Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-06 / 31. szám

1995. február 6., hétfő Megyei Körkép 5. oldal Elbocsátások a pirtói közintézményeknél BEFAGYASZTOTT PEDAGÓGUSBÉREK Jogsértő a pénzvisszatartás Kevesebben gondozzák a jövőben a pénzhiány miatt a pirtói óvodásokat. Ami a tavalyi költségvetés tár­gyalásakor még csak fenyegette a pirtói önkormányzati intéz­ményekben dolgozókat, az a község képviselőinek a napok­ban megtartott ülésén való­sággá vált: a testület - tekintet­tel a falu nagyon nehéz anyagi körülményeire - kénytelen volt az óvodában, az általános isko­lában és a polgármesteri hiva­talban dolgozók létszámát csökkentő határozatokat hozni. E kényszerű döntések előzmé­nye, hogy a polgármesteri hiva­tal javaslatot kért a közintéz­mények vezetőitől a fenntartási költségek csökkentésére. A vá­laszok azonosak voltak: a to­vábbi megtakarítások az intéz­mények működését veszélyez­tetnék, így azokra nincs mód. Maradt hát a hálátlan feladat: eldönteni, hol hány fővel épít­sék le a dolgozók létszámát. Nem véletlenül követte hosszú, kínos csend azt a javas­latot, amely szerint az óvoda az eddigi három óvónő és három dajka helyett a jövőben csak két óvónőt és két dajkát foglalkoz­tatna, s ezzel együtt a mostani két óvodai csoportot is össze­vonnák.- Több mint harminc gyere­ket nem lehet egy csoportban foglalkoztatni, hiszen vannak tevékenységek, amelyek egy­szerre csak egy korosztállyal végeztethetők. Az összevonás a pedagógiai munka színvonalá­nak csökkenéséhez fog vezetni, a gyerekek pedig zaklatottab- bak, rendetlenebbek lesznek - jegyezte meg egy óvónő. Szabó Gyula polgármester elmondta, hogy az egymillió Több mint ezer ellenőrzést végzett az elmúlt évben a Bács-Kiskun Megyei Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség. P. Kovács István, a felügyelőség vezetője érdeklődésünkre el­mondta, hogy kiemelten kezel­ték az üzemanyag és a fűszer- paprika vizsgálatát. Emellett az ellenőrzések jelentős részében az élelmiszereket, a könnyűi­pari cikkeket vizsgálták, illetve a szolgáltatások színvonalát. Az ellenőrzések során minden második egységben találtak szabálytalanságot az ellenőrök. Továbbra is gond, hogy nem megfelelő minőségű termékek kerülnek forgalomba. Ennek leggyakoribb oka, hogy nem tartják be a kereskedők az élelmezés-egészségügyi előírá­forintos állami támogatást há­rommillióval kell kiegészítenie az önkormányzatnak, hogy az intézmény működni tudjon. Változatlan formában pedig semmiképp sem tudják fenntar­tani az óvodát. Az intézmény vezetőjének február 15-éig kell közölniük az érintettekkel a tes­tület határozatát. A csoportösz- szevonásokra valamivel ké­sőbb, májusban kerül sor. Az általános iskolában az is­kolatitkári állást szüntetik meg - aminek következtében az sokat. Több esetben lejárt sza­vatossági terméket árusítottak, a frissen el nem adott tőkehúst helyben fagyasztották. Az import élelmiszerek ese­tében több esetben hiányoztak az előírt bevizsgálások és jelö­lések. Emiatt 700 ezer forint ér­tékű áru forgalmazását enge­délyhez kötötték. Az elmúlt évben széleskö­rűen vizsgálta a felügyelőség a gyógynövények forgalmazását. Az esetek kétharmadában talál­tak lejárt szavatosságú árut. Az import tartós fogyasztási cikkek esetében a legfeltűnőbb szabálytalanság a magyar nyelvű használati-kezelési út­mutató hiánya. Emiatt a bútor­vizsgálatok során 36 millió fo­rint értékű áru forgalmazását adminisztrációs teendők is a tantestület tagjaira hárulnak -, továbbá módosítják az ott dol­gozó két takarítónő munkakö­rét. Az egészségházat, a műve­lődési házat és a polgármesteri hivatalt takarító másik két al­kalmazott közül az önkor­mányzat csak az egyiket tudja a jövőben foglalkoztatni. Tekin­tettel a többletmunkára, bérét háromezer forinttal emelik. Végül abban a kérdésben próbáltak dönteni, hogy a pol­gármesteri hivatal - szemben a kötötték feltételhez. A háztartá- sigép-forgalmazóknál a vizsgá­latok több mint 90 százaléká­ban találtak szabálytalanságot az ellenőrök, 3 millió forint ám forgalmazását felfüggesztették. A magyar nyelvű tájékozta­tókkal kapcsolatban továbbra is gond, hogy ezek igen silány minőségűek, gyakran olvasha­tatlanok, sőt nem egy esetben fontos információkat sem tar­talmaznak. Az elmúlt év során a megye egész területén ellenőrizték a használt gépjárművek értékesí­tését. Egyetlen esetben sem ta­lálkoztak olyan kereskedővel, aki mindenben eleget tett volna az előírásoknak. A fogyasztók megkárosítá­sának egyik módja az árdrágí­jelenlegi négy fővel - el tudja-e látni három alkalmazottal a fel­adatát? Kristóf Sándomé jegyző véleménye szerint ha­sonló nagyságú településeken többen dolgoznak a hivatalban, ezért a létszám-leépítést nem tartja indokoltnak. Ugyanakkor javasolta, hogy a döntés előtt kérjenek szakértői véleményt: valóban elegendő-e három al­kalmazott. A képviselők a ja­vaslatot elutasították, s az elbo­csátás mellett foglaltak állást. Ádám Miklós tás. Az ellenőrök a próbavásár­lások során több esetben talál­koztak ezzel. Ugyanakkor a vizsgált üzletek 15 százaléká­ban nem voltak feltüntetve az árak. Az elmúlt év tapasztalatairól megtudtuk, hogy 345 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást, ebből 263 vált jog­erőssé, a bírság összege meg­közelíti a négymillió forintot. 95 esetben éltek az ellenőrök a lefoglalással fűszerpaprika, en­gedély nélkül üzemeltetett nye­rőautomaták és zárjegy nélkül értékesített termékek esetében. P. Kovács István hozzátette, ebben az évben is folytatják az ellenőrzéseket, különös tekin­tettel a a piacokra és a határ­övezetekre. Nagy Ágnes Számtalan iskolában és egész­ségügyi intézményben felhábo­rodást váltott ki, hogy a januári bérek mindössze 4-500 forinttal emelkedtek a tavalyihoz képest. A pedagógusok, az egészség- ügyi dolgozók nem értik, hogy ha ez év január 1-jétől az alap­szorzó Ä 1-es bérkategóriát 8000-ről 8500 forintra emelték, miért csak néhány forinttal kapnak többet az idén, mint a „béremelés” előtt? A szakszervezetek szerint a helyi önkormányzatok is fe­lelősek a közalkalmazottak kö­zött kialakult újabb rossz han­gulatért. Mihalkó Péter, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke kérdé­sünkre elmondta: az Érdek­egyeztető Tanácsban kötött megállapodás eredményével ők maguk sem elégedettek. Az érdekképviseletek az ősz­szel azzal ültek tárgyalóasztal­hoz, hogy a nyolcezer forintos alapszorzót először 9000-re, majd 1996-tól 10 ezer 500 fo­rintra kellene emelni. Ebből mindössze annyit sikerült ki­harcolni, hogy 8500 forintra emelték az A 1-es bérkategó­riát. Akkor Békési László ígére­tet tett arra, hogy januárban az érintettekkel újabb tárgyaláso­kat folytat a további béremelé­sek lehetőségéről. Erre azonban nem került sor. A szakszerve­zeti vezető szerint az ÉT-tár­Kerek jubileumra készül a bajai városi kórház, idén ünnepli ugyanis létesítésének 200 éves évfordulóját. Mint azt dr. Poór László kórházigazgató el­mondta, az ősz folyamán meg­emlékezést tartanak. Erre az al­kalomra dr. Vajtai István főor­vos tanulmányt készít, amely A Magyar Nők Szövetsége a Phare Demokrácia Program támogatásával felkészítő prog­ramot dolgozott ki a nők közé­leti felelősségvállalásának elő­segítésére. Asbótné Thorma Judit, a Magyar Nők Szövetsé­gének elnöke hangsúlyozta: a Magyar Nők Szövetsége fel­adatának tekinti a nők egyenlő esélyeinek az útjában álló aka­dályok felszámolását. Mint pártsemleges polgári nőszervezet fontosnak tartja, hogy a nők minél nagyobb számban tehetségük és alkal­gyalások során nem megálla­podás, hanem egyoldalú komp­romisszum született. A pedagógusok jártak talán a legrosszabbul, hiszen a 6,5 szá­zalékos átlaggal szemben náluk csupán 2 százalékkal emelked­tek a bérek. Soós Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a pénzügyi, belügyi, va­lamint a kulturális tárcák által készített felmérések sem tar­talmazzák a szorzóváltozás bérvonzatait. Az önkormányza­tok pedig arra hivatkozva, hogy még nem kapták meg a köz­ponti költségvetésből a nekik járó pénzt, nem fizetnek az is­koláknak. Sőt, az ügyvivő több olyan településről is tud, ahol a jegyző utasításban megtiltotta a pedagógusbérek új tarifa sze­rinti átsorolását. Mint azt Soós Gábor kijelen­tette: ez nyilvánvaló jogsértés. A baj csak az, hogy a jelenlegi szabályozók nem tartalmaznak olyan szankciót, amely az ilyen szabálytalanságot orvosolná. Az érintettek polgári peres úton követelhetnék a jussukat, de ez meglehetősen hosszadalmas el­járás lenne. A PDSZ vezetője mégis úgy véli, nem lehet bele­nyugodni ebbe az állapotba. Hozzátette: szóba került egy esetleges demonstráció lehető­sége is, erről a közeli napokban döntenek. FEB összefoglalja az intézmény tör­ténetét a H. világháborútól nap­jainkig. A tudományos ülésre terveik szerint szakembereket hívnak meg az ország minden részéből. A város 300. évfordu­lójához kapcsolódva pedig jö­vőre nagyobb ünnepségsoroza­tot terveznek. R. R. másságuk arányában vezető tisztségviselőként vegyenek részt a gazdasági-társadalmi életben. A nőszervezet a Phare-prog- ram támogatásával a vidéki nő­csoportok képviselőinek képzé­sével egy országos hálózatot szeretne felállítani, amely a he­lyi kezdeményezések felkarolá­sával segítené a nők közéleti szerepvállalását, Magyarország demokratizálódását. Ä megyei és városi nőszervezetek képvi­selői négy hétvégén vesznek részt a felkészítő programban. Mindennapos bolti trükk az árdrágítás Kétszáz éves a bajai kórház A nők közéleti jelenléte A tervek szerint halad a majsai csatornázás A MÁRIS segítőszolgálat otthon van Kelebián Megérkezett HoUandiából az év első segélyszállítmánya. Már tizenkét évvel ezelőtt fel­merült Majsán a szennyvíztisz­tító építésének gondolata. Az előkészítő munkálatok már ek­kor megkezdődtek a csatorna­hálózat kiépítésére. Elegendő pénzt azonban még sokáig nem tudott erre fordítani az önkor­mányzat. A városban a szennyvizet még a nyolcvanas években is derítőkben gyűjtötték és szip­pantással hordták el. A kedve­zőtlen környezetvédelmi hatás, a tisztítatlanul a környékbeli csatornákba, a talajba juttatott, egyre növekvő mennyiségű szennyvíz miatt 1991-re tartha­tatlanná vált a helyzet. Az ille­tékes vízügyi hatóság, felhívta az önkormányzat figyelmét, hogy nem hajlandóak meg­hosszabbítani a lejárt vízjogi engedélyeket, ha nem gondos­kodnak a szennyvíz elvezetésé­ről és tisztításáról. A város ekkor nyújtotta be céltámogatási igényét, amely­nek segítségével hozzá tudtak látni a kivitelezés első ütemé­hez. A munkálatok első szaka­sza már lezárult, megépült a szennyvíztisztító és 7,3 kilomé­ter hosszúságban a csatorna­rendszer. A beruházásokra kapott cél- támogatások vizsgálatát a na­pokban végezte el az Állami Számvevőszék. Tréfás Antal számvevő tanácsos megállapí­totta, hogy a beruházások elő­készítése során és az állami tá­mogatások igénybevételekor a jogszabályokat a majsaiak be­tartották. A beruházást az idén folytat­ják. A második ütemben 6,2 ki­lométer hosszú csatornát építe­nek. Ezzel a város területének közel 50 százalékán nyílik lehe­tőség a korszerű szennyvíz-el­vezetésre, -tisztításra. T. K. Kelebián működik a MÁRIS Magyar-Holland Gyorssegítő Szolgálat központi raktára. A község önkormányzata adta át e célra a karitatív szervezetnek a volt mozi épületét. Ide érkeznek Hollandiából kamionokkal a se­gélycsomagok, innen kerülnek ahhoz a közel kilencven, több­ségében szociális intézményhez és sok-sok magánszemélyhez, amelyeket és akiket a szolgálat segít. Január végén hozták az első idei szállítmányt. Több óráig tartott a gondosan csoma­golt, névvel, címmel ellátott küldemények lerakása, csopor­tosítása. A munkát a raktár kele- biai gondnoka, Batik Tamásné irányította.- Hogyan kerültek kapcso­latba a gyorssegítö szolgálat­tal? - kérdeztem a község pol­gármesterétől, Galgóczi Vincé­től.- A szervezet alapítója, Tóth Györgyné, akit mindenki Erzsiké néniként emleget, ke- lebiai származású. Innen került Dorogra, majd onnan Hollandi­ába. Közben úgy alakultak az anyagi körülményei, hogy se­gíthetett. A segítségnyújtásba másokat is bevont, így jött létre a szervezet. Erzsiké gyakran jött és jön Kelebiára a rokonai­hoz. Pár éve azt kérte a község önkormányzatától, adjon a szolgálatnak területet raktár építéséhez, mert gondjaik van­nak az adományok tárolásával. A kérés teljesítését a képvi­selő-testület megszavazta, ám hamarosan megszűnt a mozi, a terület helyett annak az épületét kérte és kapta meg a segítő- szolgálat. Dr. Barta Istvánná, a község védőnője örült az iker babako­csinak, amely a szállítmánnyal érkezett.- Nagy szüksége van rá an­nak a családnak, amelyben nemrég ikrek születtek - mondta a kocsit nézegetve.- Milyen segítséget kapnak a kisgyermekes családok a szolgálattól? - tudakoltam a védőnőtől.- Úgy van szinte, mint a mesében. Amit kémek, meg­kapják: ruhákat, gyerekágyat, járókát, babakocsit, egyebeket. Családlátogatások alkalmával megkérdezem, kinek mire van szüksége. Azután megyek a szervezet helyi képviseletéhez. Kiss Béláné

Next

/
Oldalképek
Tartalom