Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-07 / 56. szám

2. oldal Hírek - Vélemények 1995. március 7., kedd Világértekezlet a szegénységről A szegények és gazdagok közötti szakadék kétszeresére nőtt 1960 óta. FEB-REUTERS Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a társadalmi igazságtalanság, a kirekesztés és a szegénység elleni harcban való világos kö­telezettségvállalást sürgetett, amikor hétfőn megnyitotta a vi­lágszervezet koppenhágai vi­lágértekezletét a társadalmi fej­lődésről. Az egyhetes konferencián 184 állam képviselteti magát. A világértekezlet vasárnapi záró­napján az állam- és kormány­fők tízpontos nyilatkozatot és akcióprogramot írnak alá, an­nak érdekében, hogy felszámol­ják a szegénység legsúlyosabb formáit, harcoljanak a munka- nélküliség ellen. A világszervezet főtitkára szerint halaszthatatlanul szük­ség van egy világméretű társa­dalmi megállapodásra. Az a vi­lággazdasági berendezkedés, amelyben élünk, számos ve­szélyt hordoz magában, többek között az egyének közti ha­gyományos szolidaritási kapocs eltűnését, a Föld egyes országa­inak - mi több. egész régióinak a peremre szorulását -, vala­mint a gazdag és szegény or­szágok közötti szakadék to­vábbi mélyülését - fejtette ki beszédében Butrosz Gáli. — Elsősorban az államokra hárul a feladat, hogy rugalmas szociálpolitikát kövessenek. Azt az államot, amelyet az egyenlőtlenségek és a előjogok megléte jellemez, a leginkább veszélyeztetik a legsúlyosabb szociális megrázkódtatások és a legváratlanabb társadalmi rob­banások - érvelt a főtitkár. Mint mondotta, 1,3 milliárd ember - az emberiség több mint egynegyede - szegény­ségben él, és a föld másfél mil­liárd lakója nem jut hozzá az alapvető egészségügyi ellátás­hoz sem. 1960 óta a szegények és gazdagok közti szakadék mélysége kétszeresére nőtt. A világ szegényeinek több mint kétharmada a nők közül kerül ki - rajzolta meg a képet But­rosz Gáli, az AP beszámolója szerint. A főtitkár a szociális csúcsta­lálkozó három fő feladatának szabta az egyén védelmét, a tár­sadalmi beilleszkedés elősegí­tését és a társadalmi béke bizto­sítását. - Nemet kell mondani a válság végzetszerűségére, az egyenlőtlenségek fennmaradá­sára és a világ kettészakadására - fejtette ki Gáli. A tomszki repülőgép- és rakétagyárban az eredetileg ballisztikus robbanófejeket szállító hordozórakétákat békés célokra alakították át. Ezentúl távközlési műholdakat állíta­nak majd pályára. FOTÓ: FEB-REUTERS A beismerés után újra tagad a gyilkosság gyanúsítottja Tegnap megkezdődött Nyír­egyházán az Olasz Rita meg­gyilkolása ügyében indított per bírósági tárgyalása. Az ügyész­ség aljas indokból elkövetett emberöléssel vádolja a 23 éves nagycserkeszi Mocsár Józsefet. A vádirat szerint a gyilkos­ság gyanúsítottja 1993. június 9-én, a Nyíregyháza határában elterülő sóstói erdőben megfoj­totta az ott futóedzést tartó 21 éves Olasz Ritát. A fiatal lány éppen egy fa­rönkön ülve tartott pihenőt, amikor Mocsár észrevétlenül megközelítette, és közösülési ajánlatot tett neki. Az áldozat menekülni próbált, de az elve­temült férfi üldözőbe vette, s mintegy 100-150 méter megté­tele után beérte. Mocsár bán­talmazta Olasz Ritát, majd be­fogta orrát és száját, amitől a lány megfulladt. A holttestet elvonszolta egy mélyedésbe, s avarral, gallyal letakarta. Olasz Rita földi maradvá­nyait hét hónap múlva, 1994. január 8-án egy fakitermelő munkás véletlenül találta meg. A nyomozók közben már gyanú alá vonták Mocsár Jó­zsefet, aki 1993-ban durván megerőszakolt egy 16 éves lányt Nagycserkesz határában. A férfi akkor tagadta, hogy köze lenne Olasz Rita eltűnésé­hez, de amikor a lány holtteste, pontosabban csontváza előke­rült, beismerő vallomást tett. A tegnapi tárgyaláson kide­rült: Mocsár József visszavonta korábbi beismerő vallomását. Védője a per nyitónapján két­ségbe vonta a vádat, szerinte fikción alapszik a bűncselek­mény ügyészségi leírása. A bíróság várhatóan március 14-én hirdet ítéletet a perben. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Az indonéz elnök Boszniába látogat Suharto, a legnagyobb moha­medán állam, Indonézia elnöke a közeli napokban Boszniába és Horvátországba látogat. Az in­donéz politikus 1992 óta a 111 tagállamé el nem kötelezett mozgalom soros elnöke is. Az ENSZ koppenhágai találkozója után Zágrábba látogat, majd Szarajevóban kezd tárgyaláso­kat. Suharto az el nem kötele­zettek vezetőjeként már tett kí­sérletet a közvetítésre a harcoló ellenfelek között. Kormányhatáskörben a szlovák titkosszolgálat A szlovák parlament tegnap kezdődött ülésszakán módosí­tották a titkosszolgálatról szóló törvényt. A szlovák titkosszol­gálat (SIS) vezetőjének kineve­zése és visszahívása ezentúl nem a köztársasági elnök, ha­nem a kormány jogkörébe tar­tozik. Az indítványt a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyik képviselője terjesztette elő. A parlament a javaslatot az ellen­zéki képviselők sorozatos kifo­gásai ellenére is elfogadta. Autonóm területet kapnak a gagauzok Az előzetes eredmények szerint a vasárnapi moldovai népsza­vazáson, amelyen az ország déli részén felállítandó gagauz autonóm terület határairól dön­töttek. az érintett harminchat te­lepülés közül mindössze hét szavazott az autonómia ellen. A Moldova déli részén fekvő, ve­gyes lakosságú terület vezetői decemberben egyeztek meg a rendkívül széles jogköröket él­vező autonóm terület felállítá­sáról. Ennek megfelelően tar­tottak népszavazást, hogy meg­húzzák a terület határait. Barre mégsem indul az elnökválasztáson Raymond Barre volt miniszter- elnök, a párizsi politikai élet egyik legtekintélyesebb alakja bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztáson. Barre dön­tése megnyitotta az utat Valéry Giscard d’Estaing előtt. Egyéb­ként Francois Mitterrand, a le­köszönő francia államfő tegnap szülővárosában, a nyugat-fran­ciaországi Jamacban felavatta a hivatali működése alatt kapott ajándékok múzeumát. A hatal­mas termekben mintegy száz emléktárgy (régi metszetek, ke­rámiák) kaptak helyet. Izrael nem hisz Arafat cáfolatának Jasszer Arafat Jasszer Arafat, a Palesztin Ha­tóság vezetője nem ajánlotta fel Izraelnek, hogy közvetít a zsidó állam és Irak között a kapcsola­tok rendezésében, és erről nem adott át sem szóbeli, sem írásos üzenetet Szaddám Huszeintől izraeli vezetőknek. Palesztin források nem tagadják, hogy Arafat nemrég valóban kapott levelet az iraki elnöktől, de mint mondták, abban még csak célzás sem volt az iraki-izraeli viszony rendezésében való PFSZ-közvetftésre. Nem hiva­talos izraeli források azonban kitartanak amellett, hogy az izaeli rádió jól értesült. Rettegésben tartják az orvlövészek Karacsit Orvlövészek tegnap megöltek négy embert Karacsiban, és to­vábbra is rettegésben tartják a pakisztáni várost. Az utóbbi négy napban 21 embert gyilkol­tak meg - közölte a karacsi rendőrség. Az orvlövészek tá­madásai összefüggésben állnak a rendőrség és az ellenzéki Népi Menekült Mozgalom har­cos politikai csoport között ki­tört ellenségeskedéssel. A mozgalom Indiából bevándo­rolt muzulmánokat tömörít. A hétvégi lövöldözés 21 áldozata közül négy rendőr volt. Nézőpont Szemesnek áll a világ? Mihályka Gyula írása Generációk nőttek fel úgy Magyarországon, hogy ingatlan- spekulációval sokáig csak filmekben, regényekben találkoz­tak. A rendszerváltás után aztán széles körben ismertté vált ez a fogalom. A kecskeméti Kossuth szövetkezet földkiadási botránya en­nek ellenére nem törvényszerű. Sőt! A törvénybe rengeteg ga­ranciát építettek be a visszaélések elkerülése érdekében. Saj­nos, ez sokszor csak írott malaszt maradt. Az M5-ös autópálya nyomvonalának egy részéhez törvény­sértően jutottak hozzá egyesek. Akik közel voltak a tűzhöz, egyik napról a másikra meggazdagodtak. Szemesnek áll a vi­lág - mondhatnánk. A dolog sajnos ennél sokkal szomorúbb. A szövetkezetek tulajdonosainak a jogait kívánta ugyanis helyreállítani a törvény. A négy évtizedes sérelmek után aztán újabb igazságtalanságok, törvénytelenségek következtek. A rendőrség szerint csak a Kossuthnál mintegy 30 millió forint talált gazdára jogtalanul. És a lavina elindult. A rendőrség a botrány nyilvánosságra ke­rülése után számtalan bejelentést kap a megye más települése­iről is hasonló ügyekről. Generációk sora azt is láthatta a filmekben, hogy a telekspe­kulációkba miniszterek, szenátorok is belebukhatnak. Más­hol, a nagyvilágban. Kérdés, hogy a szigorú következmények is „begyűrűznek”-e vajon hozzánk? Ha már a telekspekuláció itt van. Kérdőjelek FEB-kommentár Az idő szorításában? Immár világos, hogy nemcsak a magyar diplomácia tulajdo­nít különleges fontosságot annak, mikor kötik meg az alap- szerződéseket. Az Európai Unió teljes vezérkarának Buda­pestre, Bukarestbe és Pozsonyba eljuttatott levelei a tárgya­lások mielőbbi befejezését „bátorítják”, hogy a születendő dokumentumokat még az európai stabilitási értekezlet előtt aláírhassák, s így azok „bekerülhessenek az európai stabili­tási paktumba”? Ezt az ösztönzést nem szabad alábecsülni, hiszen a négy aláíró között ott van Kohl német kancellár mellett Balladur francia miniszterelnök, a stabilitási program szülőatyja, aki a március 21-én Párizsban megnyíló konferencia házigazdája. Európai nyomás? Ez egyrészt pozitív, mert máris arra kényszerítette a nemzetiségi ügyekben egyébként nehezen kimozdítható román és szlovák szomszédainkat, hogy leg­alább szavakban készségesebbek legyenek - bukaresti meg­fogalmazásban - „az alapszerződés mielőbbi aláírására”. Előtérbe kerültek az Európa Tanács vadonatúj kisebbségi ke­retegyezményének normái, ami akkor is fontos, ha e normá­kat nem éppen egyértelműen értelmezik. Az idő szorításában? Ez nem lehet oly erős, hogy a felek lemondjanak a további tárgyalásokon elérhető, elfogadható megoldásokra épülő egyezségekről. De nem lehet olyan gyenge sem, hogy megengedje a további indokolatlan ha- lasztgatásokat. Ugyanakkor az idő szorítása nem menthet fel semmilyen felületesség alól. Történelmi döntésekről van szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom