Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

10. oldal Tisztelt Szerkesztőség: 1995. február 1., szerda „BOMBÁZZUK ŐKET, HÁTHA EREDMÉNYE LESZ” ígérgetésekből nem lehet megélni Háromszor csapódott az ajtó a buszról leszálló utasra OLVASÓSZOLGÁLAT Az esélyek egyenlők „Azt üzenem a Tisztelt Szer­kesztőségnek: a nyeremények sorsolásánál gondoljanak a 25-30 éves előfizetőkre is, ne csak az újakat szervezzék. Én elég régen fizetek, de még egy­szer sem nyertem.” - írja egyik lakiteleki előfizetőnk. Nyereményjátékaink, külö­nösen a népszerű Szerencseke­rék sorsolása előtti és utáni he­tekben számtalan hasonló tar­talmú levelet kapunk. Fortuna és a többi illetékes híresség nem befolyásolható, így egyenlő eséllyel pályázik min­den januári és februári előfize­tőnk a 400 ajándék bármelyi­kére. Az esély a beküldött nye­reményszelvények számával megsokszorozható. A Szeren­csekerék fődíjai: 1. Videoton színes televízió, 2. Siemens mikrohullámú sütő, 3. Super Nintendo, 4. Monlinex olajsütő. A szelvények beküldési ha­tárideje: 1995. február 10. Sorsolás: február 22-én. A 400 szerencsés nyertes névso­rát március 1-jei lapszá­munkban közöljük. A gyulai Hotel Agro egész évben várja a kikapcsolódásra, pihenésre vágyó vendégeket, díjmentes szolgáltatásokkal, a két étteremben félpanziós és teljes panziós ellátás közül le­het választani. A hétfőn indult új szállodás játékunk pályázói közül egy szerencsés olvasónk egy kellemes hétvégét tölthet el partnerével a szállodában ven­dégként, teljes ellátással. Az Agro Hotel három emb­lémáját egyszerre kell bekül­deni szerkesztőségünkbe. Be­érkezési határidő, sorsolás: 1995. február 9. ' Korábbi szállodás játékaink résztvevői kérdezték: akik té­vedésből a hotel címére küldték el pályázatukat, kimaradnak-e a sorsolásból? Megnyugtatásul közöljük, a szállodák a sorsolás előtt mindig értesítik lapunk szerkesztőségét a hozzájuk küldött cédulákról, így tehát ezek is részt vesznek a sorsolá­son. Olvasószolgálatunk továbbra is várja kérdéseiket, észrevéte­leiket, javaslataikat a 76/481-391-es telefonon vagy a Kecskemét, Szabadság tér 1/A címen, ahol a játékok részvételi szelvényeit személyesen is le­adhatják. Köszönet B. K. kecskeméti olvasónk, Irí- nyu utcai lakos a napokban el­veszítette személyi igazolvá­nyát. Alig telt el néhány nap, s megtalálta a postaládájában, sértetlenül. Olvasónk lapunkon keresztül kíván hálás köszöne­tét mondani a kedves ismeret­lennek becsületességéért, em­berségéért. Nem régen „kikaptam” egyik olvasótársamtól, mert le mer­tem írni, amit Rapi Miklós írt a Petőfi Népe január 28-ai szá­mában a nyugdíjemeléssel kap­csolatban. (Nézőpont: Örülhet­nek-e a nyugdíjasok? A szerk.) Igaz, más szavakkal, de én is azt jósoltam, hogy a nyugdíja­sok életszínvonala 1995-ben csökken. Nem vagyok próféta, de tudok olvasni és tudok szá­molni. Minden, amit az alábbi­akban leírok és igaznak vélek, csupán csak idézet. Amikor ostorozom a nyugdí­jak százalékos emelését, akkor sem a magam gondolatait han­goztatom, hanem csatlakozom más szervek, jelentős és ke­vésbé jelentős emberek véle­ményéhez. Mielőtt ezeket idé­zem, megemlítem az egyik me­gyebeli honatya Petőfi Népé­ben írt cikkét, miszerint nem a nyugdíjasok a legelesettebb ré­teg ebben az országban. Meggyőződésem - annak el­lenére, hogy én is nyugdíjas vagyok -, vannak fontosabb kérdések, mint a nyugdíjasok helyzete, vagy az az igazságta­lanság, hogy most is egyik nyugdíjas 800 forint emelést kap, a másik meg 3 500 forintot vagy esetleg még többet. Nem ezt vártuk, nem ezt ígérték. A Petőfi Népe január 18-ai számának levelezési rovatában megértéssel olvastuk Kiss Já­nos Kecskemét, Kapisztrán Já­nos u. 2. sz. alatti lakos pana­szos sorait a családi élelmiszer­szükségletek bevásárlásával kapcsolatos nehézségeiről. Ke­serű tapasztalatait a január 7-én szándékolt bevásárlásairól és az azt megelőző időszakról írta le Kiss úr. Ezúton is örömmel értesít­jük, hogy a hiányolt Vacsi A kecskeméti színház előtt álló Szentháromság szobornál szo­katlan látvány tárul elénk. Az oszlop köré helyezett melléka­lakok hiányoznak a talapzatról. Első látásra rosszra gondol a szemlélődő, ám egy táblán köz­ük az illetékesek, hogy az em­lékmű restaurálás alatt áll. így már teljesen világos a helyzet. Bevallom, jóleső érzés volt ol­vasni a figyelmességre utaló írást. Ugyanezt megtehették volna a Jókai téren hosszú ideig üldö­gélő női alak eltávolításakor is. Bizonyára nem indult volna ta­lálgatás: ezt is restaurálják, vagy más műalkotás kerül majd a helyére, netán a szobor alko­tójának származásával volt va­lami gond? A Szövetség téren három ülő juhász megnyerő kompozíciója tárul elénk. Közelebb érve lát­ható, hogy a több hónappal ez­Orgoványon az Örömhír Ala­pítványnak már két éve van egy segélyboltja, melyet a Bibliából Joppénak neveztek el, mivel abban a városban élt egy jócse­lekedetekben gazdag asszony. Az orgoványi alapítvány is a szegényeket segíti segélybolt­ján keresztül. Ajándékutalvá­nyokat ad, melyekkel felkeres­hetik ezt a boltot, s válogathat­nak ruhaneműt és más haszná­lati cikkeket. Egyszer engem is meghívtak, hogy nézzek szét. Sokan voltak Leszögezem, van némi isme­retem a nyugdíjazások terüle­tén. Tudom, hogy van tsz-nyugdíjas, rokkantnyugdí­jas, 10 év munkaviszonnyal szerzett nyugdíj, s van özvegyi nyugdíj stb. Természetesnek tartom, hogy az ő nyugdíjuk kevesebb, mint azoké, akik 40-45 évig fizették a nyugdíjjá­rulékot. De mi indokolja, hogy a nyugdíjasok zöme a létmini­mum alá kerül, egy szűk réteg reáljövedelme pedig évről évre javul? Százezrek tiltakoztak ez ellen, hiába. Említett olvasó-ellenfelem (N. N„ Baja) a következőket írta: „Bombázzuk őket, hátha eredménye lesz”. (Mármint a kormányt, a Parlamentet. A szerk.) Ma elsőszámú vezetőnk 1994-ben a Reformnak nyilat­kozott. Ugyanebben az évben a Nyugdíjasok Lapjának 3. száma foglalkozott velünk. Csodálatos volt mindkét leírás. Hasonlóan nyilatkozott a nyug­díjbiztosítási önkormányzat is, mely szerint ismerik és céljaik között tartják számon az ala­csony összegből élő nyugdíja­sok helyzetének rendezését”. Egy mindannyiunk által is­mert képviselő asszony a kö­közi ABC-t január 9-étől új gazda, a Tisza Füszért Keres­kedelmi Rt. üzemelteti. Erről a nyitást megelőzően és azóta is folyamatosan - a Petőfi Népé­ben is - értesítjük vásárlóin­kat. Választékunkból besze­rezhető egy háztartás minden­napos élelmiszer- és vegyi- áru-szükséglete, minden ösz- szehasonlítást kiálló, szolid árakon. Tisztelettel: Mérai Mihály, az ABC vezetője előtt kettétört pásztorbotok még ma is a vandalizmusra emlékez­tetnek. A történelmi múltunkra em­lékezni vágyók bizonyára meg­állnak időnként néhány percre az Aradi vértanúk tere előtt is, ahol ismételten el akarják ol­vasni azok névsorát, akik éle­tükkel hősiesen adóztak a haza szabadságáért, függetlenségé­ért. S mi tárul itt a szemlélődő polgár elé? Gyertyalángtól füs­tös emlékoszlop, melyet egy órányi munkával meg lehetne tisztítani. Igaz, alig múlt még el, és soká lesz még a nevezetes évforduló, amikor egyébként is illendő körbe gereblyézni a köztéri szobrokat. Milyen jó is lenne, ha nem­csak büszkélkednénk a váro­sunkban lévő művészi értékek­kel, hanem vigyáznánk is rájuk. Lédeczi József, Kecskemét ott, válogattak a maguk és csa­ládjuk számára használható ru­haneműket. Több szülő elhozta kisgyermekét, akik érdeklődés­sel figyelték, mit is kapnak ők? Azóta többször is jártam ott, s tapasztaltam, milyen hasznos ez a szeretetszolgálat. Gond, hogy ez a helyiség már kicsi ehhez a nagy forgalomhoz. Na­gyobb boltra lenne szükség s egy raktárra, ahol a sok holmit tárolni tudják. Horváth Emilné, Orgovány vetkezőket írja: „ígérhetem, a nyugdíjasok érdekeit a további­akban is képviselni fogom, fel­használom észrevételeiket, ja­vaslataikat”. Az ígérgető idéze­teket folytathatom: „A legki­szolgáltatottabb rétegek terhei nem növelhetők tovább”. Más helyen: „Az emberi méltóságot megalázó nélkülözés mindenki szégyene”. En soha nem gondoltam arra, hogy többet adjanak. A kor­mány, a Parlament tudja, mennyit kaphatunk, de azt, amit kapunk, úgy osszák el, ahogyan megígérték! Ne for­duljon elő. hogy 10 év alatt 10 000 forint nyugdíjkülönbség több mint 50 000 forintra emel­kedjen. Hogy is írta vezetőnk? Könnyebben elviselnék az átál­lással járó nehézségeket, ha a terheket igazságosabban oszta­nánk el. Ezt írják önök is: A nyugdíjakat legalább a létmi­nimum határára emeljék. S mit írt a bajai asszony? Bombázzuk őket, hátha eredménye lesz. Fogjunk hát össze, hátha tényleg eredménye lesz. Ne kelljen a sajtóban ezt olvasni: Ahol nem érdemes megöre­gedni, ott élni sem érdemes. Hegedűs József nyugdíjas Kecskemét, Árpád krt. 19. Nem verték a gazdát A január 4-ei lapszámukban megjelent cikk (Hergelték a ku­tyát, megverték a gazdát) nem felel meg a valóságnak. Az eset nem december 24-én délután történt, hanem december 25-én este 11 órakor, és nem a tanya udvarában, hanem az előtte lévő kövesúton, a postaládák mellett. Szokás szerint már a tanya előtt vagy száz méternyire ránk támadtak a kutyák. Végig ha- rapdáltak, míg a házig nem ér­tünk. Igaz, hogy a gazda kijött, de többszöri könyörgésünkre sem hívta vissza az állatokat. Ellenben kérdőre vont bennün­ket, hogy minek mászkálunk mi este a kövesúton. Ez szerintem nagyon furcsa és érthetetlen kérdés. Az említett cikk leírásából az az igaz, hogy szóváltás támadt közöttünk lökdösődéssel és nyomdafestéket nem tűrő kije­lentésekkel, de fizikai tettleges- ségre nem került sor. Ha csak azt nem számítjuk tettlegesség- nek, hogy a kutyák lábainkat jól szétharapdálták, kihúzták aló­lam a lábam, és még a nya­kamba is beleharaptak. Tovább ezt nem kívánom taglalni, jött egy autó és ezzel véget ért az inzultus. Kérem, ha lehetséges, jelen­tessék meg cáfolatomat lapjuk­ban. Előre is köszönöm. Sárközi Zoltán Csengőd, Kuliér 2. (Sárközi úr leveléhez csa­tolta a tanyagazda ellen a pol­gármesteri hivatalhoz tett beje­lentés fénymásolatát, amelyen bizonyos értelemben vett har­minc környékbeli sértett alá­írása is olvasható. A szerk.) Fülbevaló Telefonon közölte szerkesztő­ségünk ügyeletével Szókéné nevű olvasónk, hogy egy hete, szerdán talált egy félpár fülbe­valót Kecskeméten, az Univer ABC előtt. Fogalma sincs, aranyból van-e az ékszer vagy bizsu. Mindenesetre szívesen átadja jogos tulajdonosának, ha felmutatja az ékszer párját. Szókénét a 490-548-as telefo­non lehet hívni. Leírok egy kis történetet, hogy a sok buszon közlekedő, re­pülni nem tudó utas okulhasson belőle. Január 27-én, pénteken két kisgyermekemmel várakoztam a 7 órai 14-es autóbuszra a kecskeméti Március 15-e utca végénél. Jött is a BPF-024-es rendszámú járat. Felszálltunk, majd leszállásunkat idejében je­leztem az Irinyi út végén (Zala bútorbolt). A busz megállt, s megpróbáltunk leszállni. Bal kezemmel már letettem a nagy táskát a járdára, s a busz lépcső­jéről fél lábbal lelépve nyúltam fel a fiamért, hogy lesegítsem, (még csak 3 éves), amikor a so­főr - a figyelmeztető csengőt sem használva - rám csukta az ajtót. A kislányom fent a buszon elkezdett sími, hogy az anyut odacsukták. Az utasok is kia­báltak a sofőrnek, hogy nyissa ki az ajtót. Kinyitotta, de csak addig, míg a fiamat a járdára tettem és nyúltam a lányomért, aki 4,5 éves. Ekkor újra csukó­A Petőfi Népe január 21-ei, szombati számának első olda­lán krumpliárus képét látjuk, mindenki helyeslésével kísért szöveggel. Amikor az időjá­rás-jelentést hallgattuk, meg­tudtuk belőle, a Dunántúlon egész évben volt annyi csapa­dék, amennyire a mezőgazda­ságnak szüksége volt. Sokkal több hó is hullott, mint a Duna-Tisza közén. Tehát ott a szárazság miatt nem volt rossz termés. Novemberben kimentem a nagybani piacra, hogy télire krumplit vegyek. Egy fiatalem­ber 25 forintért adta, a töbiek 30 forintért adták kilóját. Meg­kérdeztem a fiatalembert, miért tudja ennyivel olcsóbban adni a burgonyát? Azt válaszolta, hogy a Nyírségben volt eső, ott jó volt a termés. Tehát az or­szág több mint háromnegyed részén tűrhető termésnek kellett lenni. Ez tény, spekuláns urak! A kormány és a mezőgazda­A Providencia Biztosítóval van problémám. Épület- és család­biztosításunk van náluk. A szerződés szerint családi há­zunk és a benne lévő ingóság teljes mértékben biztosított, s ha a család bármely tagját bal­eset éri, segítenek anyagiakkal. Ezért van ez a biztosítás. Esetemben nem ez történt. Az életbiztosítás négy sze­dott az ajtó, s én megint félig bent, félig kint voltam, vagyis megismétlődött az előbbi jele­net. Próbáltam menekíteni a lá­nyomat a szorult helyzetből, amikor harmadszor is ránk csa­pódott az ajtó. Nagynehezen végül csak sikerült megszaba­dulni az „utasszerető” buszso­főrtől. Ezek után gondoltam, csele­kedetéért vállalja a felelősséget és megmondja a nevét, de té­vedtem. Igaz, felajánlotta, kí­sérjem be rögtön a központba, s ott megtudhatom a nevét. Szí­ves invitálását nem fogadtam el, mert nem volt időm. Tudom, nem ez a jellemző a kecskeméti buszsofőrök túlnyomó részére. Mégis megkérdezem a Kunság Volán vezetőitől: Megenge­dett-e, hogy egy tömegközle­kedési jármű vezetője ennyire figyelmetlen legyen? Nem tar­tanak attól, hogy ebből egyszer nagyobb baj is történhet? Fodorné Hódi Zsuzsanna Kecskemét, Nyíri u. 61. sági miniszter úr azzal mente­getőzött, hogy a szárazság miatt kevés termett. Tegyük föl, igaz. Dehát ennyire kevés?! A fen­tebb említett tények nem ezt igazolják. Van egy országos statisztikai hivatal, amely figyeli az ország életét és statisztikai adatokat készít, közöl. Ebből minden fontosabb dologról, jóról, rosszról időben értesülhetünk. Mezőgazdasági miniszter úr! Ön miért nem tájékozódik idő­ben? Az ősz elején külföldről elfogadható áron lehetett volna krumplit vásárolni a hiány pót­lására. Vajon a kormánynak van-e terve a spekulánsok megféke­zésére? Mert vannak rá hatásos módszerek, s bízunk benne, hogy az illetékes szervek isme­rik azokat, és nem szorulnak a megkárosítottak tanácsára. I. P. Gy. Kecskemét (Név és cím a szerk.-ben.) mélyre szól. Azaz, most már csak háromra, mert apám combnyaktörést szenvedett és ebbe belehalt. S a biztosító nemhogy fizetni nem akar, de még válaszra sem méltat 1994. szeptember 15-e óta. Mindig azt válaszolták, hogy az ügy fo­lyamatban van. Pamuhi László Sükösd, Dózsa Gy. u. 16/A. NAPJAINK HUMORÁBÓL Most Északi-sarkot játszunk, aztán felmegyünk hozzánk barlangozni, mert nálunk meg a villanyt kapcsolták ki... Kinyitott a Vacsi közi ABC Szobrokat szemlélve A Joppéban jártam Nem volt eső a krumplira? Nem fizet a biztosító

Next

/
Oldalképek
Tartalom