Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-16 / 40. szám
I Tavaszra várva Tévhit, hogy a közérzet romlásáért, a rossz hangulatért vagy a fizikai állapot gyöngüléséért, betegségi tünetekért a klíma módosulásai felelősek. Pedig nem arról van szó; az időjárás, vagy az időváltozás a természet által adott körülmény, amely senkit nem betegít meg. Viszont a lappangó, meglevő betegségek, a szervezet gyön- geségei mintegy támadási felületet kínálnak az időjárás kellemetlen mellékhatásainak. Következésképp, ha egészségünk sebezhető pontjait sikerül megszüntetni,csökkenthetjük, sőt ki is küszöbölhetjük az időváltozás negatív, leverő hatásait. Az egészséges, fiatal szervezet ugyanis képes minden klímaingadozást megfelelően ellensúlyozni - a panaszok oka tehát nem a frontokban, hanem a szervezet természetes kopásában, elöregedésében vagy az ellenálló képességet gyöngítő káros környezeti hatásokban keresendő. Mindezen túl való igaz, hogy sokan az átlagosnál idő- érzékenyebbek. Esetükben - az ingerek intenzitásától, ideg- rendszerük állapotától függően - a gyorsabb és drasztikusabb hőmérsékleti ingadozások fokozott tompultságot, ingerült vagy depresszív kedélyállapotot, fejfájást, feledé- kenységet, álmatlanságot, szorongást okoznak. További gyakori „fronttünet” a szemek vibrálása, a szédülés, sőt súlyosabb esetekben az erős verejtékezés, a hidegrázás is. A tavasz szeszélyes évszak, számolhatunk azzal, hogy megsokasodnak az időjárást miatti panaszok. Ne feledjük tehát, hogy a „természetfelelős” csak azért kellemetlenkedhet, mert egészségünk vér- tezete itt-ott hiányos. Fölösleges az időjárást szidni - frontok mindig voltak és lesznek—, helyesebb inkább az időérzékenység bennünk rejlő okait, a kezdődő vagy lappangó betegséget fölkutatni és még kezdeti stádiumban gyógyíttatni. Ha az orvosi vizsgálatok ilyen okot nem derítenek föl, akkordé csak akkor - ajánlhatók az időjárással kapcsolatos panaszok enyhítésére enyhe fájdalomcsillapítók, keringésjavító és nyugtató medicinák. Adjunk-e a kicsire? Meglepődnek azok a mezőgazdasági termelők, akik az adóhivatalban visszaigényelni kívánják az elhasznált gázolaj után a fogyasztási adót. A keltezett kormányrendelet ugyanis egy szót sem ejt arról, hogy a táblázatba foglalt gázolajmennyiség árába foglalt fogyasztási adónak csak a fele jár vissza. Erről ugyanis a fogyasztási adótörvényt módosító, múlt év decemberében hozott törvény utolsó paragrafusa rendelkezik. Az állam úgy is támogatni akarja a mezőgazdasági termelőket, hogy azok visszaigényelhetik a külterületi szántó, kert-szőlő-gyümölcsös, valamint a gyep művelési ágba tartozó földterületek művelése után a felhasznált gázolaj árába foglalt fogyasztási adó felét. A visszaigénylési jog meilleti az erdőfelújítókat is. Mindezt a fogyasztásiadó-törvényt módosító jogszabály mondta ki, meghatározva egyúttal azt is, hogy - évenként és hektáronként - a szántóknál, valamint az erdőfelújításnál 90-90 liter, a kert-szőlő-gyümölcsös művelési ágnál 200 liter, a gyepnél 12 liter gázolaj után igényelhető vissza az adó fele. A részleteket a kormányra bízta a törvény. A kormány pedig úgy döntött, hogy mezőgazdasági termelőnek minősít minden gazdasági társaságot, továbbá minden olyan személyt, akinek a tulajdonában vagy használatában a felsorolt művelésű földterület van. Hogy ne kelljen megvárni a termelési ciklus végét, a kormányrendelet meghatározza azokat a termelési fázisokat - és az ezekhez tartozó üzemanyag-felhasználást -, amelyek elvégzése után részleteiben is visszaigényelhető a fogyasztási adó. így például a talaj-előkészítés, a vetés, a növényápolás - de a betakarítás és az ahhoz kapcsolódó szállítás is- olyan szakasz, amely után benyújtható az adóhivatalhoz a számla. Jelenleg a gázolaj fogyasztási adója literenként 30 forint 20 fillér. így a szántónál évenként és hektáronként 1359 forint, a kert-szőlő-gyümölcsös- nél 3020 forint, a gyepnél viszont 181 forint és 10 fillér jár vissza. Az erdőfelújítók 604 forintra tarthatnak igényt. Ezeket a „hatalmas” összegeket látva nem nehéz megjósolni: a kis területen gazdálkodók - főleg, ha rétjük van - kétszer is meggondolják, érdemes-e elutazniuk az igazolásért, majd elintézni a visszaigénylést- írja a Figyelő című újság. Mindehhez annyit azonban tegyünk hozzá, hogy ahol megbecsülik a filléreket, ott hamarabb gyűlnek a forintok is. Érdemes tehát megfontolni a döntést, mielőtt lemondanának az áfa-visszaigénylésről. Igazi katonadolgok A bevonuló és tényleges sorkatonák járandóságait az 1994. január 1-jén életbe lépett honvédelmi törvény és különböző miniszteri parancsok, utasítások határozzák meg. A bevonuló újoncok, s a sorkatonai szolgálatot teljesítők különféle anyagi, pénzügyi, természetbeni ellátást kapnak rendszeresen. Az újoncok az őket megilletőjuttatásokról időben megfelelő információkat kapnak, de úgy gondoljuk, nem árt, ha a szülők, hozzátartozók is nyomon követhetik ezeket. Ruházati ellátás: A sorkatonát az évszaknak megfelelő kimenő- és gyakorlóöltözet, valamint sportfelszerelés illeti meg. Hetente két-három alkalommal van tisztacsere, s kéthetente lehet az ágyneműt és a felsőruhát váltani. Az apróbb személyes holmik kimosására kéthavonta kap mosószert. Étkezés: Minden katonát megilleti a napi háromszori étkezés. Éjszakai tevékenység vagy hidegben végzett munka során külön pótlékot kell kiadni. A sorállomány étkezésre fordítható normaértéke évente több alkalommal is változott, emelkedett. Követelmény az, hogy az egységek élelmezési szolgálatainak legkevesebb 4100 kalóriát kell biztosítani egy fő részére, naponta. (Csütörtökön folytatjuk) § Élettan«: AL Jogainkkal! § Amit a szabadságolásról tudni kell Idős olvasónk panaszolja: két éve, öregségi nyugdíjasként napi 4 órás elfoglaltságot vállalt. Hogy unokáival tölthesse a téli szünetet, munkaadójától évi rendes szabadságának kiadását kérte. A munkáltató azonban ezt megtagadta, mondván, hogy szabadság csak a napi 8 órában, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak jár. Valóban így van? A Munka törvénykönyvéből kell kiindulni, amely a szabadságok két fajtáját ismeri. Mindenekelőtt a rendes szabadságot, amely alapszabadságból és különféle címen járó pótszabadságokból áll, illetve a rendkívüli szabadságot, amely lehet fizetett (pl.: betegszabadság), vagy fizetés nélküli (amely gyermekgondozás, ápolás, lakásépítés, stb. céljából vehető igénybe.) A szabadság időtartama az életkorhoz igazodik. Az alap- szabadság legalacsonyabb mértéke 20 munkanap, amely az életkor előrehaladtával emelkedik s a 45. életév betöltésével elérheti a maximális 30 munkanapot. A törvény nem tesz különbséget a munkavégzők között, ezért a munkaszerződéssel akár részmunkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok is jogosultak az évi rendes 30 napos alapszabadságra, mivel az nem a munkaidőhöz, hanem az életkorhoz igazodik. (A munkaidő mértéke a munkabér nagyságát határozza meg, így a szabadság idejére járó átlagkereset csak a munkaidővel arányos időre jár.) Tudni kell, hogy a rendes szabadságot az esedékességének évében kell kiadni, azt megegyezéssel sem lehet a következő évre átvinni. Ameny- nyiben a szabadságot közbejött akadály (pl. hosszú betegség) miatt nem lehet igénybe venni az adott évben, akkor utólag, de a 3 éves elévülési időn belül kell a munkáltatónak biztosítania. Ki határozhatja meg a szabadság kivételének időpontját? Az Mt. szerint a szabadságot a munkáltató engedélyezi, a folyamatos működés érdekében ő dönthet ennek időpontjáról. Nagyobb létszámú cégeknél ezért készítenek szabadságolási ütemtervet. Az alapszabadság egynegyedével azonban a munkavállaló saját belátása szerint rendelkezhet. A szabadságunkkal milyen módon élhetünk? Az Mt. azt az elvet tartja szem előtt, hogy a szabadság célja a pihenés, éppen ezért több mint két részletre osztani csak a munkavállaló kérésére lehet. A szabadságot a munkáltatónak elsősorban természetben kell biztosítania, pénzbeni megváltására csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor: ha valakit sorkatonai szolgálatra hívnak be, vagy akkor, ha a munkaviszony év közben szűnik meg. Energiatakarékossági fortélyok Az otthoni takarékoskodást mindennapi szokásaink átgondolásával, és ha kell, változtatásával kell kezdenünk. Rovatunkban már szóltunk a mosógépek használatáról. Most a másik legfontosabb családtag, a hűtőszekrény kerül sorra. Mindennél természetesebb módon épült be életünkbe a hűtőgép. Legtöbbször nem is gondolunk rá, hogy az egyik legnagyobb áramfogyasztó a háztartásunkban. Különösen akkor, ha a gyakori nyitogatás- tól bejegesedik és azt ritkán olvasztjuk le. A lerakodott jég jó szigetelőanyagként működik, és egyre több energia felhasználásával, egyre nagyobb teljesítménnyel üzemel. A hűtő- szekrények kiválasztásánál és kihasználásánál vegyük figyelembe a méreteket. Egy 80 literes abszorpciós hűtő napi átlag- fogyasztása 1,9 kWh, ami havonta 57, évente 694 kWh. Míg az előző gép üzemeltetése évente 3 ezer 678 forint, a kompresszorosé 1840 forintba kerül. Vásárláskor, de már üzem közben is mindig ellenőrizzük az ajtó tömítését, hiszen egy rosszul záródó ajtó többlet- fogyasztást és a mélyhűtő túlzott jegesedését okozza. Fontos, hogy a hűtőt ne állítsuk radiátor vagy tűzhely mellé, mert ezzel energiafogyasztásunk nagymértékben megnő. Legalább ennyire káros, ha gyakori napsugárzás éri. Kevesen tudják, hogy a szellőzőrács terítővei vagy más tárggyal történő letakarása ugyancsak a hűtési folyamatokat rontja és ez túlfogyasztáshoz vezet. A hűtőgép annál gazdaságosabb, minél jobban szellőzik a hátoldala. A legtöbbször hátul található kondenzátorrácsot azonban nem árt legalább félévente portalanítani. Az sem véletlen, hogy a hűtőszekrényben huzalpolcot alkalmaznak, hiszen ezzel biztosítják az akadálytalan belső légáramlást. Amennyiben a polcokat teljes felületükön letakarjuk, csökken az alsó részek hűtése. Régi aranyszabály: meleg ételt ne tegyünk a jégszekrénybe! Tizenöt százalékos megtakarítást is elérhetünk, ha 0 és plusz 5 fok közötti belső hőmérsékleten működtetjük. Az ételek hosszú időre történő biztonságos tárolásának elengedhetetlen eszköze az egyre több háztartásban fellelhető fagyasztó. Ennek működtetése akkor a legeredményesebb és legtakarékosabb, ha mínusz 18 fokon tartjuk. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten semmivel sem hosszabb az élelmiszerek eltarthatósága, lényegesen nagyobb viszont a fagyasztó energia-felhasználása. fűtés r EGY CSALÁD 1 ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK L MEGOSZLÁSA A Az ábrához számos megjegyzés kívánkozik. Természetesen e- gészen más az energia-felhasználása annak, aki nem gázzal fűt, hanem például kukorica- csutkát, gallyat is hasznosít. Ahány ház, annyi szokás. Egy bizonyos, ezután jobban meg kell fontolni, hogy mi éri meg: energiazabáló olcsóbb berendezést vásárolni, vagy energia- takarékos drágábbat. Át kell gondolni azt is, hogy az energia-felhasználásban éppen azért, mert előbb fogyasztunk és utána fizetünk, eddig jóval gondtalanabbak voltunk. Angliában egyébként a gázóra pénzbedobással működik. Hasonló megoldásokat hazánkban is fontolgatnak a szolgáltatók... Az emelt nyugdíj talán áprilisban jön Az idei nyugdíjak „karbantartásának” módjáról és mértékéről szóló jogszabályra még nem került rá az országgyűlési jóváhagyás pecsétje, de a parlamenti pártok és képviselői testületek előzetes megnyilatkozásai arra utalnak: abban egyetértés van, hogy márciusban 10 százalékkal kapnak többet a múlt év december 31-éig nyugdíjba vonultak. Egybevágnak a vélemények abban is, hogy az emelés visszamenőleg, január 1-jétől legyen érvényes. Szerémi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alelnöke elmondta, hogy az új összegek kiszámításának, átvezetésének olyan az időigénye, hogy a jelek szerint csak áprilisban lehet számolni a többlettel. Mert bár a fő kérdésekben közösek az álláspontok, a végrehajtás részleteit illetően rengeteg módosító javaslat került a Ház asztalára, s az általános vita a jövő héten is folytatódik. Belesegíthet-e a munkahely a lakásvásárlásba? Sokan szeretnének saját tulajdonú lakást vagy házat. A mai világban sajnos kevés ember van olyan anyagi helyzetben, hogy kölcsönök, kedvezmények és támogatások nélkül képes a saját otthon megteremtésére. Fontos tehát tudni a lehetőségekről. Egyik olvasónk, Kozma Lászlóné kérdezi: az állami vállalatok dolgozói kérhetnek-e ma munkáltatójuktól kölcsönt lakásvásárláshoz? Négy kiskorú gyermekük van, s csak így tudnának megvásárolni egy ön- kormányzati bérlakást. A hatályos rendeletek szerint a munkáltató továbbra is kétféleképpen segítheti (ha módjában áll) alkalmazottjának lakásvásárlását, -építését, -bővítését és -korszerűsítését. Adhat vissza nem térítendő munkáltatói támogatást vagy kölcsönt. A vissza nem térítendő támogatás azonban adózik. Csak akkor mentes a jövedelemadó alól, ha azt pénzintézet útján nyújtja a munkáltató, és a támogatás ösz- szege nem több, mint a vételár igazolt összegének 30 százaléka. Az adómentesség feltétele az is, hogy a lakás ne haladja meg a méltányolható igényt. Kölcsön esetében ugyancsak feltétel a méltányolható lakásigény (olvasónk esetében ez mellőzendő szempont, hiszen hattagú családról van szó). Munkáltatói kölcsön tehát adható, de a munkáltató erre természetesen nem kötelezhető. Mindenesetre meg kell próbálni, hátha sikerül. A teljesség kedvéért közöljük, kiegészítésként, hogy a helyi önkormányzatok is változatlanul nyújthatnak akár kamatmentes kölcsönt, akár részben vagy egészben vissza nem térítendő anyagi támogatást bármilyen lakáscélra. Arról azonban, hogy a területükön élő polgárokat milyen formában és milyen feltételekkel tudják és kívánják támogatni, az önkormányzatok helyi rendeletéi szólnak. sjXt, _ / 4 AJlásajánla napot! 11. oldal
