Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-07 / 56. szám

1995. március 7., kedd Megyei Körkép 5. oldal A RENDŐRSÉG FOLYTATJA A NYOMOZÁST Milliókat vágtak zsebre (Folytatás az 1. oldalról) A kecskeméti Kossuth szövet­kezet területén is áthaladó autópálya nyomvonala sokak számára ismert volt, így ezekre a területekre érthetően nagy volt az érdeklődés. Ilyen ese­tekben a földkiadó bizottságnak egyeztetést kell megkísérelni, s ha ez nem sikerül, végső eset­ben sorsolni kell arról, hogy kiké legyen a terület. Az egyez­tetéssel gondok voltak a Kos- suthnál, ennek ellenére az el­utasító határozatot nyolc napon belül meg lehetett volna felleb­bezni. Már ha egyáltalán meg­kapták az elutasítást azok, akiknek nem jutott az értékes területből. A tegnap választott új föld­kiadó bizottságnak feladata lesz elődjének valamennyi határoza­tát felülvizsgálni. Amennyiben törvénysértésekre bukkan a földkiadásokkal kapcsolatban, a határozatokat megsemmisít­heti. Akkor is, ha a földhivatal már bejegyezte a tulajdonjogot. Várhatóan a bíróságon folyta­tódik majd jó néhány ügy. A bí­róság rendelkezhet úgy, hogy az autópálya nyomvonalának kisajátítása után felvett millió­kat vissza kell fizetni az autópá­lya-igazgatóságnak. Ebben aa esetben az új földkiadási hatá­rozatok alapján tulajdonosokká váló személyek kapják a mesés összeget. A tegnap választott kecskeméti 3. számú földkiadó bizottság munkáján tehát renge­teg múlik. Nem véletlen, hogy a Kossuth szövetkezet közgyű­lésén többen feszegették: a vá­lasztás előtt ismertessék, mely jelöltek voltak tagjai a régi bi­zottságnak is. Az ülést levezető Sándor Imre, a polgármesteri hivatal munkatársa ezt nem kí­vánta ismertetni. Végül a bemu­tatkozó jelölteknek volt lehető­sége színt vallani. A régiek kö­zül öten az új, 17 tagú bizott­ságba is bekerültek. Ok a szö­vetkezet által összeállított jelö­lőlistáról jutottak be ismét a bi­zottságba. A szavazás előtt azonban a részarány-tulajdono­A polgármester bérli az önkormányzati ingatlanokat? Kisebb vita alakult ki a kunba­jai képviselő-testület elmúlt heti ülésén Halász István pol­gármester és Krizsán István képviselő (a község korábbi polgármestere) között két olyan ingatlan ügyében, me­lyek az önkormányzat tulajdo­nában vannak. A testület a község rende­zési tervét tárgyalta, amikor Krizsán István javasolta a volt szeszfőzde és a tüzéptelep terü­letének értékesítési tilalmát. Véleménye szerint, ha az ön­kormányzat valaha bővíteni szeretné intézményeit, ez a két terület a legalkalmasabb in­tézménytelepítésre. Halász István polgármester személyes támadásnak vette az indítványt, mert mint szavaiból kiderült, érintett a két telek ügyében. Kissé indulatosan kérte Krizsán képviselőt, hogy a személyeskedést félretéve, a napirendre koncentráljon. Kri­zsán képviselő válaszában el­mondta, hogy ő éppen a napi­rendhez szólt hozzá, és fenn­tartja javaslatát, amely szerint értékesítési tilalom legyen a két telekre. Ez nem zárja ki, hogy bérleti úton hasznosítsák a telkeket. Az ülés szünetében megkér­deztük Halász István polgár- mestert, hogy mi a helyzet a két telekkel, valóban ő bérli-e azokat. Lapunk kérdésére vála­szolva elmondta, hogy a szesz­főzde körüli telket már koráb­ban megvette, a telek a nevén van, aminek szinte része az önkormányzat parcellája, amit bérbe vett. A tüzéptelepre az áfésznek van érvényes bérleti szerző­dése az önkormányzattal. Az áfész nem tudta hsznosítani, ezért a rajta lévő felépítményt (ami az áfész tulajdona volt) Halász István megvásárolta. A testület a rendezési tervet és az értékesítési tilalmat a két szóban forgó telekre elfogadta.- pásztor ­Kinek a zsebébe vándoroltak a közpénzek? sok egy csoportja nevében egy másik névsort is az elnöklő Sándor Imre asztalára tettek, melyről szintén többeket meg­választottak. Az 1318 rész­arány-tulajdonosból 144-en vettek részt a Kossuth közgyű­lésén. A parlament egyébként a napokban dönt várhatóan ar­ról, hogy a földkiadó bizottsá­goknak az év végéig be kell fe­jezniük a munkájukat. Bács-Kiskunban az autópá­lya nyomvonala negyven ki­lométer hosszú sávot érint. Fuchs Alfonz, a kisajátítást végző megyei közigazgatási hivatal főtanácsosa érdeklődé­sünkre elmondta: a nyomvo­nalba eső területeket először az autópálya-igazgatóság próbálta megvásárolni. Ahol ez nem si­került, ott vonták be a köz- igazgatási hivatalt, elvégezni a kisajátítást. Az új tulajdonosok azonnal megkapták a pénzt - és a botrány itt kezdődött: só­gor, koma, jó barát kapta eze­ket a földeket és értük a milli­ókat. A főtanácsos hangsú­lyozta, hogy ehhez a földkia­dási eljáráshoz hivataluknak semmi köze nem volt. Ameny- nyiben a tulajdonos vitte a föl­dhivatali bejegyzést, úgy a ki­sajátítási összeget ki kellett neki fizetni. Ez viszont csak egy szűk réteg volt, a pénz nagy része, mintegy 100 millió forint bírói letétbe került, mert a többi új tulajdonos akkor még nem volt ismert. Fuchs Alfonz leszögezte: a botrány nem a kisajátítás, hanem a föl­dkiadás körül volt. A Kossuth tegnapi közgyű­lésén megjelent a korábban előzetes letartóztatásban lévő Sajdik Péter, a feloszlatott föl­dkiadó bizottság elnöke is. A | földkiadási ügy nyomozásveze­tője, Arató László rendőr fő­hadnagy érdeklődésünkre el­mondta: a volt elnököt a me­gyei bíróság másodfokon sza­badlábra helyezte. Ennek elle­nére a büntetőeljárás tovább folyik. Mihályka Gyula---------------------------­-—~ E ladták a részvényeket Több mint két és fél millió fo­rint névértékű Mól Rt.-értékpa­pírját adta el a napokban a kun­fehértói önkormányzat egy fő­városi ügynökségnek. A buda­pesti cég az össznévérték száz­huszonhat százalékát megha­ladó árat kínált a részvényekért. Ezt az ajánlatot a képviselők méltányosnak találták, s az ér­tékpapírok eladása mellett dön­töttek.-Mire költi a község ezt a hárommillió-kettőszázezer fo­rintot? - kérdeztük Csupity Zoltánt, a község jegyzőjét.-Az összeget hat hónapra tartós betétként helyeztük el egy banknál, ezért a pénz fel- használásáról csak a későbbi­ekben dönt az önkormányzat. Erre vonatkozóan egyébként több elképzelés is van, amelyek között említhetem a tornate­rem- és útépítést, az ivóvíztisz­títást. Ez utóbbit a magas vas­tartalom indokolná, amelyet már jelzett az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az Alsó-Ti- szavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség is. Á. M.----------------------------1— T olvajutakon egy kölcsönkért gépkocsival Többször írtunk már olyan em­berekről, akik gépkocsival járva egy-egy környéket, vagy gyakran a fél országot, min­denhová betörtek, ahonnan va­lami hasznot reméltek. Gyakran százezrekre rúgott az általuk okozott kár, és a sértett futha­tott a pénze után, mert bizony az összes portékának nyoma veszett, azokat eladták - termé­szetesen jóval olcsóbban - va­lakinek. Általános tapasztalat volt ezekben az ügyekben, hogy a betörőknek nem volt nehéz dolguk. Legtöbbször csupán egy gyönge lakattal, szúnyoghálóval kellett „meg­birkózniuk”, hogy a kincsekhez jussanak. A Kiskőrösi Városi Bíróság Szalainé dr. Csapiáros Mária vezette büntetőtanácsa nemré­giben egy hasonló ügyben ho­zott ítéletet. A négy vádlott kö­zül három többszörösen bünte­tett előéletű - kétszer, ötször, il­letve hétszer voltak elítélve. Az elsőrendű vádlott Szigeti Fe­renc, tázlári lakos huszonnégy, Jusztin Ferenc, szintén tázlári lakos huszonhét, Király Ottó, pirtói lakos negyvenöt, Kucsera Gyula kiskunhalasi lakos pedig negyvennyolc éves. Szigeti Ferenc még az 1993. november 18-ra virradó éjsza­kán egy ismerősétől kölcsön­kért egy személygépkocsit, és bár jogosítványa nincs, az au­tóval elindult lopni. Meg sem állt a soltvadkerti áfész 273. számú vegyesboltjáig és a ma­gával vitt feszítővassal az ajtót kifeszítette. A boltból azután az autóba hordott tíz üveg pezsgőt, négy doboz, egyenként négyki­lós Tomi mosóport, 180 doboz, különböző márkájú cigarettát, húsz üveg kávét, hat darab négyliteres öblítőt, cukorkát, csokoládét, rágógumit, öngyúj­tókat. Mindezeknek az értéke körülbelül nyolcvanezer forin­tot tett ki. A kár az eljárás során nem térült meg. Alig néhány hét múlva, az 1993. december 8-ra virradó éj­szakán Szigeti - aki most is az előbbi ismerősétől kölcsönkért autóval közlekedett - a bócsai vegyesbolthoz ment, kifeszí­tette az ajtót és onnan 60 ezer forint értékű árut vitt el egy zsákban. Ez a kára sem térült meg a soltvadkerti áfésznek. Eszébe jutott az eddig magá­nyosan portyázó Szigetinek, hogy van egy ismerőse Tázlá- ron, akinél korábban alkalmi munkákat végzett. Elhatározta, hogy meglopja az illetőt. Ismét kölcsönkérte az autót - az is­merősnek nem tűnt fel, hogy mindig éjszakára kell a kocsi - és éjszaka elindult az illető háza felé. A halasi bekötőúton éppen szembe találkozott a meglopni szándékozott illető­vel, s ettől Szigeti megnyugo­dott, mert innen megtudta, hogy az illető biztosan nem lesz otthon. Megint a magával vitt feszítővas segített, s bejutott a lakásba. Pénzt azonban hiába keresett. Elvitte viszont a tulaj­donos rádiótelefonját és két, díszdobozos evőeszközkészle­tét. A lopott tárgyakat később ismeretlen személyeknek el­adta. A tulajdonost megközelí­tően 180 ezer forint kár érte, ami „természetesen” nem térült meg. A múlt év január 28-án este Király Ottó - bár a rendőrség a jogosítványát egy korábbi bűn- cselekmény miatt bevonta - gépkocsival megjelent a tázlári Boglárka vendéglőben. Ott ta­lálkozott Szigeti Ferenccel és Jusztin Ferenccel. Ismerte őket, s így nem vállalt különösebb kockázatot, amikor előadta a nagy ötletet: tud egy helyet Tázláron, ahonnan Stihl fűré­szeket lehetne lopni, azokat el­adnák, lenne pénzük. Két társa bólintott, s hamarosan indultak is a megadott címre. Az ötlet­gazda Király megállította autó­ját a közelben, kicsit várakoz­tak, füleltek, azután a két Fe­renc kiszállt, s megközelítette a házat. A kerítésnél várakoztak, figyeltek. Jusztin azonban már nem bírta idegekkel, átlendült a kerítésen, s az udvaron álló, le­záratlan gépkocsiból kivett négy darab Stihl fűrészt, s azo­kat kiadogatta Szigetinek, majd berakták Király autójába, és Halasra mentek. Ott elosztották a zsákmányt, kettőt Király ka­pott, egyet-egyet pedig Szigeti és Jusztin. A négy gép értéke 240 ezer forint volt. Másnap Ki­rály felkereste ismerősét, Ku­csera Gyulát és arra kérte, hogy a lopásból származó egyik Stihl fűrészt rejtse el. Kucsera ezt meg is tette. Később megtalál­ták a fűrészeket, s azokat visz- szaadták a tulajdonosnak. A bíróság Szigetit halmazati büntetésként egy év négy hó­napi börtönre ítélte, két évre el­tiltotta a közúti járművezetéstől, két évre pedig a közügyektől. Jusztin Ferenc mint többszörös visszaeső egyévi börtönt kapott, egy évre tiltották el a közúti járművezetéstől és egy évre a közügyektől. Király Ottó bünte­tése 150 napi tétel pénzbüntetés, egynapi tétel összege 200 forint, ugyanakkor két évre őt is eltil­tották a közúti járművezetéstől. Kucsera Gyula bűnpártolásért 100 napi tétel pénzbüntetést ka­pott, egynapi tétel összege 100 forint. Természetesen kötelez­ték őket a felmerült bűnügyi költségek megfizetésére is. Szi­geti és Király mostani bűncse­lekményeiket egy korábbi, fel­függesztett büntetés próbaideje alatt követték el, míg Jusztin az ítélet kihirdetésekor egy ko­rábbi ítéletben kiszabott bünte­tését töltötte. A mostani ítélet Jusztin és Kucsera vonatkozásában jog­erős. Gál Sándor Agyonverték a nénit (Folytatás az 1. oldalról) A szomszédok azonnal értesí­tették a rendőrséget, de mire a körzeti megbízottal a hely­színre értek, a gyilkosok már elmenekültek. A hírek szerint a kecskeméti nyomozók még éj­szaka a megyei kapitányságra szállították a két gyanúsítottat. A falu népe azt beszéli, hogy Bözsi néni rossz viszonyban volt a lányával és a vejével. Az idős néni igen jó anyagi körül­mények között élt, de nagyon takarékos asszony volt, aki a fogához verte a garast. Almával foglalkozott, ami a jelek szerint szépen jövedelmezett. A csa­ládban állandó volt a pénz mi­atti egyenetlenkedés, de más okok is közrejátszhattak, hogy a viszony megromlott közöttük. Keddre hagyatéki tárgyalás volt kitűzve, lehet, hogy ekörül for­gott a halálos végű vita. A szomszédok valami gépeladás­ról beszélnek, talán ennek árá­ból tartottak valamely összegre igényt a fiatalok. Ami biztos: a szörnyű gyil­kosság mindenkit megrendített. Retek Antal, a szemben lakó szomszéd, aki nagyon jó vi­szonyban volt a nénivel, szinte nem talált szavakat, hogy meg­döbbenését kifejezze. De azt mondhatjuk, miután sok ember­rel váltottunk szót a Damjanich utca környékén, hogy nincs senki, aki meg tudna békélni a gondolattal, hogy falujában ilyen elvetemült bűntény elő­fordulhatott. Gál Z.-Géczy Zs. A svédektől veszünk repülőt? Ilyen gépek repülnek nemsokára nálunk is? Az utóbbi időben felvetődött, hogy esetleg Svédországtól vá­sárolnánk repülőgépeket a légi­erő számára. A váratlanul nyil­vánosságra jutott tervről a téma alapos ismerőjét, Kovács János repülőmémök alezredest kér­deztük. Aki ezt a típust 1994 szeptemberében közelről is lát­hatta az angliai megrendezett repülőbemutatón.- Az angliai Fairboro- ugh-ban megrendezett repülő­bemutatón a legnagyobb figye­lem az új generációjú gépeket kísérte. Á JAS-39 Gripen tí­pusú svéd repülőgép tervezésé­ben és építésében teret nyert a többcélú felhasználás. Ez azt je­lenti, hogy az elfogóvadász, a földi célok elleni támadás és a felderítő (esetleg elektronikai zavaró) funkciókat egy repülő­gépbe építették. A különböző funkciókat fedélzeti számító­gép egyesíti és a repülőgép-ve­zető választja ki a feladatnak éppen legjobban megfelelő programot. Ez a típus is az ötö­dik generációs gépekhez tarto­zik. Olcsóbb, mint az eddigi re­pülőgépek, többcélú felhaszná­lásra alkalmasabb és jellemző rá, hogy elektronikus botkor­mánnyal működtethetők a gép kormányszervei. A vezetőfülke nagymértékben elektronizált. Ha beülünk a vezetőfülkébe, az a jövőt idézi elénk.- Ennek a gépnek csak harci változata létezik?-Van harci, egykormányos• és oktató, kétkormányos válto­zata is. Úgy fejlesztették ki, hogy alkalmas legyen légi, ten­geri és szárazföldi támadó hadműveletek visszaverésére is. Hadrafoghatósága és a har­cászati teljesítménye biztosítja a harcászati eredményességet. A svéd királyi légierő már az elmúlt év őszén megrendelt 140 ilyen gépet. Kenyeres Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom