Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-25 / 48. szám

saztn Szerkeszti: Nagy Mária, Bán fános Horoszkóp 10. oldal Rejtvény 11. oldal 1 Farsangi divat 11. oldal Fiataloknak 12. oldal 1 A játékszenvedély gyógyítható A rögeszmés szerencsejátékosokat sikeresen gyógyítják Dáni­ában, ahol egyre súlyosabb problémát jelent a játékszenvedély. Egy népszerű táblajáték, a ludo után a dánok ludomániának nevezték el a szerencsejátékok kényszeres üzését, amelyet az Egészségügyi Világszervezet betegségnek nyilvánított. A szenvedélyes játékos nem törődik semmivel, mert meg­győződése, hogy a következő játszmában nyer. Újabb Oscarra várva Svéd kutatók kísérletileg megállapították, hogy a kény­szeres szerencsejátékosok agyában kiegyensúlyozatlan a stressz elviselésének képessé­gét szabályozó dopamin- és no- radrenalin-ellátás. Dániában 1991-ben liberali­zálták a szerencsejátékokra vo­natkozó törvényeket. Ekkor még csak öt engedélyezett já­tékkaszinó működött, de azóta az 5,1 milliós lakosságú or­szágban tizenötezerről ötvene­zerre nőtt a szenvedélyes játé­kosok száma. Közülük sokan tönkremennek, elválnak és ön­gyilkosok lesznek.- A szórakoztató iparhoz tartozó szerencsejáték is egy­fajta kábítószer, esetleges mel­lékhatásaira figyelmeztetni kel­lene. A szenvedély és a társa­dalmi következmények tekinte­tében ez ugyanolyan, mint az alkoholizmus - mondta a Reu­ter tudósítójának Michael Joer- sel szociológus. Ő irányítja azt a kísérleti programot, amelynek keretében az egészségügyi mi­nisztérium finanszírozásával gyógyítják ezt a szenvedélybe­tegséget egy tengerparti kisvá­rosban, Middelfartban, az alko­holistákat kezelő Ringgarden klinikán. A betegek számára van itt strand, szauna, szolárium, asz­tali tenisz és zeneszóba. Van­nak családi apartmanok is, óvoda, játszótér. A kellemes környezet sokat számít, mond­ják az orvosok. Itt könnyebb meggyőzni a pácienseket, akik­nek arról kell lemondaniuk, ami eddig a legfőbb hajtóerő volt az életükben. A klinikán tavaly szenvedé­lyes szerencsejátékosok szá­mára négyszer bonyolítottak le kéthetes leszoktató kúrát, há­rom hétvégi kezeléssel kiegé­szítve. A terápia három elven alapul. Az első: megkeresni a választ arra a kérdésre, hogy ,.miért csinálja?”, feltárva az egyénre szabott rizikótényezőt. A második: a visszaesés ellen egyéni stratégiát alakítani ki, ugyanis a legfőbb gondot a visszaesések hosszú láncolatá­nak a megállítása okozza. A harmadik pedig a társadalmi környezettel kapcsolatos akció­terv kidolgozása. A páciensek­nek le kell győzniük a családdal folytatott vita akadályát, és meg kell oldaniuk az adósságtörlesz­tés problémáját. A szenvedélyes játékosok­nak a rizikótényező alapján két fő típusuk van. Az egyik hata­lomvágyból játszik, gyenge egóját kompenzálja ezzel, és a gépet legyőző nemeslelkű lo­vagnak képzeli magát. Főként fiatalok tartoznak ehhez a tí­pushoz, és amikor veszítenek, agresszívabbakká válnak. Akár százezer dollárt is elveszthet­nek egy vagy két év alatt, mégis azt gondolják, hogy mágikus kapcsolatuk van a számokkal. A másik típus az ábrándvilágba menekülő játékos. Közöttük több a nő, mint a férfi. Depresz- sziójukat próbálják leküzdeni, és a sivár valóságot akarják fe­ledni. Órákig játszanak „egy- karú banditát” vagy más játé­kot, kis téttel. Hosszú távon azonban a veszteség halmozó­dik. Az orvosok elővigyázatossá­got tanácsolnak mindazoknak, akiket egyszer már elkapott a ludománia. A kezelés sok páci- enesen segít. A teljes önmegtar­tóztatást nem követelik meg tő­lük az orvosok, a lottózást megengedhetőnek tartják szá­mukra, de azt megígértetik ve­lük, hogy pénzzel az asztalon soha többé nem fognak ját­szani. A Dán Ludomániások Or­szágos Szövetségét egy ötven­éves áruházi dolgozó, Tage Kongsbjerg alapította meg, mi­után a Ringgarden klinikán ki­gyógyították szenvedélybeteg­ségéből. Már öngyilkosságra készült, amikor orvosai ide irá­nyították. „Tizenötször kellett költöznünk, mert eljátszottam a lakbért” - mesélte. - Házunkat előzőleg már elárverezték, és az autónk is elúszott. Családunk­ban kártyások mindig voltak, de én soha nem pénzért játszot­tam, hanem a computer ellen. Majdnem kétmillió dán vásá­rol hetenként lottószelvényt, és évente átlag minden dán 250 dollárnak megfelelő összeget költ szerencsejátékra. A dán sportfogadás, lottó és szeren­csejáték állami vállalat bevétele 1993-ban majdnem 5 milliárd korona (830 millió dollár) volt, az előző évi 2 milliárd koroná­ról több, mint a kétszeresére nőtt, és új játékok bevezetése nyomán a bevétel további nö­vekedésére számítanak. Ennek az összegnek a 45 százalékát különféle díjakra, 23 százalékát sportra és kultúrára fordítják, 16 százaléka az államkasszába- folyik be. A játékszenvedély áldozatai­nak kezelésére egy fillért sem adnak ebből a pénzből - kifo­gásolja a kísérleti gyógyászati program vezetője, aki azt is szorgalmazza, hogy a szeren­csejáték veszélyeiről rendsze­resen tájékoztassák a dánokat. A hetvenéves Paul Newman a The New York Times szerint új filmjében, a Senki sem bolond­ban élete legjobb szerepét játssza, és sok kritikus szerint biztosra vehető, hogy az idén Oscar-díjat kap. Newmant hétszer nevezték Oscarra, de mindig más kapta meg a díjat. Végül 1986-ban életművéért különleges Os- car-díjjal tüntették ki. Ugyan­abban az évben aztán a „Pénz színe” című filmben játszott szerepéért egyéni Oscar-díjat is kapott. 1982-ben alapítványt létesí­tett Scott Newman Foundation néven. Ez az alapítvány eddig már 80 millió dollárt juttatott rákban szenvedő gyermekek­nek. Az alapítvány ugyanakkor a kábítószer rabjainak is segít­séget nyújt. Paul Newman fia Kínai archeológusok két 150 millió éves megkövesedett ma­dárszerű állatot találtak egy ki­száradt tó mélyén, Csengjang- tól 270 kilométernyire. Való­színűleg a mai madarak őséről van szó, vélik a felfedezők. A Idi Amin volt ugandai diktátor helyettese, Adriszi megkezdte az olvasás és az írás elsajátítá­sát - jelentette a Sunday Vision című újság. A 80 éves Musztafa Adriszi tábornok Arua város­ban él, 500 kilométerre észak­nyugatra a fővárostól, Kampa- lától. A volt alelnök már elvé­gezte az általános iskola első két osztályát, és most a harma­dik osztályban tanul. A tábor­nok 1979-ben, Idi Amin bukása után Szudánba menekült, és ugyanis 1978-ban kábító­szer-túladagolás következtében meghalt. A filmszínész egy sportszer­kereskedő fia. Mint a dpa né­met hírügynökség tudósítójá­nak elmondta, belső kényszer­ből lett színész. Egyszerűen megszökött a szülői házból. New Yorkban Elia Kazan ta­nítványa lett, és először a Bro­adway színpadain lépett fel. Miután jó kritikákat kapott, filmszerephez jutott Hollywo­odban. Paul Newman felesége, Joanne Woodward is neves filmsztár, 1957-ben ő is kapott Oscar-díjat. Paul Newman, aki hosszú ideig amatőr autóver­senyző is volt, feleségével együtt egész életen át küzdött a feketék egyenjogúságáért, a nukleáris leszerelésért és egy emberközpontúbb világért. most megtalálat madaraknak nem volt foguk, viszont lábai­kon szárnyak nőttek, s a kínai bölcsről, Konfuciusról nevez­ték el őket. A mostani lelőhely közelében korábban már húsz őskori madárleletre bukkantak. 1987-ben tért vissza Ugandába. Adriszi Idi Amin diktátor uralma idején rettegett politikus volt. Amin, aki ugyancsak nem végezte el az általános iskolát, megvetette az iskolai képzett­séget, és nyolc éves rémuralma idején főleg írástudatlanokkal vette körül magát. Adriszi Uganda hivatalos nyelvét, az angolt sem ismerte. Ezzel szemben több ezer Ugandáit ki­végeztetett vagy száműzetésre ítélt. Százötven millió éves madár Analfabéta karrier Keresztesek reví ziój a? U. János Pál pápa a „Galilei-ügy” és az inkvizíció bírálata után revízió alá vette a keresztes háborúkat is. Erre a következte­tésre jutottak sokan a pápa legutóbbi, vasárnapi Angelusza előtt elmondott beszédének elemzéséből. II. János Pál beszédében Sienai Szent Katalin alakját elevení­tette fel a békéért küzdő nők példájaként. A pápa a XIV. szá­zad második felében élt szentről szólva viszont azt is kijelentette: „természetesen azt is el kell is­merni, hogy ő is korának lánya volt, s - igaz a szent helyek vé­delméért érzett jogos aggoda­lom miatt - magáévá tette az akkor uralkodó szemléletet, mi­szerint ez a feladat még a fegy­verek alkalmazását is szüksé­gessé teheti. Ma hálásnak kell lennünk az isteni sugallatnak, mely világosan felismertette ve­lünk, hogy a népek, a vallások és a kultúrák közt felmerülhető viták legmegfelelőbb és az Evangéliummal leginkább egyező megoldási módja a bé­kés, határozott és ugyanakkor tiszteletteli párbeszéd lehet”. Sienai Szent Katalin érdemei a katolikus egyházon belül óriá­siak: jelentős szerepe volt ab­ban, hogy XI. Gergely pápa 1377 januárjában Avignonból visszahelyezte a pápaság szék­helyét Rómába. így a bírálat egyértelműen „a kor szellemének” szól, s ez a kor még nem tudta megemészteni a keresztes háborúkban elszenve­dett vereséget. A XI. század végétől a XIIL század végéig tartó keresztes háborúk történelmi megítélése a mai napig vita tárgya a törté­nészek között, de az egyház ré­széről hivatalos bírálat a hadjá­ratokat illetően még nem hang­zott el. n. János Pál óvatos uta­lása így érthetően nagy vissz­hangot váltott ki, különöskép­pen annak fényében, hogy a pápa elkötelezett híve az egy­ház kétezer éves története során elkövetett hibák önkritikus fel­tárásának. Vittorio Messori, a II. János Pállal készített egyedülálló .ri­portkötet” szerzője nem is ért egyet azzal, hogy pápai reví­zióról lehet beszélni. „Revíziót csak azok látnak, akik a mai uralkodó nézetnek megfelelően a keresztes hadjáratokat az ör­dög művének tartják” - mondja. A Párizsban élő Go- uncourt-díjas libanoni író, Amin Maaluf viszont úgy véli: „a pápának igaza van, a ke­resztesek kíméletlenek voltak”. Maaluf a kérdésben szakértő­nek számít. 1989-ben jelent meg „A keresztes háborúk az arabok szemszögéből” című műve, amelyben kimutatta, hogy a „hitetleneket” a kizáró­lag a hit által vezérelt kereszte­sek gyilkolták le a legkönyör- telenebbül. A káromkodás a hosszú élet titka? Az emberek mindig kíváncsiak voltak arra, hogy mi a hosszú élet titka. Ám legtöbbször hiába faggatták a magas kort megél- teket, igazán jó receptet nem nagyon kaptak. Volt, aki a kecs­ketej fogyasztását javallta, s horibile dictu még olyan is akadt, aki százon felül a pipázás szenvedélyének hódolt. Franciaor­szág legidősebb asszonya, a 120 éves Jeanne Calmet inkább de­rűs emlékeit őrzi, találkozott Van Gogh-gal, és vitathatatlanul ő a százéves mozgófilm nagy tanúja is. A legfrissebb hírek sze­rint a kellő időben és nyilvánosság előtt elhangzott kacifántos káromkodás, akárcsak a jóízű nevetés, meghosszabbítja az éle­tet. Erre a meglepő következtetésre jutottak egy moszkvai pszichiátriai kutatóintézet munkatársai hosszas vizsgálódás eredményeként. A tanulmány megállapításai szerint a feszült élethelyzetek­ben a nyomdafestéket nehezen tűrő káromkodások csökkentik a vérnyomást, illetve a vér ad­renalin szintjét, normalizálják az izomtónust. A további ked­vező élettani hatások között említik a belső elválasztású mi­rigyek működésének javulását, illetve az erek tágulását. Ellenjavallat is van Kiderült azonban, hogy van­nak ellenjavallatok is. így pél­dául hívők esetében egy illetlen kifejezés ellenkező hatást vált­hat ki. A kezdeti megkönnyebü- lés után lelkiismeretfurdalás kí­nozhatja a káromkodót. Elmarad a kedvező hatás abban az esetben is, ha a páciens minden második szavával nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket ölt egybe, il­letve ha senki sem hallja a ká­romkodót. A kutatók szerint ezért módjával, de kellő intenzi­tással és a kellő helyzetben aján­latos az életet meghosszabbító praktikával élni. Annak, akinek esetleg nem jön a szájára hirtelen a megfe­lelő, alkalomhoz illő fordulat, némi segítséget nyújt egy tavaly megjelent kézikönyvecske. Az orosz káromkodástan ugyan a fi­lológusoknak íródott, azonban haszonnal forgatható. Gyógyító trágárságok egy kötetben A gyűjteményes kötet cím­szavakban és kellő lábjegyzettel ellátva okítja az olvasót az egyes kifejezésekre és mögöttes jelen­téstartalmukra, illetve, hogy mi­kor mi a helyénvaló. Akit esetleg felháborítana a havi minimálbért megközelítő ár, a könyvet bön­gészve máris megtalálhatja az alkalomhoz illő és az amúgy az életet meghosszabbító zaftos ki­fejezést, amelynek kellő intenzi­tással hangot is adhat. A 120 éves Jeanne Calmet a franciaországi Arles-ban él. Nem tudni, hogy szótárában előfordultak-e a nyomdafestéket nem tűrő kifejezések, viszont százéves korában még vígan ke­rékpározott. REUTERS-FOTO

Next

/
Oldalképek
Tartalom