Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

10. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. február 14., kedd UTAZNI KELL? UTAZTATNI NEM! Feketelista az alkalmatlanokról Aki ebben az évben szervezett keretekben kíván külföldre utazni, nyilván már eldöntötte, hová szeretne menni. Abban azonban még bizonytalan lehet, hogy melyik utazási irodában fizet be az áhított üdülésre vagy körutazásra. Bizonytalansága teljességgel érhető, hiszen az elmúlt idő­szakban nemegyszer rekedtek külföldön a „boldog” világjá­rók. Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal (OIH) az áldatlan állapotok felszámolása érdeké­ben kidolgozott egy szigorító javaslatot az utazási irodák működésére. A jelenleg érvényes szabá­lyok szerint szinte bárki alapít­hat utaztatással foglalkozó tár­saságot. így azok is, akik egy­szer már , jégre” vittek gyanút­lan vendégeket. Ezért az OIH a jövőben csak azoknak adna en­gedélyt efféle tevékenység végzésére, akik igazolni tudják, hogy az elmúlt 5 évben nem vezettek csődbe utazási irodát. Ezzel azt kívánja megakadá­lyozni a hivatal, hogy aki egy­szer már belebukott ebbe a do­logban, az ne kezdhesse más néven újra. Az OIH szükségesnek tartja, hogy - a más területeken jól működő védjegyhez hasonlóan - az irodák is külön emblémá­Az utazási iroda hibájából nemrégiben Egyiptomban re­kedt egy magyar turistacsoport. val jelezzék megbízhatóságukat a tájékozatlan vendégeknek. Ezt a jelvényt a Magyar Utazási Irodák Szövetsége ítélné oda a tagjainak, amelyekért felelős­séget vállal. Mivel azonban ezek az el­képzelések a legjobb esetben is csak az év első felében - a köte­lező hivatali egyeztetések után - nyerhetik el végleges formá­jukat, ebben az évben még aligha befolyásolhatják az uta­zási irodák működését. Az év második felétől, illetve a jövő évtől azonban már mindenkép­pen segíthetnek az utazni szán­dékozóknak az eligazodásban. Osztrák beruházások Kelet-Európábán A legújabb felmérés szerint osztrák vállalkozók Kelet- és Közép-Európában 1989 óta 23 milliárd schillinget ruháztak be. Ez éppen egytizede a hat év alatt ide befektetett nyugati tő­kének. Összesen mintegy tizen­egyezer osztrák cég és üzem érdekelt a térséggel kapcsolatos gazdasági ügyletekben. A célországok között hazánk vezet, ide áramlott a közvetlen beruházások kb. ötven száza­léka. Hazánkban 4800 közös vállalat alakult. Ez a magyar piacon működő vegyes vállala­tok 13,3 százaléka. Magyaror­szágon tehát az Egyesült Álla­mok és a Német Szövetségi Köztársaság után az osztrák só­gór a harmadik legnagyobb be­ruházó. 1994-ben a magánosí­tás révén az osztrákok újabb 103 magyar vállalatban szerez­tek különböző arányú érdekelt­séget, összesen négymilliárd schilling értékben. Bécsi nézőpontból a második legnagyobb célpont Csehor­szág. Az itteni 3,4 milliárd schillinges beruházás az or­szágba irányuló nyugati tőke 15 százalékát teszi ki. Szlovákiába összesen 4 milliárd schilling ér­tékű nyugati tőke került. Ennek a 25 százaléka jött Ausztriából, és szomszédaink ugyanilyen arányban vesznek részt a közös vállalatok létrehozásában, mű­ködtetésében. A kimutatás szerint Magyar- országon az osztrák üzleti akti­vitás iskolapéldáját mutatja a Julius Meinl cég, amely szinte egy csapásra átvette a 170 üz­letből álló magyar csemegeke­reskedelmi hálózatot, és máról holnapra az ország legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi válla­latává vált. A Meinl Magyarországon már évekkel ezelőtt is ismert cégnév volt, tehát a konszern joggal remélhette, hogy a válla­lat bevezetését nem a nulláról kell kezdeni. Hasonló hagyo­mányai vannak Magyarorszá­gon az osztrák pénzintézetek­nek, biztosító- és egyéb társa­ságoknak is. WMrmmMmmmmmmmmmmmmmmmMm Újabb vásárlók után kutat a bajai ÁFÉSZ A Baja és Vidéke ÁFÉSZ árbe­vétele az 1990-es kettőszázról ’93-ra 34 millió forintra apadt. A feldolgozóipar átalakulása komoly gondokat okozott, hi­szen a bajai Hűtőház kivételé­vel alig volt vásárlójuk - érté­keli a közelmúltat Pestality Jó­zsef elnök. Tavaly irányt váltot­tak, a toll-, bőr- és sertésfelvá­sárlásban láttak üzletet. A terme­lők a közvetlen értékesítéssel próbálkoztak, ennek ellenére 60,5 millió forintos árbevételt könyvelhetett el a szövetkezet. A múlt évben Nemesnádudva­ron a gyógynövénytermesztést élesztették újjá. Jelenleg 9 településen folyik felvásárlás, a kilátások azonban kedvezőtlenek. Az elnök sze­rint a krumplihelyzethez ha­sonló anarchia alakulhat ki. A konzervgyárak ugyanis nem kötnek rögzített áras szerződé­seket, az érvényben lévő védő­árak mellett pedig gazdaságta­lan a termelés. Figyelmeztető jel az is, hogy az évek óta csa­padékhiányos térségben mind­össze egyetlen termelővel tud­tak szerződést kötni uborkára, míg korábban több ezer tonná­nyit vásároltak fel belőle. A Baja és Vidéke ÁFÉSZ 1995-ben, a nádudvari tapaszta­latok alapján több településen kíván gyógynövényt termesz- tetni, és az állatfelvásárlásban is bővíteni szeretnék kínálatu­kat. A zöldségek esetében - a kedvezőtlen előjelek ellenére - megpróbálnak új vásárlókat felkutatni. Az árakról azonban még nem tud nyilatkozni a szö­vetkezet elnöke K. T. Philips-beruházás Szombathelyen A következő két évben 45 mil­lió dollárt fektet magyarországi beruházásokba a Philips. Ennek jegyében Tajvan után Szom­bathelyen gyártanak majd sze­mélyi számítógépekhez moni­torokat. A gyártás előrelátható­lag idén tavasszal megkezdődik és az első teljes évben már 800 ezer készülék előállítását terve­zik. Monitorokból még mindig évente 15-20 százalékkal bővül a piaci kereslet, ezért döntött a világ második legnagyobb PC-előállítója a Philips kapaci­tásai növelése mellett. Székesfehérvárott már meg­kezdődött a televízióval kom­binált videorekorderek össze­szerelése, a készülékeket jelen­leg magyar minőségvizsgáló cégek tesztelik. Székesfehérvá­rott jelenleg ezer ember dolgo­zik, de 1996-tól újabb 200-nak adnak munkát. Fel sem merült az értékesítés! Igaz-e, hogy eladják a bajai Duna-parti gabonasilót? - kér­deztük Babinszki Jánost, a Vik­tória Első Magyar Gabona Részvénytársaság vezérigazga­tóját. A vezérigazgató tájékoz­tatása szerint a vezetőkben még az értékesítés gondolata sem merült fel. A Viktória Rt. tulaj­donában lévő bajai gabonasiló ugyanis a folyami gabonake­reskedelem egyik Duna-parti képviselője. Már ebben az év­ben is szállítottak gabonát in­nen az Európai Unió egyik or­szágába. Magyarországnak a szerve­zethez történő további közele­désétől az ilyen jellegű keres­kedelem erősödése várható. Rab Rita A bajai Duna-parti gabonasiló a helyi folyami kereskedelem meghatározója. Biztosra mennek a biztosítók Japán környezetvédők Budapesten Egyszerű, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid szennyezést mérő kapszulákat mutatott be a japán környezetvédő mozgalmak kül­döttsége hétfőn a budapesti Ta- lento Központban megtartott sajtótájékoztatón. A könnyen kezelhető eszközökkel több fő­városi iskolában - a tanulók se­gítségével - végeztek próbamé­réseket. A japánok ezt követően néhány műszert rövid időre kölcsönadnak a magyar kör­nyezetvédőknek. KISOSZ-tanfolyamok Ha én újrakezdhetném, bizony isten legszívesebben biztosító- társaság lennék. Higgyék el, nem azért, mert vélhetőleg jó üzlet. Nem. A biztosítók imá- zsukban sajátos egyvelegét al­kotják a tündérnek, Jézus Krisz­tusnak, a Máltai Szeretetszolgá­latnak. Vagyis ha megszemé­lyesítünk egy biztosítót, igen színes, bonyolult jellem áll előt­tünk, mely ugyan voltaképp minél nagyobb összegű pénz bekasszírozására szakosodott, ám humanitárius szándékai el- vitathatatlanok. Bár vannak kalandvágyó emberek - általában csak fil­mekben lehet ilyeneket látni -, azért a többség nyugalomra, biztonságra vágyik. Minden profitorientált cég az emberi természet különböző vonásaira - elsősorban gyarlóságaira - építi gazdasági stratégiáját. A biztosítók a nyugalom utáni vágyakozásra. Ezt a célzatossá­got szembetűnő módon lehet a társaságok reklámjaiban fölfe­dezni. Itt egy álomvilág bonta­kozik ki a szemünk előtt, mely­hez képest a bibliai paradicsom egy külvárosi sikátor éjfél után. Lágy fényben melegedő családi otthon, a nagypapa éppen meg­simogatja a szőke kis unoka buksi fejét, anya és apa pedig úgy mosolyog mögöttük, mintha éppen azon gondolkod­nának, hogy miként vezessék le egymás iránti féktelen szerete- tüket. Az előtérben egy halom papír előtt a biztosítási ügynök. Az ő szerepe a legnehezebb. Arcán legalább három dolog­nak kell tükröződnie. Először is legyen olyan, mint Jézus Krisz­tus, akinek sikerült a jelenlevő­ket a szeretet jegyében eggyé kovácsolni. Aztán egy kicsit formázza a Mikulást, aki rendkívül értékes ajándékot tett a cipőbe, s mi­előtt szánján tovaszáguld, elé­gedetten visszanéz. Végül domborítsa a tehetséges üzlet­embert is, aki a sikeres szerző­dés aláírását követően szemvil­lanásával is jelzi: mindketten jól jártunk. Végül is ebből áll a biztosí­tás. Az utóbbi habitusra azon­ban térjünk vissza egy kicsit, mert itt van a kötvény elásva. A biztosítás se más, mint minden a világon. A kezdet és a végpont, alfa és ómega, a lé­nyeg: a pénz. A biztosító ugye azt mondja, hogy a jövőben esetleg bekövetkező anyagi vagy egészségben bekövetkező kárt, ne adj’ isten halált köve­tően fizet valamennyit. Hogy mennyit, az a megállapodás függvénye, minél nagyobb a baj, annál többet. Még az se mindegy, hogy mennyit fizet havonta az ügyfél. Persze a szerződéskötésnél a jövő sem oly ködös, mint mondjuk azok­nál, akik politikai prognózissal foglalkoznak. Olyan, jövőben esetleg bekövetkező kárese­mény kártalanítását vállalják a társaságok, melyek a valószí­nűség birodalmába tartoznak. Nyilván az ügyfél érdekében, hiszen mondjuk az, aki arra kötne biztosítást, hogy nagyobb összeget fizessenek neki, ha ki­hűl a Nap, jókora havi részlet legombolásával, azt úgyis el­vinnék az ápolók. Pedig az ügynök biztos aláírná a szerző­dést. Az éteri tisztaságú szellemi lét különböző minőség, úgy­mint élet és halál, öröm és szo­morúság, katasztrófa, baleset, a földrajzban pedig árvíz, föld­rengés mellett azért a biztosítók a valóság talaján állnak. Vagyis erősen konkrétak. Én például - ezzel nyilván nem vagyok egyedül - úgy jártam, hogy megtapasztalhattam a biztosító éberségét. Történt, hogy a szél letépte házam tetejéről a bádo­got, s mint valami papírzseb­kendőt gyűrve össze, dobta ker­tembe. Bejelentettem. Kiszállt a szakértő, fényképezőgéppel, szúrós szemmel, s megállapí­totta, hogy tényleg nincs tetőm. Ez azonban nem jelent semmit, mert tudniillik hivatalosan is igazolni kell, hogy volt-e szél akkor. Ha igen, akkor is kérdé­ses, hogy fizikai összetevői el­érik-e a bádogösszegyűrés mér­tékét. Végül kisebb bizottság értékelő értekezletén a tárgyi bizonyítékok bemutatása mel­lett úgy döntöttek, hogy igen. Vagyis, hogy tényleg nincs te­tőm. Volt is öröm a háznál. Mint­hogy addig legalább ötször annyit fizettem, mint amennyit akkor kaptam, nem értettem pontosan, miért fizet olyan fa­nyalogva a biztosító pénztá­rosa. De semmi baj, mert a má­sik oldalon mindketten örülhet­tünk. Ha ugyanis életbiztosításról van szó, akkor még kevésbé áll érdekemben, hogy meghaljak, mint hogy lerepüljön a tetőm. Direkt jól járok, ha nem kap a feleségem nagyobb összeget özvegysége esetére. Ahogy egy jeles gondolkodó megjegyezte: Csak száz évig kell kibírnod, százéves kor fölött már nagyon kevesen halnak meg. Ami pedig a bevezetőben említett összefüggést illeti, hogy miért kell a biztosítótársa­ságoknak adóhivatal módjára is viselkedni, az az úgynevezett kötelező biztosításról jutott eszembe. Mert szerintem ami kötelező, az vagy házastársi hűség, vagy adó. Hámori Zoltán A Kereskedők és Vendéglátók Bács-Kiskun Megyei Szövet­sége (KISOSZ) több éve szer­vez kereskedelemmel foglal­kozó vállalkozók, vállalkozást kezdők részére szakképesítést nyújtó tanfolyamokat. Az 1990. április 1-jétőlúj ke­reskedelmi törvény több szak­mában engedélyezte a képesítés nélküli vállalkozást, de ezzel szemben sok szakmában csak szakképzettséggel rendelkezők részére engedélyezi bizonyos vállalkozások működtetését. A KISOSZ megyei szerveze­ténél az előző években 250-300 személy tett szakképesítést nyújtó vizsgát évente. Alapfokú képzést nyújtó tan­folyamok a kereskedelem terü­letén: ABC-eladó, a vendéglá­tás területén: gyorsétkezte­tési-vendéglátó eladó. Felvételi feltétel: a 16. éves életkor betöltése és 8 általános iskolai végzettség megléte. Kö­zépfokú képzést nyújtó tanfo­lyamok: kereskedő boltvezető, valamint a tüzelő- és építő­anyag-kereskedő, vendéglátó üzletvezető. Felvételi feltétel: 18. éves életkor betöltése és érettségi bizonyítvány, vagy bármilyen szakmunkás-bizo­nyítvány. A tanfolyamaik öt hónapo­sak, melyeknek célja, hogy a tanfolyam időtartama alatt a hallgatók ismerjék meg és sajá­títsák el az üzletkörükhöz szük­séges kereskedői, illetve ven­déglátói magatartást, ismerjék meg a kereskedelem és vendég­látás szabályait, az áruk adásvé­telének rendszerét, a tárolás, ér­tékesítés, csomagolás, felszol­gálás, kiszolgálás technikáját, a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat. A tanfolyamok mindegyike szakképesítést nyújt az adott szakmában vállalkozói enge­dély kiváltásához, vagy vállal­kozásban alkalmazottként való elhelyezkedéshez. Jelentkezni Kecskeméten le­het a KISOSZ-székházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom