Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-14 / 38. szám
12. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. február 14., kedd SOKAN GAZDÁLKODNAK, CSÖKKENT AZ ÁLLATÁLLOMÁNY Mezőgazdasági összeírás a megyében Növekedett a lovak száma, noha az állatoké általában csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal 1994. szeptember 30-ai eszmei időpontnak megfelelően mező- gazdasági gazdaságszerkezetösszeírást hajtott végre. Főfoglalkozásban csak a kisebbség Bács-Kiskun megye 136 ezer kistermelő gazdaságában valamivel több mint 356 ezren éltek, vagyis minden 100 gazdasághoz 262 személy tartozott. Az ezekhez a háztartásokhoz tartozók közül csupán kétharmaduk végez rendszeresen munkát a gazdaságban, s mindössze 11 ezren nyilatkozták, hogy a gazdaság irányítását fő- foglalkozásban végzik. 1994. szeptember végén Bács-Kiskun megye összeírt kistermelő gazdaságai 22,3 ezer szarvasmarhával rendelkeztek, ami 4,3 ezerrel (16 százalékkal) kevesebb az 1991. március véginél. Az állomány 54 százaléka tehén, további 4 százaléka előhasi üsző. Az anyaállatok száma az 1991. évihez képest több mint 2300-zal csökkent, részaránya azonban alig változott. Sokkal kevesebb a sertés 19994-ben 293 ezer sertést tartottak a megye kistermelő gazdaságai. 1991 tavaszán 193 ezerrel, 66 százalékkal több sertése volt a kistermelőknek. A jelenlegi állomány döntő többségét (43 százalékát) a hízók, további egynegyedét az árusüldők képviselték. A 22 ezret alig meghaladó anyakoca-állomány éppen fele az 1991. március véginek. Az árusüldők száma azonban a felét sem éri el az 1991. márciusinak. A kistermelő gazdaságok juhállománya a 3,5 évvel korábbi 156 ezer darabról 124 ezerre, vagyis egyötödével csökkent. Az állomány több mint háromegyedét az anyaállatok adják (1991-ben ez az arány csak 67 százalék volt). A kiemelt fő állatfajok közül a ló az egyetlen állat, amelyből többet tartottak a kistermelők 1994-ben, mint a megelőző mezőgazdasági összeíráskor. A jelenlegi, valamivel több mint 9 ezer darabos állomány 18 százalékkal haladja meg az 1991. március végit. A növekedésben minden bizonnyal része van az utóbbi években népszerűsödő falusi turizmus (lovaspanziók, lovasiskolák) bővülésének. Nem kizárt azonban az újonnan létrejött kistermelő gazdaságokban - gépi felszerelés hiányában - a ló mint igavonó állat iránti szükséglet gyarapodása sem. Az 1994. évi összeírás során megközelítően 136 ezer háztartás minősült kistermelő gazdaságnak. Ezekből 106 ezer a földterülete és állatállománya, nem egészen 20 ezer pedig a földterület nagysága alapján tekinthető gazdaságnak. Jellemző a saját túlidon Bács-Kiskun megyében 1994. őszén az összeírt kistermelő gazdaságok ténylegesen használt földterülete 173,8 ezer hektár volt. Ennek legnagyobb hányada (86 százaléka) saját tulajdonban lévő terület. A megkérdezettek saját tulajdonú földje jóval nagyobb ennél az általuk ténylegesen használt területnél, ugyanis ebből számottevő, közel 48 ezer hektárt bérbe adtak. A bérbeadás történhetett jogi, valamint természetes személynek, de jelenleg még az is gyakori, hogy a tag vagy örököse tulajdonát képező „tagi részarány” területét a szövetkezet használja, műveli. Bérbe főleg szántót adnak Egytizedes részarányt képviselt az a megközelítően 18 ezer hektár földterület, amelyet a megkérdezett kistermelők mástól, jogi személytől vagy egyéni tulajdonosoktól béreltek. Egyéb jogcímen 6,2 ezer hektár területet használtak, ami származhat pl. ellenszolgáltatás nélküli, ingyenes földhasználatból a még át nem alakult szövetkezeteknél, vagy befejezetlen gazdasági privatizáció esetén háztáji és illetményföldként kapott területekből. A kistermelő gazdaságok használatában lévő földterület művelési ágak szerinti összetétele használati jogcímenként mutat némi eltérést. Összességében a 174 ezer hektárnyi föld 64 százalékát szántóként hasznosították. Megközelítően 13 százalékot tett ki a gyepgazdálkodás és a kert-szőlő-gyümöl- csös együttvéve is csak 15 százalékot ért el. Ez utóbbi művelési ágak a saját tulajdonként használt területeken képviseltek az átlagosnál nagyobb hányadot. Ezzel szemben pl. a bérbe adott földeken szinte elhanyagolható nagyságrendű volt a kert, szőlő, gyümölcsös részaránya. Ezeket a földeket ugyanis csaknem teljes egészében szántóként adták bérbe. A megkérdezett gazdálkodók által bérelt területeken az átlagosnál jóval nagyobb arányban (21 százalék) fordult elő a gyephasznosítás, amelyet ebben a használati jogcím kategóriában is megelőz a szántóterület nagysága és részaránya. Kevés a traktor és a teherautó Az 1994. évi mezőgazdasági összeírás nem terjedt ki a teljes gépellátottságra, csupán a kéttengelyes traktorok és a tehergépkocsik létére vagy nem létére kérdeztek rá. Nem túl kedvező képet tükröz, hogy a közel 136 ezer kistermelő gazdaság közül - bevallásuk szerint - mindössze 7487 rendelkezik traktorral, és 3211 gazdálkodónak van tehergépkocsija. Az előbbi csupán 5,5 százalékos, az utóbbi pedig 2,4 százalékos részarányt jelent. Kaszóné dr. Agó Erzsébet statisztikai főtanácsos Támogatást kér a húsfeldolgozó A kaposvári húskombinát új tulajdonosa, az olasz Pini Hungary 129 millió forint támogatásért nyújtott be pályázatot a Munkaügyi Minisztériumhoz. Ha ezt nem kapják meg, akkor márciusban több mint 300 dolgozójuktól meg kell válniuk - mondta Böröcz Lajos igazgató. A tulajdonosok nem találták meg számításaikat, felvásárlási és értékesítési gondok jelentA foglalkoztatási alapból a munkanélküliség enyhítéséhez igényelhető támogatás, amely jelentősen hozzájárulhat a vidéki emberek megélhetési gondjainak csökkentéséhez. Az anyagi segítség konkrét formáiról kérdeztük Keller Andrást, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetőjét.- A foglalkoztatási alapból átképzési támogatást kérhetnek azok a mezőgazdasági munka- vállalók, akik elvesztették állásukat, vagy akiknek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkáltató a megyei munkaügyi központnál előzetesen írásban bejelenti. Igényt tarthatnak e kedkeznek. Két lehetőség közül választhatnak: az egyik a drasztikus költségcsökkentés, azaz a létszámleépítés, a másik a már említett támogatás, amely átlendítheti a céget a kezdeti nehéz időszakon. Az állami támogatásról egyébként már tárgyalnak a minisztériumban, s várhatóan még februárban döntenek arról, hogy a foglalkoztatási alap intervenciós keretének vezményre a közhasznú munkában részt vevők, valamint a 18. életévüket be nem töltött munkanélküli fiatalok is. Az alapból azoknak a munkavállalóknak a képzését is támogathatják, akiknek rendszeres foglalkoztatásához másfajta képesítésre van szükség.- Kik és hogyan kérhetik a támogatást?- A képzés anyagi támogatása kétféleképpen történhet: elképzelhető keresetkiegészítés, illetve keresetpótló juttatás formájában, vagy költségtérítésként, mondjuk a tanfolyam díjának részbeni átvállalásaként. A keresetpótló juttatás a folyósítás első szakaszában terhére kaphat-e még egy lehe tőséget a kaposvári feldolgozó. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ hosszas mérlegelés után döntött a pályázat támogatásáról. A munkaügyi tanács ülésén ellenérvként elhangzott, hogy a céget jóval áron alul vette meg az új tulajdonos, ezek után további állami támogatást kérni enyhén szólva tisztességtelen. akár a munkanélküli-járadék 110 százaléka is lehet, pályakezdő munkanélküliek esetében a mindenkori minimálbér 75 százalékának a 110 százaléka.- A személyijövedelemadó- törvények mennyiben kedveznek a vállalkozóknak?- Az adótörvények tavalyi módosítása támogatja azokat az egyéni vállalkozókat, akik munkanélküli magánszemélyt foglalkoztatnak. A munkaadó legfeljebb 12 hónapig csökkentheti az egyéni vállalkozásából származó jövedelmét a munkanélküliek közül felvett dolgozók után fizetendő társadalombiztosítási járulékkal. A mezőgazdaság érdektörvénye A szaktárca vezetésének határozott szándéka, hogy biztosítsa az agrárpolitika stabilitását. Ennek egyik fontos eszköze lehet - a fejlett országokban már létező - az agrárágazat hosszú távú érdekeit rögzítő törvény. A hazai változatának tekinthető agrárorientációs törvény kidolgozására létrehozott bizottság csütörtökön tartotta meg első ülését a Földművelésügyi Minisztériumban Szerdahelyi Péter közigazgatási államtitkár vezetésével. A bizottsági ülésnek különös jelentőséget ad az, hogy a magyar agrárirányítás hosszú távú koncepció kidolgozására eddig még nem vállalkozott. A szaktárca vezetése éppen ezért már a törvény előkészítésének munkálatait is a lehető legkörültekintőbben, a legszélesebb körű szakmai nyilvánosság mellett akarja elvégezni. Ezért kezdeményezte egy olyan szakértői előkészítő bizottság felállítását is, amelyben neves tudományos, érdekképviseleti, hazai és külföldi közigazgatási, oktatási és gyakorlati szakemberek egyaránt részt vesznek. A bizottság arra törekszik, hogy a törvény koncepcióját és tervezetét még ebben az évben átadja kormányzati jóváhagyásra. A FOGLALKOZTATÁSI ALAPBÓL Segítség a vidék lakóinak KÖNYVESPOLC Vezetési modellek, vezetési stílusok Amióta a magyar gazdaság nyitottá vált a piaci hatások befogadására, Bayer József nem először vállalkozik az új körülményekhez igazodó szemléletmód érvényesítéséhez szükséges gazdaságvezetési követelmények átfogó feltárására. Most a vezetési színvonal emelésével elérhető hatékonyság- növelés kérdéseivel foglalkozik új munkájában, mégpedig tudományos igényességgel, de a gyakorlatban hasznosítható módszerek bemutatásával. A szerző tisztában van azzal, hogy a világon ma már úgyszólván kizárólag vegyes gazdaságok működnek, tehát egyszerre érvényesülnek a vállalatokban a piaci hatások és a hosszú távú tervezés megalapozására irányuló törekvések. A magyar, a német és az amerikai vélemények hosszú sora tükröződik a munkában. A lábjegyzetekben a szerző mindenkor gondosan megjelöli a különböző állásfoglalások megjelenési helyét és idejét, akár a sajátjával egyező, akár azzal ellentétes véleményre utal. A széles szakirodalmi háttérre tekintettel nagyon hasznos volt a munkát részletes név- és tárgymutatóval kiegészíteni. Áttekinti az emberi kapcsolatok vezetési vonatkozásait (a humán menedzsmentet), a vezetés fejlesztésének távlatait, a környezeti hatások kezelését, valamint a vállalati vezetés specifikus kérdéseit. Különösen figyelemre méltó a könyvnek a konfliktusok megoldásával, illetőleg a környezeti kapcsolatokkal foglalkozó része. Bayer József legújabb munkája végig tekintettel van a magyar gazdaság jelenlegi körülményeire. Érzékelteti: a gazdasági növekedés kibontakozása jelentős mértékben múlik azon, hogy milyen hatékonysággal működnek vállalataink. Meggyőzően mutat rá arra, hogy a növekedés feltételei csakis akkor teremthetők meg, ha a vállalatok saját lehetőségeik őszinte mérlegelésével igazodnak a környezetükhöz, és képesek reálisan alkalmazni a könyvben bemutatott vezetési elveket és módszereket. Italpiaci etikai kódex Véd- és dacszövetséget alakított a tíz legnagyobb hazai szeszesital-importáló cég - zömmel a világcégek magyar- országi képviseletei vagy leányvállalatai - Szeszesital Importőrök Egyesülete (Association of Spirit Importers) névvel. Győry László, a Seagram Hungary Kft. vezetője, a társaság elnöke elmondta, hogy bár a magyar piacon az egyes márkák forgalmazói egymásnak konkurensei, számos olyan közös érdekük van, amelyeket hatékonyan csak együtt és összefogva tudnak képviselni, érvényesíteni. Ilyen például a feketepiaci szeszárusítás felszámolása, mert a zárvédjegyek bevezetése sem szüntette meg a csalást, az ügyeskedést. A kéz alatt vett márkás import szeszes italokat csak úgy lehet olcsóbban árulni, ha a kereskedők - sok esetben fantom kft.-k nem fizetik meg a vámot és a fogyasztási adót, ami palackonként legalább 350 forintot jelent. A sokszor tapasztalt „jutányos ár” csak úgy lehet igaz, ha a palack tartalma nem az igazi. Még jó eset, ha az üvegben tea van konyak helyett, és nem valami mérgező folyadék. A valódi import szeszt is csak úgy lehet jóval olcsóbban kínálni, ha a határon ásványvízként hozzák be. Ha a vámosok nem veszik észre a csalást, milliós bevételtől esik el az állam. A márkás italgyártó cégek magyarországi leányvállalatai - éppen jó hírnevük és világpiaci pozícióik miatt - nem engedhetik meg maguknak, hogy adókötelezettségeiknek ne tegyenek eleget. A feketekereskedelem árletörő, piacrontó hatásának felszámolásában, a szabályozott forgalmazási és italfogyasztási kultúra kialakításában a forgalmazóknak nemcsak egymással, hanem az állammal is azonosak az érdekeik. Az elfogadott alapszabály értelmében az egyesület véleményt formál és állást foglal a szakmát érintő jogszabályok tervezetével vagy módosításával kapcsolatban. Az egyelőre tíz világcéget képviselő, de a többi forgalmazó előtt is nyitott egyesület vállalja, hogy a piaci verseny tisztasága érdekében szakmai-etikai kódexben fogalmazza meg azokat a normákat, amelyek betartását tagjaik számára kötelezővé teszi. A kódex előírásainak megsértőit kizárják az egyesületből. Rövidesen folytatódik a kárpótlási jegyes részvénycsere. Elsőként várhatóan a Pannon-Váltó Rt. részvényei (1,2 milliárd forintnyi részvénycsomag) kerül piacra, nyilvános ajánlattétel keretében, kisbefektetők részére, az ÁVÜ IT. 1995. február 1-jei döntésének értelmében. A részvényjegyzés a tervek szerint február végén, március elején indul, és az allokáció során az alanyi kárpótoltak élveznek előnyt. Előreláthatólag a részvények kibocsátási árfolyama: 122,8%. A minimálisan jegyezhető részvénymennyiség jegyzőnként 30 db 1000 forint névértékű részvény. A cserearány a tervek szerint: 2 db 1000 forintos címletértékű kárpótlási jegy, valamint 200 Ft készpénz = 3 db 1000 forintos névértékű részvény. Ez a minimálisan jegyezhető részvénymennyiség esetében 20.000 Ft össz-címletértékű kárpótlási jegy és 2000 Ft készpénz befizetése ellenében 30 db 1000 forintos részvény megszerzését jelenti. A kárpótlási jegy felkamatolt címlet- értékével számolva így egy 30.000 forint névértékű részvény- csomag 36.840 forintba kerül. Mindezek azonban jelenleg csak a tervezett stádiumban vannak; véglegessé akkor válnak, ha az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet (ÁÉTF) elfogadja a nyilvános kibocsátásról készült tájékoztatót.
