Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-22 / 68. szám

1995. március 22., szerda Megyei Körkép 5. oldal Az éltető víz világnapján A Homokhátság csatornáiban ritkán magas a vízszint. A kétszáz éves Csokonai-perre emlékeztek Halason Az ezredfordulón előrelátha­tólag az számít majd gazdag embernek, akinek árnyéka és vize van - hangzott el a víz vi­lágnapja alkalmából Szege­den tartott sajtótájékoztatón. Március 22-ét az ENSZ 47. közgyűlése a víz világnapjává nyilvánította. Ebből az alka­lomból a szakemberek azokra a problémákra igyekeznek ráirányítani a figyelmet, ame­lyekkel a tiszta vízre gon­dolva szembe kell néznünk. A víz manapság a tanyákon a legnagyobb kincs. A bűncselekmény elköveté­sével gyanúsított Borbély Zsigmond kilenc hónapig volt előzetes letartóztatásban és 1994. november 15-én helyez­ték szabadlábra. Most pedig a megyei főügyészség az ellene emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt a megyei rendőr­főkapitányság vizsgálati osztá­lya előtt folyamatban volt nyomozást megszüntette. A ha­tározat indoklása szerint ugyanis nem állapítható meg. hogy a bűncselekményt a gya­núsított követte el és a nyomo­zás további folytatásától sem várható eredmény. Mit állapítottak meg eddig? Előre eláruljuk, hogy nem so­kat. Mindenesetre tény, hogy a későbbi áldozat. Borbély Zsig­mond 1993. július 13-án dél­előtt azzal hagyta el az ottho­nát, hogy egy pártrendezvényre szóló meghívókat hord szét a városban, kerékpárral. Később akadt egy tanú, aki aznap dél­után a helyi Kalória Kft. portája előtt látta beszélgetni a két Borbély Zsigmondot. Egy má­sik tanú elmondta a rendőrségi nyomozás során, hogy 1993 őszén - szeptemberben vagy októberben - egy napon látta, amint a későbbi gyanúsított Borbély Zsigmond egy kétke­rekű kézikocsit tolt, benne vilá­goskék nejlonzsák és egy ke­rékpár. Az illető a kocsival a régi temető felé haladt. A tanú később azt is látta, hogy Bor­bély jön visszafelé a kocsival, de azon már nem volt semmi. Amint említettük, a rendőr­ség 1994. március 11-én a régi A Föld, a „kék bolygó” bővel­kedik ugyan vizekben, de az ember számára közvetlenül fel­használható édesvíz ennek csak kis hányada - mutatott rá Mis- brenner Márton, a kecskeméti Bácsvíz Rt. műszaki igazga­tója. Kifejtette, hogy mivel a Duna-Tisza közi hátság csapa­dékban szegény, a talajvíz szintje az utóbbi évtizedekben több métert süllyedt, a tisztított (szenny)víz visszaforgatása, s keletkezési helyén történő újra­hasznosítása a továbbiakban el­engedhetetlen követelmény. Misbrenner Márton hangsú­lyozta, hogy a vízműveknek és a fogyasztóknek közös célja kell hogy legyen a még meg­lévő vízkincs védelme. temetőben megtalálta az eltűnt másik Borbély Zsigmond felda­rabolt testét, amelynek egyik darabja világoskék nejlonzsák­ban volt, míg két másik része fehér zsákban, illetve szatyor­ban. A gyanúsított az eljárás so­rán azonban mindvégig tagadta, hogy köze lenne névrokona meggyilkolásához, hiszen a sér­tettel mindvégig jó viszonyban voltak, s egyébként sem volt semmi oka arra, hogy a másik életére törjön. A nyomozás során a gyanúsí­tott lakásában egy szék lábán vérnyomokat találtak, amely­nek elemzése kimutatta: azonos az elhalt vérével. Csakhogy ez a vér - gyanúsított elmondása szerint - onnan származhatott, hogy néhány nappal korábban a két Borbély, akiknek szenvedé­lye volt az elektromos szerel­vényekkel bíbelődni, éppen eb­ben a szobában dolgozott, s az áldozat egy csavarhúzóval megsértette a kezét. De - hangzik az ügyészi ér­velés - ha mégis ebben a szo­bában történt volna a gyilkos­ság, sokkal több vért kellett volna találni. Az orvosszakértő szerint ugyanis az áldozat ki­vérzett. Ami pedig a világoskék nejlonzsákot illeti, ez önmagá­ban még semmit nem bizonyít. Ilyen zsákot a kereskedelemben százával lehet kapni. Mind­ezekre tekintettel a megyei fő­ügyészség a Borbély Zsigmond ellen folyamatban volt nyomo­zást megszüntette. A felmerült 109 ezer forint bűnügyi költség azt államot terheli. A határozat még nem jogerős. Gál Sándor Kovács Miklós, az Alsó-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója ismét felvetette, hogy a vízgazdálkodásban együttműködésre lenne szükség a Kárpát-medence országai kö­zött. (Hiszen a felszíni vizek 95 százaléka külföldről érkezik.) A víztermelés egyre költsége­sebb, ugyanakkor az árvízvéde­lemre is egyre kevesebb pénz jut. (A Tiszán például vannak gyenge pontok.) Dr. Major Tibor, a környe­zetvédelmi felügyelőség igaz­gatója időzített bombának ne­vezte a veszélyes hulladékok mennyiségének növekedését. Köztudomású, hogy ez a jelen­ség szintén komolyan veszé­lyezteti a vizek minőségét. Gondot okoz azonban, hogy a tenyészállatok drágák, s szinte hiánycikk a jó minőségű tenyészanyag. A szűkös kínálat miatt továbbra is nagyon magas áron, 160-180 ezer forintért le­het vemhes üszőhöz jutni. A sertéságazatban érzékelhe­tően megélénkült a kereslet, s ennek nyomán nőttek a felvá­sárlási árak is. Elsősorban ez magyarázza, hogy szinte min­den megyében jelentősen meg­növekedett a spermaforgalom és emelkedett a fedeztetések száma. Jó minőségű tenyészetből nagyon nehéz kocasüldőhöz jutni, ráadásul a bankok is el­A tudományos társaság igényé­vel megalakult halasi Szilády Áron Társaság Csokonaira em­lékezett a napokban. Rangos, a kérdésben autenti­kus előadók, debreceni, csurgói tanárok szóltak a kétszáz évvel ezelőtti, ám a szellemi életet azóta is gyakran foglalkoztató életrajzi, történelmi és kultúr­történeti eseményekről. A Csokonai életében rendkí­vüli jelentőséggel bíró, 1975. április 5-ei halasi húsvéti legá- ció - amelynek részleteit a helytörténeti kutatások igazá­ból még nem derítették fel -, s annak ismert, a költő kicsapatá- sával járó következményei iz­gatták leginkább a hallgatósá­got. Győri János, a Debreceni Református Kollégium tanára dokumentumok, kortársak, ba­rátok visszaemlékezései, vala­mint a kollégiumi sedes - fe­gyelmi bizottság - jegyző­könyvei alapján számolt be a Csokonai-perben folytatott ku­A forint leértékelése, az új vámrendelkezés begyűrűzése a húsiparnál is érezteti hatását. A Bácshúsnál Braxmair Béla ke­reskedelmi osztályvezető arról tájékoztatott, hogy egyelőre még nincs döntés az áremelés­ről, de a számítások folynak. Amint elmondta, a 8-10 száza­lékos áremelkedés indokolt lenne, de a cégvezetés most azt vizsgálja, mi az, amit még a piac el tud viselni. Eredetileg csak májusra volt zárkóznak mindennemű állat- tenyésztési hitel folyósítása elől. A minőség rovására megy, hogy a magántermelők zöme hizlaldából állít be koca­süldőt és ismeretlen szárma­zású kannal fedeztetik. A tőke­erős húsipari vállalatok - köz­tük a Pick Rt. és a Gyulai Húskombinát - a minőségi árualap biztosítása érdekében hozzákezdtek az elhagyott te­lepek felújításához és betelepí­téséhez. A Pápai Húskombinát pedig a kocasüldő-nevelést ösztönző finanszírozási rend­szer és bérhizlalási hitelkonst­rukció bevezetését tervezi. Ami az ország juhállomá­tatásairól. Előadásában igyeke­zett egyháztörténeti és iskola- történeti adalékok felmutatásá­val a legelfogulatlanabb szem­léletet kialakítani. A kérdést azonban a végletek között lé­nyegében nyitva hagyta előt­tünk. Hogy tudniillik a merev dogmatikus kollégiumi rend ál­dozatának tekintsük-e a lá­zongó poétát - aki a legációból nem tért vissza Debrecenbe, hanem Martinovicsék kivégzé­sének időpontjában Pesten járt -, vagy éppen ellenkezőleg. Csokonai megmentőjének tart­suk az alma matert, aki ked­venc, kivételes tehetségű tanít­ványát úgy vonta ki a felvilágo­sodás eszméit üldöző politikai perek alól, hogy diákcsínynek tüntette fel az akkoriban főben­járónak is tekinthető vétséget, a polgárosodás eszméivel való szimpatizálást. Győri János az előadása cí­méül (A mítosz magánya) vá­lasztott Gulyás Pál-idézettel tervezve az ármódosítás, de most minden bizonnyal a jövő hét végéig elkészülnek a számí­tások, és megtörténik az áreme­lés. A vámtarifák emelkedésé­nek ellenére szükség van a kül­földről behozott marha- és disznóhúsra, ugyanis ezek be­hozatala nélkül nem lenne biz­tonságos a termelés. Mint aho­gyan az ország más részein is, a Bácskában szintén kevés az ál­latállomány a húsgyár kapaci­tásához képest. nyát illeti: a felmérés tapaszta­latai szerint egyelőre sok a ke­reskedő és kevés a bárány, így az árak a tenyésztők számára várhatóan az idén is kedvezően alakulnak. Jelenleg egy kilo­gramm élő tejesbárányért 300-340 forintot fizetnek, de ez az összeg a húsvéti szezon­ban elérheti a 400 forintot is. Biztató jelenség, hogy mind több tenyésztő vállalkozik - az aránylag magas exportárak ha­tására - jerkebárányok felneve­lésére. Élénkülés tapasztalható a brojlercsirkefronton is; a ma­gas tojásárak kifizetővé teszik tojótyúkok tartását. A pecse­nyecsirke ára kilogrammon­ként 100-140, a naposcsirkéé darabonként 30-50 forint. A naposliba 90-180 forin­tért kapható, a naposkacsa ára 75 és 100 forint között mo­zog. Csokonai Vitéz Mihály amellett tette le a voksát, hogy a szétválás idő és alkalom kér­dése volt csupán. Csokonait a költővé válás igénye, a művészi küldetéstudat sodorta az anar­chisztikus magatartás, a kény­szerítő szakítás felé. Hajós Terézia Tavaszi sorozás Hétfőn megkezdődött Baján a tavaszi sorozás, amelynek első napján jelen volt Szabó János alezredes, a megyei hadkiegé­szítő parancsnokságról. El­mondta, hogy a megyében öt he­lyen indult 20-án sorozás, és va­lamennyi helyre ellátogat. Ez egyrészt előírás, másrészt pedig praktikus is a tapasztalatszerzés miatt. Ami Baját illeti, sokan tá­vol maradtak. Ilyenkor egy nap várakozás után - amennyiben nem kapnak értesítést - a rendőr­ség elővezeti a hiányzókat. Ápri­lis 14-ig napi 40 fő sorozását ter­vezték. Jelentős előrelépés, hogy többen készülnek a bevo­nulásra, konkrét időpontot mon­danak. A ’77-es korosztály mel­lett azok is most jelennek meg, akiknek halasztása lejárt. Szabó János úgy véli, nagyon fontos, hogy őszinték legyenek a fiatal sorkötelesek, a személyes be­szélgetés során bizalmasan mondjanak el mindent. Olyan kompromisszummal kell zárul­nia a sorozásnak, amely jó a sor­kötelesnek, és a honvédség ér­dekeinek is. Dr. Rátkai Géza, a megyei so­rozó szakfőorvos nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy a behí­vónak közül ideg-elmebetegség miatt 30 százalék leszerel. Köz­tük sok a gyengeelméjű és a személyiségzavarban szenvedő. Bár tavaly óta pszichológiai vizsgálat előzi meg a bevonu­lást, a tapasztalatok kedvezőtle­nek. A katonai gondok ugyanis fel sem merülnek, óvatosságból sokakat alkalmatlannak ítélnek. Ezért új szempontokat adtak a pszichológusoknak, és bíznak abban, hogy így eredményesebb lesz a vizsgálat. 2. *¥?. 12» **. 19&5. mér*. 22. AZ IGÉNYES NŐK HETILAPJA / Érdekesség: Folytatódik a Dallas? * Házasságon belül is lehet | erőszak A hét témája: Gyógyszerpiaci körkép - égbe kúszó árak Mindenről, ami érdekli a nólcet: A legjobb barátnőm férfi Kamillateás borogatás a szép nyak ára Arab férfit szeretni veszélyes Mi a trend? Szoknya vagy nadrág? Csere László, az operett sztáija civilben Folsavval a magzatért Az ideális baby-sitter jellemzői A cigaretta is kábítószer GYÖNGY Fordulat a kunszentmiklósi darabolós gyilkossági ügyben Pontosan egy éve, 1994. március 16-án tartóztatták le Borbély Zsigmond, Kunszentniiklős, Damjanich utca 25. szám alatti lakost. A hetvennégy éves embert azzal gyanúsította a rendőr­ség, hogy 1993 júliusában megölte névrokonát, az ugyancsak kunszentmiklósi Borbély Zsigmondot, aki a Nyár utca 7. szám alatt lakott. Az áldozat feldarabolt tetemét különböző nejlon­zsákokban találták meg a város úgynevezett régi temetőjében. HIZLALDÁBÓL NEM JÓ A TENYÉSZÁLLAT Élénkülő tenyésztési kedv A földművelési tárca legújabb felmérése szerint több megyé­ben, ha lassú ütemben is, stabilizálódik a szarvasmarha-állo­mány, fokozatosan emelkedik a megtermékenyített tehenek és üszők száma. A korábban megüresedett állattartó épületeket a nagyobb méretű vállalkozások és átalakult szövetkezetek igye­keznek „benépesíteni”. Áremelésre készül a Bácshús

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom