Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
1995. február 4., szombat Megyei Körkép 5. oldal SOK A TÚLSZABÁLYOZOTT FOLYAMAT Több ezer jogszabályt megvizsgálnak A tegnapi kecskeméti jogásznap egyik előadója volt dr. Verebélyi Imre kormánybiztos, aki A közigazgatás korszerűsítése az alkotmányozás tükrében címmel tartott előadást a kecskeméti városháza dísztermében. A kormánybiztossal készült alábbi interjút ebből az alkalomból közöljük. A kormány úgy döntött, hogy a közigazgatás korszerűsítésére kormánybiztosi intézményt hoz létre, vezetőjévé, államtitkári besorolásban, dr. Verebélyi Imrét nevezi ki.- Mi tette szükségessé az intézmény létrehozását? - kérdeztük a kormánybiztost.- Jogszabály-infláció veszélyével kell szembenéznünk. Évente több, mint 500 jogszabály születik. A tavaly októberi vizsgálataink során megállapítottuk, hogy 4731 jogszabály van érvényben, ezek közül 2642-t 1990 előtt, jónéhányat még 1945-ben hoztak.- Hogyan lehet végrehajtani a paragrafusok ritkítását?- Két ütemben. Jövő júniusig az 1990 előtti, 1997 közepéig pedig az 1990 után keletkezett kormányrendeleteket és az ennél alacsonyabb jogszabályokat kívánjuk felülvizsgáltatni. Minden minisztériumnak magának kell áttekintenie a területét érintő jogszabályokat, megindokolniuk, mit kívánnak megszüntetni, fenntartani vagy esetleg módosítani. Ha más tárcát is érint valamelyik rendelet, akkor egyeztetni kell a többi minisztériummal. Megalakul egy Deregulációs Tanács, amely a vitás ügyekben dönt, vagy szükség szerint a kormány elé terjeszti a problémát.- Sok bonyolult ügyre számítanak?- Számtalan úgynevezett alul-, illetve túlszabályozott folyamatot ismerünk. Mind a két problémát meg kellene oldani. A másik vitatott kérdés az lesz, amikor kiderül, hogy ugyanaz a rendelet vonatkozik a nagy- és a kisvállalkozásokra. A cél lehet azonos, de az eljárási szabályokban különbséget kellene tenni!- Mennyivel növeli az államapparátust az új hivatal?- Eggyel sem, mert az intézményt és a titkárságot a már folyamatban lévő belső racionalizálással hoztuk létre. Új képviselő a tompái testületben Új képviselő beiktatással kezdődött a tompái képviselő-testület legutóbbi ülése. Az egyik képviselő, dr. Szilvási György állatorvos - aki már az előző ciklusban is képviselő volt - január 17-ével lemondott mandátumáról. A munkáltatója, a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás ugyanis felhívta a figyelmét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényre. Ennek 21. paragrafusa ugyanis kimondja, hogy köztisztviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó köz- igazgatási szerv illetékességi területén működik. Szilvási doktor helyett - a decemberi választásokon leadott szavazatok száma alapján - Szűcs Józsefné óvónő került a testületbe. Az ülésen nagy vita alakult ki az egészségügyi dolgozók kollektív szerződéséhez mellékletként csatolandó készenléti és ügyeleti szabályzat megvitatása során. Főleg a díjazások kiszámításával és mértékével kapcsolatosan zajlottak le éles szócsaták, ugyanis ezekről - az egészségügy eddigi reformja során - nem született még meg a várt egységes miniszteri rendelet. Az elfogadott szabályzat szerint egy-egy hétvégi ügyeletért - a szűkös anyagi lehetőségekhez mérten - az eddig fizetett napi 1700 forint helyett 4000-4500 forint bérarányban kiszámított átalányt fizet az ön- kormányzat. A gyermekorvos és a nyugdíjas orvos vállalja ezért a pénzért az ügyeletet, a két háziorvos viszont - a kiszámítást és az összeget jogellenesnek tartva - nem. Ők a megállapított díj mintegy háromszorosát kérik, és ’94 január elsejéig visszamenőleg. Az önkormányzat a folyamatos betegellátás érdekében meghirdetéssel külső orvosok ügyeleti közreműködését keresi. A képviselői tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról szóló rendelet előkészítését és a belső ellenőrzési terv elfogadása után befejezték az ülésen a négy ön- kormányzati bizottság kialakítását. Az ügyrendi bizottság elnöki tisztét Horváth Györgyné, a pénzügyiét Kábái Józsefné, a mezőgazdaságiét Mácskovics Ignác, a szociális, egészségügyi és vallásügyiét Kmetovics Ilona tölti be. Kiss Béláné Szükség van-e Mélykúton mezőőrre? A mélykúti önkormányzat kérdőíven végez felmérést a mezőőri szolgálatról. A szolgálat bevezetése nem új téma a községben, a tavalyi falugyűlésen is tárgyalták. Akkor a földtulajdonosok egyetértettek ugyan a mezőőrök alkalmazásával, de több kérdés tisztázatlan maradt. Végülis a falugyűlés döntése értelmében nem szerveztek mezőőri szolgálatot Mélykúton. A gazdakör javaslatára tárgyalt ismét a testület a témáról. A márciusi falugyűlésig egy kérdőívet juttatnak el a földtulajdonosokhoz, amelyben a legfontosabb kérdés, hogy hektáronként mennyi mezőőri díjat vállalnának magukra. A mélykúti határban csaknem hétezer hektárnyi föld van magán- tulajdonban. Ennek a nagy területnek a hatékony védelméhez legalább nyolc mezőőrre lenne szükség. Á felszerelés, a működtetés több, mint öt millió forintba kerül egy évre. Az ön- kormányzatnak nincs ennyi pénze erre a célra. Több képviselő úgy véli, hogy a földtulajdonosok vállalnák a díjfizetést, de a díj behajthatóságára nincs garancia. A visszaérkezett kérdőívek feldolgozása után részletes javaslatot készít az ön- kormányzat, amelyet a márciusi falugyűlésen vitatnak majd meg a földtulajdonosokkal. SZAKMAI RENDEZVÉNYEK KECSKEMÉTEN Felértékelődött a jogászok szerepe A hallgatóság megtöltötte a megyei bíróság dísztermét. FOTÓ: WALTER PÉTER Napjainkra az élet minden területén felértékelődött a jog, a jogászok szerepe. Egyre több elméleti, de főleg gyakorlati kérdés foglalkoztatja az állampolgárokat és a jogászokat egyaránt. Ennek is köszönhetően a szokásosnál sokkal nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a tegnap megtartott XXVIII. Kecskeméti Jogásznapok rendezvényei iránt. Főleg a megyei bíróság dísztermében tartott megnyitón volt ez nyilvánvaló, ahová még pótszékeket is kellett vinni, hogy mindenkinek jusson ülőhely. Délelőtt tíz órakor dr. Bo- dóczky László, a Magyar Jogász Egylet megyei szervezetének elnöke köszöntötte az érdeklődőket és az előadókat, a vendégeket. Közöttük dr. Solt Pált, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt, dr. Tari Ferenc vezérőrnagyot, az Országos Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnokát, a kecskeméti Ká- roli Gáspár református jogakadémia tanárait. Ezt követően dr. Király Tibor akadémikus, egyetemi tanár tartott megnyitó előadást. A program első pontjaként a jelenlévők dr. Vastagh Pál igazságügyi minisztert hallgathatták meg, aki bevezetőjében méltatta a jogásznapok jelentőségét, majd az alkotmányozás és az igazságszolgáltatás összefüggéseiről, az ezzel kapcsolatos legfontosabb tennivalókról beszélt. Elmondta, hogy új alkotmányra nem azért van szükség, mert kényszerhelyzetben A burgonyáról a Parlamentben Előadás a sorstársaknak A bácsalmási mozgáskorlátozottak egyesülete február hetedikén jogi előadásra hívja tagjait a művelődési házba, 14 órára. A sorstársak előadásokat hallgatnak az őket érintő jogszabályokról. Az önkormányzat dolgozói az ügyintézésről adnak felvilágosítást. Kedden a Parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában dr. Kristóf István a burgonyaár ügyében szólította meg az ipari és kereskedelmi minisztert. A bajai honatya érdeklődésünkre kifejtette, hogy azért Pál László magyarázatát kérte, mert a mezőgazdasági tárca már nem tud újabb készleteket előteremteni. vagyunk, hanem mert a jelenlegiben vannak úgynevezett fehér foltok, pontatlan megfogalmazások. Egy új alkotmánnyal ezeket kell kiszűrni, hogy felzárkózhassunk Európa jogállamaihoz. Az igazságszolgáltatással összefüggésben megemlítette, hogy nincs egyértelműen szabályozva, ki meddig tartható előzetes letartóztatásban. A bíróságokról szólva elmondta: szükséges egy negyedik „lépcsőfok” beépítése, amelynek kidolgozása már a végéhez közeledik. Délután öt szekcióban, különböző helyszíneken folytatódtak a jogásznapok eseményei. Ezeken neves elméleti és gyakorlati szakemberek fejtették ki véleményüket egy-egy szakág legfontosabb időszerű kérdéseiről. Dr. Kristóf István szerint ha valóban piacgazdaság működik az országban, akkor a kedvezményes burgonya-behozatal eredményeképp csökkennie kell az árnak. Az a kérdés, hogy az import krumpli eljut-e a fogyasztókhoz - vélekedik a képviselő, aki a jövőben vásárlóként is fokozott figyelmet szentel a „szegények ételének”. Kivágták a piaci nagyfát Megkezdik a fa kivágását a bajai piacon. FOTÓ: GÁL ZOLTÁN § Különleges Jogi Esetek § ................— .............................................................................................................................—.................................................................................................................................................................. ................................H U.................... ■ n ......... M i a teendő, ha adósságot öröklünk? Várható, hogy a bajai szombati nagypiacon felháborítja majd a bajai polgárokat a piaci nagy fának a kivágása. A felvétel még a munka kezdetén készült, azóta már csak a csonk látszik. A piacfelügyelőség intézkedése azonban indokolt volt: az elöregedett fa életveszélyessé vált, mert az elszáradt ágak az emberekre, az épületekre is ráeshettek volna. Sajnos a többi, a piac területén található fával is hasonló a helyzet. Mindenki előtt ismeretes az a mondás, hogy a jog elkísér bennünket a bölcsőtől a koporsóig. Az állítás igazságán azonban már túljutott az élet, illetve a jogtudomány, mert bizony már születésünk előtt is vannak jogaink, és az elhalt ember is „tovább él” intézkedéseiben, például a végrendeletében. Igaz, az ebben megfogalmazott jogok már egy másik emberre, az örökösre vonatkoznak. Nem mindenki készít azonban végrendeletet, sőt a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyobb azoknak a száma, akik végintézkedés nélkül fejezik be életüket, s ilyenkor az úgynevezett törvényes öröklés rendje szerint osztják el a hagyatékot. Általában ha öröklésről hallunk, hajlamosak vagyunk csak és kizárólag arra gondolni, ami ennek az előnye, a „napos oldala”, vagyis az ingyen kapott ház, föld, üdülő, gépkocsi, takarék- betétkönyv stb. Az öröklés azonban nem mindig csak ilyen kellemes meglepetésekkel jár. Az öröklési jog - a még mindig hatályban lévő 1952. évi IV. törvény - az öröklés általános szabályainak miniszteri indoklásában például a következőket mondja: „az elhalt ember vagyona mint egész, mint valamennyi jog és kötelezettség összessége száll át az örökösre.” Mindezt szükségesnek tartottuk elmondani annak a történetnek az ismertetése előtt, amelyről olvasónk levelében azt írta: különleges jogi esetbe keveredett. Gyakorlatilag a jogban járatlan ember számára minden eset különleges, de aki hivatásszerűen foglalkozik hasonló ügyekkel, nagyon is tisztában van azzal, mennyire hétköznapi ügyről van szó. Mi történt olvasónkkal? Természetesen örökölt. De mert édesapjával - aki már régen nyugdíjas volt - nem egy városban élt, sőt, meglehetősen messze laktak egymástól, semmit nem tudott az elhalt ténykedéséről. Csak azzal volt tisztában, hogy van egy családi ház, néhány hold föld és ingóságok. Az édesapa - jelen esetben az örökhagyó - hirtelen halt meg, végrendeletet nem készített, de ennek talán nem is lett volna jelentősége, hiszen egyetlen fia volt, s így mindent ő örökölt. Természetesen az özvegy édesanya haszonélvezője lett az ingatlannak. Az apa halála után minden ment a maga útján, mígnem körülbelül hat hónap elteltével kaptak egy felszólítást egy másik megyében működő cégtől, amely felszólította a már meghalt embert, hogy fizesse vissza a felvett termelési előleget, és annak törvényes kamatát, ellenkező esetben bírósághoz fordulnak. Az örökös ezen meglepődött, és első indulatában kijelentette: nem fizet egy fillért sem, neki nem volt tudomása arról, hogy az édesapja ilyen szerződést kötött, és hogy előleget is felvett. Azután aludt rá egyet és lapunktól tanácsot kért: mit tegyen, köteles-e megfizetni az elhalt apa tartozását? A választ - amint leveléből kiderült - tulajdonképpen ő is sejtette előre, de biztosat akart tudni. Nos, amint az már a fentiekből is kiderült, az örökös nem csak jogokat, de kötelezettségeket is „átvesz” az örökhagyótól, így a felvett előleget is köteles visz- szafizetni. Hiába érvel azzal, hogy ő nem tudta, miszerint az apja szerződési kötelezettséget vállalt öt tonna hibridkukorica vetőmag előállítására és megadott határidőre történő szállítására. Hiába mondja, hogy a felvett 12 ezer forint előlegről sem volt tudomása, mert a kötelezettségeket is örökölte. Ha a termeltető cég bírósághoz fordul, megnyeri a pert, s abban az esetben még a perköltségek is az örököst terhelik. Ha én ezt tudom, lemondok az örökségről - pendíti meg a lehetőséget az örökös levele végén. Csakhogy az örökségről 12 ezer forint miatt talán nem érdemes lemondani, arról nem is beszélve, hogy azt utólag nem teheti meg, csakis az örökhagyó életében, az azzal kötött írásbeli nyilatkozattal. Az már egy másik jogi eset témája lehet, hogy ez a lemondás nem jelentheti csak a kötelezettségekről történő lemondást. Gál Sándor
