Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995. február 16., csütörtök Jó Napot: 11. oldal Betegápolás - segítséggel Minden életkorban más-más kötelességek hálózzák át az em­ber életét. A gyermekkoré a tanulás, a fiatalkoré a családalapí­tás, a felnőtteké pedig az, hogy szüléikről, idős rokonaikról gondoskodjanak. A nagycsaládok szétbomlásával, a nők mun­kába állásával ez a kegyeletes kötelesség egyre nehezebben tel­jesíthető, hisz’ nemegyszer más településen él az „eltartásra kötelezett” és a gondozandó. Hosszan tartó otthoni betegápo­lásra előre felkészülni márcsak azért sem lehet teljes egészé­ben, mert a különböző társadalmi segítség igénybevételéhez a jogosultság tényét bizonyítani kell. De óriási előnyt jelenthet a családtagok számára, ha tudják előre, milyen ügyben hová kell fordulniuk, s egyáltalán, mire számíthatnak? Létezik ugyan a házi beteg­ápolás intézménye, de csak azok a kórházak, háziorvosok tudnak szakképzett nővért adni az otthonába szállított krónikus beteg mellé, amelyek, illetve akik ehhez állami támogatást kapnak. Ma még legfeljebb mu­tatóba akad ilyen. Feladni a munkahelyet? Marad tehát a családok gondja: ki legyen otthon a be­teggel? Kevesen tudják, hogy emiatt nem kell feladni a mun­kahelyet, s jövedelem nélkül sem marad a betegápolásra kényszerülő családtag. De ha ez a probléma meg is oldódott, még mindig ott a többi. A be­tegnek például járóka kell, ne­tán ágytál, pelenka, stb. Ho­gyan lehet hozzájutni az egész­ségügyi eszközökhöz? A beteg gyógyszerszükséglete is alapo­san megnőtt: ki jogosult ingye­nes gyógyszerellátásra? Igé- nyelhető-e a családsegítő köz­pontok szociális szolgáltatása - például ebédhordás, takarítás, bevásárlás, stb. - akkor is, ha a beteg mellett megoldott az ál­landó felügyelet? Ilyen és eh­hez hasonló kérdésekben sze­retnénk gyakorlati útmutatót adni hétről hétre a Betegápolás társadalmi segítséggel című ro­vatunkban. Ki maradjon otthon? Ötödik esztendje - 1990 óta - él az a jogszabály, ami lehe­tővé teszi ápolási díj folyósítá­sát a beteg családtag ápolását vállaló hozzátartozónak. Ha nem dolgozik, illetve semmi­féle jövedelme nincs. Nem jo­gosult tehát ápolási díjra az, aki munkanélküli-járadékot, szoci­ális járadékot, nyugdíjat, rok­kantsági nyugdíjat vagy gyer­mekgondozási díjat kap. A munkaviszonyban levőnek munkáltatója köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani a beteg családtag ápolása céljára. A szabadság időtartama a mun­kavállaló és a munkáltató meg­állapodásától függ. Ápolási díj csak a szabadság idejére adható. Mértéke egyrészt attól függ, az ápolt 18 év alatti tartósan be­teg, vagy felnőtt, időskorú, il­letve csak állandó felügyeletet, vagy gondozást is igényel. Ilyen szempontok alapján az ápolási díj alsó határa 7500, felső határa 15 ezer forint lehet, illetve öte­zertől 10 ezer forintig terjedhet. A beteg állapotáról a háziorvos ad igazolást, s a helyi önkor­mányzathoz benyújtandó kére­lemben le kell írni az ápolás tar­talmát: a beteget kell-e etetni, mosdatni, pelenkázni, stb. Mint azt Mészárosné Juhász Sarolta, a kecskeméti polgármesteri hi­vatal népjóléti irodájának szoci­álpolitikai csoportvezetője el­mondta, a hozzájuk beérkező kérelmek valódiságáról szemé­lyesen meggyőződnek.- almási ­Állásajánlatok Bács-Kiskunban A Bács-Kiskun Megyei Mun­kaügyi Központ munkaerő­közvetítő kirendeltségei 1995. február 13-án az alábbi beje­lentett betöltetlen álláshelye­ket regisztrálták: Kecskemét: cipőfelsőrész­készítő 35, varrónő 20, bolti pénztáros 10, szakács 4, ápoló 7, élel­miszerbolti eladó 7, vendég­látó-ipari eladó 5, takarítónő 10, óvónő 1, könyvelő 3, tit­kárnő 3, gyors- és gépíró 1, pénzügyi ügyintéző 1, karos­szérialakatos 7, géplakatos 17, szerszámkészítő 9, esztergályos 10, marós 4, gépjárműszerelő 13, bádogos 3, elektroműsze­rész 4, asztalos 25, kőműves 11, vasbetonszerelő 4, villany- szerelő 7, tetőfedő 4, hidegbur­koló 10, autóalkatrész-eladó 1, mentőápoló 3, építőmérnök 3, szerszámtervező 2, mérőtech­nikus 1, anyagdiszpécser 1, műszerész 20, élelmiszeripari szakmunkás 3, hentes-eladó 2, számítástechnikai termék eladó 1, cukrász 7, vegyésztechnikus 1, magyar-ének szakos tanár 1, elemző közgazdász 1, számító- gépes könyvelő 1 fő. Baja: ápo­lónő-segédá­poló 1, aszta­los 18, autó­szerelő 2, au­tóvillamossági szerelő 3, ba­romfifeldol­gozó 10, ba­romfikeltető 1, bútorasztalos 10, csomagoló 15, csőszerelő­lánghegesztő 1, cukrász 1, el­adó 1, élelmiszerbolti eladó 31, épületbádogos 2, felszolgáló 1, festő-mázoló 1, flakonfúvó- gép-kezelő 2, fonalgyártó gépi dolgozó 47, gázszerelő 1, gépi hímző 1, gépi elszedő 4, hajó- és vagonrakodó 5, hajóvezető 2, hajógépész 2, hidegburkoló 4, húsipari szakmunkás 19, kárpitos 5, konfekcióipari munkás 60, konyhai kisegítő 2, kőműves 7, köztisztasági se­gédmunkás 14, libagondozó 1, lakatos-hegesztő 2, mezőgaz­dasági gépszerelő 2, méhész 1, motring-visszacsévelő 11, mű- szakicikk-eladó 1, nyomdász 1, pék 5, portás és kisegítő 2, ru­hatisztító 2, ruhakészítő 3, ru­házati eladó 1, segédmunkás 4, sütő szakmunkás 3, szakács 1, szállodai éttermi kisegítő 8, szobafestő-mázoló 3, tehergép­kocsi-vezető (C, E vizsga, tűz­oltók) 10, traktoros 2, uszály- kormányos 3, üdülőgondok-őr 1, varrónő 166, varrónő-vasa- lónő 9, villanyszerelő 1, belső ellenőr 1, biztosítási üzletkötő 77, bróker-üzletkötő 23, épí­tésztechnikus 1, építészmérnök 1, faipari mérnök 1, pénz­ügyi-gazdasági osztályvezető 1, külkereskedelmi eladó-szer­vező 1, magyar-történelem szakos tanár 2, menedzser-hi­telügyintéző 10, menedzser-üz­letkötő 30, óvónő 2, számítás- technikus 1, testnevelés szakos tanár 1, területi képviselő 20, üzletkötő 3, üzemvezető 1, üz­letvezető 2, üzletvezető-helyet­tes 2 fő. Kalocsa: be­tanított, szak­képzett var­rónő 8, múze­umi teremőr 1, esztergályos 2, vas-műszaki bolti eladó 2 fő. Solt: felszolgáló 2, tehergép­kocsi-vezető (ADR-vizsgával) 1, szakács 1, asztalos 2 fő. Harta: cipőfelsőrész-tűző betanított munkás 19 fő. Kiskőrös: géplakatos 1, gépjrárműszerelő 1, autóvilla­mossági szerelő 1, szabó-var- rónő 12, járművezető 1, takarí­tónő 1, betanított cipőfelső­rész-készítő 29, betanított sütőipari mun­kás 8, számí­tástechnikai programozó 1, számítógépke­zelő és admi­nisztrátor 1 fő. Kiskunfélegyháza: betaní­tott varrónő 25, élelmiszeripari betanított munkás 10, géplaka­tos 3 fő. Kiskunhalas: gépjárműlaka­tos 1, gépjárműszerelő 1, he­gesztő-lángvágó 4, asztalos 4, varrónő 26, baromfifeldolgozó 3, élelmiszerbolti eladó 4, ve­gyesbolti eladó 2, szakács 1, vendéglátóipari eladó 9, takarí­tónő 6, faipari gépkezelő 1, mezőgazdasági munkás 5, se­gédmunkásnő 5, tűzmegelőzési főelőadó 1 fő. Bácsalmás: varró betanított munkás 10, varró szakmunkás 10, esztergályos 3, asztalos 3, baromfigondozó 2, vendéglátó­ipari eladó (német-, szerbhor- vátnyelv-ismerettel) 1, szakács 1 fő. Kiskun- majsa: szer­számkészítő 1, műanyag-fel­dolgozó 4, nyomdai gép­mester 4, cipő­felsőrész-ké­szítő 8, varrónő 7, baromfifel­dolgozó 4, virágbolti eladó 1, üzemi kinderjáték-csomagoló 28, állatgondozó 1 fő. Kunszentmiklós: cipőfelső­rész-készítő 20, rendőr-járőr 25, varrónő 4, anyaggazdál­kodási vezető 1, számviteli vezető 1, controller 1, szerve­zési és adatfeldolgozási ve­zető 1, lógondozó 3, sertés­gondozó 1, mezőgazdasági erőgépvezető 1, felszolgáló 2, gépszerelő 2, gyógyszerész 1, ernyőszerelő-pámaöltő 10, jegyvizsgáló 8, vegyesbolti eladó 4 fő. Szabadszállás: varrónő 35, ruházati gépkezelő 6, kézi kötő 10, textilipari művezető 1, ba­romfifeldolgozó 50, cső-, rúd­húzó 10, öntő-olvasztár 8, da­rus 3, présmunkás 10, huzal­húzó 5, betanított munkás 15, esztergályos 4 fő. Szalkszentmárton: varrónő 10, ruházati gépkezelő 5 fő. Dunavecse: varrónő 35 fő. Apostag: szerszámkészítő 4, fémipari munkás 3, CNC-prog- ramozó 1, varrónő 20, villany- szerelő 1, kertész 1, asztalos 1 fő. Kunpeszér: varrónő 20 fő. Solt: állattenyésztési mű­szakvezető 2, tehenész 3 fő. Tass: ve­gyesbolti eladó 1, asztalos 1, kertész 1, var­rónő 20 fő. Fülöpszál- lás: varrónő 15, vasalónő 2, préselő 1 fő. Tiszakécske: eladó 1, admi­nisztrátor 2, üzletkötő 4, mező- gazdasági vontatóvezető 1, be­tanított munkás 25 fő. Afogyasztási adó növelte az árakat Az év első hónapjában a fo­gyasztói árak - decemberhez képest - 4 százalékkal emel­kedtek. A 12 havi áremelkedés -januártól januárig terjedő idő­szakot számolva - elérte a 22,1 százalékot. Egy évvel korábban a havi áremelkedés 3,2 százalék volt, a 12 hónap alatt 17 száza­lékot tett ki. A viszonylag ma­gas, 4 százalékos áremelkedés még nem tartalmazza a háztar­tási energia drágulását. Ezek a költségek ugyanis a lakosság számára februárban, illetve márciusban jelentkeznek. Vár­hatóan az energiadrágulás szá­mottevően, mintegy 2 száza­lékkal emeli majd a fogyasztói árindexet. A januári áremelés részben az áfa növekedéséből származott. A kedvezményes 10 százalékos áfakulcs 12 szá­zalékra változott, és ez érintette a fogyasztási cikkeket, élelmi­szereket. Drágult az üzemanyag, emelkedtek a telefon- és posta­díjak, a közlekedési tarifák, egyes területeken a lakbérek. Az adatokat tegnap hozta nyil­vánosságra a KSH. Az alább közölt ábrán ol­vasóink figyelemmel kísérhe­tik néhány fogyasztási cikk árának alakulását. Láthatják, hány kiló, hány liter „árút” vásárolhattunk az adott év­ben egy átlagkeresetből. 1970 1980 1990 1993 1994 BURGONYA - KG 1970 1980 1990 1993 1994 BENZIN - L Tudnivalók a palántaneveléshez Az eredményes palántanevelést alapjaiban meghatározhatja a nevelő berendezések (fóliasátrak, üvegházak) helyének megfe­lelő kiválasztása. Törekedni kell arra, hogy lehetőleg széltől védett, a legtöbb napfényhez jutó kertrészen kapjon helyet. Amennyiben mód van rá, 3-4 évenként váltsuk a berendezé­sek helyét. Ha ez nem lehetsé­ges, akkor végezzünk talajcse­rét, illetve fertőtlenítsük tala­junkat, mert a palántanevelés­hez feltétlenül fontos a károsí- tóktól (pajorok, drótférgek, fo­nálférgek, gyommagvak, palán­tadőlést okozó gombák) mentes talaj. Az összes károsító elpusztít­ható a következő védekező módszerekkel: A talaj fertőtle­nítése történhet forró gőzzel, il­letve vegyszerekkel. A talajgő­zölés a leghatékonyabb és egy­ben a legdrágább eljárás, me­lyet speciális gőzfejlesztő be­rendezéssel lehet végrehajtani. Hatékony sterilizálást 105 Cel- sius-fokos hőmérsékleten 20- 30 perces gőzöléssel lehet el­érni. Ezután a talajt 10-14 napig pihentetni kell. A vegyszerek közül a forma­lin 2%-os oldata, a Basamid G és az Ipám 40 hasonló ered­ményt ad a talajlakó károsító el­len. A formalin 2%-os oldatá­ból 5-10 litert kell kijuttatni - négyzetméterenként - a talaj felszínére. A Basamid G-ből 50-60 grammot kell kiszórni négyzetméterenként, majd ásó­nyom mélységbe bedolgozni és fóliával letakarani. Az Ipám 40-nél - mely Il-es kategóriájú készítmény - 80-200 köbcen- timéter/négyzetméter dózist kell alkalmazni. Különös figyelmet kell fordí­tani a fenti készítmények kul­túrnövényekre való káros hatá­sára, a várakozási idők betartá­sára. Vetés előtt - minden eset­ben - zsázsamag vagy saláta­mag elvetésével lehet meggyő­ződni a szerek lebomlásáról. Vetni vagy palántázni csak olyan talajba szabad, amely már nem tartalmazza a talajfer­tőtlenítő szer hatóanyagát. Abban az esetben, ha csupán a kártevők ellen akarunk véde­kezni, nagyon jó készítmény a Basudin 5 G, a Diazonin 5 G és a Il-es kategóriájú Wydate 10 G granulátumok. A palántadőlést okozó gom­babetegségek ellen jó ered­ményt ad az alábbi készítmé­nyekkel végzett beöntözés: a Cineb 80 (0,5%), a Dithane M 45 (0,3%), a Previcur 607 SL (0,15-0,25%), illetve a Cineb 80+Chinoin, Fundazol 50 WP (0,5%+0,05%) kombinációja. A munkavégzés során 2,5 liter oldatot kell kijuttatni négyzet- méterenként. A vetéshez csak egységes, jól csávázott magokat használ­junk. A kereskedelemben a magvak általában csávázottan kerülnek forgalomba. Saját megfogás esetén legalább a gombabetegségek ellen szüksé­ges csávázni. Csávázásra fel­használható a Cineb 80 (3 g/ve­tőmag kg), a TMTD (3 g/vető- mag kg), az Orthocid 50 WP (3-5 g/vetőmag kg), kombiná­ciók körül a Royal+Chinoin Fundazol 50 WP (2+1 g/vető­mag kg), a Dithane M 45+Chi- noin Fundazol 50 WP (1+1 g/vetőmag kg). A kezelés alap- feltétele, hogy a csávázószer egyenletesen tapadjon a mag felületére. Érdes felületű mag esetén (paradicsom, sárgarépa) elegendő néhány ml vizet hoz­zákeverni vetőmag-kilogram­monként, míg a sima felületű- eknél (tök, uborka, dinnye, pap­rika) célszerű néhány ml tejet, illetve cukros vizet hozzáada­golni. Ezután a csávázott magot vékony rétegbe, szellős helyen ki kell teríteni és megszárítani. Amennyiben a kikelt állomány­ban a palántadőlés miatt foltos kipusztulást észlelünk, a beteg és a folttal határos egészséges növényeket el kell távolítani. A fertőzött területeket és azoknak a környékét - a fentiekben fel­sorolt készítmények valamelyi­kével - ismételten szükséges a beöntözés. Felhívjuk a figyel­met az előírt óvó rendszabályok betartására, különös tekintettel az üvegházban, fóliaházban vegyszerrel végzett munka fo­kozott veszélyére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom