Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-21 / 44. szám
1995. február 21., kedd Megyei Körkép 5. oldal VITA A TÖRTELI KÖZMEGHALLGATÁSON Számonkérték a polgármester ígéreteit Eredetileg azért hívták össze a közmeghallgatást Törteién, hogy a képviselő-testület - számot vetendő a bevételekkel és a szükséges kiadásokkal - megismerje a polgárok véleményét. A polgármester indítványa az volt, hogy a közmeghallgatás után tárgyalják is meg az idei költségvetés alapelveit. A helybeliek azonban - mielőtt javaslataikkal előálltak volna - a község anyagi helyzetének állására voltak kíváncsiak, s emlékeztették a polgármestert néhány korábbi ígéretére. Végül, miután több szenátor elégtelennek minősítette a közmeghallgatás előkészítését s a költség- vetés alapelveinek megvitatását, a testület elnapolta. Skultéti József törteli polgár a község pénztárcájának állapota felől érdeklődött. Kiderült, hogy az új képviselő-testület is kért a polgármestertől egy ilyen előterjesztést, de azt még nem vitatták meg. Annyit leszögeztek a község elöljárói, hogy Törtei már tavaly adósságokba verte magát, s hitelfelvételre valószínűleg az idén is szükség lesz. Ennek oka a jelentős anyagiakat követelő telefonhálózat-fejlesztés, valamint a sportcsarnok építésének megkezdése. Utóbbi befejezése alighanem csak őszre várható. Néhányan egy helyi homokbánya megnyitását szorgalmazták, de Tóth Ferenc polgármester - önkormányzati pénzből - erre nem látott lehetőséget. Egy hivatalosan működő homokbánya tervezése, a szükséges környezetvédelmi és egyéb előírások betartása ugyanis olyan sokba kerülne, hogy az innen bányászott homok köbmétere várhatóan többe kerülne, mint például a Csemőről történő szállítás. A probléma megoldása csak vállalkozói alapon képzelhető el - mondták a képviselők is. A leginkább feszült hangulat a helyi polgárőrség és Berta József őrmester - helyi körzeti rendőr - ügye körül bontakozott ki. Berta őrmester aktivizálta a község polgárőrségét, amely ma rendszeresen járőröTörtel utcáit éjszakánként polgárőrök vigyázzák. zik az éjszakai utcákon. Ennek meg is van az eredménye - hangsúlyozták többen a résztvevők közűi. Berta őrmester azonban kilátásba helyzete, hogy távozik Törteiről, ha nem kapja meg a gépkocsivásárláshoz a polgármester által állítólag megígért támogatást. Bene Zoltán azt nehezményezte, hogy a polgárőrség hivatalos bejelenését a polgármesteri hivatal - ígérete ellenére - még mindig nem intézte el, így számlát sem nyithatnak, és sajnos nem fogadhatnak támogatásokat sem. A közmeghallgatás fő tanulságaként Tóth Ferenc a körzeti rendőr és a polgárőrség támogatásának igényét tartotta fontosnak leszögezni. Bálái F. István Berta József őrmester. BÁCS-KISKUNBAN NÉGYSZÁZÖTVEN Új népi ülnököket választanak Március 20-a és április 22-e között kell a bíróságok népi ülnökeit megválasztani. A köztársaság elnökének erre vonatkozó határozata a Magyar Közlöny január 20-i (4.) számában jelent meg, és kihirdetése napján lépett hatályba. A népi ülnökök megbízatása négy évre szól, választásukat a köztársasági elnök tűzi ki. Ezt a tisztséget az a büntetlen előéletű magyar állampolgár töltheti be, akinek választójoga van, és 24. életévét betöltötte. Jelenleg 12 120 népi ülnök vesz részt a bíróságok munkájában. A népi ülnököket a bíróság illetékességi területén állandó lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok képviselőtestületei, társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus-ülnökeit a bíróság székhelyén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények javasolják. Az említett esetekben az illető személy a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A helyi bíróság népi ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselőtestülete, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés választja meg. A korábban megválasztott népi ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le. Az igazságügy-miniszter állapítja meg, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány népi ülnököt tesz meg. A népi ülnököt tisztsége gyakorlásának idejére a munkabére (munkadíja), illetőleg tiszteletdíj illeti meg, amelyet a bíróság költségvetésének terhére kell megtéríteni. A munkaviszonnyal rendelkezők átlagkeresetüket kapják és szünetel munkavégzési kötelezettségük, a nyugdíjasok, háztartásbeliek pedig napidíjban részesülnek. Ennek összegét a közeljövőben 125 forintról 500 forintra emelik. A megválasztott népi ülnök bírói esküt tesz, megbízatása visszahívással, felmentéssel, a bíróságnak a közügyektől eltiltást kimondó jogerős ítéletével, továbbá az ülnök halálával szűnik meg. Az Alkotmánybíróság 1992. október 19-ei határozatában nem találta alkotmányellenesnek a bíróságokról szóló törvény azon rendelkezését, amely a népi ülnökök párttagságát - ellentétben a hivatásos bírákkal - megengedi, de megbízatásának időtartama alatt köteles tartózkodni a politikai tevékenységtől. A Bács-Kiskun megyében működő bíróságok és a megyei bíróság működéséhez összesen több, mint 450 népi ülnökre van szükség. Ezen belül például a Kiskunfélegyházi Városi Bírósághoz 20, a halasihoz 60, a kiskőrösihez 20, a kunszent- miklósihoz 10, a kecskemétihez 190 népi ülnököt kellene megválasztani, noha a végleges létszámot majd az igazságügyi miniszter hagyja jóvá. Természetesen ezeken a számokon belül azt is meghatározzák, hogy hány pedagógus, illetve nő legyen a népi ülnökök között. Az előbbiekre - a törvény előírása szerint - a fiatalkorúak ügyeiben eljáró tanácsokban van szükség. A megyében összesen 57 pedagógust terveznek megválasztani népi ülnöknek. Természetesen március 20-a után választják meg a Kecskeméti Munkaügyi Bírósághoz és a bajai bíróság székhelyén működő Munkaügyi Tanácshoz is az ülnököket, ösz- szesen 53 főt. FELSÖSZENTIVÁNI HALTELEPÍTÉS Létszámstop a horgászoknál A tábornok emlékezete Igaz, hogy csak jövőre lesz kerek évfordulója születésének, de tegnap délután három órakor katonai tiszteletadással emlékezett meg a bajai Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandár névadója, a város nagy szülötte, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere, Mészáros Lázár altábornagy születésének 199. évfordulójáról. Az évforduló alkalmából megkoszorúzták az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc hős katonájának a Rókus temető kápolnájának falán elhelyezett emléktábláját. A hét végén tartotta szokásos évi közgyűlését a felsőszent iváni horgászegyesület. Amint Kalmár János elnöktől tudjuk, a közel 3 hektáros vízfelületen 140 horgász osztozik, éppen ezért a tagság olyan határozatot hozott, hogy egyelőre létszám- stoppot tartanak, az új tagok jelentkezését így el kellett utasítani. Az is kitétel, hogy csak falubélit vesznek fel, vagy ha az illetőnek a községben van a munkahelye. Napijegyet nem adnak ki, ám ha mégis vendéghorgászt kíván valaki hívni, arra van mód, de a vendéglátónak végig vele kell maradnia a horgászat idejére. A jövőben a vendéghorgászok egész évben pecázhatnak, nincs időbeni korlátozás. Jól sikerültek a telepítések: 20 mázsa ponttyal, 7 ezer darab törpeharcsával, 1100 darab compóval és több mázsa amúrral gyarapodott a halállomány. Az elmúlt szezonban a legtöbb halat Benkő Zoltán fogta, összesen 95 kilogramm pontyot. A legnagyobb hal egy 28 kilós harcsa volt, melyet Keller József fogott ki. A közgyűlésen vezetőségválasztásra is sor került, de gyakorlatilag valamennyi tisztség- viselőt meghagytak pozíciójában. Papp Zoltán & A TÁRGYALÓTEREMBŐL % Hamis ezresek lapultak a befőttes üvegben Nem kell azt hinni, mintha csak most érkezett volna el a pénz- hamisítás kora. A pénzgyártók és a pénzhamisítók páros versenye évszázadok óta tart, s mindkettő immár a tökéletességig fejlesztette tudását. A televízióban a közelmúltban már olyan esetről hallottunk, amikor a szakértők kijelentették a hamis ötezresekről: majdnem tökéletesek, színes fénymásolón készültek, és még a számok is világítottak rajtuk. A pénzt márt Bács-Kiskun megyében is hamisítják, pontosabban itt is megjelentek a fénymásolt ezresek. Ez sajnos már nem újság, de az már igen, hogy viszonylag nagy összegű hamis pénzt akart forgalomba hozni egy vadkerti polgár. A Kiskőrösi Városi Bíróság Szalainé dr. Csapiáros Mária vezette büntetőtanácsa egy ilyen ügyben hozott ítéletet a közelmúltban. Két ember akadt fel a hálón. Az egyik Farkas Károly, Soltvadkert, Mátyás krt. 114. szám alatti lakos, a másik pedig Dömötör Lajos, Szeged, Bem utca 7. Mindketten többszörösen büntetett előé- letűek. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy Farkas, aki Vadkerten fafeldolgozó üzemet működtet, 1993-ban kártyázással szerezte a jövedelmét. Ugyanakkor Dömötör - akinek mindössze öt általános a végzettsége - a szegedi kamion- parkolóban valutafelvásárlással, illetve annak adásvételével foglalkozik. Az ügy még 1993-ban kezdődött azzal, hogy júliusban Farkas ismeretlen körülmények között „beszerzett” 100 darab hamis ezerforintost és 5 darab hasmi 100 márkást azzal a szándékkal, hogy azokat forgalomba hozza. Még aznap reggel bement a soltvadkerti Kossuth utca 17. szám alatti boltba, hogy újságot vásárol. Ezressel fizetett, majd zsebre vágva a visszajáró pénzt, eltávozott. A nagy forgalom miatt az eladó csak később vette észre, hogy az ezres hamis. Azonnal bevitte a rendőrségre, és elmondta kitől kapta. Csakhogy Farkas ekkor már útban volt Szegedre, ahová egy rokona vitte. A fuvar után a rokon pénzt kért kölcsön, s kapott is 20 darab hamis ezerforintost - ezt Farkas Károly közölte vele. A rokon haza is vitte a pénzt, de másnap visszaadta Farkasnak. A következő napon Farkas a Vadkert melletti Selymesre vitette magát, mert nagyon meg akart szabadulni a hamis pénztől. A gépkocsivezetőnek megmutatta a hamis ezreseket és a hamis márkákat, sőt adott is neki egyet-egyet belőle. Farkast azonban elvitte egy házaspárhoz. Arra kérte őket, hogy megőrzésre vegyenek át tőle 85 ezerforintost és 400 márkát. Azt nem közölte, hogy hamis pénzről van szó. De mert tartozott is a házaspárnak, annak fejében átadott 25 ezer forintot. A pénzt a háziasszony két befőt- tesüvegbe tette. Másnap azonban a gépkocsivezető a neki adott és tudottan hamis pénzt bevitte a megyei rendőr-főkapitányságra, s bejelentést tett az esetről. Az eljárás során megtalálták a befőttes üvegeket, benne a pénzzel. A házaspár nem tudta, hogy azok hamisak. Egyébként az MNB szakértőjének véleménye szerint „ezek a bankjegyek megfelelő ellenőrzés hiányában alkalmasak a megtévesztésre.” Amikor Farkas Szegeden járt, „üzleti kapcsolatba” került Dömötör Lajossal. Néhány nap múlva ezt a Dömötört négy kiskőrösi személy kereste fel, mert tudták róla, hogy valutázással foglalkozik. Közölték vele, hogy márkára lenne szükségük. Dömötör közölte: van márka, de hamis. Kétszáz márkát ennek ellenére megvásároltak 5 500 forintért, s azokkal egyenesen a rendőrségre mentek. Ott megállapították, hogy a Szegeden vásárolt hamis márkák jellemzői megegyeznék a Farkas Károlytól a befőttes üvegekben tárolt, és lefoglalt pénzekkel. Farkast és Dömötört őrizetbe vették, majd letartóztatták. A bíróság előtt bűnösségüket tagadták. Farkas azt állította, hogy nem azért vette a hamis pénzeket, mert forgalomba akarta hozni. Dömötör pedig, aki valutázással foglalkozik, úgy vallott, hogy nem ismerte fel a márka hamis voltát. Ezt természetesen egy „szakembertől” aligha lehet komolyan venni. A tanúk és a tények valóban meg is cáfolták mindkettőjüket. A bíróság tehát érthetően nem fogadta el ezt a „védekezést”. Farkas Károlyt pénzhamisítás büntette miatt két év hat hónapi fegyházra ítélték, három évre pedig eltiltották a közügyektől. Elrendelte a bíróság a Farkassal szemben egy korábbi ügyben kiszabott 3 év 8 hónapi fegyházbüntetés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadság megszüntetését is. Dömötör ugyanezért a bűncselekményért egy évi börtönt kapott és két évre tiltották el a közügyektől. A bűnjelként lefoglalt nyolcvanöt darab ezerforintost és a négy darab százmárkást elkobozták. Kötelezték őket a bűnügyi költségek megfizetésére is. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor Hogyan, merre tovább, bácskai diákok? A félévi értesítők okozta lelki megpróbáltatásokon túl a pályaválasztás nehézségeivel is szembesülniük kellett a nyolcadik osztályba járó diákoknak, illetve családjaiknak ezekben a napokban. A szülők, pedagógusok, gyerekek döntéséről érdeklődtünk néhány intézményben. Csátalján ebben a tanévben tizenhat tanuló búcsúzik az iskolától. A többség Baján szeretne továbbtanulni, de Kiskunhalasra és a csurgói pedagógiai szakközépiskolába is címeztek jelentkezési lapot. A végzősök fele a szakmunkás- képző intézetet, míg a másik nyolc gyerek az érettségit és szakmai végzettséget is kínáló iskolákat választotta. A szeremlei végzősök többsége szakmát tanul a jövő évtől, de van olyan tanuló is, aki Baján a nulladik évfolyamon készül a további feladatokra. Egy diák választotta a gimnáziumot, ő Szegeden a katonai iskolában folytatja tanulmányait. A bajai Dózsa György Általános Iskola két osztályából öt- venhatan repülnek ki a tanév végén. A pályaválasztásban fakultációs órákkal segítették a tanulókat, így több szakmát, munkahelyet is megismerhettek a nyolcadikosok. Közel harmincán jelentkeztek szakmát tanulni, míg szakközépiskolába húszán pályáznak, többségük helyi iskolát választott. A pécsi horvát és a budapesti horvát, illetve szerb gimnáziumba is érkezik szeptemberben bajaszen- tistváni diák. Kökény István igazgató elmondása szerint a bátmonostori iskola valamennyi végzős diákja továbbtanul. Gimnáziumba csak ketten jelentkeztek, az egyik Baján, a másik pedig a kecskeméti egyházi iskolában, a Piarista Gimnáziumban folytatja tanulmányait. Nyolcán a szakképesítést és érettségit adó szakközépiskolát, heten a szakmunkásképzőt választották. A pályaválasztói tanácsadásra meghívták a bajai középiskolák képviselőit, akik sokat segítettek a nyolcadikos diákoknak. A bajai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolától 80 tanuló búcsúzik. Döntő többségük a helyi oktatási intézményekbe jelentkezett, csak hárman ’’költöznek” vidékre. Ők Pécsett, Hódmezővásárhelyen, illetve Szekszárdon találtak maguknak megfelelő iskolát. A mérleg nyelve itt is a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők felé billen, a gimnáziumot mindösz- sze 17-en választották. Kubatovics-Lőrinczi
