Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-25 / 48. szám

1995. február 25., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal A mólt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Mindig tiltottra törekszünk és a megtagadódat kívánjuk. A sorsoláson ajándékot nyert: Szántosi Istvánná, Baja, Eötvös József u. 1. Brenner Zoltán, Jánoshalma, Pacsirta u. 9. Kovács Imre, Kecskemét, Klebelsberg K. u. 1/A Lukácsi Bálint, Szabadszállás, Kodály Z. u. 28. Kérjük, hogy a megfejtést legkésőbb szerdán adják postára, hogy a sorsolásra idejében beérjen. Kellemes szórakozást! Az ásványvizekről Ritkulnak a tiszta források. Olyannyira, hogy vezetékes ivóvizünk tekintélyes há­nyada nem a valóban jó for­rásokból, hanem - megfelelő tisztítás után - felszíni víztá­rozókból, folyóvizekből, al­kalmanként bányavizekből származik. Az ilyen lelőhelyekről nyert vi­zek pedig általában nem tartal­mazzák azokat a mikro- és makroelemeket, amelyek az emberi szervezetnek létfontos­ságúak. Tartalmaznak viszont olyan ionokat, például karboná­tokat, amelyekre nincs szüksé­günk. Ráadásul a bakteriológiai szennyezettség ellen a kelle­metlen ízhatású klórozással kell védekezni. A huzamos időn át fogyasztott, erősen klórozott víz pedig káros lehet az egész­ségre. A szakemberek ezért nyoma­tékkai ajánlják, hogy fedezzük föl újra értékes ásvány- és gyógyvizeinket. (Nyugat-Eu- rópában a jó asztali ásványvi­zeket olyan becsben tartják, hogy áruk sok helyütt többszö­röse a sörnek, vagy éppen az olcsóbb boroknak.) A valóban tiszta forrásból származó szomjoltókat hatóságilag elle­nőrzik, klórozásuk tiltott, s nagy mennyiségben tartalmaz­nak hasznos ásványi sókat. A tapasztalatok szerint a ha­zai gyógyvizek többsége nem­csak egy-egy betegség fájdal­mas tüneteit csökkenti, hanem egyben komplex módon erősíti és kondicionálja a szervezetet. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy gyógy- és ásványvizeinkben el­térő arányban ugyan, de bőven találhatók olyan mikroelemek, amelyek legalább olyan fonto­sak a szervezetnek, mint a köz­ismert szerves vitaminok, az A-, a B-, a B12-es, a C- vagy a D-vitamin. A palackok címkéin megta­lálható, hogy milyen hatóanya­gokat, ásványi sókat tartalmaz az adott gyógy-, vagy ásvány­víz. Érdemes külön is figyelni a kalcium-, a jód-, a fluor-, a vas-, a cink-, a réz- és a kobalt­tartalomra. Ezeknek kiemel­kedő élettani szerepük van, de a természetes táplálkozással és a helyi ivóvíz fogyasztásával nem mindig jut belőlük ele­gendő szervezetünkbe. A mikro- és makroelemekből természetesen csak bizonyos mennyiség hasznosul, s a gyógyvizek egyes összetevői túl nagy mennyiségben már nem használnak, inkább árta­nak. Ezért a használati utasítást, az ellenjavallatot és az esetle­ges korlátozásokat feltétlenül figyelembe kell venni. — Meg tudod-e mondani, hogyan készült az első réz­drót? __ ? — Valószínűleg valahol Skóciában. Mégpedig úgy, hogy régesrégen egy rézpénz leesett a földre és két skót egyszerre hajolt le érte... Megunhatatlan A banán a téli időszakban az egyik legkedveltebb gyü­mölcs. Árát tekintve sem elér­hetetlen, 2:1 az almához vi­szonyított ára. Bár meghá­mozni és elfogyasztani igen egyszerű, valójában alig tu­dunk valamit erről a gyümölcs­ről. Ismerkedjünk meg tehát né­hány mozzanatával a banán­termelésnek, mert sajnos elég kevés embernek van lehető­sége eljutni Közép-Ameriká- mak azokra a vidékeire, ahol ez a különlegesen finom és táplá- kozásélettanilag is nagyon fon­tos gyümölcs terem. A banánfa kilenc hónap után fordul első ízben termőre. Mi­után megérett a termése, az egész törzset levágják. A levá­gott ág helyén azután újabb sarjhajtás fejlődik ki, amelyen ismét banánfüzér érik. A banán emyővirágjából 150-300 db banán fejlődik ki. A banánszü­retkor a szüretelő a vállára egy párnát tesz, hogy elbírja a ha­talmas félmázsás banánfüzért. A banánkötegeket nagy, vé­kony műanyag zsákokba cso­magolják, hogy esetleges sérü­lésektől megóvják. Az éretlen leszüretelt banán húsa száraz és lisztes. A zölden leszedett banán tovább érik, és a benne lévő keményítő cukorrá alakul át. Az éretlenül leszedett banán kezelése nagyobb óvatosságot igényel, a kötegeket kötélpá­lyán szállítják a csomagoló­helyre, majd dobozokba rak­ják, és hűtőhajón szállítják Eu­rópába. A zölden megérkezett banánokat azután nedves, me­leg helyen tárolják, illetve to­vább érlelik. Toldott mellény: estélyi frakk A báli szezon örömeiben gyakran ürömcsepp, hogy a mulatsá­gokra fölvehető divatos és mutatós toalett - nem olcsó mulat­ság. Aki azonban valamennyire jártas a varrás és a ruhaalakít­gatás tudományában, minimális költségekkel is vonzó, elegáns báli öltözéket komponálhat magának. Ehhez szolgálunk né­hány ötlettel és gyakorlati tanáccsal. Az idei divat egyik slágere a picike bársonyboleró (1. rajz), amelyik szinte minden nagy di­vatház ajánlatában szerepel az estélyi ruhák kiegészítőjeként. Szűk, konyákig ér az ujja, gyönggyel vagy flitterrel kör­bevarrott, s ami lényeges: nem fekete, hanem színes. Nagyon mutatós például a piros vagy a türkiz kiegészítő, kivált ha kör­bevarrjuk például teklagyöngy- gyel. Ügyeljünk arra, hogy ha ékszert vagy bizsut viselünk, az harmonizáljon a boleróval. Me­rész, de farsang idején egyálta­lán nem túl kihívó modellt ké­szíthetünk, ha van egy régebbi alkalmi selyemruhánk. Köny- nyen kialakíthatunk belőle de­rékig dekoltált, de csipkebetét­tel némileg „megszelídített” es­télyit, ha alá csillogó anyagból készített melltartót veszünk (2. rajz). Arra persze fölkészülhet viselője, hogy a mulatság kez­Csak csillogjon! detétől a végéig a férfiszemek kereszttüzében lesz majd. Igen reprezentatív, frakkos estélyi toalettet (3. rajz) alakíthatunk ki egy fekete mellényből, ha hozzávarrjuk fekete fűzősza­ténból vagy tükörposztóból a frakkrészt. Karcsú, ifjú höl­gyeknek nagyon csinos és sze­xis. Fehér blúz, csokomyak- kendő és piros, szűk nadrág stí­lusos hozzá. A divatjamúlt alap estélyi ruhát is egyszerűen föl­újíthatjuk - például egy úgyne­vezett kesztyűujjal (4. rajz), amit selyemdzsörzéből varrunk szűkre, hónaljig érő hosszban, kézfejre szabottan. Lógó gyön­gyökkel díszíthetjük, s ugyan­ezekből a gyöngyökből a ru­hára is varrhatunk. S ha már kész a felújított báli ruha, min­denkinek jó szórakozást kívá­nunk! Igazán szexis! Bársonybolerós. Gyöngyökkel díszes. MM - ■IIIIIIIIMIWIIH Amit eleink a tojásról tudtak Mátyus István 1762-ben jelentette meg könyvét A jó egészség megtartásánák módjáról. A Diaetetica bevezetőjében a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyes táplálkozással elkerül­hetjük a betegségeket. A tojásról szóló fejezet közreadásával arra is szeretnénk rávilágítani, hogy a több száz évvel ezelőtti tudományos ismeretek a ma emberének hasznosíthatók. A tojás a szárnyas nőstény állatokban természet szerint te­rem, de kakas nélkül csirke be­lőle nem lészen. A szűz tojás nem oly jó ízű, mint amely a kakastól inpregnáltatott: egyéb­iránt jó, mivel az állásban nem vész oly hamar meg. Minden tojásnak két külön­böző részei vannak, a fehérje és a széke vagy sárgája. A fehérje vizes, taknyos és hideg termé­szetű; mely szerint hívesít és nedvesít is. Boerhaave úgy tartja, hogy az ég alatt nincs olyan materia, mely a mi vé­rünkben serumával vagy táp­láló részeivel minden tulajdon­ságaira nézve úgy megegyezne, mint ez, és így a testet is ennél semmi hamarább, bővebben és könnyebben nem táplálja. Idejét és formáját a tojások­nak ami illeti, legjobb, amely szép fehér, hosszúkás és új. Új­ságát észreveheted, ha a vízben le nem mégyen, a napnak for­dítva átlátszó; megsülve és főve egyenlő fehérsárga színű. Tartani télbe polyvába, nyárba korpába vagy hamuba legjobban lehet. A készítés is a tojások hasz­nát nagyon változtatja. Mert nyersen a tojás nemcsak utála­tos, hanem a gyomorba is meg­rothad és -büdösül, nincs pedig a természetben semmi, melytől az emberi természet annyira ir­tóznék, mint a megbüdösült to­jás, melyre nézve rendszerint meg is szokták sütni, főzni vagy rántani. A főzés a sütéstől annyiban különbőz, amennyi­ben így több vizes nedvesség gőzölög ki a tojásból, mint amúgy. Innen, ha hígan akarjuk enni, sülve, ha keményen, főve elébbvaló. Ha hideg vízzel a sü­tés előtt megöntöd, nem pattan oly hamar ki. Minél keményeb­ben sült vagy főtt a tojás, annál nehezebb emészthető, és in­kább szorít; és így a szorulás­sal, széllel bajoskodóknak an­nál ártalmasabb. Ha a keménytojást rózsa­ecetbe mártván éhhomra eszik, a hasmenést megállítja. Sózva azért jobb a tojás, mert nem rothad és keseredik oly hamar meg a gyomorba. A hajában sült tojás is a zsírba rántottnál természeti tisztaságával inkább ajánlja magát. A kakas a tojás tartósságáért is felel, tartották eleink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom