kerülnek. Miért van szükség a változtatásra? - kér­deztük Horváth Ferenctől, a Belügyminisztérium osztályve­zetőjétől.-Még 1991-ben döntött úgy az Országgyűlés, hogy a tűzol­tóságok a belügyi fennhatóság alól a települések irányítása alá kerüljenek, de ettől még a pa­rancsnokságok illetékességi te­rülete nem változik. A fenntar­tási költségeket sem hárítottuk át a településekre. Az eddigi ál­lami támogatás összegét ezen­túl is fizetjük, a pénzt közvetle­nül a helyi önkormányzatokon keresztül juttatjuk el az egysé­gekhez.- Ha továbbra is a központi költségvetés tartja fenn a pa­rancsnokságokat, miért volt szükség bármiféle változta­tásra?- Formailag eddig is a tele­püléshez tartoztak a helyi ala­kulatok, ezután hivatalosan is így lesz. Ha valamilyen fejlesz­tés, beszerzés kell, azok dönt­hetnek, akik a legjobban isme­rik a körülményeket. Eddig a költségkereteket bázis szerint határoztuk meg, a jövőben az ellátott terület méretétől és a kivonulások számától függően állapítják majd meg a parancs­nokságok keretét. így aztán va­lószínűleg több marad fejlesz­tésre is.- Vannak olyan önkormány­zatok, amelyek úgy gondolják, hogy a tűzoltás szolgáltatás. Ha kivonulnak a tűzoltóik, akkor az érintett önkormányzatnak felszámolják a .kiszállási” dí­jat.- Ez elképzelhetetlen! Az alakulat költségkeretét nem a székhelyének, hanem a kijelölt körzetének védelmére kapja. Ezzel együtt elképzelhető, hogy az érdekelt önkormányza­tok, ha szükségesnek látják, külön is támogathatják a tűzol­tóságot, segíthetnek, hogy jobb felszerelésük legyen és így eredményesebben dolgozhas­sanak. Előfordulhat, hogy ellá­tási körzetükön kívülre riaszt­ják a tűzoltókat, mert a tűz olyan településen van, amelyik az adott egységhez közelebb esik, vagy a másik körzet ere­jét meghaladja a feladat. Ekkor a költségeket a megyei tűz­oltó-parancsnokság téríti majd meg az egységnek. Mackósok a polgármesteri hivatalokban A megyei rendőrkapitányság tájékoztatása szerint ismét betörtek két polgármesteri hivatalba. Az elmúlt év tavaszán kezdő­dött és ősszel folytatódott betö­réssorozat minden bizonnyal újraindul. A tettesek földrajzi értelemben jól követhető útvo­nalon dolgoznak immár egy éve, néhány hónapos megszakí­tásokkal. A Duna mentén ha­ladva látogatják a polgármes­teri hivatalokat, ahol rendsze­rint a páncélszekrényt keresik meg és fosztják ki. A napokban a dávodi és a hercegszántói ön- kormányzati hivatalokat törték fel. Dávodon sikerült megta­lálni a betörőknek a bécsi ti­pusu páncelszekrenyt, amely­ből harmincezer forintot vittek el, Hercegszántón azonban nem akadtak a mackó nyomára. Az elkövetők valószínűleg minden esetben azonosak, mivel min­dig ugyanolyan módszerrel, úgynevezett rózsanyitással tö­rik fel a páncélszekrényeket. W. K. E. JjL A TÁRGYALÓTEREMBŐL Hajnali úsztatás az októberi Sugovica hideg vizében Különös bűncselekményt köve­tett el két fiatalember - akik egyébként unokatestvérek - Baján, a Sugovica-parton a múlt év októberének egyik éj­szakáján. Lengyel János, hu­szonnégy éves, dávodi lakos, míg fiatalkorú társa, D. János Baján, a szüleivel él egy lakás­ban. A napokban életveszélyt okozó testi sértés, valamint egyikőjüket kifosztás bűntette miatt állították bíróság elé. Az ügyet a megyei bíróság dr. Ár- vay Árpádné vezette büntetőta­nácsa tárgyalta. A két rokon időnként együtt járt szórakozni, ami - mint oly sok más esetben - náluk is azt jelentette, hogy kocsmáról kocsmára járva ittak. Általában boros kólát rendeltek, mert mostanában, ki tudja milyen megfontolásból, ez a divat a fia­talok körében. Lengyel János többet ivott, mint fiatalkorú társa, ennél fogva jobban be is rúgott. A múlt év október 11-én a délutáni órákban kezdték az italozást, több helyen megfor­dultak és éjfél körül járt már az idő, amikor a Sugovica partján lévő Torelli kocsmába mentek, hogy folytassák a „szórako­zást”. Nem tudjuk, mikor van záróra ebben a kocsmában, de tény, hogy a hajnali órákban Lengyel ittassága miatt elaludt a teraszon. Többször felébresz­tették, de ő minduntalan vissza­zuhant a jótékony álomba. Vé­gül is D. János hívására bement a vendéglőbe, ahol találkozott Deák József későbbi sértettel, akit szintén nem lehetett józan embernek titulálni. A két ember egyébként nem ismerte egy­mást, mindazonáltal összevesz­tek. Hogy mi volt a kialakult vita oka, már soha nem fogjuk megtudni. Tény azonban, hogy hevesen veszekedtek, és ennek csak a felszolgáló közbelépé­sére vetettek véget. Ő ugyanis kitessékelte Lengyeléket a ven­déglőből, de az ajtóból vissza­kiabáltak, mondván, hogy kint megvárják Deákot. így is történt. Hajnali három óra körül Deák elhegyta a kocsmát, s elindult a töltésen hazafelé. Néhány lépés után azonban Lengyel utána szaladt és leütötte. Műszőrme béléses dzsekijét pedig lerántotta róla, a földre került Deákot ütötte, rugdosta. Ehhez az akcióhoz minden felszólítás nélkül csat­lakozott a fiatalkorú D. János is, aki előbb kézzel, majd rúgá­sokkal bántalmazta az ismeret­len embert, aki végül is eszmé­letét vesztette. Az unokatestvé­rek otthagyták áldozatukat, de pár lépés után - megijedve at­tól, hogy esetleg nem tér magá­hoz - visszamentek hozzá. El­határozták, hogy behúzzák a vízbe és attól magához tér. Lengyel az eszméletlen ember karjai alá nyúlt, D. János pedig a bokáit fogta meg, s így fel­emelve akarták a vízhez vinni, de a fiatal gyerek nem bírta. Ezért a karjánál fogva húzták a vízpartra. Ä vonszolás közben az esz­méletlen emberről lesodródtak a ruhák, s mire a parthoz értek vele, már csak egy trikó és az alsónadrág maradt rajta. A Su- govicánál azután derékig bele­fektették a vízbe, és a sorsára hagyták, eltávoztak a helyszín­ről. Lengyel bizonyára fázha­tott - a helyszínen egyébként mindössze alig plusz egy fok volt a hőmérséklet -, mert az áldozat műszőrme béléses dzsekijét fölvette, sőt annyira megtetszett neki, hogy másnap abban ment a munkahelyére is dolgozni. Később, a nyomozás során megtalálták nála. Október 12-én mindkét tettest letartóz­tatták. A szerencsétlen ember majd­nem három óra hosszat feküdt a 11 fokos vízben, amikorra ma­gához tért. Négykézláb mászott fel a töltés oldalára, ahol egy korai horgász meglátta és azonnal értesítette a mentőket, akik azonnal kórházba vitték Deákot. Ekkor már teljesen le­hűlt állapotban volt, közvetle­nül életveszélyben. Amennyi­ben tovább marad a vízben, il­letve nedves ruhában a parton, halála rövid időn belül bekö­vetkezik. A kórházban azonban felmelegítették és megfelelő orvosi ellátásban részesítették a 32 éves férfit, aki pár nappal később, bántalmazása színhe­lyén, megtalálta pulóverét és nadrágját, igazolványai azon­ban nem kerültek elő. A kór­házban azt is megállapították, hogy milyen sérüléseket szen­vedett Deák József: agyrázkó­dás, tenyérnyi bevérzések a mellkas jobb oldalán, mindkét térden hámhorzsolások stb. Se­bei végül is nyolc napon belül gyógyultak. A tárgyaláson Lengyel János már „szépíteni” akarta a történ­teket. Azt adta elő, hogy a tölté­sen, amikor meglátta őt Deák, lecigányozta, amiért ő lerán­totta róla a dzsekit és arcon ütötte. Azt nem vitatta, hogy a földre került sértettet ütötték, rugdosták. A vízbehúzást ille­tően mindkét vádlott egybe­hangzóan adta elő a történteket. A bíróság végül is Lengyel Jánost életveszélyt okozó testi sértésben mint társtettes és ki­fosztás bűntettében mondta ki bűnösnek, s emiatt két év nyolc hónapi börtönre ítélte, s három évre eltiltotta a közügyektől. D. János életveszélyt okozó testi sértésért mint társtettes egy év két hónapi, a fiatalkorúak bör­tönében letöltendő fogházat kapott, s egy évre tiltották el a közügyektől. Kötelezték őket, hogy a felmerült 34 ezer forint bűnügyi költséget - a bíróság által megállapított megosztás­ban - fizessék meg. Az ítélet nem jogerős. Gál Sándor Enyveskezű álnyomozók Félegyházán Rendőrnek adta ki magát két betörő Kiskunfélegyházán. Kedden délelőtt azzal a trükkel csengettek be egy helyi szü­lész-nőgyógyász lakásába, hogy ott betörés történt. Ők pe­dig ki akarják deríteni, ki volt a tettes. A megijesztett házveze­tőnő fogadta a „nyomozókat”, akik az asszonyt nyugtatgatva a konyhába terelték. „Jönnek mindjárt a helyszínelő kollégák is, tessék vigyázni, hová lép, még eltünteti a nyomokat!” Óvatosan lépkedve addig per­sze szétnéztek a szobában, ahonnét - utóbb kiderült - ép­pen ez idő alatt egy videoka­mera, aranytárgyak és más ér­tékek tűntek el. Majd hipp- hopp, a „nyomozók” is távoz­tak, és a kocsijukba ülve elhaj­tottak az utcából. Ez lett a vesz­tük. Egy szomszéd tudniillik gyanút fogva felírta az autó rendszámát. A kiskunfélegy­házi rendőrök ennek alapján tegnap éjjel Baján elfogták a két álnyomozót. Akik most „szakmai továbbképzés” kere­tében belülről tanulmányozzák a fogdát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom