Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-16 / 40. szám
6. oldal Vall A Múlt 1995. február 16., csütörtök Múmiákat találtak Vácott Európai viszonylatban is számottevő kultúrtörténeti érték feltárásán dolgoznak Vácott: a felsővárosi plébániatemplom alatt nemrég felfedezett kriptából 152, a XVIII. századból épségben megmaradt koporsó került elő. A feltáráson munkálkodó csoport néprajzkutatója - Zomborka Márta - elmondta, hogy a koporsókban természetes módon mumifikálódtak a halottak. Ruháikkal, dísztárgyaikkal együtt a szerencsésen alakult mikroklímának köszönhetően maradhattak meg. A püspöki levéltárban a halotti anyakönyvi kivonatok alapján pontos dokumentáció készíthető az elhunytakról, ezáltal több szakma tudományos kutatói juthatnak értékes adatokhoz. A laboratóriumi elemzésekben külföldi műhelyek is részt vesznek. A XVIII. századi leletekből máris következtetni lehet például arra, hogy a törökvész után más országokból idetelepített elődök nagyon hamar asszimilálódtak. Volt olyan német nevű asszony, akit magyaros ruhában temettek el. A polgárság jólétére utal, hogy az elődök messze földről hozathattak maguknak divatos ruhákat, drága selymeket. Az első halottat 1730-ban temették a kriptába, az utolsót pedig 1808-ban. A kutatás költségét a művelődési tárca, a helyi és a Pest Megyei Önkormányzat fedezi. Az értékes leletek egy részének kiállításához helyet keresnek a városban. A kamasz és a dinoszaurusz A BALATON-HEGY REJTELYE IZRAELBEN 800 éves eszkimó múmia Mintegy 800 éves az az eszkimó kislánymúmia, amelyet tavaly találtak Alaszkában - közölték néhány napja tudósok. A radioaktív szénizotópos vizsgálatok kimutatták, hogy a 4-8 év körüli kislány körülbelül 1200-ban halhatott éhen. Egyébként egy ritka veleszületett betegségben szenvedett, amely tüdőtágulást és májkárosodást okozott. Ezt egyébként a boncolást végző szakértő állapította meg. A leletet felfedező archeológusok beszámolója szerint a helyi inuit eszkimók ősének számító kislány egy bálnavadász csoporttal együtt vándorolt Alaszka sarkköri partjai mentén. A testet egy, a térség első sikeres bálnavadászaiként számon tartott bimirk kultúra idejében épült, félig föld alatti ház hústárolójában találták meg madárbőrbe és tolikabátba öltöztetve, egy szánkó és egy varrott bőrdarab alatt, amely egy kajak takarójának része lehetett. Megtalálták Jamasita kincsét Jamasita tábornok Legendás kincsnek, pontosabban egy részének a nyomára bukkantak a Fülöp-szigeteki hatóságok. Mint illetékesek elmondták, a nyomra vezető bejelentést az a japán férfi tette, aki 1993-ban Cagayan tartomány partjainál - a tengerfenéken, 21 méteres mélységben - megtalálta egy harang formájú fémtömböt. A második világháború után rendszeres időközönként kaptak lábra a Fülöp-szigeteken a japán megszállók által elrejtett kincsekről szóló híresztelések. Jamasita Tomojuki tábornok a Fülöp-szigeteken harcoló japán erők főparancsnoka volt a második világháború alatt, s „Malájföld Tigriseként” ismerték. 1946-ban háborús bűnösként felakasztották. A kincset emberei állítólag a Fülöp-szigetek elleni inváziót követően, délkelet-ázsiai országokból hordták össze, majd a háború vége felé 170 különböző helyen rejtették el. Azóta sokan próbáltak a nyomukra bukkanni, még Manilában is kutattak utána a föld alatt. Erdész Jenő Megdöbbentő felfedezést tett nemrégiben a Naharyában, Kecskemét izraeli testvérvárosában élő Péter Ferenc. Egy századfordulóról származó Palesz- tína-térképen észrevette, hogy a város közelében Balaton néven szerepel egy hegy. A szépséges környezetben található vidéken ma már hivatalosan nem így nevezik e magaslatot, de a környéken élő arabok között még mindig ez az elnevezés él. A vidék lakói - bármilyen meglepő - keresztény vallású arabok. Néhány kilométerre élnek a néhai Balaton-hegytől, s közülük feltűnően sokat hívnak Lajosznak, de gyakori az István, vagy a Mátyás név is. Mintegy 300 ember visel magyar, vagy magyarhoz hasonló nevet, s egyes adatok szerint falujukat Sztergomnak hívták. Magyarázat a magyar emlékekre mindenesetre létezik. Az egyik teória szerint az itt élők közül sokan az 1210-es években ide érkező magyar keresztes lovagok leszármazottai, akik el- arabosodtak ugyan, de vallásukat, illetve különös, távoli hazájukra emlékeztető neveiket megőrizték évszázadokon át. II. Endre királyunk vitézei 1217- ben érkezett a Szentföldre. Elképzelhető, hogy a következő év januárjában hazatérő király lovagjai közül jó néhányan a Szentföldön maradtak. A külöMagyar keresztesek leszármazottai? Rohamra induló keresztes lovagok a Szentföldön. nős felfedezés ügyében a naha- ryai Péter Ferenc már felvette a kapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémiával. A keresztesek által épített Monfiore várától nem messze magasodó Balaton-hegy rejtélye talán már a közeljövőben megoldódik. Bán János A viking és a szifilisz A szifilisz már 400-500 évvel azelőtt létezhetett Európában, mint azt a történészek korábban gondolták. Erre következtettek svéd tudósok egy ősi viking koponya tanulmányozása alapján. A szakértők szerint a kopomu szeres vizsgálatok is igazolnák a svéd szakértők feltételezését, miszerint a vérbaj már a viking hajósokkal partra szállt Európában. A történet- tudomány eddig úgy tudta, hogy a szifiliszt spanyol és portugál hajósok hurcolták be Amerikából a 15. század végén. A- mennyiben bebizonyosodik, hogy a harcias északiak ebben is megelőzték a későbbi korok hajósait, szinte bizonyossá válik, hogy jóval több helyre eljutottak hajóikon, mint korábban sejtettük. Egy ilyen útjukról cipelhették haza - talán éppen Amerikából. nyacsonton levő elváltozások a vérbaj pusztításának következményei. A leletet Stockholmtól 200 kilométerre északra találták, és valószínűleg az időszámításunk szerinti 900-1000-ből származik. Szenzáció lenne, ha a finomabb Makaói lelet Makaói régészek 4000 éves - a neolit korból származó - kézművesműhely maradványaira bukkantak. Egyebek között találtak egy tűzhelyet, egy összetört agyagedény darabjait, kvarckőből készült dísztárgyakat és égetett agyagdarabokat. A leletet felfedező, hongkongi és makaói régészekből álló csoport elmondta, hogy hasonló kézműves maradványokat találtak Vietnamban, Thai- földön és Kínában is. Az újabb leletek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fény derüljön a Kína és Délkelet-Ázsia közötti kulturális kapcsolatra. Nacho az élmény hatására régész szeretne lenni. 91 millió évesre becsült dinoszaurusz-maradványokra bukkant egy kamaszfiú Argentínában. A 13 éves Ignacio Cerda figyelmét kedvenc filmje, a Jurassic Park keltette fel és elhatározta, hogy műkedvelő paleontológiái kutatásokba kezd. Nem sokkal később óriási, megkövesedett csontmaradványokat talált. Az őslény mintegy 91 millió évvel ezelőtt, a felső krétakorban élt. A Nacho becenevű fiút, aki eldöntötte, hogy paleontológus lesz, a tudósok meghívták egy „igazi” expedícióra. Tengerjáró az óceán mélyén Az oldalt szerkesztette Bán János A német hajót orosz tengeralattjáró torpedózta meg 1945-ben. Január 30-án, este 21.07 perckor háromszor megkondították a pontosan fél évszázaddal ezelőtt elsüllyedt Wilhelm Gust- loff nevű hajó harangját, emlékezve a történelem eddigi egyik legtöbb áldozatot követelő hajókatasztrófájára. Az 1945. január 30. éjszakáján három torpedótalálatot kapott német hajón mintegy hétezren tartózkodtak és közülük több mint ötezren a Balti-tenger hullámai között lelték halálukat. 1945 januárjában a Wilhelm Gustloff fedélzetén a becslések szerint legkevesebb hétezer ember - főleg anyák, gyermekek, és sebesült katonák - foglalt helyet, amikor kifutott a Balti-tengerre. Nem sokkal később az S—13 jelzésű szovjet tengeralattjáró észlelte az óceánjárót és a kapitány tűzparancsot adott. Három torpedótalálat érte a hajót, s mindegyik hatalmas nyílást vágott a testén; a roncsok ma negyven méter mélyen a tenger fenekén fekszenek. A Wilhelm Gustloff harangját 1979. augusztus elsején lengyel búvárok megtalálták és a felszínre hozták.
