Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

1995. február 14., kedd Megyei Körkép 5. oldal ÜGYÉSZSÉGI VIZSGÁLAT HÚSZ TELEPÜLÉSEN A szociális törvény és az önkormányzatok Balotaiak a kórházért Talán a múzeumra is jut majd pénz. fotó: pn-arch1v A Bács-Kiskun Megyei Fő­ügyészség a közelmúltban ösz- szegezte annak a vizsgálatnak a tapasztalatait, amelyet abból a célból végzett, hogy megálla­pítsa: a helyi önkormányzatok az 1993. évi III. törvénynek (az úgynevezett szociális törvény) megfelelően határozzák-e meg a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatásának havi ösz- szegét, a folyósítás idejét.- Milyen megállapításokra jutottak? - kérdeztük dr. Sulyok Lászlóné főügyészségi ügyészt, a vizsgálat vezetőjét.- Összesen húsz önkor­mányzatnál folytattunk vizsgá­latot a megyében. A vizsgált egységek kiválasztásánál az volt a szempont, hogy külön­böző nagyságúak és elhelyez- kedésűek legyenek a települé­sek. Ugyanakkor a munkanél­küliek nagy számára tekintettel úgy folytattuk le a vizsgálatot - a települések lakosságszámát alapul véve -, hogy az tükrözze a község és a város között je­lentkező esetleges különbséget. Annyi ügyiratot néztünk meg, hogy azokból általánosító kö­vetkeztetéseket tudjunk levonni - mondja az ügyésznő.- Mennyi ügyiratot jelent ez és hányán kapnak támogatást a megnézett településeken?- Az 1994. február 1. és szeptember 30. közötti idősza­kot néztük, illetve az ebben az időszakban beérkezett 1683 kérelmet és annak elintézését. Ez a szám csupán tízzel több, mint egy évvel korábban, tehát gyakorlatilag stagnál a munka- nélküliek száma. Azt is tapasz­taltuk, hogy a lakosság létszá­mához képest a városokban alacsonyabb a támogatásban részesülők aránya. Falvakban ugyanis kevesebb a munkalehe­tőség, ugyanakkor a hatóság jobban tájékozott az igénylők anyagi helyzetéről, s ezért több az elutasítás is.- Tudomásom szerint a ké­relem elbírálása a képvi­selő-testület hatáskörébe tarto­zik. Tehát minden esetben testü­leti döntésről van szó?- A képviselő-testület gyak­ran él az önkormányzati tör­vényben biztosított átruházási jogkörével, s ezért legtöbbször valamelyik bizottság, vagy a polgármester jár el ezekben az ügyekben. A határozatok elő­készítését a jegyzők végzik, de ez - főleg kisebb településeken - nagy gondot jelent, mert ügy­intézők hiányában a szakigaz­gatási feladatok is rájuk hárul­nak, s ezért főleg itt jellemző a pontatlanság. A vizsgált ön- kormányzatoknál általános tör­vényességi probléma az ellátás kezdő időpontjának megállapí­tása és az ellátás visszakövete­lése esetén a rosszhiszeműség megállapítása. A kezdő időpont ugyanis nem az, amikor a ké­relmet megtárgyalják, hanem a kérelem benyújtásának napja.- De azért előfordult, hogy a visszakövetelés jogos volt? Mi­kor rosszhiszemű valaki?- Természetesen ilyennel is találkoztunk. A vizsgált ön- kormányzatoknál például ösz- szesen húsz esetben hoztak visszafizetésre kötelező határo­zatot. Ebből tizenhárom ügyben törvénysértő határozat szüle­tett, hét jogszerű volt. Például: egyik városunk polgármestere 1993. május 1. napjától meg­szüntette Gy. F. támogatását és 59 552 forint visszafizetésére kötelezte az illetőt, mert „nyugdíjazása folyamatban van”. Rosszhiszeműség az ügyben nem volt megállapít­ható, ezért a főügyészség óvás­sal élt a határozat ellen.- A jogszabály helyes ér­telmezése szerint a támogatott rosszhiszeműsége akkor álla­pítható meg, ha a nyugdíjbizto­sítási kirendeltség helytadó ha­tározata kézhezvétele után is felveszi a támogatást. Jogos volt egy nagyközség polgár- mesterének az a határozata, amelyben megszüntette a tá­mogatást, mert az illető mun­kaviszonyt létesített. Tizenkét­ezer forint visszafizetésére kö­telezték.- Kérem, összegezze a vizs­gálat tapasztalatait az önkor­mányzatok és a kérelmezők szempontjából.- Ezt különválasztani ter­mészetesen nem lehet. A fő­ügyészség nem is ilyen „részle­tezésben” nézte a gyakorlatot, hanem abból a szempontból, hogy miként érvényesül a tör­vény. Ilyen értelemben azt kell mondanom, hogy a szociális törvénytől való eltérés az ese­tek 90 százalékában - 350 ké­relmező esetében - a kérelme­zőnek okozott hátrányt és csak 11 esetben történt túlfizetés. Az előbbire példa, hogy a jogosan járó 5 790 forint helyett csak 3-4 ezer forintot fizettek egy igénylőnek, sőt egyszer csupán 796 forintot kapott kézhez. Négy kisközségben összesen 51 határozat volt törvénysértő. Ezeket az önkormányzatok ille­tékes szervei ügyészi felhívásra módosították. Hangsúlyozni szeretném, hogy a határozatok eljárási szempontból megala­pozottak voltak, megfeleltek az alaki és tartalmi követelmé­nyeknek, de néhány pontatlan­ság törvénysértéshez vezetett - hangsúlyozta az ügyésznő. Azt el kell ismerni, hogy a jogszabályok értelmezése, gya­korlati alkalmazása nem köny- nyű feladat. Az ügyészségi vizs­gálat sem „leleplezni" akart, hanem segíteni. Átfogóan meg­oldani nem az ő feladata, ezért csupán úgynevezett reprezenta­tív felmérést végzett. Minden­képpen kívánatos lenne azon­ban, ha a megyei közigazgatási hivatal jobban odafigyelne az önkormányzatok rendeletalko­tási ténykedésére - a segítés szándékával, kötelességből. Gál Sándor Balotaszállás is aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely a kiskunhalasi kórház felvevőte­rületéhez tartozó települések társulását célozza. Az önkor­mányzati társulás a Semmel­weis Kórház egészségügyi ellá­tásának magasabb színvonala érdekében szerveződik. A közgyűlés, amelyen a kép­viselők kinyilvánították együtt­működési szándékukat, a tele­pülés idei költségvetését vitatta meg. Az előterjesztésből kitűnt, hogy Balotaszállás is a túlélésre játszik. Szűkös, takarékos gaz­dálkodással - amelyre a képvi­selők hozzászólásaikban szá­mos utalást tettek - talán a szin­ten tartást sikerül megvalósíta­nia az önkormányzatnak. A költségvetés vitája során bizony az is előfordult, hogy a takarékoskodást szorgalmazó képviselői javaslatok az éssze­rűség próbáját már nem állták ki. Az előterjesztett gazdálko­dási tervezet viszont megalapo­zottnak tűnt, mert végül módo­sítás nélkül rendeletté emelték. A közel 54 és fél milliós terve­zett bevétel a remények szerint pozitív irányban módosul majd. A szociálpolitikai kiadások között 1,9 millió forintot tervez a falu a munkanélküliek jöve­delempótló támogatására. Ez­zel kapcsolatban merült fel az igény, hogy a keretszámok el­osztása a települések között a munkanélküliség arányában történjen. H. T. Otthonépítési tervek Kiskunmajsán i­Nyolc évvel ezelőtt ilyen családi házak épültek Majsán. fotó: pn-archív MI LESZ AZ ÓVODÁKKAL, BÖLCSŐDÉKKEL? Háborgó szülők Kiskunhalason Elképzelhető, hogy rövidesen megoldódhat több majsai csa­lád lakásgondja. Az otthonte­remtés eddig szinte elérhetet­lennek tűnt számukra. Tavaly azonban egy kiskun- halasi vállalkozó lakásépítési akciót indított be Kiskunmaj­sán. Az építkezések anyagi fe­dezetéül a lakásépítésekre kap­ható szociálpolitikai támogatá­sok szolgáltak. Ez jelenleg a kétgyermekes családok eseté­ben 1,2 millió, a háromgyer­mekeseknél 2,2 millió forint. A városban és a környékén eddig A megyei átlaghoz (4,3 száza­lék) képest kisebb mértékben (3,3 százalékkal) csökkent a munkanélküliségi ráta a bács­kai térségben az elmúlt év fo­lyamán. A részletekről dr. Pál László, a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bajai Ki- rendeltségének vezetője adott tájékoztatást. Eszerint tavaly januárban 5780 munkanélkülit tartottak négy ilyen lakás építése kezdő­dött meg. Legtöbb nagycsalád azonban nem rendelkezik meg­felelő anyagi háttérrel a telek- vásárláshoz sem. így többször a vállalkozó hitelezte meg azok árát is. Emiatt nemrégiben az önkormányzathoz fordult, hogy a város támogassa ingyenes vagy olcsó telkekkel a nagycsa­ládosokat. A településfejlesztési bizott­ság megvizsgálta a lehetősége­ket és több területet is alkal­masnak találtak az építkezé­sekre. A cigánytelepen nyolc, a nyilván, ami decemberre 4523-ra csökkent. Az elmúlt év minden hónapjában 200-nál kevesebb új munkanélküli je­lentkezett a kirendeltségen. Érdekes képet mutat a pálya­kezdők létszáma, mely év ele­jén és végén is ugyanannyi volt, 472, menetközben azonban in­gadozott. Fontos tényezőt jelen­tenek a kirendeltség nyilvántar­tásában a közhasznú alkalma­Kuksós utcában tíz, az Akácfa utcában pedig két telket lehetne kimérni. Ezek a telkek részben köz­művesítettek - a cigánytelepen csak villany van -, ezért eltérő lenne az értékesítési áruk. Mi­nimum tízezer forintot kémek majd a 350-400 négyzetméteres telkekért. Itt épülhetnek majd a tervekben szereplő komfort nélküli lakások. Az igénylők magas száma miatt később szü­letik döntés arról, hogy kik jut­hatnak majd a kedvezményes telkekhez. T. K. zás adatai. A tavalyi évet jelen­tős növekedés jellemezte. Míg januárban 25 munkáltató mind­össze 111 főt alkalmazott köz­hasznú támogatással, addig az év végén már 34 munkáltató (elsősorban a helyi önkor­mányzatok és intézményeik) 217 személyt foglalkoztatott. A kirendeltség révén nagyjá­ból havonta százan tudtak elhe­lyezkedni. Z. L. Fórumra hívta az aggódó szü­lőket Halason a városvezetés. A nyilvánosságra került költség- vetési tervek miatt főként a kis­gyermekes szülők helyzete két­ségbeejtő. Ahhoz, hogy gyer­mekeiket el tudják tartani, munkára van szükségük. Ah­hoz, hogy munkahelyüket meg tudják őrizni, bölcsődék, óvo­dák kellenek. A tisztiklub ét­termében összezsúfolódott szü­lők és pedagógusok elé Vas Benő alpolgármester állt ki. Első mondataival azonnal a sajtót tette felelőssé a kialakult helyzetért. A továbbiakban az­tán szerencsére kiderült, nem a negyedmillárdos hiányról van szó, hanem a hiány orvoslására kitalált tervek nyilvánosságra hozásáról. Az alpolgármester úr elmondta, hogy senki nem akart márciustól bölcsődéket bezárni, tehát fölösleges a háborogás. Amikor a bölcsődék igazga­tója szó szerint idézte az inkri­minált részleteket, az alpolgár­mester kényszerült elismerni, hogy valóban volt egy írásos javaslata az oktatásért felelős főelőadónak, amit szerinte (Folytatás az 1. oldalról) A lakók közül többen annak a vé­leményüknek adtak hangot, hogy egyáltalán nem értik, az előző önkormányzat kinek az érdekeit képviselte, amikor a most működő kút és a portáik között elterülő területet eladta a MÓL Rt-nek.- 1992-ben, amikor tudomá­sunkra jutott, hogy a telkünk vé­gében húzódó területet értékesí­tik, egy kérelmet nyújtottunk be, mert élni szerettünk volna elővá­sárlási jogunkkal. De megkér­dezésünk nélkül a területet a MÓL Rt.-nek eladták - mondja Nagy László, aki szintén a ben­zinkúthoz közel lakik. Tóth Zsoltné dr. Laczai Erika jegyzőnő magyarázattal mind­össze annyiban tudott szolgálni, hogy az előző önkormányzatnak senki nem vett komolyan. Leg­kevésbé a polgármester úr, aki szóbeli kiegészítésében hozzá­fűzte, hogy ez így nem valósít­ható meg - mondta Vas Benő. Tette ezt a polgármester az­után, hogy kiosztotta az ez ügyben összehívott intézmény- vezetőknek az írásos elképze­lést. Mindezek hallatán a jelen­lévőkben joggal merült fel, hogy miként működik az a hi­vatal, amelynek a szakterülettel megbízott előadója tesz egy ja­vaslatot, s azt nem kell komo­lyan venni. Más kérdés viszont, hogy ha nem komoly a szakmai javaslat, akkor minek azt sok­szorosítani? Úgy véljük, nem igazán ítélhető el az az intéz­ményvezető, akit megtévesztet­tek ezek a külsőségek, és pá­nikba esett. Az alpolgármester az összegyűltek füle hallatára meg is rótta most dr. Vágó Évát, az intézmények igazgató­ját, amiért „felelőtlenül” tájé­koztatta a dolgozóit, hogy már­ciustól kereshetnek maguknak munkahelyet. Vas Benő ugyan­akkor ígéretet is tett arra, hogy ebben az évben nem fognak nem kellett elővásárlási jogot biztosítani a vitatott területre a környéken élőknek. Ezt jogsza­bály ugyanis nem írja elő. - A benzinkút melletti terület a hiva­tal tulajdona volt, s mint ilyen, bármikor szabadon értékesít­hető - érvelt a jegyzőnő. - Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy az előző képviselő-testület miért nem kérdezte meg az érté­kesítéssel kapcsolatban az önök véleményét. Úgy gondolom, hogy erről a jelenlegi helyzetben már nincs értelme vitatkozni. A területnek új tulajdonosa a MÓL Rt., aki a tevékenységét bővíteni akarja. A polgármesteri hivatal épí­tési osztályának pedig mint első­fokú építési hatóságnak köteles­sége megadni az engedélyt. A részvénytársaság ugyanis min­bölcsődét bezárni. Mint el­mondta, a legújabb számítások szerint napi kétszáz forintos díj fejében a jelenlegi teljes gyermeklétszám megmaradhat. Igaz, a feltett kérdésekre kapott válaszból kiderült, a magasabb díjért gyengébb szolgáltatást kapnak a szülők, mert a dolgo­zók közül el kell bocsájtani né­hányat. Ugyanez lesz az óvodai ellátásban, ahol az intézmények 14 órától csak plusz díjért vál­lalnak gyermekmegőrzést. A fórum hangneme nemegy­szer vált tiszteletlenné. Ugyanis amikor a kisgyermekes, több­nyire kiskeresetű szülők utána­számoltak, mi marad a jöve­delmükből, ha két-három gyermek után fizetnek 8-10-12 ezer forintot havi térítésként, bizony megfeledkeztek a köte­lező tiszteletadásról. Miután idáig jutottak a számításban, a jelenlévők rá is jöttek, hogy minden ígéret annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. Ha a szülőknek csak bizo­nyos százaléka képes fizetni, maguktól kiürülnek majd a böl­csődék, óvodák. H. T. den szükséges dokumentumot beszerzett a munkálatok elkez­déséhez. A lakók részéről Nagy Lász­lóné úgy vélekedett, hogy ha az önkormányzat, illetve az üzem­anyag-forgalmazó cég hajlandó a kompromisszumra és az ő ér­dekeiket is szem előtt tartja, megpróbálja a kérdést terület­cserével megoldani. Szántai Ba­lázs, az Rt. marketing igazgatója azonban ezt a lehetőséget kizárt­nak tartja. Mint elmondta, a vál­lalat 1966 óta üzemelteti itt töl­tőállomását és nem szolgálná az érdekeit, ha a város másik ré­szébe kellene áttelepíteni. A megbeszélés tehát egyik fél számára sem hozott megnyug­tató eredményt. Az elképzelések közelítése pedig későinek tűnik. Tóth Katalin CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTTAK SZÁMA Munkanélküliek a Bácskában Viharfelhő a kécskei benzinkút felett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom