Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-29 / 74. szám

1995. március 29., szerda Belpolitikai Körkép 7. oldal Ami a polgárokat közvetlenül érinti a kormánydöntésekből A március 12-ei kormányülés döntései teljes egészükben nyil­vánosságra kerültek. A Magyar Közlöny 22-ei számában kö­zölt dokumentumból mindenki azokra a döntésekre kíváncsi a leginkább, amelyek közvetlenül érintik mindennapi életét. Parlamenti pengeváltások A kormány természetesen csak az állami tulajdonban lé­vő társaságokkal kapcsolatban dönthetett úgy, hogy az átlag- kereset növekedése legfeljebb 10 százalékos legyen, ami - ki­zárólag a tulajdonos jóváha­gyásával - 15 százalékig emel­kedhet. Mi legyen azokkal a vállala­tokkal, amelyek veszteségesek, s így nincs miből emelni a bé­reket? A kormány szerint a veszteséges, az adózott ered­ményt el nem érő, illetve köz­tartozásokkal rendelkező társa­ságoknál a keresettömeg általá­ban ne növekedjen. Ez csak ak­kor és olyan mértékben nőhet, amennyiben ez a veszteség megszüntetése érdekében elke­rülhetetlen, de ez sem lehet több 6 százaléknál. Hasonló bérkorlátozást javasol a kor­mány a helyi önkormányzatok Magyarország és Európa cím­mel április 7-9-én nemzetközi tanácskozást rendez a Lakitelek Alapítvány a népfőiskolán. Er­ről tájékoztatta Lezsák Sándor, az MDF alelnöke, országgyű­lési képviselő hétfőn az Or­szággyűlés MDF-, KDNP- és Fidesz-frakcióját. A konferen­ciára meghívást kapott több mint 200 résztvevő. Többek között a svájci külgazdasági ál­lamtitkár, az Európa Parlament önkormányzati bizottságának egyik vezetője, holland, német, francia, osztrák politikusok mellett Adam Strzembosz, Lengyelország jobbközép köz- társaságielnök-jelöltje. A kon­ferencián Magyarországról akadémikusok, közgazdászok, egyházi vezetők, politológusok, jogászok és az ellenzéki pártok vezetői - Für Lajos MDF-el­többségi tulajdonában lévő tár­saságoknál is. A szociális ellátórendszerek átalakítása terén a legfontosabb döntés, hogy ki kell dolgozni a családipótlék-rendszer olyan átalakítását, amelyben az ellá­tás csak meghatározott, gyerek­szám szerinti differenciált jö­vedelemszintig jár. A kétkere­sős, egygyermekes családok csak a gyermek hatéves koráig jogosultak az ellátásra. A gyermekgondozási díj 1995. jú­lius 1-jével megszűnik, a jogo­sultak legkésőbb 1995. decem­ber 31-éig vehetik igénybe. A jelenlegi formában megszűnik és új formában folytatódik a gyermekgondozási segély, amely a gyeimek hároméves koráig jár, a családi pótléknál alkalmazott jövedelemhatár mellett, összege feltehetően annyi lesz, mint amennyi 1995­nök, Giczy György KDNP-el- nök és Orbán Viktor Fidesz-el- nök - vesznek részt és tartanak előadást. Jelen lesz Szűrös Má­tyás IPU-elnök és Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke is. A programról Lezsák Sándor elmondta: a zártkörű rendez­vény nem valamiféle zászló- bontás lesz, és nemcsak az ak­tuális politikai helyzet kritikai értékelését, hanem az együtt­gondolkodást szolgálja hazánk várható európai integrációs be­illeszkedési zavarairól. A nyitónapon a népfőiskolán megnyílik Makovecz Imre épí­tész életmű-kiállítása, és április 8-án, Antall József néhai mi­niszterelnök születésének nap­ján a népfőiskola kertjében Dankó László kalocsai érsek kopjafát szentel fel. ben az öregségi nyugdíjmini­mum. A várandóssági pótlék helyett - ugyancsak meghatá­rozott jövedelemszint mellett - 10 ezer forint összegű szülési támogatás lép. A kormány a rá­szorulók fokozott segítése ér­dekében idén 9 milliárd forint­tal növeli a települési önkor­mányzatok szociálpolitikai ke­reteit. A jelenlegi 10 napról 25 napra emelkedik a munkaadók által fizetendő betegszabadság ideje, de az első 5 napra nem fogják kötelezni a munkáltatót az átlagkeresetnek megfelelő táppénz kifizetésére. Ezt köve­tően az eddigi 75 százalék he­lyett csak az átlagkereset 70 százalékát fizetik majd a bete­geknek. Sokakat érint az adózás. A kormány úgy látja, hogy a ter­vezett adóbevétel biztonsága érdekében szűkíteni kell az áta­lányadó választási lehetőségét. Az illetéktörvény újabb módo­sításával növelni kívánják az öröklési, ajándékozási illetékek általános mértékét az egyes ro­koni csoportokon belül. Nö­velni fogják a szerencsejátéko­kat terheld adókat. A lakásépítési kedvezmé­nyeket oly módon alakítják át, hogy az állami terhek mintegy harmadával csökkenjenek. Nem lehet majd ismételten igénybe venni a gyermekek után járó magasabb összegű kedvezményeket, ha a család újabb lakást épít, ugyanakkor csökkentik a méltányolható la­kásigény mértékét is, ami a kedvezményezettek körét szű­kíti. Bizonyos családi jövede­lemhatár felett ezeket a ked­vezményeket megvonják. Eme­lik az 1988 előtt felvett lakáshi­telek kamatait úgy, hogy a költ­ségvetés a kamatterheknek leg­feljebb egyharmadát viselje az idén, jövőre azonban tovább csökkenjen ez az arány. A kormánydöntések életbe­léptetéséhez több mint 20 tör­vénymódosítást kell elfogadnia az Országgyűlésnek. Ferenczy Europress Schamschula György (MDF) tegnap az azonnali kérdések órájában a parlamentben azt fir­tatta: ki a felelős azért, hogy a devizaszámlák befagyasztásá­ról elterjedt hírek miatt a lakos­ság kivonja a devizabetétek egy részét a bankból? A képviselő egyébiránt úgy vélte, hogy a la­kosság már nem hisz a kabinet­nek. A kormány szerinte erköl­csileg és politikailag megbu­kott, s csupán a jogszabályok szövevénye tartja hivatalban. A miniszter cáfol Kuncze Gábor belügymi­niszter válaszában cáfolta, hogy a lakosság a devizabetétek je­lentős részét kivette volna a bankokból: jelezte, hogy mind­össze 5 százalékos kivonásról van szó. Azt viszont elismerte, hogy e betétcsökkentés rövid idő alatt következett be. A mi­niszter nem tudott választ adni arra, vajon ki terjesztette el a számlák befagyasztásának hí­rét, de remélte, hogy az idő rendbe teszi az ügyet, s miután a kormány nem zárolja a szám­lákat, a polgárok visszateszik pénzüket a bankokba. Arról pe­dig, hogy erkölcsileg ki bukott meg, mint mondta: egy adandó alkalommal szívesen vitatkozik a képviselővel. Övön aluli ütés? Selmeczi Gabriella (Fidesz) bírálta azt a kormányzati tervet, amely szerint az eddigi tíz nap helyett a munkáltatók 25 napig fizessék dolgozóik betegsza­badságát. A betegség első öt napjára a munkaadónak nem lenne kőtelező fizetnie a beteg- szabadságot, azután viszont fo­lyósítania kell az átlagkereset 70 százalékát.- Ezen elképzelés szerint a munkáltató és a dolgozó egy­aránt vesztes lenne - mutatott rá a képviselő. A terv „övön aluli ütés” a 44 százalékos tb.-járulékot fizető munkálta­tókkal szemben, s hátrányos a dolgozónak, aki betegsége első öt napja alatt esetleg egyáltalán nem kap pénzt, s később is csak bérének 70 százalékát veheti kézhez az eddigi 75 százalék helyett. Akar László államtitkár el­ismerte, hogy az intézkedés nyomán egyaránt romlik a jö­vedelmi pozíciója a munkálta­tóknak és munkavállalóknak. Ugyanakkor felhívta a figyel­met az 1993-as statisztikai ada­tokra, amelyek szerint az al­kalmazásban állók körében 5,7 százalékos volt a táppénzesek arányszáma, míg a vállalkozá­soknál ugyanez csak 1,8 száza­lékot ért el. Az intézkedések ha­tására tehát vélhetően valame­lyest mérséklődni fog a táppénz igénybevétele az alkalmazottak körében. Abban viszont igazat adott a képviselőnek, hogy mérsékelni kell a munkáltatók tb.-járulékát. Ez a kormánynak szándékában is áll. Becsapott emberek Balsay István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Pillér I. ingatlanbefektetési alap befektetési jegyeivel becsaptak 15 ezer embert, akik meghur­coltatásaik után kapott kárpót­lási jegyeiket vesztették el így. Suchman Tamás, a privatizá­ciós ügyekért felelős tárca nél­küli miniszter emlékeztette a képviselőt, hogy az előző kor­mányzat hozta meg azt a kár­pótlási törvényt, amely most igen sok gondot okoz. - A pol­gári szövetség árnyékkormá­nyának ülésén meg kellene kérdezni az előző kabinet tag­jait, hogy átgondolták-e a kár­pótlást - javasolta a miniszter. Suchman Tamás ezután hozzá­tette, hogy az ÁVÜ-höz is ér­keztek olyan jelzések a jegyek kibocsátásáról, amelyeket ki kell vizsgálni a közeljövőben. A miniszter ezért 30 napos ha­ladékot kért a törvényhozástól, amit az Országgyűlés meg is szavazott. Izsó Mihály (FKgP) a rendes kérdések sorában fordult a földművelésügyi miniszterhez. Azt firtatta: a tárcának van-e elképzelése arra vonatkozóan, hogy a saját jogon kárpótlási jegyhez jutottak hogyan alakít­hatnák szövetkezetét. Lakos László válaszában elmondta: ilyen elképzelésekkel a tárca nem rendelkezik, mivel nem tartja helyesnek, ha valaki a földárverés elkerülésével jut földhöz. Hangsúlyozta azon­ban, hogy a kárpótlási jeggyel rendelkezők az árveréseken alakíthatnak csoportokat és lici­tálhatnak együttesen is. tmmmtmmmMmmmmMmmmmm De drága díjbeszedő úr, az nem lehet, hogy véletlenül hoz­zászámlázták a bal oldali értékeket?! MiMKMIiliMeMINIMKMMMMMHMMSMNMMIIMMIHiMMNMSMSNNMMNMMMMMMMMMMiM TANÁCSKOZÁS LAKITELEKEN Magyarország és Európa Pártvezetők találkoztak Az FKgP és a KDNP csúcsveze­tősége eszmecserét folytatott a két párt jövőbeni együttműkö­déséről. A találkozót követő­en a pártelnökök - Torgyán Jó­zsef és Giczy György - elmond­ták, hogy megbeszélésükön az együttműködés minden formája szóba került. így egyeztettek a két párt, a két parlamenti frak­ció, a KDNP és az FKgP ön- kormányzati képviselői, vala­mint ifjúsági szervezetei közötti kapcsolattartásról. Fontos kér­désként szerepelt a nemzetközi szervezetekben való együttmű­ködés is. Giczy György ennek kapcsán leszögezte, hogy a KDNP szorgalmazni fogja az FKgP tagságát az EDU-ban. Ki kaphat m^jd családi pótlékot? Az SZDSZ nem ért egyet azzal, hogy a járóbeteg-ellátásban vi­zitdíjat vezessenek be - jelen­tette ki Szolnoki Andrea, az SZDSZ szociális-egészségügyi valamint gazdasági-költségve­tési munkacsoportjainak együt­tes ülését követően. A családi pótlékra jogosultak köréből azokat az egygyerme­kes családokat zárnák ki, ame­lyekben mindkét szülő dolgo­zik, és a gyerek idősebb hat­évesnél. Ugyancsak elfogadha­tónak tartják a szabaddemokra­ták azt is, hogy 25 ezer forint egy főre jutó bruttó jövedelem­nél - illetve 2000 köbcentisnél nagyobb autó vagy 10 milliós­nál értékesebb ingatlan birtok­lásánál - húzzák meg a jogo­sultság felső határát. A Liga-szakszervezetek petíciója A kormány a március 12-én be­jelentett intézkedéscsomaggal egyoldalúan felrúgta a tavaly november végi ÉT-megállapo- dást a Liga-szakszervezetek szerint. Ezért csütörtökön de­monstrációval tiltakoznak a szociális és oktatási szférát sújtó tervezett intézkedések el­len. A Pedagógusok Demokra­tikus Szakszervezete a csütör­töki demonstráción tiltakozó petíciót nyújt át a pénzügymi­niszternek a kormányintézke­désekkel kapcsolatban, vala­mint petíciót juttat el a Népjó­léti Minisztériumnak és a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­tériumnak is. Eddig 22 szak- szervezet jelezte támogatását és részvételét a demonstrációval kapcsolatban. Létszámcsökkentés a hivatalokban is Néhány nap múlva megjelenik az a 25 oldal terjedelmű kor­mányhatározat, amely a kor­mány takarékossági intézkedé­seivel kapcsolatban feladatokat ad a minisztereknek, a kor­mányhivatalok vezetőinek. Nem titok, hogy többek között a közszolgálati dolgozók létszá­mát is 15 százalékkal csökken­teni kívánják. Kiket, hogyan érint ez az intézkedés? - kérdez­tük dr. Kiss Elemér miniszterel­nökségi államtitkárt.- Három kört érintenek a lét­szám-leépítési elképzelések. Az elsőbe a minisztériumok, az or­szágos hatáskörű szervek és a felügyeletük alá tartozó intéz­mények tartoznak, ahol az 1995. évi költségvetésben engedélye­zett létszámot kell átlagosan 15 százalékkal csökkenteni. A le­épülés egyes főhatóságoknál, intézményeknél a feladatoktól függően eltérő mértékű lehet. A második csoportba azokat a szervezeteket soroltuk, ame­lyeknél a kormánynak nincs közvetlen döntési jogosítványa. Ilyenek például az Alkotmány- bíróság, az Országgyűlési Hiva­tal, az ügyészség. Ezeket a szer­vezeteket a kormány felkéri, hogy a lehetőségekhez képest a kívánt arányban mérsékeljék a létszámukat. A harmadikba az önkormányzatok tartoznak, amelyeket a belügyminiszter kér fel a 15 százalékos létszám-' csökkentésre. Az intézkedés ki­zárólag a közszolgálati dolgo­zókra vonatkozik.- Hány embert érint a ké­szülő határozat?- Elméletileg 15 ezer em­bert, de a hivatalokban van egy sereg be nem töltött státusz, és a nyugdíjazásokkal is automati­kusan csökken a foglalkoztatot­tak létszáma.- Az érintettek megkapják a törvény által előírt végkielégíté­süket?- Természetesen! De a taka­rékossági csomagban az is sze­repel, hogy a jövőben megvál­toznak a végkielégítési szabá­lyok.- Változik-e a megmaradók bére?- Fel kívánjuk oldani a bér­rendszer kötöttségeit, hogy a többet dolgozó közalkalmazot­tak magasabb bért kaphassanak és ezzel megszűnjön a besoro­lási kategóriák okozta bér- egyenlősdi. FEB Szakszervezeti tiltakozás a kormánydöntések ellen Az MSZOSZ Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyei képviseleteinek regionális ér­tekezlete az alábbi állásfogla­lást fogadta el.- Regionális értekezletünk résztvevői - egyetértve az ága­zati szakszervezetek és az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa által nyilvánosságra hozott dön­téseivel - a leghatározottabban tiltakoznak a kormány 1995. március 12-én hozott intézke­dések tartalma és módszere el­len. Meggyőződésünk, hogy a meghozott antiszociális intéz­kedések - melyek drasztikusan tovább csökkentik a munkavál­lalók reálbérét, reáljövedelmét - tovább növelik a munkanél­küliséget, a családok, fiatalok és nyugdíjasok terheit, az egész országot még válságosabb helyzetbe taszítják. Úgy ítéljük meg, hogy a kormány korábbi mértéktartó ígéretei ellenére a magyar gaz­daság valódi gondjait az alap­vető munkavállalói érdekek fi­gyelmen kívül hagyásával, az egyeztetési feladatok elmulasz­tásával, kizárólag költségvetési szempontokat figyelembe véve kívánja megoldani. Az ilyen döntések a jelenlegi jövedelmi viszonyok között igazságtalanok és elfogadhatat­lanok a szakszervezetek szá­mára. Olyan intézkedéseket vá­runk, amelyek eredményekép­pen a válság terheit döntően a rendszerváltás haszonélvezői, a feketegazdaság szereplői vise­lik. Az erre vonatkozó intézke­dések a közvélemény előtt nem ismertek, és máris indokolatlan késésben vannak. (A válságke­zelő kormányintézkedéseket ezekkel kellett volna össz­hangba hozni!) Éppen ezért a fórum résztvevői támogatják az MSZOSZ kérését, melyben új alternatívák kidolgozására ke­rüljön sor. Várjuk a tisztességes költ­ségvetési intézkedéseken túl olyan gazdaságpolitikai straté­gia kidolgozását, amely megte­remti a gazdaság élénkülésének feltételeit, és azokat az intézke­déseket is tartalmazzák, melyek igazságosabb közteherviselést biztosítanak mindenki számára. A jelenlévők a leghatározot­tabban követelik a társadalom- biztosítás részére törvényben rögzített vagyon haladéktalan átadását!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom