Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-29 / 74. szám
1995. március 29., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 11. oldal Kedves Olvasóink! Ha valaki veszi a fáradságot és áttekinti mai levelezési oldalainkat, azt tapasztalhatja, hogy megszaporodtak a kormányzati intézkedésekkel foglalkozó levelek. Ezek közös jellemzője, hogy a mindannyiunkért, de különösen a legszegényebbek sorsáért való aggódás érződik ki belőlük. Olvashatnak továbbá válaszleveleket a MÁV-tól és az ÁB-AEGON Rt.-től. Visszatérő téma a színházért való aggódás, a pótlás nélküli fairtás. Egyik madarasi olvasónk százötven helybeli dohány- termelő panaszát mondja el. Valamennyi olvasónknak hasznos információkkal szolgál ezúttal is olvasószolgálatunk tájékoztatója. Hírképünk pedig arról tanúskodik, hogy népművész járt a városföldi óvodások között. Várjuk olvasóink további írásait, névvel, lakcímmel ellátva. A szerk. Színház és közönség Engedjék meg nekem, hogy a március 22-én Színház és közönség cím alatt megjelent levelek íróihoz csatlakozva, én is véleményt nyilvánítsak. 1968 óta állandó bérletesei vagyunk a kecskeméti Katona József Színháznak. Voltak nagyon szép évek és bizony olyanok is, amikor egyetlen darabot sem néztünk meg. Én szeretem az őszinteséget, ezért leírom: Jan- csó Miklósék idejében kerültük a színházat. De nemcsak mi, hanem sokan mások is. Igaza van dr. Miklós Jenő olvasójuknak, amikor megfogalmazza, hogy a jogos kívánságokat, elvárásokat nem szabad elhallgatni. Mert a közönség nagy többsége igenis igényli az operettet és az egyéb zenés műfajokat a színpadon. Mindig nagy szeretettel és vastapssal köszöntük meg Csombor Teréz, Maronka Csilla, Pál Attila, Vitéz László és más művészek színvonalas előadásait. Bízom abban, hogy az új színházigazgató úr is elolvassa kérésünket, s még meggondolja: miért kell a jókat elküldeni? Bár tisztában vagyunk azzal is, ha változtatna tervein, ezek után már akkor sem a legjobb légkör alakulna ki a színházban. Egyvalamiben bízhatnának a színészek - ha mégis maradhatnának -, a közönség nagyon hálás lenne. Úgy érzem, üresen maradó széksoroknak nem lesz érdemes játszani. Aggódom szép színházunkért és közönségéért. Földi Józsefné, Helvécia, Gazdasági d. 26/C Rosszak a keserű pirulák Március 2-án reggeli helyett inkább újságot olvastam, mert akkor már napok óta lázcsillapítókon és egyéb gyógyszereken éltem, mivel már a tea sem esett jól. A Tisztelt Szerkesztőség! rovat főbb címeinek átfutása után a Kalap és Himnusz című levéllel kezdtem az olvasást. Óh, kedves kecskeméti polgármester úr! Milyen jól tette, hogy március 15-én nem vette le a kalapját. Mert itt vagyok én, egy nő, aki hiúságból voltam fedetlen fővel az ünnepségen, s március 16-a óta 39 fok körül ingázik a lázam. Úgy gondolom, ha fedett helyen rendezték volna az ünnepséget, jogos lenne az említett levél írójának megállapítása. Nem tudom, hogy Petőfi és sokan mások a márciusi ifjak közük vajon hideg vagy langyos esőben hallgatták-e a szónokokat? Jó lett volna látni Petőfit és a márciusi ifjakat, mert akkor most pontosan le tudnám írni, milyen ruha volt rajtuk. Illetve nem tudnám leírni, mert már rég nem élnék. Egyébként szerénységem úgy tájékozódott, hogy egy ízléses öltöny megfelelő színű inggel nagyon elegáns, a sötét-fehér ruhaöszeállí- tás az üzletembereké. Ha most viccesebb hangulatban lennék, megkérdezném a polgármester úrtól: miért nem tett a fejére azon a bizonyos bálon a szmokingjához cilindert? Talán arról senki nem írt volna. Egyébként kérem, vigyázzon magára, nagyon rosszak a keserű pirulák! Elnézést kérek a Kalap és Himnusz című levél írójától, de a fentieket mindenképpen meg kellett írnom, abban a reményben, hogy az én észrevételem is megjelenhet. Szabó Mártonná, Kecskemét, Akadémia krt. 19. Hétfőn felháborodott, vacogó férfi kereste fel bácsalmási szerkesztőségünket. Elmondta, hogy a rendőrségi fogdából jött, ahová az éjjel vitte be egy járőr. Böröcz József Németországban él, Bácsalmáson szülei házát készíti fel a hazatelepülésre. Tavaly betörtek a házba, feltörték mindkét kocsiját, de azóta sem tud a tettesekről semmit. A betörés után a piacnál parkolt - szerinte szabályosan -, amikor az intézkedő rendőr ezer forint helyszíni bírságra büntette. Böröcz úr nem értett egyet azzal, hogy szabálytalanul parkol, ezért nem fizetett. Később megkapta a rendőri feljelentés végeredményét, a tízezer forintos szabálysértési bírságról szóló határozatot. Nem fizetett, ezért a hétfőről vasárnapra virradó éjjel bevitték a rendőrségi zárkába. Hideg volt, a vesebeteg ember teljesen átfázott, majd reggel rendőr vitte el a postára, ahol kifizette a tízezer forintot. Ha nem fizet, 50 napra a szekszárdi börtön vendége lett volna. Megkérdeztük a bácsalmási rendőrőrs parancsnokát, Csontos Sándort, mi a véleménye a panaszról? Csontos úr elmondta, hogy rendőrei a szolgálati szabályzat előírásai szerint jártak el, a szabálysértési hatóság határozata alapján vezették elő a panaszost. Azért választották a hajnali időpontot, mert akkor még általában mindenki otthon tartózkodik. A rendőrségi zárkát ugyanúgy fűtik, mondta a parancsnok, mint az épület többi részét, tehát meleg volt a fogdában. Böröcz úr másik panaszára, miszerint a betörés ügyében semmit sem tett a rendőrség, Csontos úr azt válaszolta, hogy hozzájuk nem érkezett bejelentés sem a lakásbetörésről, sem az autók feltöréséről. P. E. A SAJÁT PORTÁKON KELLENE KEZDENI Karcsúsítjuk az államigazgatást? Karcsúsítunk. Az államigazgatást karcsúsítjuk. Persze, rá is fér, mert ugyancsak fel van tu- pírozva. Mivel kezdjük? A pedagógusokkal. Meg a vasutak felszedésével. Pedig nekem erről a takarékosági hullámról az a lekvároskenyér-gondolat jut eszembe, amit nemrégen olvastam a Petőfi Népében. Tudniillik, hogy amikor a nagymama nekilátott a háztartási kiadások csökkentésének, nem azzal kezdte, hogy a gyerektől megvonta a lekváros kenyeret, hanem azzal, hogy ő maga ritkábban járt el a fodrászhoz. Ennek példájára miért nem lehetne úgy csinálni, hogy az önkormányzat is, meg a magas állam is a saját portáján kezdené a takarékosságot. Mert például amióta község és város van, azok képviselői nem kaptak fizetést.- A képviselőség mindig .tiszteletbeli megbízás volt. Erre most azt mondják, akkor nem járnának el a gyűlésekre a városatyák. A MÁV válasza Március 8-án közöltük Kis Sándorné (Kecskemét-Kisfái 10.) és 56 utastársa aláírással a Felmondások a MÁV miatt? című levelet, melyet az aláírók elküldték az államvasutak szegedi üzletigazgatóságának is. A MÁV illetékes osztályvezetője olvasónknak írt válaszának másolati példányát szerkesztőségünk is megkapta, melyet az alábbiakban közlünk: Ön és utastársainak panaszát megvizsgáltattam és a következőkről tájékoztatom. Bizonyára önök előtt is ismert, hogy a MÁV rendkívüli anyagi nehézségekkel küzd. Költségeink csökkentése érdekében meg kellett hoznunk néhány, számunkra is fájdalmas döntést: legalacsonyabb kihasználtságé vonataink közlekedését szüneteltetjük. Az önök által használt 37229. sz. vonat (Lakitelek- Kecskemét. A szerk.) is ezek közé tartozott, ezért megszüntetése gazdasági kényszer, s a visszalépés jelentős többlet- költséggel járna, melyet a MÁV nem tud felvállalni. Kérjük, reggeli utazásaikhoz a Kecskemétre 6.21-kor érkező vonatot vegyék igénybe. Kacsari János osztályvezető Először is olyanokat kell választani (már jelölni is) képviselőnek, akik nincsenek leterhelve maszek foglalkozásukkal annyira, hogy erre már nem jut idejük. Nem hiszem, hogy például Kecskeméten nem lehetne találni harminc-negyven idősebb, értelmes embert, akik legalább olyan hasznosan el tudnák látni a feladatokat, mint a fiatalabbak. Másodszor pedig nem kellene minden héten gyűlést tartani, elég lenne ritkábban is. Szervezés kérdése az egész. Na, ezt a javaslatot nem fogja megszavazni a képviselő- testület. Pedig ezzel legalább harminc-negyven pedagógust lehetne átmenteni, akikre bizony - minden ellenkező állítással szemben - nagy szükség lenne. Aztán egy másik téma. Ugyan mi szüksége van ennek a kis országnak négyszáz képviselőre? Meggyőződésem, hogy elég lenne a fele is. Szép összeget lehetne így is megtaFebruár 6-án szültem a fiamat. A kórházból való hazatérés után a születési anyakönyvi kivonatot bevittem a bajai egészségbiztosítási pénztárhoz. A napokban bementem érdeklődni a januári táppénzem után és gondoltam, ha már úgyis itt vagyok, rákérdezek arra is, hogy mikor várhatom a gyes folyósítását. Azt a felvilágosítást kaptam, hogy most vannak a nagy kifizetések és majd csak ezek után kerül az én kérelmem elbíráAz újságok drágulásával fontolóra kellett venni, melyik lapot mondjuk le. A Petőfi Népe győzött, továbbra is előfizetjük, mert naponta ad szűkebb hazánkról információkat, körképet, s az új rendeletekről, országos eseményekről, sőt a világeseményekről is tudósít. Az is előnye, hogy már hajnali öt órakor a postaládánkban van. További eredményes lapszerkesztést kívánok! karítani. Tudom, a most megválasztottakat már nem lehet szélnek ereszteni, de már most törvényt kellene módosítani a következő ciklusra. Azt sem értem: miért kell az újra meg nem választott képviselőknek végkielégítést fizetni? Sok-sok millió forintot. A meghatározott időre alkalmazott dolgozónak a szerződött idő lejárjával nem jár semmi végkielégítés. Már minthogy a portás j ,'v meg a munkásnak. A négy oHuendőre- megválasztott képviselői; előre tudta, hogy négy évre választják, így vállalta el. Miért hát a végkielégítés? Tisztelettel javaslom, hogy tegyék olcsóbbá az államigazgatást. Ám ez úgy volna szép, hogy ha az „atyák” fent és lent is a saját portájukon kezdenék a spórolást, a karcsúsítást. Ez olyan szép lenne, hogy ebből - tudom - nem lesz semmi sem. Almási Sándor, Kecskemét, Bem u. 8. lásra. Miért kell az én kérelmemet elbírálni? A gyerek megszületett, a gyes pillanatnyilag még jár, ennek ellenére a társadalombiztosítás bírál. Júliustól voltam táppénzen, tehát ez folyamatosnak mondható. Szeretném megtudni: ha én február közepén leadtam az összes szükséges okmányt a tb.-nek, mikorra kell az ellátást kiutalni? Tisztelettel: Kádasné Pálinkás Márta, Tataháza, Széchenyi u. 9. Ez alkalommal hadd fejezzem ki köszönetemet az egészségügyben dolgozóknak is: háziorvosomnak, dr. Gyurics Dávidnak, a megyei kórházban dr. Vén Gabriellának (aki a cukorgondozóban is kezel), valamint a honvédkórházban dr. Elek László, dr. Dinka Tibor és dr. Gyarmati Csaba sebészorvosoknak, akik műtötték. B. J.-né, Ágasegyháza (Név és cím a szerk.-ben.) Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A FOGADÓÓRA Gyógyszerért Kecskemétre Hetényegyházán B. M.-ék a minap orvoshoz vitték 3 éves kisgyermeküket. Ám a kiírt gyógyszert már nem tudták kiváltani, mert míg az orvos 18 óráig rendel, helyi gyógyszertár csak 16.30-ig tart nyitva, éjszakai ügyeletet pedig nem tartanak. így hát mit lehet tenni, 16.30 után, ha sürgős a gyógyszer, be kell utazni érte Kecskemétre, mint ahogy patikazáráskor ki is függesztik a táblácskát: Legközelebbi ügyelet Kecskeméten. De mit csináljon például az a beteg, illetve hozzátartozója, akinek éjszaka kellene sürgősen valamilyen gyógyszer, s nincs gépkocsija? Az utolsó busz - amellyel még vissza is lehet menni - 21.30 órakor indul. Garázsvételi gondok Eladják az önkormányzati tulajdonban lévő garázsokat is. Boldog Lajos kecskeméti olvasónk (Március 15. utca 1.) is szeretne ilyen garázst vásárolni. Egy-egy ilyen garázst körülbelül 220 ezer forintért ad el a Kik-For. Boldog úrnak két kérdése is van az eladással kapcsolatban. Az egyik: Hol jelentkezik az eladási árban az 1981-ben befizetett használatbavételi díj (nem beszélve annak kamatairól)? A másik kérdés: Miért külön megbízás alapján végzik az eladást, s miért nem hivatalból? így ugyanis 3 500 forintot kellene fizetni azért, hogy a megfelelő helyekre átküldje egy jogász az adásvétellel kapcsolatos papírokat. Vidám bál volt Felsőszentivánon Március 11-én jól sikerült vöröskeresztes bált rendeztek Felsőszentivánon. Előtte divatbemutatóban gyönyörködhettek az érdeklődők. Felsőszentiváni fiatalok a bajai Zilia Szalon ruháiból mutattak be menyecske-, koszorúslány- és menyasszonyi ruhákat. A báli mulatságot keringővei nyitották meg, a vaskúti Bohém együttes zenéjéré, amely azután hajnalig húzta a talpalávalót a népes vendégseregnek. A rendezvénynek számos községi és községen kívüli támogatója volt. Az ő segítségüket ezúton is szeretnénk megköszönni. Kordé Istvánné, Felsőszentiván Az oldalakat szerkeszti: Rapi Miklós Czár bácsi óvodások között Czár János, a népművészet mestere a közelmúltban bemutatkozott a városföldi klubkönyvtárban. Az intézmény nagytermében megnyitották kiállítását, majd a mester foglalkozást tartott az óvodásoknak. Gyékényfonásra és agyagformázásra tanította őket. A kicsik először érdeklődve figyelték ügyes kezeit, majd ők is megpróbálkozhattak az agyagmintázással, gyékény- fonogatással. Bizonyára sokáig emlékezetes marad számukra ez a találkozás. Mikor jár a járandóság? Elismerés két okból, külön-külön Rendőrségi fogdából jött