Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
10. oldal Tisztelt Szerkesztőség: 1995. február 1., szerda „BOMBÁZZUK ŐKET, HÁTHA EREDMÉNYE LESZ” ígérgetésekből nem lehet megélni Háromszor csapódott az ajtó a buszról leszálló utasra OLVASÓSZOLGÁLAT Az esélyek egyenlők „Azt üzenem a Tisztelt Szerkesztőségnek: a nyeremények sorsolásánál gondoljanak a 25-30 éves előfizetőkre is, ne csak az újakat szervezzék. Én elég régen fizetek, de még egyszer sem nyertem.” - írja egyik lakiteleki előfizetőnk. Nyereményjátékaink, különösen a népszerű Szerencsekerék sorsolása előtti és utáni hetekben számtalan hasonló tartalmú levelet kapunk. Fortuna és a többi illetékes híresség nem befolyásolható, így egyenlő eséllyel pályázik minden januári és februári előfizetőnk a 400 ajándék bármelyikére. Az esély a beküldött nyereményszelvények számával megsokszorozható. A Szerencsekerék fődíjai: 1. Videoton színes televízió, 2. Siemens mikrohullámú sütő, 3. Super Nintendo, 4. Monlinex olajsütő. A szelvények beküldési határideje: 1995. február 10. Sorsolás: február 22-én. A 400 szerencsés nyertes névsorát március 1-jei lapszámunkban közöljük. A gyulai Hotel Agro egész évben várja a kikapcsolódásra, pihenésre vágyó vendégeket, díjmentes szolgáltatásokkal, a két étteremben félpanziós és teljes panziós ellátás közül lehet választani. A hétfőn indult új szállodás játékunk pályázói közül egy szerencsés olvasónk egy kellemes hétvégét tölthet el partnerével a szállodában vendégként, teljes ellátással. Az Agro Hotel három emblémáját egyszerre kell beküldeni szerkesztőségünkbe. Beérkezési határidő, sorsolás: 1995. február 9. ' Korábbi szállodás játékaink résztvevői kérdezték: akik tévedésből a hotel címére küldték el pályázatukat, kimaradnak-e a sorsolásból? Megnyugtatásul közöljük, a szállodák a sorsolás előtt mindig értesítik lapunk szerkesztőségét a hozzájuk küldött cédulákról, így tehát ezek is részt vesznek a sorsoláson. Olvasószolgálatunk továbbra is várja kérdéseiket, észrevételeiket, javaslataikat a 76/481-391-es telefonon vagy a Kecskemét, Szabadság tér 1/A címen, ahol a játékok részvételi szelvényeit személyesen is leadhatják. Köszönet B. K. kecskeméti olvasónk, Irí- nyu utcai lakos a napokban elveszítette személyi igazolványát. Alig telt el néhány nap, s megtalálta a postaládájában, sértetlenül. Olvasónk lapunkon keresztül kíván hálás köszönetét mondani a kedves ismeretlennek becsületességéért, emberségéért. Nem régen „kikaptam” egyik olvasótársamtól, mert le mertem írni, amit Rapi Miklós írt a Petőfi Népe január 28-ai számában a nyugdíjemeléssel kapcsolatban. (Nézőpont: Örülhetnek-e a nyugdíjasok? A szerk.) Igaz, más szavakkal, de én is azt jósoltam, hogy a nyugdíjasok életszínvonala 1995-ben csökken. Nem vagyok próféta, de tudok olvasni és tudok számolni. Minden, amit az alábbiakban leírok és igaznak vélek, csupán csak idézet. Amikor ostorozom a nyugdíjak százalékos emelését, akkor sem a magam gondolatait hangoztatom, hanem csatlakozom más szervek, jelentős és kevésbé jelentős emberek véleményéhez. Mielőtt ezeket idézem, megemlítem az egyik megyebeli honatya Petőfi Népében írt cikkét, miszerint nem a nyugdíjasok a legelesettebb réteg ebben az országban. Meggyőződésem - annak ellenére, hogy én is nyugdíjas vagyok -, vannak fontosabb kérdések, mint a nyugdíjasok helyzete, vagy az az igazságtalanság, hogy most is egyik nyugdíjas 800 forint emelést kap, a másik meg 3 500 forintot vagy esetleg még többet. Nem ezt vártuk, nem ezt ígérték. A Petőfi Népe január 18-ai számának levelezési rovatában megértéssel olvastuk Kiss János Kecskemét, Kapisztrán János u. 2. sz. alatti lakos panaszos sorait a családi élelmiszerszükségletek bevásárlásával kapcsolatos nehézségeiről. Keserű tapasztalatait a január 7-én szándékolt bevásárlásairól és az azt megelőző időszakról írta le Kiss úr. Ezúton is örömmel értesítjük, hogy a hiányolt Vacsi A kecskeméti színház előtt álló Szentháromság szobornál szokatlan látvány tárul elénk. Az oszlop köré helyezett mellékalakok hiányoznak a talapzatról. Első látásra rosszra gondol a szemlélődő, ám egy táblán közük az illetékesek, hogy az emlékmű restaurálás alatt áll. így már teljesen világos a helyzet. Bevallom, jóleső érzés volt olvasni a figyelmességre utaló írást. Ugyanezt megtehették volna a Jókai téren hosszú ideig üldögélő női alak eltávolításakor is. Bizonyára nem indult volna találgatás: ezt is restaurálják, vagy más műalkotás kerül majd a helyére, netán a szobor alkotójának származásával volt valami gond? A Szövetség téren három ülő juhász megnyerő kompozíciója tárul elénk. Közelebb érve látható, hogy a több hónappal ezOrgoványon az Örömhír Alapítványnak már két éve van egy segélyboltja, melyet a Bibliából Joppénak neveztek el, mivel abban a városban élt egy jócselekedetekben gazdag asszony. Az orgoványi alapítvány is a szegényeket segíti segélyboltján keresztül. Ajándékutalványokat ad, melyekkel felkereshetik ezt a boltot, s válogathatnak ruhaneműt és más használati cikkeket. Egyszer engem is meghívtak, hogy nézzek szét. Sokan voltak Leszögezem, van némi ismeretem a nyugdíjazások területén. Tudom, hogy van tsz-nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, 10 év munkaviszonnyal szerzett nyugdíj, s van özvegyi nyugdíj stb. Természetesnek tartom, hogy az ő nyugdíjuk kevesebb, mint azoké, akik 40-45 évig fizették a nyugdíjjárulékot. De mi indokolja, hogy a nyugdíjasok zöme a létminimum alá kerül, egy szűk réteg reáljövedelme pedig évről évre javul? Százezrek tiltakoztak ez ellen, hiába. Említett olvasó-ellenfelem (N. N„ Baja) a következőket írta: „Bombázzuk őket, hátha eredménye lesz”. (Mármint a kormányt, a Parlamentet. A szerk.) Ma elsőszámú vezetőnk 1994-ben a Reformnak nyilatkozott. Ugyanebben az évben a Nyugdíjasok Lapjának 3. száma foglalkozott velünk. Csodálatos volt mindkét leírás. Hasonlóan nyilatkozott a nyugdíjbiztosítási önkormányzat is, mely szerint ismerik és céljaik között tartják számon az alacsony összegből élő nyugdíjasok helyzetének rendezését”. Egy mindannyiunk által ismert képviselő asszony a köközi ABC-t január 9-étől új gazda, a Tisza Füszért Kereskedelmi Rt. üzemelteti. Erről a nyitást megelőzően és azóta is folyamatosan - a Petőfi Népében is - értesítjük vásárlóinkat. Választékunkból beszerezhető egy háztartás mindennapos élelmiszer- és vegyi- áru-szükséglete, minden ösz- szehasonlítást kiálló, szolid árakon. Tisztelettel: Mérai Mihály, az ABC vezetője előtt kettétört pásztorbotok még ma is a vandalizmusra emlékeztetnek. A történelmi múltunkra emlékezni vágyók bizonyára megállnak időnként néhány percre az Aradi vértanúk tere előtt is, ahol ismételten el akarják olvasni azok névsorát, akik életükkel hősiesen adóztak a haza szabadságáért, függetlenségéért. S mi tárul itt a szemlélődő polgár elé? Gyertyalángtól füstös emlékoszlop, melyet egy órányi munkával meg lehetne tisztítani. Igaz, alig múlt még el, és soká lesz még a nevezetes évforduló, amikor egyébként is illendő körbe gereblyézni a köztéri szobrokat. Milyen jó is lenne, ha nemcsak büszkélkednénk a városunkban lévő művészi értékekkel, hanem vigyáznánk is rájuk. Lédeczi József, Kecskemét ott, válogattak a maguk és családjuk számára használható ruhaneműket. Több szülő elhozta kisgyermekét, akik érdeklődéssel figyelték, mit is kapnak ők? Azóta többször is jártam ott, s tapasztaltam, milyen hasznos ez a szeretetszolgálat. Gond, hogy ez a helyiség már kicsi ehhez a nagy forgalomhoz. Nagyobb boltra lenne szükség s egy raktárra, ahol a sok holmit tárolni tudják. Horváth Emilné, Orgovány vetkezőket írja: „ígérhetem, a nyugdíjasok érdekeit a továbbiakban is képviselni fogom, felhasználom észrevételeiket, javaslataikat”. Az ígérgető idézeteket folytathatom: „A legkiszolgáltatottabb rétegek terhei nem növelhetők tovább”. Más helyen: „Az emberi méltóságot megalázó nélkülözés mindenki szégyene”. En soha nem gondoltam arra, hogy többet adjanak. A kormány, a Parlament tudja, mennyit kaphatunk, de azt, amit kapunk, úgy osszák el, ahogyan megígérték! Ne forduljon elő. hogy 10 év alatt 10 000 forint nyugdíjkülönbség több mint 50 000 forintra emelkedjen. Hogy is írta vezetőnk? Könnyebben elviselnék az átállással járó nehézségeket, ha a terheket igazságosabban osztanánk el. Ezt írják önök is: A nyugdíjakat legalább a létminimum határára emeljék. S mit írt a bajai asszony? Bombázzuk őket, hátha eredménye lesz. Fogjunk hát össze, hátha tényleg eredménye lesz. Ne kelljen a sajtóban ezt olvasni: Ahol nem érdemes megöregedni, ott élni sem érdemes. Hegedűs József nyugdíjas Kecskemét, Árpád krt. 19. Nem verték a gazdát A január 4-ei lapszámukban megjelent cikk (Hergelték a kutyát, megverték a gazdát) nem felel meg a valóságnak. Az eset nem december 24-én délután történt, hanem december 25-én este 11 órakor, és nem a tanya udvarában, hanem az előtte lévő kövesúton, a postaládák mellett. Szokás szerint már a tanya előtt vagy száz méternyire ránk támadtak a kutyák. Végig ha- rapdáltak, míg a házig nem értünk. Igaz, hogy a gazda kijött, de többszöri könyörgésünkre sem hívta vissza az állatokat. Ellenben kérdőre vont bennünket, hogy minek mászkálunk mi este a kövesúton. Ez szerintem nagyon furcsa és érthetetlen kérdés. Az említett cikk leírásából az az igaz, hogy szóváltás támadt közöttünk lökdösődéssel és nyomdafestéket nem tűrő kijelentésekkel, de fizikai tettleges- ségre nem került sor. Ha csak azt nem számítjuk tettlegesség- nek, hogy a kutyák lábainkat jól szétharapdálták, kihúzták alólam a lábam, és még a nyakamba is beleharaptak. Tovább ezt nem kívánom taglalni, jött egy autó és ezzel véget ért az inzultus. Kérem, ha lehetséges, jelentessék meg cáfolatomat lapjukban. Előre is köszönöm. Sárközi Zoltán Csengőd, Kuliér 2. (Sárközi úr leveléhez csatolta a tanyagazda ellen a polgármesteri hivatalhoz tett bejelentés fénymásolatát, amelyen bizonyos értelemben vett harminc környékbeli sértett aláírása is olvasható. A szerk.) Fülbevaló Telefonon közölte szerkesztőségünk ügyeletével Szókéné nevű olvasónk, hogy egy hete, szerdán talált egy félpár fülbevalót Kecskeméten, az Univer ABC előtt. Fogalma sincs, aranyból van-e az ékszer vagy bizsu. Mindenesetre szívesen átadja jogos tulajdonosának, ha felmutatja az ékszer párját. Szókénét a 490-548-as telefonon lehet hívni. Leírok egy kis történetet, hogy a sok buszon közlekedő, repülni nem tudó utas okulhasson belőle. Január 27-én, pénteken két kisgyermekemmel várakoztam a 7 órai 14-es autóbuszra a kecskeméti Március 15-e utca végénél. Jött is a BPF-024-es rendszámú járat. Felszálltunk, majd leszállásunkat idejében jeleztem az Irinyi út végén (Zala bútorbolt). A busz megállt, s megpróbáltunk leszállni. Bal kezemmel már letettem a nagy táskát a járdára, s a busz lépcsőjéről fél lábbal lelépve nyúltam fel a fiamért, hogy lesegítsem, (még csak 3 éves), amikor a sofőr - a figyelmeztető csengőt sem használva - rám csukta az ajtót. A kislányom fent a buszon elkezdett sími, hogy az anyut odacsukták. Az utasok is kiabáltak a sofőrnek, hogy nyissa ki az ajtót. Kinyitotta, de csak addig, míg a fiamat a járdára tettem és nyúltam a lányomért, aki 4,5 éves. Ekkor újra csukóA Petőfi Népe január 21-ei, szombati számának első oldalán krumpliárus képét látjuk, mindenki helyeslésével kísért szöveggel. Amikor az időjárás-jelentést hallgattuk, megtudtuk belőle, a Dunántúlon egész évben volt annyi csapadék, amennyire a mezőgazdaságnak szüksége volt. Sokkal több hó is hullott, mint a Duna-Tisza közén. Tehát ott a szárazság miatt nem volt rossz termés. Novemberben kimentem a nagybani piacra, hogy télire krumplit vegyek. Egy fiatalember 25 forintért adta, a töbiek 30 forintért adták kilóját. Megkérdeztem a fiatalembert, miért tudja ennyivel olcsóbban adni a burgonyát? Azt válaszolta, hogy a Nyírségben volt eső, ott jó volt a termés. Tehát az ország több mint háromnegyed részén tűrhető termésnek kellett lenni. Ez tény, spekuláns urak! A kormány és a mezőgazdaA Providencia Biztosítóval van problémám. Épület- és családbiztosításunk van náluk. A szerződés szerint családi házunk és a benne lévő ingóság teljes mértékben biztosított, s ha a család bármely tagját baleset éri, segítenek anyagiakkal. Ezért van ez a biztosítás. Esetemben nem ez történt. Az életbiztosítás négy szedott az ajtó, s én megint félig bent, félig kint voltam, vagyis megismétlődött az előbbi jelenet. Próbáltam menekíteni a lányomat a szorult helyzetből, amikor harmadszor is ránk csapódott az ajtó. Nagynehezen végül csak sikerült megszabadulni az „utasszerető” buszsofőrtől. Ezek után gondoltam, cselekedetéért vállalja a felelősséget és megmondja a nevét, de tévedtem. Igaz, felajánlotta, kísérjem be rögtön a központba, s ott megtudhatom a nevét. Szíves invitálását nem fogadtam el, mert nem volt időm. Tudom, nem ez a jellemző a kecskeméti buszsofőrök túlnyomó részére. Mégis megkérdezem a Kunság Volán vezetőitől: Megengedett-e, hogy egy tömegközlekedési jármű vezetője ennyire figyelmetlen legyen? Nem tartanak attól, hogy ebből egyszer nagyobb baj is történhet? Fodorné Hódi Zsuzsanna Kecskemét, Nyíri u. 61. sági miniszter úr azzal mentegetőzött, hogy a szárazság miatt kevés termett. Tegyük föl, igaz. Dehát ennyire kevés?! A fentebb említett tények nem ezt igazolják. Van egy országos statisztikai hivatal, amely figyeli az ország életét és statisztikai adatokat készít, közöl. Ebből minden fontosabb dologról, jóról, rosszról időben értesülhetünk. Mezőgazdasági miniszter úr! Ön miért nem tájékozódik időben? Az ősz elején külföldről elfogadható áron lehetett volna krumplit vásárolni a hiány pótlására. Vajon a kormánynak van-e terve a spekulánsok megfékezésére? Mert vannak rá hatásos módszerek, s bízunk benne, hogy az illetékes szervek ismerik azokat, és nem szorulnak a megkárosítottak tanácsára. I. P. Gy. Kecskemét (Név és cím a szerk.-ben.) mélyre szól. Azaz, most már csak háromra, mert apám combnyaktörést szenvedett és ebbe belehalt. S a biztosító nemhogy fizetni nem akar, de még válaszra sem méltat 1994. szeptember 15-e óta. Mindig azt válaszolták, hogy az ügy folyamatban van. Pamuhi László Sükösd, Dózsa Gy. u. 16/A. NAPJAINK HUMORÁBÓL Most Északi-sarkot játszunk, aztán felmegyünk hozzánk barlangozni, mert nálunk meg a villanyt kapcsolták ki... Kinyitott a Vacsi közi ABC Szobrokat szemlélve A Joppéban jártam Nem volt eső a krumplira? Nem fizet a biztosító