Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-29 / 74. szám

1995. március 29., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 11. oldal Kedves Olvasóink! Ha valaki veszi a fáradságot és áttekinti mai levelezési oldala­inkat, azt tapasztalhatja, hogy megszaporodtak a kormányzati intézkedésekkel foglalkozó levelek. Ezek közös jellemzője, hogy a mindannyiunkért, de különösen a legszegényebbek sor­sáért való aggódás érződik ki belőlük. Olvashatnak továbbá válaszleveleket a MÁV-tól és az ÁB-AEGON Rt.-től. Visszatérő téma a színházért való aggódás, a pótlás nélküli fairtás. Egyik madarasi olvasónk százötven helybeli dohány- termelő panaszát mondja el. Valamennyi olvasónknak hasznos információkkal szolgál ezúttal is olvasószolgálatunk tájékozta­tója. Hírképünk pedig arról tanúskodik, hogy népművész járt a városföldi óvodások között. Várjuk olvasóink további írásait, névvel, lakcímmel ellátva. A szerk. Színház és közönség Engedjék meg nekem, hogy a március 22-én Színház és kö­zönség cím alatt megjelent le­velek íróihoz csatlakozva, én is véleményt nyilvánítsak. 1968 óta állandó bérletesei vagyunk a kecskeméti Katona József Színháznak. Voltak nagyon szép évek és bizony olyanok is, amikor egyetlen darabot sem néztünk meg. Én szeretem az őszinteséget, ezért leírom: Jan- csó Miklósék idejében kerültük a színházat. De nemcsak mi, hanem sokan mások is. Igaza van dr. Miklós Jenő olvasójuknak, amikor megfo­galmazza, hogy a jogos kíván­ságokat, elvárásokat nem sza­bad elhallgatni. Mert a közön­ség nagy többsége igenis igényli az operettet és az egyéb zenés műfajokat a színpadon. Mindig nagy szeretettel és vas­tapssal köszöntük meg Csom­bor Teréz, Maronka Csilla, Pál Attila, Vitéz László és más mű­vészek színvonalas előadásait. Bízom abban, hogy az új színházigazgató úr is elolvassa kérésünket, s még meggon­dolja: miért kell a jókat elkül­deni? Bár tisztában vagyunk azzal is, ha változtatna tervein, ezek után már akkor sem a leg­jobb légkör alakulna ki a szín­házban. Egyvalamiben bízhatnának a színészek - ha mégis marad­hatnának -, a közönség nagyon hálás lenne. Úgy érzem, üresen maradó széksoroknak nem lesz érdemes játszani. Aggódom szép színházunkért és közönsé­géért. Földi Józsefné, Helvécia, Gazdasági d. 26/C Rosszak a keserű pirulák Március 2-án reggeli helyett inkább újságot olvastam, mert akkor már napok óta lázcsilla­pítókon és egyéb gyógyszere­ken éltem, mivel már a tea sem esett jól. A Tisztelt Szerkesztő­ség! rovat főbb címeinek átfu­tása után a Kalap és Himnusz című levéllel kezdtem az olva­sást. Óh, kedves kecskeméti pol­gármester úr! Milyen jól tette, hogy március 15-én nem vette le a kalapját. Mert itt vagyok én, egy nő, aki hiúságból vol­tam fedetlen fővel az ünnepsé­gen, s március 16-a óta 39 fok körül ingázik a lázam. Úgy gondolom, ha fedett he­lyen rendezték volna az ünnep­séget, jogos lenne az említett levél írójának megállapítása. Nem tudom, hogy Petőfi és so­kan mások a márciusi ifjak kö­zük vajon hideg vagy langyos esőben hallgatták-e a szónoko­kat? Jó lett volna látni Petőfit és a márciusi ifjakat, mert akkor most pontosan le tudnám írni, milyen ruha volt rajtuk. Illetve nem tudnám leírni, mert már rég nem élnék. Egyébként sze­rénységem úgy tájékozódott, hogy egy ízléses öltöny megfe­lelő színű inggel nagyon ele­gáns, a sötét-fehér ruhaöszeállí- tás az üzletembereké. Ha most viccesebb hangulat­ban lennék, megkérdezném a polgármester úrtól: miért nem tett a fejére azon a bizonyos bá­lon a szmokingjához cilindert? Talán arról senki nem írt volna. Egyébként kérem, vigyázzon magára, nagyon rosszak a ke­serű pirulák! Elnézést kérek a Kalap és Himnusz című levél írójától, de a fentieket mindenképpen meg kellett írnom, abban a remény­ben, hogy az én észrevételem is megjelenhet. Szabó Mártonná, Kecskemét, Akadémia krt. 19. Hétfőn felháborodott, vacogó férfi kereste fel bácsalmási szerkesztőségünket. Elmondta, hogy a rendőrségi fogdából jött, ahová az éjjel vitte be egy járőr. Böröcz József Németország­ban él, Bácsalmáson szülei há­zát készíti fel a hazatelepülésre. Tavaly betörtek a házba, feltör­ték mindkét kocsiját, de azóta sem tud a tettesekről semmit. A betörés után a piacnál par­kolt - szerinte szabályosan -, amikor az intézkedő rendőr ezer forint helyszíni bírságra büntette. Böröcz úr nem értett egyet azzal, hogy szabálytala­nul parkol, ezért nem fizetett. Később megkapta a rendőri fel­jelentés végeredményét, a tíz­ezer forintos szabálysértési bír­ságról szóló határozatot. Nem fizetett, ezért a hétfőről vasár­napra virradó éjjel bevitték a rendőrségi zárkába. Hideg volt, a vesebeteg em­ber teljesen átfázott, majd reg­gel rendőr vitte el a postára, ahol kifizette a tízezer forintot. Ha nem fizet, 50 napra a szek­szárdi börtön vendége lett volna. Megkérdeztük a bácsalmási rendőrőrs parancsnokát, Cson­tos Sándort, mi a véleménye a panaszról? Csontos úr el­mondta, hogy rendőrei a szol­gálati szabályzat előírásai sze­rint jártak el, a szabálysértési hatóság határozata alapján ve­zették elő a panaszost. Azért választották a hajnali időpontot, mert akkor még általában min­denki otthon tartózkodik. A rendőrségi zárkát ugyan­úgy fűtik, mondta a parancs­nok, mint az épület többi részét, tehát meleg volt a fogdában. Böröcz úr másik panaszára, mi­szerint a betörés ügyében sem­mit sem tett a rendőrség, Cson­tos úr azt válaszolta, hogy hoz­zájuk nem érkezett bejelentés sem a lakásbetörésről, sem az autók feltöréséről. P. E. A SAJÁT PORTÁKON KELLENE KEZDENI Karcsúsítjuk az államigazgatást? Karcsúsítunk. Az államigazga­tást karcsúsítjuk. Persze, rá is fér, mert ugyancsak fel van tu- pírozva. Mivel kezdjük? A pe­dagógusokkal. Meg a vasutak felszedésével. Pedig nekem er­ről a takarékosági hullámról az a lekvároskenyér-gondolat jut eszembe, amit nemrégen olvas­tam a Petőfi Népében. Tudniil­lik, hogy amikor a nagymama nekilátott a háztartási kiadások csökkentésének, nem azzal kezdte, hogy a gyerektől meg­vonta a lekváros kenyeret, ha­nem azzal, hogy ő maga ritkáb­ban járt el a fodrászhoz. Ennek példájára miért nem lehetne úgy csinálni, hogy az önkormányzat is, meg a magas állam is a saját portáján kez­dené a takarékosságot. Mert például amióta község és város van, azok képviselői nem kap­tak fizetést.- A képviselőség mindig .tiszteletbeli megbízás volt. Erre most azt mondják, akkor nem járnának el a gyűlé­sekre a városatyák. A MÁV válasza Március 8-án közöltük Kis Sándorné (Kecskemét-Kisfái 10.) és 56 utastársa aláírással a Felmondások a MÁV miatt? című levelet, melyet az aláírók elküldték az államvasutak sze­gedi üzletigazgatóságának is. A MÁV illetékes osztályvezetője olvasónknak írt válaszának má­solati példányát szerkesztősé­günk is megkapta, melyet az alábbiakban közlünk: Ön és utastársainak panaszát megvizsgáltattam és a követke­zőkről tájékoztatom. Bizonyára önök előtt is ismert, hogy a MÁV rendkívüli anyagi nehéz­ségekkel küzd. Költségeink csökkentése érdekében meg kellett hoznunk néhány, szá­munkra is fájdalmas döntést: legalacsonyabb kihasználtságé vonataink közlekedését szüne­teltetjük. Az önök által használt 37229. sz. vonat (Lakitelek- Kecskemét. A szerk.) is ezek közé tartozott, ezért megszünte­tése gazdasági kényszer, s a visszalépés jelentős többlet- költséggel járna, melyet a MÁV nem tud felvállalni. Kér­jük, reggeli utazásaikhoz a Kecskemétre 6.21-kor érkező vonatot vegyék igénybe. Kacsari János osztályvezető Először is olyanokat kell vá­lasztani (már jelölni is) képvi­selőnek, akik nincsenek leter­helve maszek foglalkozásukkal annyira, hogy erre már nem jut idejük. Nem hiszem, hogy pél­dául Kecskeméten nem lehetne találni harminc-negyven idő­sebb, értelmes embert, akik legalább olyan hasznosan el tudnák látni a feladatokat, mint a fiatalabbak. Másodszor pedig nem kellene minden héten gyű­lést tartani, elég lenne ritkábban is. Szervezés kérdése az egész. Na, ezt a javaslatot nem fogja megszavazni a képviselő- testület. Pedig ezzel legalább harminc-negyven pedagógust lehetne átmenteni, akikre bi­zony - minden ellenkező állí­tással szemben - nagy szükség lenne. Aztán egy másik téma. Ugyan mi szüksége van ennek a kis országnak négyszáz kép­viselőre? Meggyőződésem, hogy elég lenne a fele is. Szép összeget lehetne így is megta­Február 6-án szültem a fiamat. A kórházból való hazatérés után a születési anyakönyvi ki­vonatot bevittem a bajai egész­ségbiztosítási pénztárhoz. A napokban bementem ér­deklődni a januári táppénzem után és gondoltam, ha már úgyis itt vagyok, rákérdezek arra is, hogy mikor várhatom a gyes folyósítását. Azt a felvilágosítást kaptam, hogy most vannak a nagy kifi­zetések és majd csak ezek után kerül az én kérelmem elbírá­Az újságok drágulásával fonto­lóra kellett venni, melyik lapot mondjuk le. A Petőfi Népe győzött, továbbra is előfizetjük, mert naponta ad szűkebb ha­zánkról információkat, körké­pet, s az új rendeletekről, or­szágos eseményekről, sőt a vi­lágeseményekről is tudósít. Az is előnye, hogy már hajnali öt órakor a postaládánkban van. További eredményes lapszer­kesztést kívánok! karítani. Tudom, a most megvá­lasztottakat már nem lehet szélnek ereszteni, de már most törvényt kellene módosítani a következő ciklusra. Azt sem értem: miért kell az újra meg nem választott képvi­selőknek végkielégítést fizetni? Sok-sok millió forintot. A meghatározott időre alkalma­zott dolgozónak a szerződött idő lejárjával nem jár semmi végkielégítés. Már minthogy a portás j ,'v meg a munkásnak. A négy oHuendőre- megválasztott képviselői; előre tudta, hogy négy évre választják, így vál­lalta el. Miért hát a végkielégí­tés? Tisztelettel javaslom, hogy tegyék olcsóbbá az államigaz­gatást. Ám ez úgy volna szép, hogy ha az „atyák” fent és lent is a saját portájukon kezdenék a spórolást, a karcsúsítást. Ez olyan szép lenne, hogy ebből - tudom - nem lesz semmi sem. Almási Sándor, Kecskemét, Bem u. 8. lásra. Miért kell az én kérel­memet elbírálni? A gyerek megszületett, a gyes pillanat­nyilag még jár, ennek ellenére a társadalombiztosítás bírál. Júliustól voltam táppénzen, tehát ez folyamatosnak mond­ható. Szeretném megtudni: ha én február közepén leadtam az összes szükséges okmányt a tb.-nek, mikorra kell az ellátást kiutalni? Tisztelettel: Kádasné Pálinkás Márta, Tataháza, Széchenyi u. 9. Ez alkalommal hadd fejez­zem ki köszönetemet az egész­ségügyben dolgozóknak is: há­ziorvosomnak, dr. Gyurics Dá­vidnak, a megyei kórházban dr. Vén Gabriellának (aki a cukor­gondozóban is kezel), valamint a honvédkórházban dr. Elek László, dr. Dinka Tibor és dr. Gyarmati Csaba sebészorvo­soknak, akik műtötték. B. J.-né, Ágasegyháza (Név és cím a szerk.-ben.) Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A FOGADÓÓRA Gyógyszerért Kecskemétre Hetényegyházán B. M.-ék a minap orvoshoz vitték 3 éves kisgyermeküket. Ám a kiírt gyógyszert már nem tudták ki­váltani, mert míg az orvos 18 óráig rendel, helyi gyógyszertár csak 16.30-ig tart nyitva, éjsza­kai ügyeletet pedig nem tarta­nak. így hát mit lehet tenni, 16.30 után, ha sürgős a gyógy­szer, be kell utazni érte Kecs­kemétre, mint ahogy patikazá­ráskor ki is függesztik a táb­lácskát: Legközelebbi ügyelet Kecskeméten. De mit csináljon például az a beteg, illetve hoz­zátartozója, akinek éjszaka kel­lene sürgősen valamilyen gyógyszer, s nincs gépkocsija? Az utolsó busz - amellyel még vissza is lehet menni - 21.30 órakor indul. Garázsvételi gondok Eladják az önkormányzati tu­lajdonban lévő garázsokat is. Boldog Lajos kecskeméti olva­sónk (Március 15. utca 1.) is szeretne ilyen garázst vásárolni. Egy-egy ilyen garázst körülbe­lül 220 ezer forintért ad el a Kik-For. Boldog úrnak két kér­dése is van az eladással kapcso­latban. Az egyik: Hol jelentke­zik az eladási árban az 1981-ben befizetett használat­bavételi díj (nem beszélve an­nak kamatairól)? A másik kér­dés: Miért külön megbízás alapján végzik az eladást, s mi­ért nem hivatalból? így ugyanis 3 500 forintot kellene fizetni azért, hogy a megfelelő he­lyekre átküldje egy jogász az adásvétellel kapcsolatos papí­rokat. Vidám bál volt Felsőszentivánon Március 11-én jól sikerült vö­röskeresztes bált rendeztek Fel­sőszentivánon. Előtte divatbe­mutatóban gyönyörködhettek az érdeklődők. Felsőszentiváni fiatalok a bajai Zilia Szalon ru­háiból mutattak be menyecske-, koszorúslány- és menyasszonyi ruhákat. A báli mulatságot keringővei nyitották meg, a vaskúti Bohém együttes zenéjéré, amely azután hajnalig húzta a talpalávalót a népes vendégseregnek. A rendezvénynek számos községi és községen kívüli tá­mogatója volt. Az ő segítségü­ket ezúton is szeretnénk meg­köszönni. Kordé Istvánné, Felsőszentiván Az oldalakat szerkeszti: Rapi Miklós Czár bácsi óvodások között Czár János, a népművészet mestere a közelmúltban bemutatkozott a városföldi klub­könyvtárban. Az intézmény nagytermében megnyitották kiállítását, majd a mester foglalkozást tartott az óvodásoknak. Gyékényfonásra és agyagformázásra tanította őket. A kicsik először ér­deklődve figyelték ügyes kezeit, majd ők is megpróbálkozhattak az agyagmintázással, gyékény- fonogatással. Bizonyára sokáig emlékezetes marad számukra ez a találkozás. Mikor jár a járandóság? Elismerés két okból, külön-külön Rendőrségi fogdából jött

Next

/
Oldalképek
Tartalom