Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-16 / 63. szám

1995. március 16., csütörtök Hegyközségek 13. oldal ÚJ KOLHOZOSÍTÁSTÓL FÉLNEK Kinek jó a hegyközség? Az alföldi borok versenye júniusban lesz. pn-archív Bács-Kiskun megye: 69 településen A március 1-jén életbe lépett hegyközségi törvény meglehe­tősen vegyes fogadtatásban ré­szesült az érintett szőlő- és bor­termelő gazdák körében. A tör­vényalkotók jog- és piacbizton­ságot, a termelők és a magyar bor elemi érdekeinek védelmét várják a törvénytől. A gazdák közül viszont sokan kerek pe­rec kimondják, hogy ezt az egé­szet nem tartják egyébnek, mint az új kolhozosítás kezdetének. Mert - mind mondják - mi más is lehetne az, amibe már megint nem önszántukból, hanem köte­lezően kell belépni. Dr. Orosz Sándorral, a Par­lament Mezőgazdasági Bizott­ságának elnökével beszélget­tünk a törvényről, annak fogad­tatásáról.- A véleményeket hallva úgy tűnik, nehezen fogadják el a gazdák a hegyközségi tagság kötelező voltát, nyilván ezzel együtt az egész törvény létét, szükségességét.- A törvény alapvető célja a hazai bortermelés színvonalát, a magyar bor piacképességét növelni. Olyan helyzetet terem­teni, amelyben egyértelműsít- hető a bor származása és ezzel a minőségvédelem. Minden be­csületes szőlőtermelő elemi ér­deke, hogy megszűnjön a bor. hamisítás. Köztudomású, hogy a magyar bor ára meglehetősen nyomott. Ha azonosítható származási hellyel, garantált minőséggel jelenünk meg a nemzetközi piacon, árpozíció­inkon is javíthatunk. Mindezek biztosítására rendkívül fontos, hogy kiépüljön a szőlőtermelők megfelelő önigazgatása és ezen keresztül rangos érdekképvise­letük. A Nemzetközi Hegyköz­ségi Tanács közvetlen partner­ként vesz részt a miniszter mel­lett az ágazati döntésekben. Ennek jogosítványa nagyobb lesz, mint az agrárkamaráé. Tehát minőségvédelem, ter­melői jövedelembiztonság, ér­dekvédelem, szakszerűség - ezt jelenti a hegyközség, s ezek in­dokolják a szükségességét.- Mindez nagyon szépen hangzik, de a kötelező belépés meglehetősen rossz emlékeket ébreszt sokakban...- Valóban gyakran találko­zunk a kolhozosítástól való fé­lelemmel, pedig erről szó sincs. Éppen száz éve hozta az akkori parlament az első hegyközségi törvényt a mostanihoz hasonló célkitűzésekkel. Őket aligha te­Schuster Endre, az Egervin Borgazdasági Rt. vezérigazga­tója rossznak tartja a törvény­ben, hogy a feldolgozóknak be kell lépniük mindazon hegy­községekbe, ahonnan szőlőt vá­kinthetjük a kolhozosítás elkö­telezettjeinek. Hangsúlyozom, itt semmi egyébről nincs szó, mint a magyar bor rangjának és a belőle élők létbiztonságának biztosításáról. Ehhez minőség, egységes fellépés kell. Ha egyesek külön minőségi és áralkukat köthetnének, akkor az összes kitűzött cél megvalósít­hatatlanná válna. Ezért kötelező a belépés azok számára, akik árutermelőként, felvásárlóként foglalkoznak borral. Az aggályokkal kapcsolat­ban még annyit; ezt a törvényt még az Antall-kormány kezdte előkészíteni, a Boross-kormány fejezte be és apró pontosítások­kal a mostani kormány terjesz­tette a Parlament elé, ahol a kü­lönböző pártállású képviselők ritkán tapasztalható egyetértés­sel, ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadták el.- Többen a termelői, gaz­dálkodói függetlenséget féltik. Megkérdezik például, hogy mi­tévők legyenek, ha hirtelen pénzre lenne szükségük és csak a védőár alatt találnak vevőt a borra. Ha ezen az áron adják el, a különbözetet be kell fizetni a hegyközség pénztárába. Ha nem adják oda, marad a bor és pénzhez sem jutnak. Már me­gint az ő bőrükre szórakoznak a sárolnak fel, ami hátrányos számukra. Mivel a hegyközségi törvény szerint a testületek mű­ködésének finanszírozásából mindig a legnagyobb cég veszi ki a legnagyobb arányban a ré­politikusok, legyintenek sokan a törvényről hallva.- Sajnos az a helyzet, hogy a napi előnyökért most sokan haj­landók odaadni a holnapot, a jövő biztonságát. Ez nem megy! Ma Magyarországon a holnap esélyeit tovább rontani egyenlő az öngyilkossággal. Ebből a kérdésből mindenféle politikát ki kell zárni. A hegy­községi törvény nem politikai, hanem gazdasági kérdés, ha po­litikát csinálunk belőle, akkor ennek az országnak annyi. Dr. Orosz Sándor és a mező- gazdasági bizottság tagjai szerte az országban fórumokon ismertetik a hegyközségi tör­vényt, a törvényalkotói szándé­kot. Az érintettek viszont bi­zalmatlanul fogadják az intéz­kedést, mivel - mint mondják - annakidején a tsz-szervezése- kor is az ő érdekeikre hivat­kozva verték be őket a szövet­kezetbe. Most megint hasonló­kat hallanak, csak éppen arról nem esik szó, hogy a sok évti­zedes kisemmizettség után mi­lyen elfogadható kondíciójú támogatásban részesülhetné­nek. Mind mondják, az új pénzügyminiszter stabilizációs programjának huszonöt pontjá­ban még csak elő sem fordul az agrár szó... Tetézi Lajos szét, a jogszabály végrehajtása hatalmas anyagi terheket jelent például az Egervin számára. Ezért azt fontolgatják, hogy a jövőben szűkítik a felvásárlási területüket. A hegyközségeket Bács-Kis- kun megyében a mellékletben feltüntetett településeken, ösz- szesen 69 helyen kell a törvény szerint kötelezően megalakítani szeptember 30-áig. A hegyköz­ség tagja kell legyen minden olyan szőlőtermelő, aki 1500 négyzetméternél nagyobb sző­lőterületet művel, és azon fel­vásárló, aki az adott hegyköz­ség területén egy meghatározott mennyiségnél több szőlőt vagy bort vásárol. Becslés szerint több mint 10-20 ezer személy válik a megyében hegyközségi taggá. A hegyközségek a szőlőter­mesztés és bortermelés terüle­tén rendkívül széles jogosítvá­nyokkal rendelkeznek. Érde­mes megemlíteni, hogy például a hegyközség egységes szabá­lyokat alkothat a szőlőműve­lésre és a borkezelésre, eltilt­hatja a nem megfelelően eljáró gazdálkodókat a hegyközségre utaló megnevezés használatá­tól, előírhatja azt a legalacso­nyabb árat, amelyen a borászati termékeket értékesíteni lehet, Örömmel nyugtázom, hogy végre ismét van érdekképvise­lete a szőlőink közel 90%-át művelő szőlősgazda társada­lomnak. A sokasodó újságcik­kekből, nyilatkozatokból azt vélem kiolvasni, hogy az új törvény elsősorban a minőségi termelés elősegítését (eredet- védelem, szőlőkataszter, hiv. fajtapolitika), a telepítési enge­délyek kiadását, a borforgalom ellenőrzését, azaz csupa ható­sági feladatot ró a hegyközsé­gekre és csak mellékesen fog­lalkozhatnak azzal, amiért va­lamikor életre hívták: a terme­lők érdekképviseletével. Már­pedig ha az érdekképviselet a tagok hozzájárulásával (hegy­községi járulék) tartja fönn ma­gát, nyilvánvaló, hogy elsősor­ban a termelők érdekeit kell harcosan képviselnie és nem hatósági feladatokat ellátnia. Egykor 12 ezer tag A nyár folyamán mindenütt meg kell alakítani a hegyköz­ségeket. Régen a hegyközségek működését felügyelte és irányí­totta megyénként a hegyköz­ségi tanács. Miután Kecskemét thj. városnak egymagának több mint 19 ezer kát. hold szőlő-gyümölcs területe volt (akkor még ide tartozott Helvé­cia, Bugac, Lakitelek, Nyárlő- rinc stb.), külön hegyközségi tanácsot alakíthatott. Én a ta­nács vezetését mint titkár 1945 tavaszán vettem át. Akkor 10 hegyközsége volt a tanácsnak. A taglétszám meghaladta a 12 jogosult megállapítani a tele­píthető fajtakört, fajtánként az egységnyi területen termelhető szőlő és bor mennyiségét, köte­lezheti a tulajdonost a műve­lésre, ennek hiányában a szőlőt maga is megművelheti, és végső esetben a tulajdonos költségére kivághatja az ültet­vényt. A hegyközségek mélyen be­lenyúlhatnak tagjaik zsebébe is, hiszen tagsági díjat szednek, valamint a hegyközségi szabá­lyokat megsértőket jelentős bír­sággal sújthatják. A törvény hatályba lépését követő 60 napon belül, azaz május 1-jéig minden érdekelt köteles magát a helyi önkor­mányzat jegyzőjénél bejelen­teni. A jegyző a fenti határidő lejártát követő 15 napon belül közzéteszi a bejelentkezettek névsorát. HAJÓS-VASKÚTI BORVIDÉK Baja, Bátmonostor, Császár- töltés, Csátalja, Csávoly, Ér- sekcsanád, Érsekhalma, Ha­ezer szőlősgazdát. Az első dol­gunk akkor a termelés meg­indítása, a széthurcolt javak (irodaberendezés, permetező- gépek, mészkénléfőző-üstök stb.) visszaszerzése, növény­védő szer (rézgálic, kénpor) biztosítása volt. A tagdíj, azaz a hegyközségi járulék 5 1 szok­ványminőségű bor volt holdan­ként. A borok kezelésében, ér­tékesítésében kiváló partnernek bizonyultak az állami pincék. A forint megszületésekor a hegy­községek közgyűlései 50 Ft- ban állapították meg 1 hold szőlő-gyümölcs hegyközségi járulékát. A be nem fizetett já­rulék (állami támogatásként) közadók módjára is behajtható volt, ám ezzel gyakorlatilag nem éltünk. Hegybírók, hegyőrök A befolyt hegyközségi járu­lékból, permetezőgép-kölcsön­zésből, mészkénlé főzéséből, csereakciókból összejött annyi pénz, amennyi a szervezet mű­ködőképességét biztosította. A nagyobb hegyközségeknél a szakképzett hegybíró és a rak­táros (aki a permetezőgépeket javította, mészkénlét főzött, csereakciókat bonyolított) fize­tése, valamint a hegyőrök (sző­lőcsőszök) ellátmánya volt a je­lentősebb kiadás, míg a kisebb hegyközségeknél a hegybírók szerény javadalmazása volt az állandó kiadási tétel. Hatékonyan működő, bürok­ráciamentesen dolgozó érdek- képviselet volt a hegyközség. jós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút. Akasztó, Ágasegyháza, Balló- szög, Balotaszállás, Bácsal­más, Bácsszőlös, Bocsa, Bo- rota, Csengőd, Csikéria, Csó- lyospálos, Felsőlajos, Fülöp- háza, Fülöpjakab, Fülöpszál- lás, Harkakötöny, Harta, Helvécia, Hercegszántó, Im- rehegy, Izsák, Jakabszállás, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kaskantyű, Kecel, Kecske­mét, Kerekegyháza, Kélesha- lom, Kiskörös, Kiskunfélegy­háza, Kiskunhalas, Kiskun- majsa, Kunbaja, Kunbaracs, Kunfehértó, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, La­kitelek, Móricgát, Nyárlő- rinc, Orgovány, Páhi, Pirtó, Solt, Soltszentimre, Soltvad- kert, Szabadszállás, Szentki­rály, Tabdi, Tázlár, Tiszaal- pár, Tiszakécske, Tompa, Városföld, Zsana. Egy településen több hegy­község is alakulhat. Ott volt a gyümölcspiacon, fi­gyelte a borkereskedelmet, a növényvédőszer-forgalmat és ha szükségét látta, fel is emelte szavát. Gondoskodott a tagok szakmai képzéséről (tanfolya­mok szervezése, szaklapok já­ratása, szakkönyvtár létesítése), a hegyőrök útján rendet tartott a szőlőhegyeken, meghatározta a szüret optimális időpontját, amelyet a tagok be is tar­tottak. A nagy hírű Kecskemé­ti Hírős Napok sikereiben (anyagbegyűjtés, kiállítás-ren­dezés) meghatározó szerepük volt. Szervezettségükre jel­lemző volt, hogy a tekintélyes számú (12 ezer fő) tagság na­gyobb hányadát a hegyőrök út­ján három napon belül mozgósí­tani lehetett. A Helvécián és Klábertelepen szőlőhöz juttatott új gazdák is kérték felvételüket. / Es jött a pusztulás A harcos érdekképviselet, a gyarapodó szőlősgazdák - eny­hén szólva - nem élvezték az akkori politika bizalmát és 1949 őszén kormányrendelettel fel is számolták a hegyközsé­geket. A vagyon az új gazdák (UFOSZ, FEKOSZ) szerveze­teire szállt, további sorsa isme­retlen. A hegyközségek meg­szűnte után felgyorsult a kis­üzemi szőlők pusztulása, a sző­lőhegyek néhány év alatt elnép­telenedtek. dr. Bognár Károly Kecskemét thj. város egykori hegyközségi tanácsának titkára A felvásárlók védekezése a kötelező tagság ellen Mellékes az érdekképviselet? Itt a tavaszi nagytakarítás ideje! porszívóját enregiatakarékos, kiváló és szép Electrolux porszívóra. Üzemképtelen porszívójáért 1.000 Ft-ot adunk. Szenzációs porszívócsere a KRAUSZ ÉS TÁRSAINÁL! Villamossági bolt Kiskunhalas, Táncsics u. 6. Telefon: 77/321-972 Elektronikai és Fotóbolt Kiskunhalas, Eötvös u 5. Telefon: 77/423-497. «5716) Nagykőrös Város Önkormányzata pályázatot hirdet 1 fő oktatási, közművelődési és sport irodán belül jelentkező feladatok ellátására. (Oktatási, közművelődési, szervezési, koordinálási tevékenység, stb.) Pályázati feltételek: • felsőfokú iskolai végzettség, • 3 év szakmai gyakorlat, (közművelődési, vagy pedagógiai területen) ® büntetlen előélet. Előnyt jelent: • önálló, jó szervezőkészség, nyugati idegennyelv középfokú ismerete (elsősorban angol, olasz nyelvtudás). Bérezés: Az 1992. évi XXXIII. tv. rendelkezései alapján. A pályázatot, amely tartalmazza • a pályázó szakmai önéletrajzát, • érvényes erkölcsi bizonyítványát, • diplomamásolatát, 1995. március 31-éig lehet a Polgármesteri Hivatal (Nagykőrös, Szabadság tér 5.) jegyzőjéhez benyújtani. A pályázatok elbírálására a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerül sor. (45644) Szenzációs részletfizetési ^ ? lehetőség a Whirlpool-Ignis^ o háztartási gépekre! 0 nincs szükség kezesre g 0 alacsony havi törlesztés 2 0 alacsony kezelési költség Például törlesztés Energiatakarékos automata mosógépek (díjtalan beüzemelés) AWF 4nn frdi'Otnlrrk 2 7*0 ­2.96(1.­2 son ­2.830.­Mikrohullámú sütők (új modellek, ajándék szakácskönyvvel) 1 S70 ­2.270.­2.730.­AVM 450 20 liter, forgótányér, 900 W, kvarc grill, pirítótálas, digitális Hűtő- és fagyasztószekrények ____2.820.­1 BftO ­2.410.­2.840.­AFG 310 200 literes fagyasztószekrény 2.730.­Díjtalan házhozszállítás Baja területén­Vl)lLi3 d J lCi HAJA, TÓTH KÁLMÁN TÉR 8. Vevőszolgálat: 79/321-455 Televíziót, videót, háztartási gépeket legolcsóbban nálunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom