Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-31 / 76. szám

1995. március 31., péntek Megyei Körkép 5. oldal A HEGYKÖZSÉGI TÖRVÉNNYEL SZEMBEN NAGY AZ ELLENÁLLÁS négy hónapig futottak a pénzük után Kolhozosítás vagy érdekvédelem? (Folytatás az 1. oldalról)- A határidők valóban szoríta­nak - kezdi a város jegyzője. - Március 1-jétől április 30-áig minden szőlőtermelőnek be kell jelentkeznie a helyi jegy­zőnél. Egy adatlapot kell kitöl­teni arról, hogy mekkora a te­rület és hol fekszik. Ezután alakul meg a hegyközségi ta­nácsot előkészítő bizottság. Annak ellenére, hogy már egy hónap eltelt, még csak tizen­négyen hozták vissza a beje­lentőlapot.- Mi történik akkor, ha va­laki azt mondja, hogy nem haj­landó belépni a hegyközségbe?- A törvény szerint be kell jelenteni a szőlőművelési ágú területeket. Ám a törvény nem szankcionál. Senkit sem sza­bad azzal fenyegetni, hogy el­lenkező esetben megbüntetik. A határozat szerint azonban szőlőtermelést és -felvásárlást csak hegyközségi tag végezhet. Természetesen ez nem azt je­lenti, hogy április 30-ától nem művelheti a területét, aki nem jelentette be. A jogalkotó arra alapoz, hogy az emberek előbb-utóbb felismerik: a ter­melők érdekében jött ki ez a törvény. Egyébként nemcsak mint jegyző, hanem mint sző­lőtermelő is úgy látom, hogy érdemes a bejelentőlapokat ki­tölteni és belépni a hegyköz­ségbe. Annál is inkább, mivel már tíz ember megalakíthatja és nem lenne egészséges, ha a közel négyezer kiskőrösi ter­melőt csak néhány százalékuk képviselné az előkészítő bi­zottságban.- Az embereket riasztják a kötelezettségek. A törvény sze­rint a hegyközség meghatároz­hatja majd többek között a permetezés és a szüret időpont­ját is.- Ez - a célt tekintve - nem egy rossz törvény. Ám valóban gondok támadhatnak a szó sze­rinti értelmezésből. Én azt mondom, nem szabad a köte­lezettség oldaláról megfogni. Itt alapvetően a törvény tálalá­sával van gond. Hároméves Takács László előkészítés után fogadták el, és most gyors eredményt várnak. Rendkívül rövid határidőt szabtak a kivitelezésre. A túl­zott propaganda pedig ellen­kező hatást fejthet ki. Nem be­szélve arról, hogy a földügyek szempontjából meglehetősen zavaros időszakban lépett életbe a törvény. Az elmúlt évek során ezt a várost egzisztenciálisan rendbe hozta a bortermelés. Voltak kiváló minőségűek is, meg rosszabbak is. Mindenki meg­próbált ügyeskedni valahogy és ez nem feltétlenül jelent törvénytelenséget. A probléma ott kezdődik, hogy a hegyköz­ségi tagságból adódik egyfajta nyilvántartás, ami alapján a bor összetételétől a mennyisé­gig minden ellenőrizhető lesz. így érthető, hogy ezek a félle­gális helyzetben dolgozó gaz­dák még rátesznek egy lapát­tal, amikor tiltakozásról van szó.- Az agrártörvények alkotá­sánál figyelembe kellene venni, hogy mezőgazdasági szempontból Magyarország tájegységei erősen eltérő jelle­get mutatnak - veszi át a szót Takács László falugazdász. - A talajadottság, a tájegységi Dr. Szentendrei István szokások, az emberek megélhe­tési lehetőségei mind-mind el­térőek. Egy ilyen területre egyetlen szempont alapján al­kotott törvény nem valószínű, hogy olyan hatást tud elérni, amit a törvényalkotó szeretett volna. Szerintem a hegyközsé­gekkel is ez az alapvető prob­léma. Természetesen ezt még teté­zik más gondok is. Kiskőrös környékén 3454 hektárnyi ter­mőterületből az elmúlt tíz év­ben nyolcszáz-ezer hektár par- lagosodott el az aszályos idő miatt.- Hány embert érint a tör­vény Kiskörösön?- A közel három és fél ezer hektáron mintegy 6-7000 em­ber foglalkozik szőlőművelés­sel. A város nyolcvan százaléka pedig valamilyen formában kö­tődik hozzá. Kérdés, hogy - a talajvíz csökkenése miatt - ér­demes-e egyes területeken újra­telepíteni a szőlőket és kérdés, hogy milyen fajták legyenek azok. További gond az ipari termékek árának égbe szökése. Gondolja csak el, a legegysze­rűbb permet is megfizethetetlen lassan a kistermelőnek, nem beszélve a borászkodáshoz szükséges eszközökről, ame­ygxgxg nW . Nxg ígxgí.-: Mire jut pénz Kecskeméten? Szerdán este elfogadta Kecs­kemét képviselő-testülete az önkormányzat idei költségveté­sét. Tegnap ezzel kapcsolatban jó néhány információval tud­tunk szolgálni, most a döntés további részleteit ismertetjük. A közgyűlés a kiadások kö­zött megszavazott további 19,5 milliót a cigánylakások építé­sére azon a 15 millió forinton felül, amire már a szerződést megkötötték. Szociális segé­lyezésre idén 440 millió jut a hírős városban. A sportigazga­tóság 80 milliós költségvetésén túl 19,5 milliót tudnak a sport támogatására szánni. Az egész­ségügyi alapellátásra a 211 mil­liós tb.-támogatáson felül 24 milliót ad a város. A parkfenntartási és köztisz­tasági feladatokra 81 milliót szánnak. Szerencsére a Vadas­kert fenntartása szerepel a kia­dási oldalon, 9 millió 370 ezer forinttal. A rendőrség támogatá­sára csak 7 millió forint lett elfo­gadva. Ismeretes, hogy plusz 20 rendőrért cserébe a város évi 26 milliós támogatást vállalt ko­rábban. Jelenleg folyik annak a vizsgálata, hogy a rendőrség eleget tett-e a szerződésben vál­lalt kötelezettségének. Az egyházi iskolákat 8,2 mil­lióval támogatja az önkormány­zat. Az egészségügyi alap 9,3 millióval, az oktatási 5,5-del, míg a közművelődési alap 8,9 millióval gazdálkodhat idén. Megmenekültek a kilövéstől a Vadaskert állatai. Lapunkban korábban írtunk a beruházások lassításáról. A he- tényi óvoda kivételével ezt elfo­gadták. Az ÉZI új otthonára, a felújítás alatt lévő Ferenc lakta­nyára idén 649 milliót terveztek, de ebből 349 milliót csak 1996-ban költenek el. A beruhá­zások lassításáról viszont a köz­gyűlés úgy határozott: felülvizs­gálják műszakilag, hogy okoz-e kárt a leállás. A városházán a köztisztviselők törvényen túli juttatásainak megvonására is ké­szül később a testület egy rende­letmódosítással. A polgárokat közvetlenül érinti, hogy tervezik a lakbérek valamint az egyéb önkormány­zati ingatlanok bérleti díjának emelését is. Erről az előterjesz­tés április 30-áig a testület elé ke­rül. Információink szerint a táv­hőszolgáltatás díjemeléséről is hamarosan tárgyal a közgyűlés. Mihályka Gyula lyek elengedhetetlenek egy pincészet kialakításához. Amikor a hegyközségi tör­vényről beszélnek, kevés szó esik arról, hogy igaz, Kiskőrös a szőlő és a bor városa és év­százados hagyományai vannak ennek a mezőgazdasági ágnak, a mai minősítési kategóriáink szerint város és környéke alap­vetően nem szőlőtermő vidék. Hármas és négyes minősítésű területeink vannak. Ez azért ér­dekes, mert a most készülő tá­mogatási szabályzat csak az egyest és a kettest fogja támo­gatni. Tehát nem elég, hogy a termelési költségek súlytják a termelőt, a telepítéshez az ál­lamtól nem fog támogatást kapni. Ellenben kap egy olyan törvényt, amiben egy járulékfi­zetési kötelezettséget (hegy­községi tagdíj) rónak rá. Tehát az ellenkezés nem egy alapvető rossz hozzáállás az emberek ré­széről a törvény rendelkezései­nek eredménye. A jegyző úr már említette a földkérdés rendezetlenségét. Hogyan nyilatkozzon valaki ar­ról a földről, amiről nem tudja biztosan, hogy az övé és meg­élhetést jelenthet számára? Te­hát ezen a területen is meg kell érteni a termelőt. Ezen a hely­zeten csak ront az, hogy a jog­szabály úgy szól, hogy kötelező a belépés a hegyközségbe. A hatvanas években már volt egy ilyen kötelező jellegű társulás, a termelőszövetkezet. Min­denki átéli ezek mai helyzetét: amelyik még nem oszlott fel, felszámolás alatt van. A kolho­zosítás rossz emlékként él to­vább.- Mi lehet a megoldás?- Az emberek alapvetően nyitottak, és ha valaminek ér­telmét látják, az ellen nem el­lenkeznek. A megoldás egy széles konszenzuson alapuló alapszabály kidolgozása lehet. Éppen ez az, amiért minél több embernek ki kellene töltenie a bejelentőlapot. Ez feljogosítaná arra, hogy beleszóljon a hegy­községgel kapcsolatos dönté­sekbe. W. Király Ernő Jehova tanúi bqjai találkozója A Magyarországi Jehova Tanúi április 1-jén és 2-án tartják kör­zeti találkozójukat a bajai Né­met Művelődési Központban. A két nap folyamán előadások, bemutatók és interjúk segítsé­gével magyarázzák a mottóul választott igét: Maradjatok ébe­rek, álljatok szilárdan, erősöd­jetek meg. Április elsején, szombaton délben tartják a ke- resztelkedést. Rászedett kompod dohánytermelők Kormányos Tiborék idén pe­csenyekacsát akartak nevelni. A tervük azonban meghiúsult, mert nem volt elegendő pénzük a vállalkozás beindításához. Azazhogy volt 245 ezer forint­juk, de nem jutottak hozzá. Ta­valy ugyanis dohányt termeltek a Kömpöc melletti tanyájukon. Összesen 4 tonna kötegelt, lá- dázott dohányra kötöttek szer­ződést a Budapesti Dohány- fermántáló Vállalattal. Múlt év novemberében vitték az első szállítmányt a cég kiskunfél­egyházi beváltó üzemébe. Luca napján a másodikat, ám decem­ber 13. sem hozott szerencsét nekik. Mert hiába volt a szer­ződésben rögzített tizenöt na­pos fizetési határidő, egészen mostanáig várniuk kellett a pénzükre.- Hát bizony nagyon sze­gény karácsonyunk volt, pedig a két gyerek nagyon várta az ajándékokat - sóhajt nagyot Kormányosné. - Az utolsó pil­lanatig azt mondták, hogy lesz pénz, de azután mégsem kaptuk meg. Mindig azzal hitegettek, hogy érdeklődjünk a jövő hé­ten. Arról is szó volt, hogy majd kamatot fizetnek. Most meg az a hír járja, hogy még­sem. Pedig a 245 ezer forintunk után nekünk is járna valami, hí­mért jó az ára, és remélhetőleg azt ki is fizetik. Mert most is egészen más lett volna, ha azt mondják, emberek, leadhatik (sic!) a dohány, de nem tudunk fizetni. De ezt nem mondták, így mindenki bízott benne, hogy karácsonyra meglesz a pénz. Kormányosék nincsenek e- gyedül panaszukkal, hiszen* sorra így jártak más kömpöci és csólyospálosi dohánytermesz­tők is. Elmondásuk szerint a négy hónap alatt közel tízezer forintot telefonálgattak el az ügyben. A válasz mindig az volt, hogy várjanak, mert a pri­vatizáció miatt késik a pénz. Mi is megkérdeztük, hogy mi volt a késedelem oka. Kérdésünkre Bajnóczi József, a félegyházi beváltóüzem vezetője a követ­kezőket mondta:- Sajnos nem volt pénzünk. Mi egy privatizálás alatt álló cég üzeme vagyunk, emiatt egy kissé bonyolult most a helyze­tünk. Ez a pénz megvolt, de az ÁVÜ Igazgatótanácsa csak március elején döntött arról, hogy ez a pénz megillet minket. Március 23-án kiutaltuk a pén­zeket, és tudomásunk szerint már mindenki felvette a járan­dóságát. Kamatot még nem vehettek Kormányos Tibor és felesége a fóliasátorban. szén négy hónapig más hasz­nálta a pénzünket.- Mihez fognak most?- Kacsákat akartunk ne­velni, de erről már lemarad­tunk. Most ismét megpróbálko­zunk öt holdon a dohánnyal, de keresünk egy másik céget. Bár nagyon sok munka van a do­hánnyal, mégis úgy tűnik, ér­demes lesz vele foglalkozni, fel a gazdák, azt utólag fogják kiszámolni, hogy kinek mennyi jár. Azt is mondhatnánk, hogy minden rendben, hiszen - há­rom-négy hónap után - min­denki megkapta, illetve meg­kapja a pénzét. Kérdés csupán az, hogy a gazdálkodók meddig tűrik, hogy „privatizélgesse- nek” a fejük fölött, az ő ká­rukra? T. K. Hiányzik a munkakedv? A jánoshalmi utcák, vízelvezető árkok, közösségi épületek álla­pota sok kívánnivalót hagy ma­guk után. Rendbetételükre a ha­gyományos keretek között nincs pénz. A munkáltatók arról pa­naszkodnak, hogy szakképzett­séget sem igénylő álláshirdeté­seikre csak kevesen jelentkez­nek. Ugyanakkor az önkor­mányzat ebben az évben 27 mil­lió forintot irányzott elő a mun­kanélküliek jövedelempótló tá­mogatására. Jelenleg több mint 550-en részesülnek a törvény ál­tal kötelezően előírt támogatási formában, de számuk az év vé­géig várhatóan növekedni fog. A jánoshalmi képviselő-tes­tület a napokban rendeletet alko­tott a közösségi munkavégzés helyi szabályairól. Ennek értel­mében a legalább 6 hónapja jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülő munkanélkülit közös­ségi munkavégzés keretében a polgármester havi 40 órában foglalkoztathatja. Erről viszont legalább három nappal a mun­kavégzés előtt értesíteni kell a munkanélkülit. A rendelet felso­rolja mindazon területeket, ahol közösségi munka végezhető. A közösségi munkát végzőt a munkavégzés időtartamára a legkisebb munkabér és a jövede­lempótló támogatás közötti kü­lönbözet nagyságának megfe­lelő díjazás jár. Amennyiben a munkanélküli a közösségi mun­kavégzés alól kivonja magát, il­letve olyan magatartást tanúsít, mely a munkavégzést akadá­lyozza, három hónapig megvon­ják jövedelempótló támogatá­sát. - Blázsik ­A Szabadszállás és Vidéke T akarékszövetkezet KÖZLEMÉNYE Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy 1995. április 1-jétől takarékszövetkezetünk az alábbi betétkamatokat alkalmazza: Betétfajták Kamat % Kamatozó betétek Látra szóló 10,0-1 éves lekötésűnél 22,0- 2 éves lekötésűnél 22,0- 3 éves lekötésűnél Takaréklevél betét 23,0-1 éven túli felvétnél 22,0- 2 éven túli felvétnél 23,0- 3 éven túl, új elhelyezésnél 24,0 Lakáscélú betétek-1 éven túl, 5 éven belül 22,0- 5 éven túli megszűnésnél A nem lakás céljára való felhasználáskor a mindenkor érv. kamatadót levonjukl 24,0- fenti betétek 1 éven belüli felvétkor, kivétel látraszóló 1,0 Átutalási betét 10,0- 6 hónapra lekötött 20,0-12 hónapra lekötött 22,0 Elszámolási betét Látraszólóan 4,0- 3 hóra lekötött 16,0- 6 hóra lekötött 20,0-12 hóra lekötött 22,0 Továbbra is várjuk tagjainkat, kedves ügyfeleinket pénzintézeti szplgáltatásainkkal!

Next

/
Oldalképek
Tartalom