Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

1995. február 7., kedd Megyei Körkép 5. oldal Csecsemőgyilkosságok a megyében Sok-e vagy kevés 29 élet? Sok-e vagy kevés a 29 a 209-hez ké­pest? Értelmét veszti a kérdés, ha emberéletről van szó. 1980 és 1994 között Bács-Kiskun megyében 209 embert öltek meg. Köztük 29 újszülött csecsemőt. ennyi esélyt kapnak az élethez a FOTÓ: PN-ARCHÍV 1981-ben a Kunszállás mel­letti erdőben egy nejlonsza­tyorban fiúcsecsemő holttestére bukkantak. A megtalálás idejé­ben már több napja halott volt a gyermek. Szájában egy újság foszlányait találták meg, ez a kis nyom juttatta el a rendőrö­ket az anyához. A papír egy textilgyár „termelési újságjá­nak” darabja volt, s a szálak Szegedre vezettek. Az ottani üzemorvos segítségével találták meg azt a fiatal lányt, aki 20 he­tes terhes korában még jelent­kezett az orvosnál, a gyermek születéséről azonban senki sem tudott. A lány Szegeden szülte meg a fiúcskát, majd vízbe foj­totta, s többszörösen becsoma­golva Kunszállásra utazott vele. Ott dobta el a csomagot az er­dőben. A nyomozás során fény derült arra is, hogy az 1979-ben Szegeden megtalált halott cse­csemőt is a kunszállási lány szülte. A két gyermek haláláért 8 éves börtönbüntetést kapott. / Áldozatok vagy gyilkosok? A kalocsai női börtönben töl­tötték, töltik le büntetésüket a csecsemőgyilkos anyák. A bör­tön belső világában és rendjé­ben ők a legelvetemültebb gyilkosok közé tartoznak. Tár­saik megvetik őket. A csecsemőgyilkosságot 1961 óta emberölésnek minő­síti a büntető törvénykönyv, ám a bírói ítéletek mégsem 5-15 év kiszabásáról szólnak. Általában 3-4 éves börtön vár a gyilkos anyákra. Gyakran előfordul azonban, hogy börtönbe sem kerülnek. Ha bizonyíthatatlan, hogy gyermekük élve, épen, egészségesen jött a világra - s a Bács megyei esetek fele ilyen volt -, az eljárást megszüntetik ellenük. Elvetemült bűnözők a cse­csemőgyilkos anyák vagy ma­guk is áldozatok? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a szakem­bereket. Persze senki sem mér­legelhet - egy rendőr különö­sen nem - erkölcsi érveket ak­kor, amikor a tettest kell ke­resni, az ügyet kell felderíteni. Mégis sokan úgy vélik, nem bűnözők, sokkal inkább áldoza­tok az anyák. Szégyen a lányanyaság Faluhelyen, kis, zárt közös­ségekben még mindig kiközösí­tik a „megesett” lányt. S ha a partnere sem vállalja föl, in­kább elrejti a terhességét. A szüleivel sem lehet bizalmas, hiszen gyakran éppen azért menekül alkalmi kapcsola­tokba, mert alkoholizáló szülei - apja vagy anyja - nem törőd­nek vele. A 29 gyilkossá váló anya közül 13 lányanyaként szült, 11-en még huszonegy évesek sem voltak. Óriási még mindig a szexuális tudatlanság. A gyilkossá váló tizenéves lá­nyanyák alig tudtak valamit a fogamzásgátlásról, bár az utóbbi években ez a városban élőkre már kevésbé jellemző. (A tettesek többsége falun vagy tanyán élt, középfokú végzett­séggel pedig 29-ük közül csak nyolcán rendelkeztek.) Nem kell az éhes száj Kilenc anya azért ölt, mert nem kellett még egy éhes száj otthon. Hátuknak egy, kettő­jüknek két, egyőjüknek három gyereke aludt, játszott otthon, míg ők a konyhában, a fáskam­rában, az udvari WC-ben, az erdőben megszültek. Vala­mennyien jó anyák voltak, pél­dásan nevelték gyerekeiket, szépen járatták őket. Csak nem bírta már el a családi kassza még egy gyerek felnevelését. Mások azért szánták magu­kat a végzetes lépésre, mert megromlott a házasságuk, vagy egyedül nevelték gyerekeiket. Volt, akinek az élettársa, volt, akinek az édesanyja segített végezni az újszülöttel. Könnyek és megbánás Két úton derülhet fény a cse­csemőgyilkosságra. Az otthoni szülések után sokan szorulnak mmmmmmm Néhány lélegzetvétel ­„halálra ítélt” újszülöttek. orvosi kezelésre, s az orvos hi­vatalból jelenti a rendőrségnek: az anya minden kétséget kizá­róan szült, ám a gyermekről nem ad felvilágosítást. A másik - s ez Bács-Kiskun- ban is gyakori - erdőkben, ku­kában, félreeső, elhagyatott he­lyeken nejlonzacskóba csoma­golva kerülnek elő a kis holttes­tek. Az anya felkutatása ilyen­kor sokkal nehezebb, de sike­res. Az elmúlt 14 évben egyet­lenegyszer, a kalocsai Vajas csatornában megtalált cse­csemő esetében keresték hiába az anyát a rendőrök. A szakemberek úgy tapasz­talják: az anyák többsége nem tagad. Összeomolva, könnyek közt vallják be a gyilkosságot, s megbánják tettüket. Volt azon­ban olyan anya is, aki a végső­kig állította: nem szült, s a ha­lott gyermek nem az övé. Egy másik kijelentette: a gyermek az övé, sorsáról ő dönt. Mit mond az elmeszakértő? Tizenhét újszülött azért halt meg, mert az anyja nem látta el. Hetet megfojtottak, kettőt elé­gettek, egyet agyonvertek, s egynek - a Kecskeméten 1993-ban megtalált csecsemő­nek - körömollóval vágták el a torkát. Az anyákat az eljárás so­rán elmeszakértői vizsgálat alá vetik. A 14 év során egyetlen­egyszer sem állapított meg a szakértő elmebetegséget, de lelki zavarodottságot több eset­ben. Szakértők szerint a szülés kiválthat olyan sokkot, amely megakadályozza az anyát ab­ban, hogy kontrollálja azt, amit tesz. Az „enyhébb” bírói ítéletek­ben talán ez is szerepet ját­szik. Ábrahám Eszter (A cikk megírásához a me­gyei rendőr-főkapitányság élet­védelmi alosztálya adott segít­séget, amit ezúton köszönünk.) A JOGÁSZ IS LEHET GYARLÓ EMBER Igazságszolgáltatás az igazságügyben A megyei bíróságok vezetői el­len indított vizsgálat kapcsán most szembesült hosszú idő után először a közvélemény az­zal a ténnyel, hogy az igazság­szolgáltatásban is „gyarló em­berek” dolgoznak, s a valóban szigorúbb erkölcsi, etikai nor­mák mellett is, vagy talán ép­pen annak következtében le­hetnek erkölcsi-etikai-fegyelmi ügyeik. A dr. Vastagh Pál igazság­ügyi miniszter által kezdemé­nyezett fegyelmi eljárások ügyében az illetékes tanács döntéséig teljes a hírzárlat. De arról, hogy bírók, ügyvé­dek, közjegyzők, és általában az igazságügyben dolgozók esetében milyen problémák ve­tődnek fel, Fluckné dr. Papácsy Edit közigazgatási államtitkár készségesen ad tájékoztatást:- A magyar jogrendszer mindenkivel szemben azonos eljárást ír elő. Egyetlen kivétel, hogy a hivatásos bírák ellen - a tettenérés kivételével - csakis a köztársasági elnök jóváhagyá­sával lehet büntetőeljárást kez­deményezni (a bírákat ugyanis a köztársasági elnök nevezi ki). Az ilyen eset szerencsére rend­kívül ritka és inkább csak köz­lekedési ügyekben fordul elő: ha például egy bíró nem fékez időben a zebránál, elüt egy gya­logost és testi sérülést okoz, akkor ezért büntetőjogilag épp úgy felelnie kell, mint bárki másnak.- Ügyvédi körökből elké­pesztő esetekről hallani. Állító­lag a pénz, a bűnözési hullám több, korábban becsületes jog­tudót is „ elsodort”.- Jó ideje dolgozom már az Igazságügyi Minisztériumban és elmondhatom, hogy az itt dolgozó bírók, köztisztviselők körében ilyen esetre nem derült fény. Közjegyzőkkel kapcsola­tosan is rendkívül ritkán merül fel a bűncselekmény gyanúja. Ami az ügyvédeket illeti, a ka­marákhoz, illetve a minisztéri­umhoz inkább a képviselet ellá­tásával kapcsolatos panaszok érkeznek. A panaszokat bizo­nyos értelemben indokolhatja az ügyvédek létszámának jelen­tős növekedése is, bár ez ön­magában természetesen még nem döntő tényező.- Milyen jellegű panaszok­ról van szó?- Az ügyfelek a leggyak­rabban azért nyújtanak be pa­naszt, mert az ügyvéd hanyag­ságból vagy feledékenységből nem ment el a tárgyalásra, leké­sett bizonyos eljárási határidő­ket, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy mondjuk nem adta be időben a fellebbezést. Gya­koribb eset, hogy az elvesztett per után megvádolják az ügy­védet azzal, hogy nem tett meg minden tőle telhetőt a siker ér­dekében. Nos, a határidők el­mulasztása miatt valóban jogos a panasz és az ügyvédi kamara felelősségre is vonja a tagjait. Ilyen esetben az ügyfeleket le­hetőleg kártalanítani kell, ami elsősorban anyagi kártérítést je­lent, mivel utólagos jogi rende­zésről már nemigen lehet szó. A másik eset az alaptalan pana­szok kategóriájába tartozik: na­gyon nehéz megállapítani az ügyvéd vétkességét mondjuk elveszített per esetén, hiszen az ügyféllel az ügy intézésére és nem a per megnyerésére szól a szerződés. Egyébként súlyo­sabb fegyelmi vétség esetében a kamara kizárhatja az ügyvé­det tagjai sorából.- Hallani olyan híreket is, miszerint súlyos bűncselekmé­nyekbe - orgazdaságba, la­káspanamákba - is belekeve­redtek ügyvédek és ügyvédje­löltek, de ezeket az ügyeket nem a helyileg illetékes, ha­nem távolabbi székhelyű bíró­ság tárgyalja...- Sajnos az utóbbi években valóban előfordultak ilyen ese­tek. De a más megyében, más bíróság előtti tárgyalás oka nem a „mundér becsülete” mi­atti titkolózás, hanem az lehe­tett, hogy a helyi bíróság - ahol az ügyvéd korábban gyakran tárgyalt - az elfogulatlanság érdekében másik bíróság kijelö­lését kérte. N. Zs. A kunbajai németek Kunbaján a napokban alakult meg a Német Hagyományőrző Kulturális Egyesület. Ollmann József, a német kisebbségi ön- kormányzat elnöke a megala­kuló ünnepségen elmondott köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az egyesület kulturális cé­lokat tűzött maga elé, legfonto­sabb feladata a már sajnos ki­veszőben lévő hagyományok őrzése, illetve megmentése. Özv. Sárközi Imréné felkérte a tagságot a németség régi hasz­nálati tárgyainak, népművészeti kincseinek összegyűjtésére. A régi sváb népdalok ismerőit pe­dig arra, hogy próbálják meg­örökíteni a szerintük is réginek ítélt dallamokat. Az alakuló ülés sem múlha­tott el éneklés és anekdotázás nélkül. Sok olyan történet hangzott el, amelyeket csak a kitelepítések előtt is a község­ben élő svábok ismertek, ame­lyek máris érdemesek arra, hogy a gyűjteménybe kerülje­nek. A nótázás vezetője a vi­dámságáról híres Havasi Anna néni, vagy ahogy Kunbaján is­merik: Náncsi néni volt. A jól végzett munka, és a kellemesen eltöltött este után egy sváb fiúcsúfolóval búcsúz­tak egymástól az újonnan ala­kult egyesület tagjai. Nagy Gábor Az év második felétől új telefonok lesznek Baján Bács-Kiskun déli részén a 77-es, 78-as, 79-es primer körzetben az EMITEL Távközlési Rt. nyert koncessziót: Kiskunhalas, Baja, Kiskőrös és Kalocsa térségében december elseje óta működteti a távközlési szolgáltatást. Mintegy 37 ezer előfizetőt tartanak nyil­ván, több mint 20 ezren várnak telefonra - tudtuk meg Harel Yoel vezérigazgatótól, aki vezérkarával Baján találkozott a vá­ros és 24 környékbeli település polgármestereivel. Elmondta, hogy január-feb­ruárban levélben megkeresik a listán szereplő telefonigénylő­ket adategyeztetés végett. A pos­tázandó válaszkártyákon lehető­ség nyílik a pontosításra, esetle­ges módosításokra is. Nász József fejlesztési igaz­gató a tervek ismeretében be­számolt a ’95-ös és 1996-os há­lózatfejlesztésről, mely szerint a legkedvezőbb helyzetben Baja lakossága van. Itt folyamatban van az épület rekonstrukciója, februárban már megkezdődhet a központ összeszerelése. Most készítik elő a megállapodást a digitális központot szállító cég­gel. Baján három lépcsőben ter­vezik a bekötéseket - a város nagysága miatt -, így áprilisban megtörténik a hálózat kiépítése, ám a bekapcsolások csak június elejére várhatók. Az ide telepí­tendő digitális központ előnye, hogy gyorsabb lesz a kapcsolás és részletes számlát kaphatnak a tulajdonosok. Remélik, ezzel a reklamációknak elejét veszik. A bekötési díjak a tervek sze­rint magánszemélyek esetében 31 ezer forint, vállalkozóknál 90 ezer forint lesz, amely jelenleg minisztériumi jóváhagyásra vár. Ez minden településre érvényes. A kapacitásoknál úgy számol­nak, hogy ne kelljen évente út­felbontást végezni, és az igénye­ket maximálisan ki tudják elégí­teni. Ebben az évben 6 milliárd forintot fordítanak a térség fej­lesztésére. Balázs Ildikó, az EMITEL Rt. Markiteng igazgatója el­mondta, hogy az áthelyezések­nél, ha az ő területükön kérik az áthelyezést, akkor az ugyan­olyan formában történik, mint korábban. Ha a tulajdonos más telefontársaság üzemeltetési te­rületére költözik, ebben az esetben ők felveszik a kapcso­latot a társszolgáltatóval, illetve a távközlési felügyelettel. Az EMITEL célja, hogy a primer körzetekben minél na­gyobb százalékban kielégítse az igényeket, így terveik szerint a jövő év végére csaknem meg­duplázza a bekapcsolásokat. Ritkán látott erdőcsinosítást végez egy többtagú tár­saság, amely Matkópusztán dolgozik. A megrendelő kíván­ságára végeznek, gallyazásokat, ritkításokat. A kisebb-na- gyobb ágakkal aztán etetik a zúzómasinát, ami önti a fafor­gácsot. A zúzalékot hasznosítják. fotó: pulai Sára A Tompa és Vidéke T akarékszövetkezet KÖZLEMÉNYE Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy 1995. február 15-től takarékszövetkezetünk az alábbi betétkamatokat alkalmazza: Betétfajták Kamat % Kamatozó betétek Látra szóló 13,0-1 -3 éves lekötésnél 23,0 Takaréklevél betét 23,0 Számla betétek Átutalási betét 10,0 Elszámolási betét 3,0 Ifjúsági betétek- 5 éven belüli felvétnél 23,0- 5 éven túl 28,0 Takarékszelvény- 0-30 nap 13,0-31-60 nap 20,0-61-90 nap 27,0 Továbbra is várjuk tagjainkat, kedves ügyfeleinket pénzintézeti szolgáltatásainkkal! Építkezők, figyelem! Még február 10-éig a tavalyi áron, a gyári árnál 14% -kai olcsóbban rendelhetők meg a Dunaújvárosi Ferrobeton Rt. E jelű gerendái, áthidalói. Elszállítani márc. 15-éig ráér a gyárból. A szállításhoz kedvezményes fuvart is biztosítunk. Cím: Stylus Üzletház 6000 Kecskemét, Izsáki út 68. Tel./fax: 76/493-481 (4oeo2>

Next

/
Oldalképek
Tartalom