Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-24 / 47. szám

1995. február 24., péntek Megyei Körkép 3. oldal Volt, aki el sem ment Az első napokban bizony még nagyon elkel a segítség. Falugyűlés Helvécián Február 25-én 9 órakor a helvé- ciai feketeerdei iskolában, már­cius 4-én - ugyancsak 9 órai kezdettel - a művelődési ott­honban falugyűlést tart a helyi önkormányzat. Mindkét alka­lommal Cseh Miklós polgár- mester számol be a múlt évi te­vékenységéről, majd szó lesz az idei tervekről. Iparosok tisztújítása Az 1994-es év munkáját érté­keli a vezetőség a mai iparos­gyűlésen, Kunszentmiklóson. A beszámolót követően emlék­serleggel jutalmazzák a testü­letben 25 éve tevékenykedő iparosok, majd sor kerül az új vezetőség megválasztására. Az erdők tulajdonosai Alakuló ülését tartja ma dél­előtt 9 órától a Kiskunfélegy­házi Erdőbirtokossági Társulat a polgármesteri hivatal kister­mében. Lénáit Ferenc az erdő- birtokosok megbízását telje­sítve, 52 hektár erdőterület 38 tulajdonosát hívta meg az első összejövetelre. Az erdőbirto­kossági társulatról szóló tör­vény, a társulás felépítésének ismertetése mellett megválaszt­ják a tisztségviselőket is. Több mint 1200 Bács megyei újonc vonult be az elmúlt héten a honvédség és a határőrség laktanyáiba. Közülük mintegy százan másik megyében teljesí­tik majd sorkatonai szolgálatu­kat, viszont az ország tizenkét megyéjéből közel ezren Bács- Kiskunban fognak szolgálni ti­zenkét hónapig - tudtuk meg Bús Gábor századostól, a me­gyei kiegészítő parancsnokság szóvivőjétől. A behívott fiatalok közül hetven főt kellett hazaengedni. Ennek elsősorban egészségügyi és szociális okai voltak. A be­vonulás napján hatan kérték, hogy inkább polgári szolgálatra osszák be őket, jehova tanúi közül pedig tízen vallási okokra hivatkozva nem öltötték ma­gukra az egyenruhát. A behívóparancsban foglal­taknak huszonheten nem tettek eleget, közülük tízen igazoltan maradtak távol. A tizenhét pa­rancsmegtagadó sorköteles ügyében a vizsgálat jelenleg fo­lyik. - galambos ­Új tisztségviselőket választottak a Vízműnél A vállalkozók adózásáról Folytatódik az előadás-sorozat a múlt év szeptemberében el­kezdődött hercegszántói vállal­kozói és gazdálkodói népfőis­kolán. Február 27-én a művelő­dési ház klubtermében 18 órá­tól a vállalkozókat érintő adó­zásról tartanak előadást. KÖZÉLETI HÍREK • A Magyar Demokrata Fórum nagykőrösi alapszervezete a napokban tartotta tisztújító közgyűlését. A szervezet elnö­kének Papp Józsefet választot­ták. # E hét végén, szombaton este az Egyesült Kisgazapárt tagjai és vezetői Soltvadkerten, a Hangulat presszóban jótékony célú bálát rendeznek. A bevé­telt a Kisgazda Hírmondó meg­teremtésére fordítják. (Folytatás az 1. oldalról) Katona László kecskeméti pol­gármester a Bácsvíz Rt. 62 szá­zalékos tulajdonosa, a hírős vá­rosi önkormányzat nevében 50 százalékos tiszteletdíj-emelést javasolt az igazgatóság és a fel­ügyelőbizottság tagjainak. Fi­csór József kiskunfélegyházi polgármester ellenben 20 száza­lékot tartott elfogadhatónak. Katona László szünetet kért és zárt ajtó mögötti tárgyalást kez­deményezett Ficsór Józseffel. A „füst” negyedóra múlva szállt fel. A kompromisszum az lett, hogy július 1-jéig a jelenlegi jut­tatások maradnak, ekkortól vi­szont 50 százalékos lesz az eme­lés. Júliustól az igazgatóság tag­jai havi 35 ezer, a felügyelőbi­zottság tagjai 18 ezer forintot kapnak. Az igazgatóság elnöke, aki Szekeres István elnök vezér- igazgató lett, fizetésén felül havi 45 ezer forint tiszteletdíjra jogosult. A felügyelőbizottság elnöke, dr. Fonyódi Lajos pedig 30 ezer forintra. A részvényesek a következő személyeket vá­lasztották az igazgatóságba: Hertelendy László, Szűcs Tibor, Szenes Márton, Garaczi János, dr. Albrecht Sándor, Borbély Lajos, Bányai András, Molnár Gyula és Szekeres István. A fel­ügyelőbizottság tagja lett Oláh Attila, Karsai Istvánné, Rácz Pál, Szigeti Tiborné, Dóka Pé­ter, Petrik András, Martus Pál és dr. Fonyódi Lajos. Mihályka Gyula Gazdasarok Ha ősszel elmaradt Azoknál a gyümölcsfáknál, amelyeknél elmaradtak az ápo­lási, fatisztogatási munkák ősszel, ott még elvégezhetők most a tél végén. Elsőként a besűrűsödött fák koronáit kell kiritkítani, hogy a károsítok számára kedvező mikroklíma megszűnjön. Ez­zel a munkával a későbbiek­ben kijuttatott permetezősze­rek hatékonyságát is növeljük. Nagyon fontos teendő még a kártevőkkel és a betegségekkel fertőzött ágak, vesszők eltávo­lítása, lemetszése is. Például az almafáknál - ahol az el­múlt évben rendkívül erős lisztharmatfertőzés volt - el­maradhatatlan a beteg, fertő­zött vesszők levágása (a vesz- szőkön levő rügyekben telel a gomba). Az őszi és kajszibarack­fáknál is fontos feladat a met­szés, de itt körültekintően kell eljárni, mivel a gutaütést okozó gombák és baktériumok ősztől tavaszig fertőződnek a sebzéseken keresztül. Rügy­pattanásig - júniusig terjedő időben nem jelentenek ve­szélyt a fákra, ezért javasoljuk a rügypattanás utáni metszést. Ha elkerülhetetlen a rügyfa- kadás előtti metszés, akkor permetezzük le a fákat a mun­kák előtt és után is bordói lével (2% töménységben). A munká­latok során használt eszközöket pedig 2 percig - a hypo négy­szeres hígítású vizes oldatában - áztassuk. A metszési munká­kat mindenkor kövesse a sebzé­sek kezelése megfelelő szerek­kel (fabalzsammal vagy Vulne- ronnal stb.). (Holnap folytatjuk) Törvényes a bajai kamara Törvény írja elő, hogy létre kell hozni az orvosi kamarákat. Ba­ján 1994. június 15-én tartották alakuló ülésüket, mellyel kap­csolatban dr. Bogár Judit főor­vosnő kifogásolta, hogy a vá­lasztás előkészítése nem kellő körültekintéssel történt. Az ügy kivizsgálása, vala­mint az eddigi munkáról szó­ló beszámoló volt a témája a február 10-én délután tartott közgyűlésnek. Jogász jelenlé­tében egyértelműen megerősí­tést nyert: az alakuló ülés törvé­nyes volt. Ennek ellenére dr. Deutsch Ottó, a kamara elnöke bizalmi szavazást kezdeménye­zett. Indoklásként elmondta: ha fenntartással élnek a tagok az elnökséggel szemben, szüksé­gessé válik, hogy mindenki vé­leményezze a jelölést. A szavazás hitelesítette a fél évvel ezelőtti döntést. A bajai orvoskamarának 262 tagja van. Rab Rita Mi okozta a pénzügyi válságot Kecskeméten? (Folytatás az 1. oldalról) A kecskeméti adófizető polgá­rokat élénken foglalkoztatja, hogy miért alakult ki a kataszt­rofális gazdasági helyzet ön- kormányzatuknál. Erről is szó esett a képviselő-testület ülésén. A polgármester szerint főleg 1992-ben és 1993-ban rendkí­vül sikeresen lobbyztak az ön- kormányzati bizottságok, a- minek komoly pénzügyi von- zata volt. Kovács Antal azt ve­tette fel, hogy több városházi beruházást a piaci árnál drágáb­ban végeztek el az építőipari cé­gek. Ehhez a véleményhez csat­lakozott dr. Andrássy Ákos, aki konkrét példát is mondott: a Czollner téri iskola 70 millós bővítésénél hiába ajánlott az ő cége 25 millióval kevesebbet, nem ők nyertek. De ezen túl is rengeteg pazarlásra mutatott rá. Szűcs Tibor képviselő az ülés után érdeklődésünkre azt mond­ta el: az elmúlt négy évben a cél- támogatási rendszer is óriási csapda volt. Hiszen az államtól kapott pénz jó részét áfa címén vissza kellett fizetni az állam­nak. A polgármester hétfőn min­denesetre megkapta a képvise­lőktől a támogatást a drasztikus takarékossági intézkedések ki­dolgozására. Ebben részt vesz a hivatal, a bizottsági elnökök és az alpolgármesterek. A tervek között szerepel a vadaskert megszüntetésének vizsgálata; az intézmények pénzügyi tarta­lékainak feltárása; ehhez kap­csolódóan az intézményvezetők érdekeltségi rendszerének ki­dolgozása stb. A végső szót a képviselő-testület mondja majd ki minden esetben. Civil fórum Félegyházán A közügyekről Szentkirályon Önkormányzati ülés és köz­meghallgatás lesz ma Szentki­rályon délelőtt nyolc órai és délután három órai kezdettel. A testületi ülés témája az idei év költségvetésének tárgyalása és a tanyai villanyhálózat felújítá­sának folytatása. Szó lesz emel­lett a szociális rendelet módosí­tásáról, kérelmek elbírálásáról, valamint napirenden szerepel még az 1994-es év zárszáma­dása is. A falugyűlés 15 órakor kezdődik, mely lehetőséget ad arra, hogy a községben élő pol­gárok is hozzászólhassanak a közügyekhez. Tizenkét civil szervezet mint­egy harminc képviselője vett részt azon a fórumon, amelyet a United Way Alapítvány kez­deményezett Kiskunfélegyhá­zán. Mint azt Kormányos Im­rétől, az alapítvány elnökétől megtudtuk, az együttműködési lehetőségek keresése volt a cél. A civil önszerveződések Félegyházán is erősödnek, mégis nagyfokú információhi­ány a jellemző. Munkájukról keveset tud a lakosság, s keve­set tudnak egymásról maguk a Szervezetek is. Ezt a hiányt pó­tolta ez a kezdeményezés. A megjelent szervezetek mögött több ezer félegyházi lakos van, akik akár támogatottként, akár tagként vagy önkéntesként részt vesznek a civil szervező­désekben. Nem mindegy tehát, hogy van-e elégséges informá­ciójuk arról, mi történik vagy mi nem történik a városban. Fontos lenne a szervezetek együttműködése is, hiszen sok olyan, sikeres, de külön meg­rendezett rendezvény van, amelyek eredményesebbek le­hetnének összefogással. A United Way Alapítvány a jövőben katalizátorként sze­retné segíteni ezt a folyamatot Kiskunfélegyházán, amelynek első lépcsője volt a civil fó­rum. b.n.k. A cigányok magyar képviselője Az elmúlt hét végén Kiskunha­lason tanácskoztak a megye ci­gány kisebbségi önkormányza­tai, hogy megválasztják a Szol­nokon sorra kerülő országos ta­nácsba delegáltakat. Érdekes­ség, hogy a szószólójuknak megválasztott B. Horváth Ist­ván, nem cigány származású, mégis valamennyi megyebeli cigányszervezet egyetértett megbízatásával. A szószólót ar­ról kérdeztük, melyek a legfon­tosabb feladatok a kisebbségi önkormányzatokban, és milyen problémát visznek magukkal az országos tanácsba:- Minden településen, ahol cigány kisebbségi önkormány­zat működik, az a legnagyobb feladat, hogy oldják a megosz­tottságot magán a cigányságon belül, és tompítsák a társadal­mi előítéletet a cigánysággal szemben. Én magam azért vál­laltam fel ezt a feladatot, mert ha belenézek egy cigánygyerek szemébe, látom csillogni a tisz­taságot, ám mikor ez a gyerek felnő, túlságosan zavart lesz a pillantása és már nem is merek odanézni. Ez nemcsak a külső kirekesztésből, hanem a belső megosztottságból is fakad. A módosabb és a szellemi szinten B. Horváth István magasabb fokon álló cigányok szégyellik a szegényebb, az elesettebb testvéreiket, így az­tán nagyon nehéz célokat, fel­adatokat meghatározni, megva­lósítani. Fel kell emelni a ci­gányság kulturális szintjét, ez­zel elkerülhetjük, hogy viselke­dése miatt kerüljön hátrányos helyzetbe.- A legközelebbi feladat, hogy legalább négy képviselőt bejuttassunk az országos szer­vezetbe. a Szolnokon megren­dezendő konferencián. Ott ne­kem kell bemutatni megyénk jelöltjeit. Személy szerint en­gem a politika csak addig érde­kel, ameddig át lehet vinni a mindennapi életbe. Tehát a po­litikát le kell egyszerűsíteni tö­rődéssé. A történelem során ez hiányzott a cigányság életéből. Ezért van az, hogy a cigányság önmagát is elnyomottnak is­meri el. Bizonyíték erre, hogy amikor civil szervezeteket ala­kítanak, nem nyitnak az őket körülvevő világ felé. Ennek a problémának elébe kell majd menni.-Szerencsére Baján is, és a megyében is vagyunk egy pá­ran, akik odamegyünk az utcán az elesett emberekhez, és meg­kérdezzük, mi a baja. Ezt a szemléletet mintaként szeret­nénk érvényesíteni a bajai ki­sebbségi önkormányzatban is. Az egész feladatot ezért vállal­tuk, meg azért, hogy pénzt sze­rezzünk a város cigányságának a megoldandó feladatokhoz. Ehhez várjuk a bajai önkor­mányzat támogatását, főleg an­nak az épületnek a kiutalását, ahol megszervezhetjük az ügy- félfogadást. Papp Zoltán Az egészségkárosultak összefogása A gond, a baj összehozza az embereket. így éreztem a Mozgáskorlá­tozottak Észak-Bács-Kiskun Megyei Egyesületének munka- értekezletén. A Vakok és Csökkentlátók Szövetségének megyei titkára, a Siketek és Nagyothallók kép­viselője, az Értelmi Fogyatéko­sok Egyesületének megbízottja is részese lehetett a tanácsko­zást megelőző felemelő ünnep­ségnek. Csemák Ferenc egye­sületi elnök bevezető szavai után Fejes László apátplébános, Kiss János evangélikus lelkész és Varga László református tiszteletes a piarista diákok ze­nekarának közreműködésével ökumenikus szertartással ál­dotta meg új klubjukat. Létre­jötte a Mária körút 1. számú házban helyiségeket átengedő városi önkormányzatnak és be­rendezését, felszerelését segítő megyei önkormányzatnak kö­szönhető. Az egészségkárosottak fó­rumává alakult összejövetel hasznos tapasztalatcserének bi­zonyult. Sokféle kezdeménye­zésről számolhattak be a moz­gáskorlátozottak. Szervezettsé­gük jobb az országos átlagnál. 41 tagszervezet, illetve helyi csoport tartozik a kecskeméti székhelyű egyesülethez. Kér­déses persze, hogy a már-már megfizethetetlen benzinárak meddig teszik lehetővé a kap­csolattartást, lévén „az ő lábuk az autó”. Különös figyelmet keltett az izomsorvadásban szenvedők gyógykezelésére, helyzetének könnyítésére szervezett Mobilis Alapítványról szülőként is ér­dekelt Kiss Árpád beszámolója. Dr. Chikán Csaba, a Magyar Egészségkárosodottak Orszá­gos Szövetségének elnöke a kü­lönböző szervezetek összefogá­sát méltatta, az egészségkáro­sodottak sajátos érdekei érvé­nyesítésének lehetőségeit is­mertette. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom