Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

1995. február 28., kedd 11. oldal A paradicsom a listavezető A Kecskeméti Konzervgyár Rt. a régió egyik legnagyobb zöldség-gyümölcs felvásárlója. őszi gabonák fejtrágyázása VÁMOK ÉS SZABÁLYOK Milyen drága lesz a krumpli? A Kecskeméti Konzervgyár Rt.-nek idei termelési feladata­ihoz mintegy 70.000 tonna zöldség- és gyümölcsfélére lesz szüksége. E nagy mennyiségű nyers­anyagot termeltetésből, illetve felvásárlásból biztosítja a gyár. Zöldségfélékre garantált áras szerződéseket kötnek, ebben rögzítik a szállításra kerülő mennyiséget, minőséget, átvé­teli árat és fizetési határidőt. A gyümölcsféléket (meggy, sár­gabarack, őszibarack) felvásár­lás útján szerzik be, átvételi ára­ikat a kialakult piaci árviszo­nyok határozzák meg. Legnagyobb mennyiségben paradicsomot dolgoznak fel. A szerződésben rögzített áron felül fuvarköltség-hozzájárulást is adnak a termelőknek. A feldolgozandó termények listáján nagyságrendben a má­sodik a csemegekukorica. Spe­ciális körülmények között ter­meltetik, a vetőmagok előfi­nanszírozását vállalva. A ter­melés betakarítását, beszállítá­sát is az rt. vállalja. Hagyománya van a zöld- borsó-termesztetésének is, terü­lete mostanra évi 800-1000 hektárra csökkent. Ebben az esetben is igyekszik a cég a termelők munkáját segíteni. Előfinanszírozza a vetőmagot és további támogatást nyújt a műtrágya- és növényvédőszer- beszerzésben is. Betakarítógé­pet az idei évben még biztosí­tani nem tudnak, de a tervek szerint a közeljövőben várha­tóan ezekkel is tudják segíteni partnereiket. Az idén is jelentős mennyi­ségű konzervuborkát dolgoznak fel, ennek nagy részét az ország más régióiból szerzik be. Az elmúlt év folyamán a Konzervgyár Rt. intenzív fej­lesztésbe kezdett annak érde­kében, hogy a gyárhoz köze­lebbi területeken is meghono­sítsa a kordonos uborka ter­mesztését. Ennek jegyében Akasztó község mellett létre­hoztak 5 ha ültetvényt. A kecskeméti gyár a felsorolt növényeken kívül jelentős mennyiségben dolgoz fel pap­rikafélét is. Partnereikkel hosz- szú távú, kölcsönös érdekek alapján működő üzleti kapcso­latokat alakítottak ki, amely alapja annak, hogy biztosított legyen a gyár nyersanyagellá­tása, illetve a megtermelt ter­mék értékesítése. A termesztett növények ter­mésmennyiségét és a termés minőségét alapvetően meghatá­rozza a termőtalaj tápanyag-el­látottsága. így van ez az őszi gabonafélék esetében is. A nö­vények számára fontosabb tá­pelemek közül a foszfor- és a káliumtrágyázásnak már ősz­szel, a vetés előtt meg kellett történnie; e két tápelem jelentős mennyiségű pótlására tél végén - kora tavasszal - már nincs le­hetőségünk. A növények nitro­gén- és számos mikro táp­anyaggal való pótló ellátására azonban éppen ez az időszak a legmegfelelőbb. A sikeres ter­melés érdekében - a növényvé­delmi beavatkozások mellett - a szükséges mennyiségű nitro­géntrágya (fejtrágya) kijutta­tása elengedhetetlen. Ameny- nyire jó, termésnövelő hatású lehet a nitrogéntrágyázás, lega­lább ennyi negatív hatással számolhatunk a nem kellő kö­rültekintéssel végrehajtott fej­trágyázás után. A kevés nitro­géntrágya alacsonyabb termés­A laboratóriumi körülmények között elvégzett hajtatási pró­bák azt igazolják, hogy a bács­kai gyümölcsösökben és a sző­lőben jól teleltek az ültetvé­nyek, és ha nem lesz komo­lyabb baj, jó termésre számít­hatnak a gazdák. Varga József agrármérnök arról is beszámolt, hogy szerencsére a tél folya­mán nem volt nagy hőingado­zás és hosszan tartó, ónos eső­zés. így a virágrügyek száma az előző évekhez képest sokkal több a megszokottnál. Az ültetvénytulajdonosok most abban bíznak, hogy nem süllyed mínusz 10 Celsius-fok alá a hőmérséklet, és a már eredményt, a túlzott nitrogén­trágyázás környezetszennye­zést okoz. A talajvizsgálat eredménye alapján pontosan meghatároz­ható a kijuttatandó nitrogén műtrágya mennyisége. A fel­vett talajminták száma egyön­tetű talajú táblák esetén 6 hek­tárig 2 minta legyen: egy minta a talaj felső 30 cm-es rétegéből, egy pedig a 30-60 cm-es talaj­rétegből. A vizsgálatokat me­gyénkben többek között a me­gyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás végzi. Ä gabonanövény tápláltsági állapotát a bokrosodáskor fel­vett növényminták vizsgálatá­val ellenőrizhetjük. Ez a vizs­gálat mutatja meg: mely mikro tápelemek pótlásáról kell gon­doskodnunk lombtrágyázás formájában, esetleg szükség van-e még kiegészítő nitrogén­trágya kijuttatására. Soha ne feledjük, hogy csak optimálisan táplált növénytől várhatunk gazdaságosan nagy termést. megmozdult csonthéjasoknál nem lép fel károsodás, ezzel együtt terméskiesés. A metszé­sek mindenütt folyamatban vannak, és a szakember azt ajánlja, hogy március első nap­jaiban a tulajdosonok végezzék el a lemosó permetezéseket. Ez azonban csak akkor lehet hatá­sos, hogyha a szomszédokban is elvégzik a kártevők elleni védekezést (mert azok is jól te­leltek), így a komolyabb fertő­zés megelőzhető. Hogy ki mi­lyen vegyszert használjon; az a legjobb, ha a művelet előtt ki­kéri a falugazdász vagy más, növényvédelmis szakember ta­nácsát. Fejlett gazdaságokban a hazai termékek védelmében hatékony vámrendszert működtetnek. Magyarországon évtizedeken keresztül nem tartották karban a szabályokat, nem emelték a tarifákat. A külkereskedelmi tevékenység korlátozásával ne­hezítették a behozatalt. Ennek liberalizálása és a tarifák ala­csony volta az utóbbi 4-5 évben súlyos károkat okozott a ma­gyar gazdaságnak. Az országot beterítették a selejt minőségű, olcsó déligyümölccsel, így a hazai gyümölcs iránti belföldi kereslet jelentős mértékben visszaesett. (S mint közismert: külföldi piacainkat sorra elve­szítettük vagy elhagytuk). A nemkívánatos következ­ményeket kiküszöbölendő, jó­részt a Magyar Gyümölcs Szö­vetség - amely elnöke a nyárlő­rinci Pancza János - szorgalma­zására módosították a déligyü­mölcs behozatalának szabályait. Eszerint a beszerzés helyszínéül szolgáló országban kialakult utolsó két heti átlagárat veszik a vámérték alapjának. Csakhogy politikai gesztusként egyes or­szágokkal (a fejlődőkkel) kivé­telt tettek a jogalkotók. Ez az a kiskapu, amit sokan kihasznál­nak, így továbbra is az olcsó, se­lejt minőségű déligyümölcs uralja a hazai piacot. De nem megfelelő a többi új vámszabály sem. Hatástalanok, illetve nem azt a célt érik el, aminek érdeké­ben hozták. Legutóbb például joggal háborította fel az érintet-. teket - s nem kevésbé a közvé­leményt -, hogy a hiányt pótló, külföldről behozott vetőburgo­nyára ugyanis magas - 50 száza­lékos - vámot tettek, mint az ét­kezésire. Nyilvánvaló, hogy így jövőre is drága lesz a krumpli. A krumpli ára még emelkedhet. Jól teleltek a gyümölcsösök A NAGY BEVETES avasz a PIONEER-nél A PIONEER közel húsz éve ismert Magyarországon. Elfogadtatta magát a hazai piacon. Ma piacvezető. De hű marad nevéhez és alapfilozófiájához, soha­sem elégszik meg az elért eredményekkel. Mindig tovább lép, mindig új csúcsokat akar meghódítani. 1994-ben a PIONEER új minőségi fel­fogást vezetett be a magyar piacon. Bejelentette, hogy ezentúl hibridkuko­rica vetőmagjainak csírázási százaléka 93%, vagy afeletti lesz. Ez egyértelmű nyereségnövekedést jelent a vásárlók részére, hiszen az egyenletes termés jóval olcsóbbá és hatékonyabbá teszi a betakarítást. A PIONEER termelésre ajánlott hib­ridjeit széleskörűen, a legváltozato­sabb körülmények között éveken át teszteli Magyarországon. A PIONEER hibridjeit 1994-ben 1500 kisparcellás, reális termelési körülmények között zajló összehasonlító kísérletben vetet­ték össze a versenytársakkal. Az 1500 összevetés hozzávetőleg 70%-ban erős, a PIONEER számára ko­moly versenytársat jelentő hibridek sze­repeltek. 30%-ban kisebb jelentőségű, gyen­gébbnek tartott ellenfelek. A kísérletek eredményei minden éréscsoportban azt mutatták, hogy a PIONEER hibridek jelentős terméstöbb­letet, és még ennél is nagyobb arányú többletjövedelmet hoznak. A mellévetéses vizsgálatok mellett 128, üzemi körülmények között végzett kí­sérletben vizsgálták, és bizonyították a tavalyi év során a hibridek kitűnő agro­nómiái jellemzőit. A PIONEER fajtaválasztéka min­den igényt kielégít. Megtalálhatók benne a legszélsőségesebb ökológiai viszonyokhoz is jól alkalmazkodó stressztűrő hibridek, amelyek átfogják a hazai kukoricatermesztés teljes spektrumát. Az egyes éréscsoportok vezető hibridjei minden összehasonlításban a legjobb eredményeket érték el ver­senytársaikhoz képest. FAO 200 HELGA — Az éréscsoport leggyorsabb vízleadású, legnagyobb termőképességű hib­ridje. Intenzív kezdeti fejlődés jellemzi és eredményesen termeszthető közepes tápa- nyagellátottságú talajon is. Korán vethető és kiváló állóképessége lehetővé teszi a kései betakarítást. FAO 300 STIRA — Termőképessége, termésstabi­litása, szárerőssége és öntözési reakciója ki­váló. Kezdeti fejlődése igen gyors. Kiemel­kedő teljesítmény és szárazságtűrés. FAO 400 MARISTA — Éréskori vízleadása alapján az ország egyes termőtalajain egy éréscsoport­tal korábbi hibridként viselkedik. Termőké­pesség terén versenyképes még a nála hosz- szabb tenyészidejű hibridekkel szemben is. Eredményesen termeszthető a közepes táp­anyag és vízellátottságú talajokon is. FAO 400 COLOMBA — Tavaly még csak fajtajelölt volt, idén már az éréscsoport kiemelkedő hibridje a termőképességét és a termésstabi­litását tekintve. Jellemzői a kivételesen erős szár, a kiváló szárazságtűrés és a kedvező szem-csutka arány. Túlérésben is szárszilárd. FAO 500 FLORENCIA — A legnagyobb termőképes­ségű államilag minősített hibrid. Kiváló szá­razságtűrés és vírusbetegségekkel szembeni kivételes ellenállóképesség jellemzi. Öntözés­es termesztés esetén rekordtermést ad. PIONEER« A PIONEER hibridek értékmérő tulajdonságai magas termőképesség kiemelkedő termés stabilitás rendkívül gyors éréskori vízleadás nagy szárazságtolerancia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom